Az Ujság, 1904. május/1 (2. évfolyam, 121-135. szám)

1904-05-11 / 131. szám

1904. május 11. AZ ÚJSÁG czímű kuplé, melyek előreláthatólag gyors nép­szerűségre fognak vergődni. Az előadás külön­ben meglehetősen készületlenül találta a zenekart és a szereplők javarészét, a­kik nem tudták sze­repeiket. Medgyaszay Vilma kedvesen, elég disz­kréten játszotta egy félvilági nő szerepét és ki­tűnt egyszerű, finom játékával Szolmer Olga. A czím­­szerepet Újvári adta, a­ki boszantóan túlzott, énekszámait pedig agyonhadarta. Tábori nem ta­lálta bele magát szerepébe, míg Barthos és Réthey ismét nagyon ügyes, sokoldalú színészeknek bizo­nyultak. A színkörben megjelent nagyszámú kö­zönség a zeneszámokat megismételtette és a szerep­lőket minden felvonás után többször a lámpák elé szólította. * A színházak hírei. Nemzeti Színház. A király arája, Földes Imre háromfelvonásos tör­téneti vígjátéka szombaton, e hó 14-ikén kerül bemutatásra a Nemzeti Színházban. Az új darab, a­melynek színhelye az első és második felvonás­ban Prága, a harmadikban pedig Visegrád, Róbert Károly korából vette tárgyát, s főszerepeit a bemutató-előadáson Török Irma, Vizváryné, Rákosi Szidi, Helvey Laura, Váradi Aranka, F. Dömjén, Beregi, Bakó, Gál, Gabányi, Mihályi­, Pethes, Rózsahegyi, Pálfi és Hetényi fogják játszani. A bemutató-előadásig hátralevő három estén a színház idei szezonjának három nagy sikerű újdon­ságát adják : szerdán Jerome K. Jerome vígjátéka , Miss Hobbs van a műsoron, a­melynek ez lesz a hatodik előadása. Csütörtökön Szécsi Ferencz vígjátéka, az Utazás az özvegység felé tizedszer kerül színre. Pénteken a Bizáncz­ot, Herczeg Ferencz háromfelvonásos történeti színművét adják, teljesen a bemutató-előadás szereposztásával. Operaház. Arnoldson Sigrid asszony az Opera­házban holnap, szerdán A tévedt nő szerepében lép föl. Sába királynője, Goldmark dalműve csütörtökön kerül színre az Operaházban. Vasquezné Itália asszony, a­ki e dalműben eddig Szulamit szerepét énekelte, ezúttal a czímszerepben lép föl először, Szulamitot pedig W. Krammer Teréz asszony fogja énekelni. Népszínház. Csütörtöktől kezdve négy estére engedte át vendégszereplésre az Operaház Szoyer Ilonkát, ki az első estén a Nebántsvirág­ban, Hervé népszerű operettjében játszsza el Denise-t, másnap, pénteken, részt vesz a Hoffmann meséi­nek 100-ik ünnepi előadásán, a­mely alkalommal a hármas fő női szerepet énekli. Miklós szerepét erre az ünnepi alkalomra Szamosi Elza tanulja be s Hoffmann-t Bejczy György, a Budai Színkör tenoristája énekli, aki holnap, szerdán fog e sze­repében a Népszínház közönségének bemutatkozni. Ugyancsak a Hoffmann meséi­nek szerdai előadásán megismétli vendégjátékát Maleczky Bianka, ki e szereppel nagy sikert aratott a múlt héten. Szoyer Ilonka eljátszsza még szombaton a Bob herczeg czímszerepét, vasárnap pedig a Katinka grófnő főszerepében búcsúzik a Népszínház közönségétől. A Vígszínházban holnap, szerdán, A királynő férjét adják Kik­y Klárával. A nóna, Bisson új bohózata, szombaton, e hó 14-ikén kerül bemuta­tóra. A szereposztás a következő: Castabel — Góth Sándor, Durosiero — Vendrei Ferencz, Dutacq — Hegedűs Gyula, Paulette — Komlóssy Ilona, Marcelina — G. Kertész Ella, Babiole — Szerémy Zoltán, Zoe — Gazsi Mariska, Henry — Sarkadi Aladár, Marianne — Kész Rózsi. A Kis Színház igazgatósága a következő hetekre Ujváry Károlyt, a Budai Színkör kitűnő kémikusát nyerte meg vendégszereplésre. A Város­liget éveken át dédelgetett kedvenc­e szerdán lép fel először a Kis Színházban. Az aranyalma, Hajdú Endre és Bródy István látványos kiállítású ope­rettje a folytatólagos műsor keretében naponta délután fél 6 órakor kerül színre. Koltay Zoltán Leányrablás czímű operettjére most készül a színház. * Italiana Vitaliani és társulata szerdán Simon és Berton Zara-jában lép föl Vitaliani asszony. Ebben a szerepben odahaza nagy sikerei voltak. Csütörtökön az előre hir­detett Kaméliás hölgy helyett Schiller