Az Ujság, 1904. május/1 (2. évfolyam, 121-135. szám)

1904-05-01 / 121. szám

1904. május 1. — Közös miniszteri értekezlet. Budapesten május 5-ikén folytatják a közös miniszteri érte­kezleteket, melyeknek tárgya a delegácziók elé terjesztendő 1905-ik évi közös költségvetés vég­leges megállapítása. Sztrájk után. Az államvasutak vonalain már mi sem emlékeztet arra, hogy néhány nappal ezelőtt még javában folyt a sztrájk. Az esküjükről megfeledkezett tisztviselők visszatértek mun­kájukhoz, a­melyet semmiféle körülmények között pilanatra sem lett volna szabad el­­hagyniuk. Hibájukat teljesen jóvá már nem tehetik. Azt a mérhetetlen kárt, melyet köte­lességük megszegésével okoztak, helyre már nem hozhatják. Most csak az lehet egyetlen kötelessé­gük, hogy fokozott munkával, odaadó buzga­lommal jóvátenni igyekezzenek súlyos hibáju­kat. Csakis ily módon hálálhatják meg a kormánynak azt a jóakaratát, hogy csupán a sztrájkmozgalom vezetői ellen tesz megtorló lépéseket, drg Erről az önként megadott amnesztiáról értesíti a vasutasokat az a leirat, melyet Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter az államvasutak igazgatóságához intézett. A leirat így szól: Máv. Igazgatóságnak. Azzal, hogy a m. kir. államvasutak sze­mélyzetének nagy része az eskü szentségéről megfeledkezve, a szolgálatot tömegesen meg­tagadta, ma még beláthatlan, messzeható káro­kat okozott a magán- és a közgazdaságnak s igy az egész országnak, másfelől a m. kir. államvasutak jó hírnevén nemcsak az ország határain belül, hanem a külföld szemében is nagy csorbát ejtett. A forgalomnak az összes vonalakon ismét megindításával és a személyzet túlnyomó részé­nek kötelességeihez való visszatérésével az anyagi károkat pótolni nem lehet ugyan, de a m. kir. államvasutak intézményének jó hírnevét helyre­állítani odaadó, buzgó tevékenységgel, minden kísértésnek ellentálló hűséges kötelességteljesí­­téssel lehetséges, és azért a korábbi munkál­kodásának fonalát felvett személyzettől elvárom, hogy megfeszített buzgalommal igyekezzék feled­tetni a közelmúltak keserű emlékét. Nem kívánok a kötelességéről megfeledke­zett, de szolgálatához ismét visszatért személyzet ellen megtorló intézkedéseket alkalmazni, de azo­kat, a­kik az egész mozgalomnak bűnös irányba való terelésénél szerepet játszottak, vagy súlyo­sabb beszámítás alá eső cselekményt követtek el, a jogszolgáltatás folyamatától elvonnom azért nem szabad, hogy az erkölcsi igazságnak ezzel elég­tétessék. Hiszem és remélem azonban, hogy ezek száma csekély lesz. A személyzet odaadó és buzgó kötelesség­­teljesítése fogja megadni a kormánynak a mó­dot arra, hogy a m. kir. államvasutak alkalma­­mazottjainak úgy anyagi, mint erkölcsi érdekei­nek előmozdítására — a­mi különben is szán­dékának megfelel — az igazság és méltányos­ság határai közt minden lehetőt megtegyen. Felhívom az igazgatóságot, hogy jelen le­iratomat az intézet összes személyzetével tudassa. Hieronymi s. k. • A sztrájk kitörése után a forgalom mi­előbbi helyreállítása végett a hadügyi kor­mány a tényleges állományú sorhadi legény­ségből azokat, a­kik katonai szolgálatuk meg­kezdése előtt a vasútnál voltak s vasúti alkalmaztatásra kvalifikáczióval birnak, ki­­vezényeltette az államvasutakhoz forgalmi szolgálat teljesítésére. Most, mivel a szolgá­latot már nélkülük is lebonyolíthatják, az in­tézkedést hatályon kívül helyezték s a vasútra forgalmi szolgálatra kivezényelt tényleges ál­lományú sorhadi legénységet tegnap vissza­küldték a csapatokhoz.