Az Ujság, 1904. augusztus/1 (2. évfolyam, 212-225. szám)

1904-08-01 / 212. szám

Budapest, 1904. II. évfolyam. 212. szám. Hétfő, augusztus 1. Előfizetési árak: Egész évre... .. 28 k. — 1. Félévre ............ 14 » — » Negyedévre ..... 7 » — » Egy hóra ... «... 2­­ 40 » Egyes szám ára 8 fillér. Vidéken 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Kerepesi­ út 54. sz. Telefon 56—II. KIADÓHIVATAL : Budapest, Kerepesi­ út 54. sz. Telefon 52—73. Megjelelt minden nap, ünnep és vasárnap után is. A Mi esiitiéssyei. A pétervári lomba és a fmnneria-vatzum szakitás az imént elmúlt h­etc szenzációi. Az döbbent meglepően jött és robbanása vissz­hangot keltett az egész világon. Az utóbbi előrelátható volt, mert természetes folyománya a Combes-kabinet egyházpolitikájának. A fátum makacsul üldözi Oroszországot. Katonai vereség éri a keletázsiai harc­­k­olitikai vereség Tibetben. Diplomácziai vereség a tengeren, az ön­kéntes flotta hajóinak kalózkodása miatt. Mo­rális vereség a königsbergai perben, a­mely­nek folyamán a tanúvallomások megdöbbentő színben tüntették föl közigazgatási, valamint jogszolgáltatási viszonyait és a porosz királyi bíróság ítélete sem hozta meg azt az elég­tételt, a­melynek reményében a per megindí­tását szorgalmazta. Mindennek tetejébe Pétervárott megint fölrobbant egy bomba, megöl egy minisztert és dördülése rátereli a czivilizált világ figyel­mét az oroszországi belső állapotokra. A gyil­kos politikai merénylet, bármely czél szolgá­latában, embertelen gazság, a­melytől megvetés­sel fordul el minden jóizlésű ember. Erről az oldalról tehát nem is szükséges foglalkoz­nunk a pétervári bombával. Hogy az anar­­cshisziuikus, nihilisztikus és terrorisztikus komp­­lettok nem fogják megváltoztatni az orosz kormányzati és politikai rendszert, ehhez sem fér kétség. Jelentősége ennek a bombának abban van, hogy kiegészíti azt a képet, a­melyet az utóbbi hónapok története révén az orosz­­országi politikai és kormányzati káoszról, bár csak igen vázlatosan, alkothatott magának az európai közvélemény. A háború kitöré­­sének előzményei megmutatták, hogy nin­­csen Oroszországban döntő akarat a mely ezt az abszolutisztikus monarchiát vezetné. A czáz titokteljes befolyások rabja. Körü­lötte az érdekcsoportok, a politikai áramlatok, a hatalmi vágyakozások vívnak egymással elkeseredett hare­zet, bel ide, hol oda húz­ván az állam, keményrádját, így tört ki a japán hábeni, szinte az összes irányadó orosz tényezők meglepetésére.. Az imént kelet­kezett, véglegesen még el sem intézett angol­orosz tengeri konfliktus alkalmából ugyanezt tapasztaljuk. A külföldi hatalmasságok már szinte alig tudják,hogy kihez tartsák magukat, ha Oroszországgal akad valami komoly dolguk. És a nyugat-európai sajtó minduntalan fölveti a kérdést, hogy tulajdonképpen hol van Orosz­ország kormánya? A pétervári bomba pedig azt mutatja, hogy a forradalmi elemek buz­­góan kihasználják a vezető köröknek ezt a k­aotikus állapotát.* A Combes-kabinet egyházpolitikai pro­gram­jának végső pontja: az állam és az egyház teljes elválasztása egymástól. Ez alig képzelhető a konkordátum fölmondása nél­kül, a­mi viszont magában foglalja a szakítást a Vatikánnal, így a mostani franczia-vatikáni konfliktus természetes folyo­mánya Combes egyházpolitikai akc­iójának. Csak azt kell csodálnunk, hogy az össze­ütközés előbb nem következett be. Com­bes taktikai ügyességét bizonyítja, hogy a Vatikán került ez alkalommal hátrá­nyos helyzetbe. Mery del Val diplomá­­c­iai gyakorlatlansága, korábbi hibái után, most olyan ballépésre engedte sodortatni a Szentszéket, hogy a franczia kormány a kon­dordátum megsértésével vádolhatja, a fran­­czia egyház belső ügyeibe való beleavat­­kozás ezimé. Ezzel a formai jogosult­ság a franczia kormány részem­ elvén, Vemhes azt a sikert már elérte, hogy a franczia minisztertanács egyhangúlag hatá­rozta el a franczia-vatikáni diplomácziai vi­szony teljes megszakítását. Pedig az egyházpoli­tikai akc­ió folyamán magában a kabinetbevéres ellenzékkel kellett küzdenie, a­mely Hekussa külügyminiszter vezetése alatt rosszallott min­den olyan lépést, a­mely összeütközést idéz­hetne elő a Vatikán és Francziaország között. Combes taktikai sikere, hogy a döntő pilla­natban el tudta hallgattatni ezt az ellenzéket. És a parlament valószínűleg követni fogja a kabinet példáját. A Keleti-tenger partján. Irta Vargha Ferencz, kesenűügyészi helyettes. Wawsenartd­. Ifiad. julius. Az bizoeyes, hogy az a honfitársunk, a ki a­­K­­ele­ti-tenger partjára zarándokol, egy kis