Az Ojság, 1924 (5. évfolyam, 2-42. szám)
1924-01-10 / 2. szám
J'J öirgK Ära 800 kor. Budapest, 1824. 1/10. ijíj-eXaV’ '0.\ 2«»No ЗН V V. évf. 2. szám »**умом ПО км. Putriknak 2000 kor. JUZOblárnak 4 фц. OtDusoviknak 2 С. к. tudónak tékái A csongrádi ébredők SZERKESZTI NAGY IMRE A csongrádi alvók Libazsiros vatta és nem disznózsiros vatta volt hát az a bizonyos ideoplazma, aminek a szellemekkel foglalkozó tudós urak sbedültek. Jól értsük meg és jól jegyeztemeg lapunk minden olvasója, libazsiros vatta volt az illető ideo, vagy helyesebben judeoplazma, ami megint azt jelenti, hogy a zsidók egy újjabbi pozíciót akartak előlünk elfoglalni. * Nem elég, hogy ebben az országban a libazsír mindenhonnan kiszorította a disznózsírt, most már a szelllemi világra is ráfeküdtek, nyilván azzal a céllal, hogy a bajvédő szellemet, esetleg még a Kiss Menyus szellemét is belibazsirozzák. Nos, most itt állnak ezek a tisztelt libazsirkayak pőrére vetkőztetve, lehullt a hályog a szemünkről és kihullt a libazsiros vatta a fülünkből, látjuk és halljuk a judeoplazmát, vagyis a zsidó szellemet és most már megértjük azt a féktelen gyűlöletet, amelyet a faj táplál Piroscával szemben, aki nem minden ibazsirral, hanem minden disznóhájjal van megkenve. És látjuk a célt is. A disznózsiros xwnba ellen a libazsiros vattát akarák a mellünknek szegezni. Hohózrael! Ott még nem tartunk. A tréflibombától a kóser vattáig legalább s annyi az út, mint Csongrádiól Jeruzsálemig. A libazsiros vatta uralmáig még sok viccnek kell lefolynia Dunán. Addig is hátrább a libazsiros vatákkal, oh Izrael! A heti kóser vicc Weles és Qrfin összetalálkoznak az utcán és Weise nagy szemrehányások közt mondja: — Mondd csak, te Qrfin, hogy vehettél el egy olyan csúnya nőt feleségül ? — A lábát látnád, olyan, mint az őzikéé. — Olyan karcsú ? — Nem. Olyan szőrös. Ellenzéki képviselők szerint vannak gyilkosok, akiket nem ért el a törvény sújtó keze. Lehetséges ez ? A bölcs Rabi erre a kérdésre elmondta, hogy annak idején valamelyik dunántúli falucskában veszedelmes kommunistát fogtak és rövid kihallgatás után halálraítélték. Azonban baj lett a dologból, mert 300 koronán alul senki sem akarta felakasztani. Az elöljáróság erre összeült és hogy a nagy kiadást elkerüljék, azt a határozatot hozták, hogy a halálraítéltnek adnak 100 koronát és aztán akasztass-fek magát, ahol akarja. т лтв.ацбкт Közia д мЕРеимОЕиияр 11 SZERKESZTI 33E ARCKÉPÉT!!! Vannak lapok, amelyek egészen más hangon írnak, mondjuk a Lázár-kávéházi gyilkosságról, mint mondjuk a csongrádi gyilkosságról. Miért? Erre a kérdésre a bölcs Rabi a következő történetet mesélte el: Még a régi jó békevilágban a káplár abriktálta az újoncot, akinek sehogyse ment a fejébe a reditsum és a linksom. Végre kifakadt a káplár: — Hallod-e te Bundás? A rekcum ugyanaz, mint a linkcum, csak épp az ellenkezője i ■ Itb. I Lapunk legközelebb* szrrma januair %0~án Stebe Az Orsig ! Bemegy a kisgazda Grünbaumhoz szövetet vásárolni. Grünbaum sorra mutogatja a raktáron levő szöveteket, végre egy megtetszik a gazdának. Csupán annyi aggodalma van, hogy gyűrödni fog. — Ez? — mondja Grünbaum és marokra fogja a szövetet. Hiába gyűröm, kirúgja magát. — Kirúgja az árgyélusát, de nem engem — kiállt a kisgazda — és már kinn is van az ajtón. jelenik Meg