Stuart Máriá-aát, pénteken Fedorá-t adják az olaszok. * Vidéki színészet. Újvidéken — mint la­punknak írják — a kecskeméti színtársulat jó előadásokkal s kitűnő műsorral terjeszti a magyar kultúrát, annyira, hogy a Dungyevszky-színházat esténkint megtölti a magyar-német-szerb közönség. Legutóbb a Parasztbecsület került színre igen jó előadásban. FŐVÁROS. (A Kossuth-szobor). A Kossuth-szobrot tudvalevőleg a parlament előtti téren fogják elhelyezni. Úgy szeretnék azonban a szobrot felállítani, hogy az, a­mennyire csak lehetsé­ges, belekerüljön az Alkotmány­ utcza ten­gelyébe. Ma délelőtt bizottság járt a hely­­színen, de nem jutottak megegyezésre. Elha­tározták végül, hogy elkészíttetik a szobor fa­modelljét s azzal tesznek kisérleteket. A modellt több ponton fogják felállítani. Egyéb­ként csak arról lehet szó, hogy közelebb vagy távolabb helyezzék-e a parlamenttől. Strobl azt állítja, hogy ha a szobrot közelebb teszik a parlament főbejárata elé, akkor így jobban beleesik az Alkotmány-utcza tengelyébe. A próbákat e hónap közepén kezdik meg. (Békéltető bizottságok sztrájk esetén.) A kereskedelemügyi miniszter azt tapasztalta, hogy sztrájk esetén alakított békéltető bizottságokban olyanok is részt vesznek, a­kik nem munkások, illetőleg nincsenek munkásviszonyban. Felhívja a miniszter az összes másodfokú iparhatóságokat, hogy a törvény értelmében a békéltető bizottság­ban csak munkások vehetnek részt s igy más egyént az ilyen bizottságokba felvenni tilos. (Szinházak tűzbiztonsága.) A szinházak tűzbiztonságának megvizsgálása czéljából ki­küldött bizottság minden szinháznál talált több-kevesebb kifogásolni valót s ehhez képest rendelte el a szükséges átalakításokat. A szín­házak igazgatói azonban nem nyugodtak meg a bizottság határozatában, s a Népszínház igazgatóját kivéve, valamennyi megfelebbezte a hozott határozatokat. A Népszínház igazgatója mindössze annyit kívánt, hogy az átalakítások határnapját tolják ki valamivel. A felebbezé­­sek ügyében a tanács legközelebb fog dönteni. (A kövezési szabályrendelet.) A belügymi­niszter tudatja a várossal, hogy a kövezési sza­bályrendeletet úgy, a­mint azt a közgyűlés elfo­gadta, változatlanul jóváhagyja , az ellene be­adott felebbezéseket elutasítja. (Gerlóczy arczképe.) A közgyűlés elhatá­rozta, hogy megfesteti Gerlóczy Károlynak, el­hunyt nagyérdemű polgármesterének az arczképét életnagyságban. A tanács az arczkép megfestésé­vel Botth Menyhért festőművészt bízta meg, ki már be is mutatta az arczkép sikerült vázlatát. (A Rókus-kórház kitelepítése.) Havass Rezső röpiratot bocsájtott közre a Rókus-kórház kitele­pítésének ügyében. A szerző azt bizonyítja, hogy a beruházási törvény szerint az állam egy 800 ágyra tervezett nagy egyetemi kórházat szándé­kozik építeni, ennélfogva elég lesz, ha a főváros csak 600 ágyra tervezett kórházat épít az öreg Rókus helyett. Ennek a kisebb méretű fővárosi kórháznak költsége pedig aligha kerül 4 millió koronába. Ez a költség viszont megtérül a Rókus­­kórház és Kun­ utczai fiók­kórház telkének érté­kéből. Sürgeti tehát, hogy a főváros valahol a külső telkeken mielőbb építse fel az új kórházat és pusztítsa el ezt a dísztelen régi épületet itt a Kerepesi-úton. Épüljön a helyén egy szép modern városrész. (Adókivetés.) A VI. kerületi elöljáróság köz­hírré teszi, hogy az 1904. évre szóló III. osztályú kereseti adójavaslat május 12—19-éig reggeli 9 órától délután 2 óráig a VI. ker. adófelügyelő­ségnél (Aradi­ utcza 21. sz. III. em.) közszemlére tétetik. E javaslatok tárgyalása május 20-ikán veszi kezdetét. A II. kerületi adókivető­ bizottság május 11-ikén a 2799—2910 hrsz.-ig, 13-ikán a 2918—3050 hrsz.-ig, 14-ikén a 3055 — 3162 hrsz.-ig a külön meghívottak javaslatokat tárgyal­ják. A IV. kerületben május 11-ikén tárgyalják a 1963 hrsz.-ig a külön meghívottak javaslatait. Az V. kerület B. bizottsága május 11-ikén az 1122—24/a—1145—54­­—7/6 hrsz.-ig, 13-ikán az 1145—54/1 — 7—1208—1209.6 hrsz.