­­ A letartóztatott vasúti sztrájkbizottsági tagok jogi képviselői ma adták be közös fel­folyamodásukat a törvényszék vádtanácsának ama határozata ellen, melylyel helybenhagyta Kállay dr. vizsgálóbírónak az előzetes letar­tóztatást elrendelő végzését. A felfolyamodás azzal érvel, hogy a hivatali kötelesség meg­tagadásának büntette (481. §.) és a felbujtói minőségben való bűnrészesség fenn nem forog, mert e deliktumok alanya csak közhivatalnok lehet. Már­pedig a Máv. hivatalnokok a texative felsorolt közhivatalnokok között nin­csenek felsorolva. Hivatali kötelesség meg­szegése csak azon esetben történt volna, hogy ha a munkára felszólító parancsnak ellenszegültek volna. De ilyen parancsot sem szóval, sem írásban nem kaptak. Sőt el­lenkezőleg, a miniszter vasárnap déli 1—2 óra között tűzte ki a végleges válaszadást, tehát ők azt éppen a miniszter felszólítása folytán várták. Délután pedig már elfogták őket. Sarlayt, Turc­hányit és Kacsóht még a sztrájk kitörése előtt felfüggesztették, tehát őket egyenesen eltiltották a szolgálatteljesí­­téstől. Az előzetes letartóztatást pedig nem okolja meg a terheltek ellen emelt vád, mert az esetleges büntetés nem olyan súlyos, hogy szökéstől lehetne tartani. A terheltek pedig családos, rendes lakhelylyel bíró emberek. A tábla e napokban dönt e felfolyamodás tár­gyában.* A csaczai szabadelvű­párt a vasúti sztrájk si­keres leküzdése alkalmából a Tisza-kormányt és Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert táviratban üdvözölte. Pancsova városnak a mai napon tartott köz­gyűlése a vasúti sztrájk erélyes megszünte­téséért Tisza István gróf miniszterelnöknek és a kormánynak egyhangúlag köszönetet szavazott. Nyíregyházán e hónap 28-án az ottani gaz­dasági egyesület Vay Tibor gróf elnöklete alatt gyűlést tartott, a­melyen Kállay András tiszte­letbeli elnök indítványára a vasúti sztrájk meg­szűnése alkalmából táviratban üdvözölte Tisza István miniszterelnököt és Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert. AZ ÚTILAG- KÜLFÖLD. A király londoni látogatása elmarad. A minap megemlékeztünk a Times egyik ve­­zérczikkében kifejezett arról az aggodalom­ról, hogy fölséges urunknak tervezett londoni látogatása — tekintettel magas korára — esetleg elmarad. A Times bécsi levelezője most azt sü­rgönyzi lapjának: »Fájdalom, ez az aggodalom alaposnak bizonyult, a király lon­doni látogatása elmarad.« Ő felsége egészsége — mondja a Times levelezője — kitűnő; Ferencz József jóval több fáradságot képes elbírni, mint sokan az ő korabeli férfiak kö­zül. Ámde orvosai és tanácsadói mégis arra álláspontra helyezkedtek, hogy oktalanság volna kitenni az uralkodót a terhes és hosszú angolországi utazás fáradalmainak, a­mit még súlyosabbá tett volna a tengeri átkelés, vala­mint a fényes ünnepségek hosszú sorozata. A keletázsiai háború, Kuropatkin generálisnak Miklós czárhoz intézett hivatalos jelentése megerősíti a napok óta szállongó híreket, a­melyek szerint a japánok átkeltek a Yalu-folyón. Az orosz jelentő folyó hó 27-ikéről 28-ikára forduló éjszak­a teszi az átkelést, melyről azt mondja hogy csekély erővel történt. Ezt a csekély erőt azonban közelebbről meg nem határozza, sem arról nem nyújt tájékozást, hogy mi történt ezzel az átkelt japán csapat­­ ­­ tal? Ennek folytán még mindig el kell hin­nünk, hogy a japánok 4000 emberrel mentek át a folyón és ennek jobb partján megszál­lották Kia-K­en-csét, a­mit ma Yokohamából is