fantáziá­val bátran tarthatja magát a nyaralók Kolumbus Kristófjának, mert ha tengerre megy a magyar, vagy az Adria langyos vizét keresi föl, vagy az Északi-tengerre utazik, de a Keleti-tengertől bor­­sózik a háta. Hogy miért, talán maga sem tudja. Azt mondják, az Északi-tengernek fölséges a hullámcsapása , a Keleti-tengert hullám nélküli pocsolyaként kezelik, persze ezek az alapos kri­tikusok sohasem látták a Keleti-tengert, sőt leg­többször tengert is csak panorámában láttak. Azt elismerem, hogy az Északi-tenger hullám­­csapása nagyobb, de hullámcsapás itt is van bőven * az a túlerős hullámzás gyakran nem is azoknak Való, a­kik idegeik esősités# régiért *a éjszaki­­tengert fölkeresik. Ünnepélyesen kijelentem, hogy midőn a Ke­leti-tengerre hívom fel honfitársaim figyelmét, sem a Bade ver­wait­ungtól, sem a vendéglősöktől perezentet nem kapok, tehát a reklám egészen megbízható. Az ideutazás felényi időit» s fölény­i pénzbe kerül, mint az lEknJn-teiqptfees tató g»*faé» s a kaszttól sem kell megijedni. Az bizonyw, hogy perezös-csúszás, tél főtt-káposztát g paprikás csirkét nem fie a szakács, de ilyen szittya­spec­ialitással Ostendében sem kedveskednek. A­mit azonban —­ legalább a mi hitelünkben (Beninger) *— adnak, az ízletes s a duplagyörűrű embereknek is bőven elég. A nyaralók idejének agyonütésére szolgál a fürdés, zene s különféle kirándulások. A fürdés, mint minden föve­nyes parton, itt is vízben és szárazon történik. A szemérmes és mindent paragrafusba Szedő nemet külön füröszti a nőket a férfiaktól, sőt külön kihágási kódexet alkot azok számára, a­kik a görcslyukakon vagy egyéb nyilasokon a hölgyek uszodájába bekandikál­­nak, a férfiakat azonban a hölgyek hasonló inzul­tusaitól nem óvja meg. Ez a kodifikálás teljesen fölösleges, mert az uszoda csak a vetkőző helyek­ből áll, azon túl közös a tenger mindkét nem részére. A víz éppen nem meleg, hasonlóképp a levegő sem. Midőn »Az újság­­ban az otthoni észbódító melegét olvasom, itt a hőmérő ISO-19® K.-t mutat, a víz pedig 1B—lő®. Persze * kényesbőrű ember, a­ki a Csiszár­­fürdő 22®-ához Van szokva, ezt rettentő hidegnek tartja, de egész más a tenger hullámzó vize, mint az álló viz. A­mint a sós viz első hulláma hátba vág, jól eső meleg bizsireg végig a hátadon, az után jön a többi hullámcsapás. Mire kijövünk a vízből, csupa tűz a testünk, a vérünk pezseg a csudálatos jól eső érzés nyargal át a testünkön, szinté­n épülni szeretnénk. A laánpárfő fürdésnél már Ovidiót Betegnek találjál­, hogy a szárazon féled kabátban járnak s dekorr­krázva a tenger vizével takar­óznak be. A nyaralók legkedvenczebb tartózkodó helye a szárazon való fürdőzés, vagyis a Strand. Másfél kilométernyi hosszúságban csak úgy nyüzsög a bársonypuha, csodálatosan tiszta föveny az emberek­től, a kosarak százai, a hemzsegő embertömeg, messziről úgy néz ki, mintha vásár­­volna, a parton­­pedig csupán a dolce far m­estét élvező nyaralók lebzselnek ott. Ha a dole© far uk­uténak modellt kellene adni, a fantázia sem teremthetne tökélete­sebbet a Strand-életnél. Apraja-nagyja hempereg a pormentes föveny­ben ; fehér csipkeruhás hölgyek épp úgy beássák magukat a homokba, mint a mezítláb, felgyúrt nadrággal szaladgáló gyermekek. Amint felállanak lepörög a ruháról az utolsó szem por is, — persze a czipa az mindig csordultig van homokkal, —­­ez azonban éppen nem kellemetlen. Sőt olyan ér­zéssel jár, mintha bársonyba volna a lábunk pa­kolva. De legboldogabb a gyermeksereg. Micsoda paradicsomi élet ez ennek az apró világnak. Min­den Szabad, s minden meg van engedve! Ez a korlátlan szabadság maga az eszményi boldogság, az Ő naiv lelki világukban. Élnek is vele bőven. A boldogság azonban csak akkor teljes, ha a kis polgártárs fel van szerelve ásóval és ön­töző vederrel. Míg a papa vagy a mama a kosárban lustál­kodik, vagy a homokban heverész, a kis csemeték pillanatig sem pihennek. Ásnak, kapálnak, hord­ják a vizet s homokot, mintha valamennyi jól fizetett apró kubikos volna. Épitnek várakat, kón­ozok­at, hegyeket, futóárkokat, hosszú gátakat Lapnak mai száma 8 oldal. BELFÖLD. =*] A miniszterelnök útja. Tisza István gróf miniszterelnök a tegnapi vasárnapot Héderváron, Khuen-Héderváry Károly gróf, ő felsége személye körüli miniszter családja körében töltötte. A mi­niszterelnök ma, hétfőn reggel ismét Budapestre érkezik. A keletázsiai hátsóra. London, július 31. A Reuter-ügynökség jelenti Csifuból. Egy idevaló japáni keres­kedő egy szavahihető kínaitól azt az értesí­tést kapta, hogy a japánok Port-Arthur előtt

Next