Az Ujság, 1904. június/1 (2. évfolyam, 151-165. szám)

1904-06-11 / 161. szám

1904. junius 11. AZ ÚJSÁG nyolcz órakor a Ferenczvárosi Polgári Kör ter­mében VI. évi rendes közgyűlését tartja. Tárgy­­sorozat: Elnöki megnyitó. A klub ez évi műkö­déséről szóló jelentés. A pénztárkimutatás előter­jesztése. A jövő költségvetés. Egy elnök, két al­­elnök, negyven rendes és tíz pótválasztmányi tag és egy három tagból álló számvizsgáló-bizottság választása. Indítványok. Torna­vizsga. Az ág. helv. hitvallású főgim­názium V. és VI. osztályának múlt szombaton tartott tornavizsgáján a Nemzeti Torna­ Egylet babérkoszorúját nem Nürd­er J., hanem Würtzler Béla V. osztályú tanuló nyerte el 5 m. 45 c­m. távolugrással. Turisztika. Diákturista-pályázat. A Magyar Turista­ Egyesület Budapesti Osztálya, mint az elmúlt években, ezúttal is középiskolai tanulók részére a következő pályázatot hirdeti: Kívántatik: valamely középiskolai tanuló ál­tal az 1904. év nyarán tett legalább három napra terjedő hazai turista-utnak, illetve kirándulásnak leírása. Az útleírásban a fősúly nem az útvonal leírására, hanem az útközben nyert benyomások, s a szerzett tapasztalatok előadására helyezendő. A pályadíjak a következők: I. A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter által engedélyezett száz korona. II. A Magyar Turista­ Egyesület Budapesti Osztálya által kitűzött: a) huszonöt és b) tizenöt korona. Ezenkívül a II. alatt említett két pályadíj nyertesei egy-egy turista háti­zsákot, vagy egyéb turista fölszerelési tárgyat kapnak. Pályázhat bármely hazai középiskolának V—VIli. osztályú tanulója. Pályázati határidő 1904 november 1. A pálya­munkák névtelenül, de a szerző nevét és lakczimét tartalmazó jeligés levéllel együtt a Magyar Turista-Egyesület budapesti osztálya czímére (IV. Aranykéz-utcza 6. sz.) küldendők be. A jeligés levél borítékán és a pályaműn az is feltüntetendő, hogy a pályázó melyik tanintézetnek hányadik osztályát végezte. .Kerékpár: A Sport-Világ versenye. A Sport-Világ vasár­napi kerékpár- és ifjúsági atlétikai viadalára nagy számmal érkeztek nevezések. A kerékpáros-ver­senyben találkozni fognak a régibb és a fiatalabb gárda legtehetségesebb versenyzői s különösen a főverseny iránt mutatkozó érdeklődés arra enged következtetni, hogy a legizgalmasabb pályaverse­nyek egyikét lesz alkalma a fővárosi sportközön­ségnek végigszemlélni. A postás kézbesítők ver­senye elmarad s helyette a rendezőség a millenná­­ris emlékversenyt vette fel a programaiba. Az ifjú­sági atlétikai viadalokra rendkívüli nagy számmal érkeztek nevezések a főváros különböző iskoláinak felsőbb osztályú tanulói részéről; e két ifjúsági verseny eredményeiből majd következtetni lehet, várjon az ifjú nemzedék méltóan fogja-e a jövőben pótolni jelenlegi kiváló atlétikai gárdánkat. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A bíróság köréből. A szegedi ítélőtábla elnöke Mecsér József szegedi járásbírósági díj­talan joggyakornokot a vezetése alatt álló Ítélő­tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. § A Curia vakácziója. Ma alakították meg a Curia szüneti tanácsait. A nyáron két tanács fog működni. Az első július 3-dikától 30-dikáig Se­bestyén Mihály tanácselnök vezetésével. Tagjai a következő bírák lesznek: Havass Károly polgári, Tóth Gerő büntető, Zsigmondovics Mihály büntető, Kovách Antal és Kovács Béla polgári, Fráter Imre polgári, Szegheő Ignácz, Verovácz Gyula büntető bíró. A második tanács július 31-dikétől augusztus 27-dikéig működik. Elnöke Vági Mór tanácselnök, bírái pedig: Nedeczky Ödön büntető, Tóth Gerő büntető, Szentimrey Jenő büntető, Kovách Antal és Kovács Béla polgári, Fráter Imre polgári, Devich László büntető bíró. § Fenyő Sándor hazahozatala. Fenyő Sán­dort tudvalevőleg St.