megerősítenek. Az átkelésnek nagy akadálya, hogy az esőzés és a hóolvadás következtében a Yalu rendkívülien megdagadt és kiáradt, el is sodorta a japánoknak egy ponton-hídját. Egyelőre tehát nagyon bajos jelentékeny csapat­testeknek az­ átszállítása a Vi­csu környékén ren­des körülmények között is igen széles folyón. A folyók kiáradása és az esőzés általában az egész harc­téren akadályozza a csapatok moz­gását. Feltűnő körülmény, — a­miről az orosz hivatalos jelentés is megemlékezik — hogy ágyúnaszádok támogatták a japán csapatok átkelését a Yalun. Ez annak a jele, hogy japán flotta czirkál a folyó torkolatánál. Ha ez tényleg így van, úgy ebből arra következ­tethetünk, hogy ez a flotta a­­. japán had­seregnek partraszállását fedezi Ta-ku-sánnál. Port-Arthur tegnapi bombázása is azt sejteti, hogy készül vagy történik valami Port-Arthur és a Yalu torkolata között. Ta-ku-sán pedig éppen ottan fekszik a koreai öböl délmand­­zsúriai partján. Ta-ku-sánból egyenes az út Jeng-hoang-csengbe, a­honnan a japán sereg hátba támadhatná és tarthatatlanná tehetné az oroszok hadállását a Yalu mentén. Fölöttébb ér­dekes, hogy az oroszok állítólag hasonló hadmű­velet végrehajtásán fáradoznak. Mialatt ugyanis a japánok a taku­sáni partraszállással az oroszok jobb szárnyát fenyegetnék, azalatt az oroszok a japánok jobb szárnyát igyekeznek megke­rülni. Hosszabb idő óta érkeznek jelentések arról, hogy orosz csapatok vonulnak az Amur és a Turnen folyók vidékéről Genzan felé, Korea északkeleti partján. Most határozottabb adatok kerülnek forgalomba erről a vállalko­zásról, a­melyről mi is már többször megem­lékeztünk. Az említett újabb adatok szerint Micsenko tábornok kozákserege és Rennem­­kampf generális lovas-hadosztálya, összesen 20.000 ember, néhány lovas­üteggel gyors me­netekben vonul Genzan felé. A vállalkozás nagy nehézségekkel jár. Az út Genzanig a tengerparton fekszik, a japán flotta tehá könnyen vethet oda csapatokat, a­melyek föl­tartóztathatják Rennenkami és Micsenko ge­nerálisok seregét. Ha pedig az oroszok ezen a veszedelmen túl vannak, akkor át kell kel­niük a Pai-ku­sán hegységnek szinte járha­tatlan szorosain, hogy a japán sereg jobb szárnyának a háta mögé férkőzzenek. A japán flotta, a­mint előrelátható volt, már megjelent Vladivosztok előtt, hogy meg­torolja az ottani orosz czirkáló-h­aj­óhadosztály pusztító kirándulását. A Kincsumaru elsülyesztése, Tokió, április 30. A Kincsumaru szállítógőzös elsüllyedéséről a következő hivatalos jelentést adták ki: Midőn a Kincsumaru szállítógőzös a 37. gyalogezred kilen­­czedik századával visszatért Gensanba, miután Japánban és környékén, valamint Hangjongdóban felderítő szolgálatot végzett, április 25-én este 11 óra 15 perc­kor a hajót Sinto közelében három orosz czirkáló és két torpedóhajó feltartóztatta. A Rossija közeledett a gőzöshöz. A gőzös kapitánya a két vezető hajóstiszt és két más tiszt kíséretében a Rossijára ment, a­hol nyilván visszatartották őket. Az ellenség katonáink­nak egy órai határidőt adott, hogy adják meg magukat, de a katonák a tisztektől kapott parancsokat pontosan teljesítve, vonakodtak az ellenségnek megadni magukat. Egy óra 30 perc­­kor az ellenség egy torpedólövést tett, mire kato­náink a fedélzeten sorakoztak és az ellenségre tüzelni kezdtek. Tisztjeink és katonáink közül többen elestek. 2 órakor egy második torpedó­lövést tettek, mely a gépházat találta és a szállító­­gőzöst két részre szakította. Néhány kereskedő és kuli

Next