Az Ujság, 1904. június/1 (2. évfolyam, 151-165. szám)
1904-06-11 / 161. szám
1904. junius 11. AZ ÚJSÁG nyolcz órakor a Ferenczvárosi Polgári Kör termében VI. évi rendes közgyűlését tartja. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. A klub ez évi működéséről szóló jelentés. A pénztárkimutatás előterjesztése. A jövő költségvetés. Egy elnök, két alelnök, negyven rendes és tíz pótválasztmányi tag és egy három tagból álló számvizsgáló-bizottság választása. Indítványok. Tornavizsga. Az ág. helv. hitvallású főgimnázium V. és VI. osztályának múlt szombaton tartott tornavizsgáján a Nemzeti Torna Egylet babérkoszorúját nem Nürder J., hanem Würtzler Béla V. osztályú tanuló nyerte el 5 m. 45 cm. távolugrással. Turisztika. Diákturista-pályázat. A Magyar Turista Egyesület Budapesti Osztálya, mint az elmúlt években, ezúttal is középiskolai tanulók részére a következő pályázatot hirdeti: Kívántatik: valamely középiskolai tanuló által az 1904. év nyarán tett legalább három napra terjedő hazai turista-utnak, illetve kirándulásnak leírása. Az útleírásban a fősúly nem az útvonal leírására, hanem az útközben nyert benyomások, s a szerzett tapasztalatok előadására helyezendő. A pályadíjak a következők: I. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett száz korona. II. A Magyar Turista Egyesület Budapesti Osztálya által kitűzött: a) huszonöt és b) tizenöt korona. Ezenkívül a II. alatt említett két pályadíj nyertesei egy-egy turista hátizsákot, vagy egyéb turista fölszerelési tárgyat kapnak. Pályázhat bármely hazai középiskolának V—VIli. osztályú tanulója. Pályázati határidő 1904 november 1. A pályamunkák névtelenül, de a szerző nevét és lakczimét tartalmazó jeligés levéllel együtt a Magyar Turista-Egyesület budapesti osztálya czímére (IV. Aranykéz-utcza 6. sz.) küldendők be. A jeligés levél borítékán és a pályaműn az is feltüntetendő, hogy a pályázó melyik tanintézetnek hányadik osztályát végezte. .Kerékpár: A Sport-Világ versenye. A Sport-Világ vasárnapi kerékpár- és ifjúsági atlétikai viadalára nagy számmal érkeztek nevezések. A kerékpáros-versenyben találkozni fognak a régibb és a fiatalabb gárda legtehetségesebb versenyzői s különösen a főverseny iránt mutatkozó érdeklődés arra enged következtetni, hogy a legizgalmasabb pályaversenyek egyikét lesz alkalma a fővárosi sportközönségnek végigszemlélni. A postás kézbesítők versenye elmarad s helyette a rendezőség a millennáris emlékversenyt vette fel a programaiba. Az ifjúsági atlétikai viadalokra rendkívüli nagy számmal érkeztek nevezések a főváros különböző iskoláinak felsőbb osztályú tanulói részéről; e két ifjúsági verseny eredményeiből majd következtetni lehet, várjon az ifjú nemzedék méltóan fogja-e a jövőben pótolni jelenlegi kiváló atlétikai gárdánkat. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A bíróság köréből. A szegedi ítélőtábla elnöke Mecsér József szegedi járásbírósági díjtalan joggyakornokot a vezetése alatt álló Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. § A Curia vakácziója. Ma alakították meg a Curia szüneti tanácsait. A nyáron két tanács fog működni. Az első július 3-dikától 30-dikáig Sebestyén Mihály tanácselnök vezetésével. Tagjai a következő bírák lesznek: Havass Károly polgári, Tóth Gerő büntető, Zsigmondovics Mihály büntető, Kovách Antal és Kovács Béla polgári, Fráter Imre polgári, Szegheő Ignácz, Verovácz Gyula büntető bíró. A második tanács július 31-dikétől augusztus 27-dikéig működik. Elnöke Vági Mór tanácselnök, bírái pedig: Nedeczky Ödön büntető, Tóth Gerő büntető, Szentimrey Jenő büntető, Kovách Antal és Kovács Béla polgári, Fráter Imre polgári, Devich László büntető bíró. § Fenyő Sándor hazahozatala. Fenyő Sándort tudvalevőleg St.