-ig és 14-ikén az 1210/a—1236/a/2­4 hrsz.-ig minden­kor a külön meghívottak javaslatait tárgyalja. A VIII. kerületben a B. bizottság május 11-ikén tárgyalja a külön meghívottak javaslatait, mint a vidéki tagok igen nagy érdeklődése mel­lett. A bizottság elhatározta, hogy a fürgedi szülő­ház falába illesztendő emléktáblát június hó 12-én leplezi le nagy ünnepség keretében, melyre az összes irodalmi és közművelődési társaságokat, tör­vényhatóságokat, főbb hivatalokat és a törvény­­hozást is meghívja a bizottság. Az ünnepélyre külön vonat fog közlekedni. Megnyitó beszédet gróf Zichy Jenő, ünnepi beszédet pedig Rákosi Jenő mond az ünnepélyen.­­ Az obstrukczió. E czimen Alföldi Béla hirlapíró kollégánk egy kis füzetet bocsájtott közzé, melyben érdekesen, eleven tollal festi a múlt évi parlamenti eseményeket. 1902. október 8-ától kezdődik a szöveg tartalma s végződik azon emlékezetes üléssel, mely a szerencsés kibon­takozást eredményezte. Közben-közben huszonegy eredeti fénykép tarkítja az amúgy is csinos kiál­lítású füzetet. A mű ára egy korona. TUDOMÁNY, IRODALOM. © Vas Gereben emléke. Az Országos Iro­dalmi Szövetség Vas Gereben emlékbizottsága most tartotta meg első ülését, úgy a fővárosi, Az Akadémia nagyhete. — Saját tudósítónktól. — A M. T. Akadémia ma kezdte meg a nagy­­hetet. Ülést tartottak az összes osztályok, hogy több pályadíjra s az újonnan választandó tagokra vonatkozólag javaslatot tegyenek az összes ülés előtt. Újra választották az osztályelnököket és az állandó bizottságokat is. Az ülések nagyon népe­sek voltak, megjelent Plósz Sándor igazságügy­miniszter is, a­ki a kabinetből egyedül tagja az Akadémiának. Az egyes osztályok üléseiről tudó­sításunk a következő: I. osztály A szép- és nyelvtudományi osztály tagjai Heinrich Gusztáv osztályelnök vezetésével a kö­vetkező pályadíjakról határoztak: A Sámuel-díjat a bírálók egyhangú véle­ménye alapján a »Felső Őrvidék népe« czímű mű­nek adták ki, melynek szerzője Varga János keszthelyi tanár. Megdicsérték Rubinyi Mózes és Nagy Sándor műveit. A Lévay-díjat nem adták ki, mert az egyet­len pályázó csak töredékes munkát mutatott be E díj a jövő évivel együtt 1907 szeptember 30-ra újból kitüzetett. A Nádasdy-jutalom­ra 52-en pályáztak költői elbeszélésükkel. A díjat azonban nem adták ki Lévai József, Katona Lajos és Jánossy Gusztáv véleménye alapján, mert e pályázat egyáltalán nem sikerült. Az osztály új pályatételeket tűzött ki, melyek fölött a holnapi ülés fog dönteni. Ezután következtek a választások. Osztály­elnök újra Heinrich Gusztáv lett. Levelezőtagnak a széptudományi osztályba hat ajánlott tag közül csupán Ferenczi Zoltánt jelölték 27 szavazattal 7 ellenében. II. osztály: A pályázatok dolgában a II. osztály a kö­vetkezőképpen döntött: A Lukács Krisztina-díjat, a­mely a lélektan történetére volt kitűzve, nem adják ki, mert érté­kes munka nem érkezett. .4 Dóra-pályázat díját, a­mely a törlesztéses államadósságokra volt kitűzve, megosztják a 3-ik számú (Jeligéje: Un état.) és az 5-ik számú (Jeligéje: Az államhitel államadósságunk feltétele.) pályamunkák között. Az Ullmann-jutalmat az egyetlen beérkezett munkának kiadják.* A Bezerédy István életrajzára kitűzött jutal­mat nem adják ki, mert a beérkezett két pálya­munka egyike sem kifogástalan. Ezután kitűzték az új pályatételeket, s át­tértek a választásokra. Osztályelnöknek Thaly Kálmánt választották. Tiszteleti tagnak jelölték : Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi minisztert. Rendes tagok­nak jelölték : Andrássy Gyula grófot, Ballagi Aladárt és Karácsonyi Jánost. III. osztály. Az Akadémia nagy díját az idén a III. osz­tály ítélvén oda, az osztály ma König Gyula műegyetemi tanárt tüntette ki vele Az algebrai mennyiségek általános elméletének alapvonalai czimü munkájáért. A Marczibányi mellékjutalmat Réthy Mórnak ítélték oda A súlyos folyadék­sugarakról czimü tanulmányáért. A Tomori-díjat nem adják ki. 15

Next