-Gallen kantonban fogták el. A svájczi szövetségtanács a magyar bíróság meg­keresése és a kiadatási eljárás megindítása után egy szavazattöbbséggel elhatározta, hogy Fenyőt kiszolgáltatja a magyar hatóságnak. Fenyőt tehát rendőri fedezettel útnak indították. A pozsonyi állomáson a budapesti ügyészség börtönőrei vették át Fenyőt az osztrák zsandároktól. Fenyőt ma reggel hozták haza és egyenesen az alkotmány­­ú tiszai törvényszéki épületbe vitték. Itt azonnal személyleírást vettek fel róla és a czellájába lekisértették. § Közvédők a kir. ítélőtáblán. A folyó jú­nius hó második felére a következő ügyvédeket rendelte ki a kamara közvédőkül a kir. tábla tanácsaihoz: június 13—18-ig az I. tanácshoz: Dingha Béla dr., helyettese: Dobozy Kálmán dr.; a II. tanácshoz: Dolenecz József dr., helyettese: Engel Aurél dr.; a III. tanácshoz: Enessey Pál dr., helyettese: Enyiczkey Gábor dr. Június 20—25-ig az I. tanácshoz: Pártos Béla dr., he­lyettese : Erdélyi Sándor dr.; a II. tanácshoz: Erdős Zsigmond dr., helyettese: Ernyei Mór dr.; a III. tanácshoz: Erőss Samu dr., helyettese: Eulenberg Salamon dr. Június 27-től július 2-ig az I. tanácshoz: Ehrenfeld Adolf dr., helyettese: Falusi Árpád dr.; a II. tanácshoz : Feleki Béla dr., helyettese: Bittler Dezső dr.; a III. tanácshoz: Földes Árpád dr., helyettese: Frank Salamon dr.­­ Schächter tanár pere a táblán. A kir. Ítélőtábla I. tanácsa Brenreisz István elnöklete alatt ma tárgyalta azt a becsületsértési pert, a­melyet Sugár Keresztély Márton fülorvos indított Schächter Miksa dr. egyetemi magántanár ellen. Az ügy előzményei ismeretesek: Sugár Ke­resztély dr. megtámadta Schüchtert, a­miért ő a­­Gyógyászatiban tért engedett egy német tudós czikkének magyar ember ellen. E támadásra Schächter keményen visszavágott, s egyebek közt felemlítette, hogy Sugár botrányos ügyei miatt volt kénytelen Bécsből ide menekülni és mint afféle »rascal« most a hazafiságba burkolódzik. A törvényszék Schächtert kétezer korona pénzbüntetésre ítélte becsületsértés miatt. A táblán Schächter tanár és védője, Bleuer Soma dr. jogos magánérdek és közérdek czimen bizonyítani akarták, hogy Sugárt a bécsi egyetem­ről kicsapták, hogy apósát, a­ki rálőtt, felmentet­ték, hogy ő hamis honossági okmány alapján szer­zett állást Ausztriában stb. Sugár dr. és ügyvédje, Okolicsányi dr. kér­ték a valódiság bizonyításának mellőzését, míg Schächter dr. behatóan érvelt a mellett, hogy egy a köztéren szerepelni akaró orvos jellemének in­tegritása ellen felhangzott vádak bizonyítása köz­érdek. A tábla nem engedte meg a valódiság bizo­nyítását és az elsőfokú bíróság ítéletét megerősí­tette, de a büntetést kétezer koronáról ezer ko­ronára szállította le. Schächter dr. semmiségi pa­naszt jelentett be az ítélet ellen. A vasúti sztrájk a törvényszék előtt. — Hetedik nap. — (Saját tudósítónktól.) A mai napra ki volt tűzve ama tizenöt vas­utas perének tárgyalása, a­kik a vasúti sztrájk kitörésekor a rákosi rendező-pályaudvaron erősza­kos fellépéssel a vonatot megakadályozták abban, hogy a pályaudvarba bejöhessen. Ennek a pernek megkezdését megakadályozta a 13-as bizottság pere, a­mely még ma sincsen befejezve. A vasutasok sztrájkjának központja április 19-ikén a rákos­rendezői pályaudvaron volt. Az e napon esti 7 óra 55 perczkor érkező 165. sz. rákospalotai személyvonatot a pályaudvar alkal­mazottai szabályellenes jelzéssel megállították és annak kijelentése mellett, hogy a munkát be­szüntetik, a személyvonatot erőszakkal megaka­dályozták abban, hogy az állomásra bejöjjön. E cselekmény miatt a budapesti törvényszék Balázs János málházót, Dimitrievics Dragutin váltóőrt, Csete József kocsirendezőt, Farbenheim Miksa napidíjast, Mázán András kisegítő fékezőt, Bohán Mihály váltóőrt, Pázmány Lipót vonat­­fékezőt, Jancsó József váltóőrt, Cseszlár János kocsirendezőt, Cseh János kocsirendezőt, Hermann István kocsimestert, Kampfmüller Béla villamgép­­kezelőt, Tóth Pál állomás-málházót, Mensdorfer Ferencz mozdonyvezetőt és Murai József mozdony­vezetőt hivatali kötelesség megszegése, illetve hi­vatalos hatalommal való visszaélés és közveszélyes cselekmény bűntettei miatt vád alá helyezte. A