-Gallen kantonban fogták el. A svájczi szövetségtanács a magyar bíróság megkeresése és a kiadatási eljárás megindítása után egy szavazattöbbséggel elhatározta, hogy Fenyőt kiszolgáltatja a magyar hatóságnak. Fenyőt tehát rendőri fedezettel útnak indították. A pozsonyi állomáson a budapesti ügyészség börtönőrei vették át Fenyőt az osztrák zsandároktól. Fenyőt ma reggel hozták haza és egyenesen az alkotmányú tiszai törvényszéki épületbe vitték. Itt azonnal személyleírást vettek fel róla és a czellájába lekisértették. § Közvédők a kir. ítélőtáblán. A folyó június hó második felére a következő ügyvédeket rendelte ki a kamara közvédőkül a kir. tábla tanácsaihoz: június 13—18-ig az I. tanácshoz: Dingha Béla dr., helyettese: Dobozy Kálmán dr.; a II. tanácshoz: Dolenecz József dr., helyettese: Engel Aurél dr.; a III. tanácshoz: Enessey Pál dr., helyettese: Enyiczkey Gábor dr. Június 20—25-ig az I. tanácshoz: Pártos Béla dr., helyettese : Erdélyi Sándor dr.; a II. tanácshoz: Erdős Zsigmond dr., helyettese: Ernyei Mór dr.; a III. tanácshoz: Erőss Samu dr., helyettese: Eulenberg Salamon dr. Június 27-től július 2-ig az I. tanácshoz: Ehrenfeld Adolf dr., helyettese: Falusi Árpád dr.; a II. tanácshoz : Feleki Béla dr., helyettese: Bittler Dezső dr.; a III. tanácshoz: Földes Árpád dr., helyettese: Frank Salamon dr. Schächter tanár pere a táblán. A kir. Ítélőtábla I. tanácsa Brenreisz István elnöklete alatt ma tárgyalta azt a becsületsértési pert, amelyet Sugár Keresztély Márton fülorvos indított Schächter Miksa dr. egyetemi magántanár ellen. Az ügy előzményei ismeretesek: Sugár Keresztély dr. megtámadta Schüchtert, amiért ő aGyógyászatiban tért engedett egy német tudós czikkének magyar ember ellen. E támadásra Schächter keményen visszavágott, s egyebek közt felemlítette, hogy Sugár botrányos ügyei miatt volt kénytelen Bécsből ide menekülni és mint afféle »rascal« most a hazafiságba burkolódzik. A törvényszék Schächtert kétezer korona pénzbüntetésre ítélte becsületsértés miatt. A táblán Schächter tanár és védője, Bleuer Soma dr. jogos magánérdek és közérdek czimen bizonyítani akarták, hogy Sugárt a bécsi egyetemről kicsapták, hogy apósát, aki rálőtt, felmentették, hogy ő hamis honossági okmány alapján szerzett állást Ausztriában stb. Sugár dr. és ügyvédje, Okolicsányi dr. kérték a valódiság bizonyításának mellőzését, míg Schächter dr. behatóan érvelt a mellett, hogy egy a köztéren szerepelni akaró orvos jellemének integritása ellen felhangzott vádak bizonyítása közérdek. A tábla nem engedte meg a valódiság bizonyítását és az elsőfokú bíróság ítéletét megerősítette, de a büntetést kétezer koronáról ezer koronára szállította le. Schächter dr. semmiségi panaszt jelentett be az ítélet ellen. A vasúti sztrájk a törvényszék előtt. — Hetedik nap. — (Saját tudósítónktól.) A mai napra ki volt tűzve ama tizenöt vasutas perének tárgyalása, akik a vasúti sztrájk kitörésekor a rákosi rendező-pályaudvaron erőszakos fellépéssel a vonatot megakadályozták abban, hogy a pályaudvarba bejöhessen. Ennek a pernek megkezdését megakadályozta a 13-as bizottság pere, amely még ma sincsen befejezve. A vasutasok sztrájkjának központja április 19-ikén a rákosrendezői pályaudvaron volt. Az e napon esti 7 óra 55 perczkor érkező 165. sz. rákospalotai személyvonatot a pályaudvar alkalmazottai szabályellenes jelzéssel megállították és annak kijelentése mellett, hogy a munkát beszüntetik, a személyvonatot erőszakkal megakadályozták abban, hogy az állomásra bejöjjön. E cselekmény miatt a budapesti törvényszék Balázs János málházót, Dimitrievics Dragutin váltóőrt, Csete József kocsirendezőt, Farbenheim Miksa napidíjast, Mázán András kisegítő fékezőt, Bohán Mihály váltóőrt, Pázmány Lipót vonatfékezőt, Jancsó József váltóőrt, Cseszlár János kocsirendezőt, Cseh János kocsirendezőt, Hermann István kocsimestert, Kampfmüller Béla villamgépkezelőt, Tóth Pál állomás-málházót, Mensdorfer Ferencz mozdonyvezetőt és Murai József mozdonyvezetőt hivatali kötelesség megszegése, illetve hivatalos hatalommal való visszaélés és közveszélyes cselekmény bűntettei miatt vád alá