Az Ország Útja, 1942 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1942 / 1. szám - Gál István: Egy Kossuth-kiállítás
államalakulás első esztendejében látott napvilágot, mert Pozsony egy pillanatig sem lehetett el környék nélkül. Az önálló Szlovákia második esztendejében már szükségessé vált, hogy az ellátási kötelezettséget távolabbi járásokra is kiterjesszék, így rendeletileg és egyoldalúan kellett Pozsony hinterlandjába bekapcsolni a nagyszombati járást, a malackait és a holicsit. Aztán folyton tovább szélesítették a kötelezettséget, mígnem most kiterjesztették minden állattenyésztőre, legelő- és szántótulajdonosra, tekintet nélkül arra, tart-e tejelő állatokat vagy nem. Ennek a rendelkezésnek az értelme az, hogy az egész országnak tudomásul kell venni a főváros létét, azt, hogy az országnak van egy központja, melyről mint fővárosról gondoskodnia kell. Pozsony életformáján is nagy változások estek, mióta főváros lett. Amint mondottuk, Pozsony kultúrák határain élt és a kiegyesítés szerepére rendezkedett be. Új helyzetében már egyeduralmi szerepet szabnak neki egy kultúra és egy magatartás érvényesítésére. Ez az egyeduralmi magatartás nem született a város falai között, hanem kívül azon a vágparti kis szlovák városok szülték és ringatták az új szlovák magatartást, melyet Rózsahegy inkább jellemez, mint Pozsony. S amikor a rózsahegyi vagy túrócszentmártoni életforma Pozsonyig tágult, akkor észrevette, hogy előbb át kell alakítania a várost, hogy lényeg szerint, vagyis minőségileg is a magáénak mondhassa. A félhivatalos Slovák 1940 február 28. számában egy beszámoló áll a Hlinka-párt egy pozsonyi taggyűléséről. Ezen a gyűlésen Kirschbaum József dr., a párt főtitkára nagy beszédet mondott, amelyben annak szükségességét hangoztatta, hogy Pozsonyt úgy kell átalakítani, hogy a szlovák államot méltóképpen képviselje. A következőket mondta szó szerint: »A mi feladatunk lelkiismeretes munkával hozzájárulni ahhoz, hogy Pozsony valóban reprezentálhassa a szlovák nemzetet, Pozsonyt a szlovák léleknek kell átjárni, hogy államunkat képviselhesse«. A legnagyobb érdeklődéssel lehet várni Pozsony új szerepének alakulását, mert amint tanulmányunk elején említettük, a legizgalmasabb jelenség, ha egy város máról-holnapra olyan helyzetbe kerül, mint Pozsony. EGY KOSSUTH-KIÁLLÍTÁS GÁL ISTVÁN »Kossuth egymaga többet tett Magyarország megismertetése és a magyarság iránti részvét felkeltése érdekében, mint azóta is magyar generációk összes fáradozásai« — írja Szekfü Kossuth amerikai útjáról, melynek 90. évfordulójáról több hazai orgánum, köztük a Magyar Szemle is megemlékezett decemberben. Kossuth Lajos 1851 december 4-től 1852 július 14-ig tartózkodott az Északamerikai Egyesült Államokban, hogy a szabad és független Magyarország eszméjének támogatást szerezzen. Több mint egy féléven át páratlan energiával járta az USA keleti és középső államait, társávalt, szónokolt, írt és agitált minden lehető módon a magyar ügy érdekében. Az amerikai közvélemény a körülötte támadt megnyilatkozásokból vett először tudomást Középeurópa létkérdéseiről és a magyar nemzet történelmi teljesítményeiről. Kossuth eszmevilágai közelállt az akkori amerikai állam és társadalom ideológiájához. A nemzeti 22