tárgyalás a mai napra volt kitűzve ugyan­azon tanács előtt, a­mely a vasúti sztrájk nagy perét tárgyalja. A vádlottak valamennyien meg­jelentek. Védőik azonnal előterjesztést tettek arra nézve, hogy miután a tárgyalás a másik per miatt meg nem tartható, a vádlottakat szabadlábra he­lyezzék. Geszti dr. ügyész a szabadlábra helye­zést ellenezte. A bíróság a vádlottakat szabadlábra helyezte azzal a megokolással, hogy a tárgyalás elhalasz­tása nem a vádlottak hibája folytán, de a kény­szerítő körülmények miatt történt, és mert vala­mennyinek állandó lakása és foglalkozása van. Ők fel vannak ugyan függesztve, de nincsenek elbo­csájtva az államvasutaktól. A bíróság ennek az ügynek tárgyalását 1904-ik év július 4-ik napjára tűzte ki. Az ügyész megnyugodott a szabadlábra helyezés ügyében. Ezzel az elnök a vádlottakat és a tanukat elbocsájtotta. Ekkor aztán folytatták a 13-as bizottság tagjainak perét. Edez dr., Potincza védőjére került volna a sor, de mivel Potincza ellenében az ügyész a vá­dat elejtette, a védő csak arra szorítkozott, hogy az ügy beszüntetését kérje. (Kardos Antal védője.) Miklós Gyula dr. szerint a vád kártya mód­jára omlott össze. Ennek oka az volt, hogy az ügyész vádját valótlanságokra alapította. Az elnök: Az ilyen kifejezésektől tessék tar­tózkodni. Miklós dr.: Kérem, ha a vádat valónak kel­lene elismernem, akkor védenczem elitél­tetését is kellene kérnem. (Derültség.) Aztán áttér annak fejtegetésére, hogy a vasutas nem közhivatalnok. A vasút üzlet, éppen olyan üzlet, mint a sorok­sári helyiérdekű vasút. Ha a vasutasok köztiszt­viselők, akkor köztisztviselők a Tauszky alkalma­zottai is. Védenczét, Kardost azzal vádolja az ügyész, hogy ő a sztrájkkal fenyegetődzött, de nincsen olyan tanú, a­ki ezt megerősítette volna. Ő Kozma Sándor székéből több igazságot és ke­vesebb irányzatosságot várt. Nekünk legszentebb kötelességünk törvényünket, vadbástyánkat meg­védelmezni. Igazságot kér és ezért védenczének felmentését kéri. (Kacsóh védője.) Gyurffy Gyula dr. beszédét azzal kezdi, hogy a midőn az ügyész ezt a tizenhárom embert vá­dolja, ugyanakkor negyvenezer magyar polgárt vádol. De — szerinte — a vádlottak még akkor sem bűnösök, ha mindaz igaz volna, a mivel az ügyész őket vádolja. Köztudomás szerint a vas­utasok tömege lázadási kényszer alatt állott és éppen ez a bizottság volt az, a­mely a csillapítást végezte és a békét közvetíteni akarta. Vörös László is azt az utasítást kapta, hogy a meg­beszéléseket ne a tömeggel, hanem azzal a tizen­három emberrel folytassa. Áttérve a közhivatal­­nok-kérdésre, azt kérdi a védő, várjon Kacsoknak, a mozdonyvezetőnek mi volt a teendője ? Fel volt ő jogosítva hatósági teendők teljesítésére? Ha ő köztisztviselő lenne, akkor ilyen hatáskörrel őt fel is ruházták volna. E 13 vádlottban negyvenezer ember van idehurczolva. Ki oltalmazza meg tehát a polgárok ezreinek szabadságát? Csakis a bíró­ság, a­mely független. Ennek a tizenhárom vas­utasnak ott kezdődik a tragédiája, a­mikor éjjel-nappal helytáll érdekeik előmozdítására, híven, a világ bámulatára. És ezekre hangu­latot gyárt az ügyész úr, hogy a közvélemény is megbélyegezze őket ? Az államnak érdeke azt a kötelességet is magában foglalja, hogy az összes­ség érdekeit, azt az átható nagy érdeket is úgy kell gondozni és irányítani, hogy ne Veréb Mi­hály és Kacsóh Gyulára. •— mert ha ezekre bíz­ták volna, úgy az állami szervezet lokomotívja nem siklott volna ki — hanem azokra bízzák, a­kiket azért fizetnek, hogy őrködjenek a nagy ál­lami érdekek felett. Ezért csak­ a vasutakat ke­zelték, nem pedig az állami érdekeket.. A köz­szabadságjogokat, a­melyeket az ügyész bíró elé hurczolt, olyannak tekinti, mint a körforgalomban a vasutat, mely összes gazdasági érdekeink ere­dete. A vonalak irányát, a forgalom lebonyolításá­nak szabályait, módjait az alkotmány írja elő és a törvények szabályozzák, hogy összeütközések ne történhessenek és a forgalom szabályosan bonyol 1.

Next