helyezte. A tárgyalás a mai napra volt kitűzve ugyanazon tanács előtt, amely a vasúti sztrájk nagy perét tárgyalja. A vádlottak valamennyien megjelentek. Védőik azonnal előterjesztést tettek arra nézve, hogy miután a tárgyalás a másik per miatt meg nem tartható, a vádlottakat szabadlábra helyezzék. Geszti dr. ügyész a szabadlábra helyezést ellenezte. A bíróság a vádlottakat szabadlábra helyezte azzal a megokolással, hogy a tárgyalás elhalasztása nem a vádlottak hibája folytán, de a kényszerítő körülmények miatt történt, és mert valamennyinek állandó lakása és foglalkozása van. Ők fel vannak ugyan függesztve, de nincsenek elbocsájtva az államvasutaktól. A bíróság ennek az ügynek tárgyalását 1904-ik év július 4-ik napjára tűzte ki. Az ügyész megnyugodott a szabadlábra helyezés ügyében. Ezzel az elnök a vádlottakat és a tanukat elbocsájtotta. Ekkor aztán folytatták a 13-as bizottság tagjainak perét. Edez dr., Potincza védőjére került volna a sor, de mivel Potincza ellenében az ügyész a vádat elejtette, a védő csak arra szorítkozott, hogy az ügy beszüntetését kérje. (Kardos Antal védője.) Miklós Gyula dr. szerint a vád kártya módjára omlott össze. Ennek oka az volt, hogy az ügyész vádját valótlanságokra alapította. Az elnök: Az ilyen kifejezésektől tessék tartózkodni. Miklós dr.: Kérem, ha a vádat valónak kellene elismernem, akkor védenczem elitéltetését is kellene kérnem. (Derültség.) Aztán áttér annak fejtegetésére, hogy a vasutas nem közhivatalnok. A vasút üzlet, éppen olyan üzlet, mint a soroksári helyiérdekű vasút. Ha a vasutasok köztisztviselők, akkor köztisztviselők a Tauszky alkalmazottai is. Védenczét, Kardost azzal vádolja az ügyész, hogy ő a sztrájkkal fenyegetődzött, de nincsen olyan tanú, aki ezt megerősítette volna. Ő Kozma Sándor székéből több igazságot és kevesebb irányzatosságot várt. Nekünk legszentebb kötelességünk törvényünket, vadbástyánkat megvédelmezni. Igazságot kér és ezért védenczének felmentését kéri. (Kacsóh védője.) Gyurffy Gyula dr. beszédét azzal kezdi, hogy a midőn az ügyész ezt a tizenhárom embert vádolja, ugyanakkor negyvenezer magyar polgárt vádol. De — szerinte — a vádlottak még akkor sem bűnösök, ha mindaz igaz volna, a mivel az ügyész őket vádolja. Köztudomás szerint a vasutasok tömege lázadási kényszer alatt állott és éppen ez a bizottság volt az, amely a csillapítást végezte és a békét közvetíteni akarta. Vörös László is azt az utasítást kapta, hogy a megbeszéléseket ne a tömeggel, hanem azzal a tizenhárom emberrel folytassa. Áttérve a közhivatalnok-kérdésre, azt kérdi a védő, várjon Kacsoknak, a mozdonyvezetőnek mi volt a teendője ? Fel volt ő jogosítva hatósági teendők teljesítésére? Ha ő köztisztviselő lenne, akkor ilyen hatáskörrel őt fel is ruházták volna. E 13 vádlottban negyvenezer ember van idehurczolva. Ki oltalmazza meg tehát a polgárok ezreinek szabadságát? Csakis a bíróság, amely független. Ennek a tizenhárom vasutasnak ott kezdődik a tragédiája, amikor éjjel-nappal helytáll érdekeik előmozdítására, híven, a világ bámulatára. És ezekre hangulatot gyárt az ügyész úr, hogy a közvélemény is megbélyegezze őket ? Az államnak érdeke azt a kötelességet is magában foglalja, hogy az összesség érdekeit, azt az átható nagy érdeket is úgy kell gondozni és irányítani, hogy ne Veréb Mihály és Kacsóh Gyulára. •— mert ha ezekre bízták volna, úgy az állami szervezet lokomotívja nem siklott volna ki — hanem azokra bízzák, akiket azért fizetnek, hogy őrködjenek a nagy állami érdekek felett. Ezért csak a vasutakat kezelték, nem pedig az állami érdekeket.. A közszabadságjogokat, amelyeket az ügyész bíró elé hurczolt, olyannak tekinti, mint a körforgalomban a vasutat, mely összes gazdasági érdekeink eredete. A vonalak irányát, a forgalom lebonyolításának szabályait, módjait az alkotmány írja elő és a törvények szabályozzák, hogy összeütközések ne történhessenek és a forgalom szabályosan bonyol 1.