Az Ujság, 1905. október/2 (3. évfolyam, 288-303. szám)

1905-10-26 / 298. szám

n­ yükkel. De én nem reagálok »udvariasságukra«. Mire amazok szégyenkezve takarják el arczukat újságjukkal. Az én véleményem az, hogy csak ismerős hölgynek ajánlja fel az úriember helyét és csakis ismerőstől fogadja el a felajánlott ülőhelyet a nő, Berger Rózsika. — Időjárás. A Földközi - tenger fölött elterülő de­presszió mélyebb lett és a közép­európai depresz­­­­szió nyugati Oroszország f­elé vonult. Európa időjá­rása megtartotta borús és hűvös jellegét. Csapa­dék főleg a depressziók területén fordult elő. (Bulgária déli és délkeleti részein október 23-án és 24-én földrengést észleltek.) Hazánkban az északnyugati részek és Erdély délkeleti felének kivételével ismét mindenfelé volt csapadék, melynek mennyisége a Dunántúl déli felén többnyire 15 mm.-en felül emelke­dett, a tengerparton pedig a 40 mm.-t is meg­haladta. (Fiuméban 43, Czirkveniczán 56 mm.) Az idő különben országszerte borús és jobbára csapadékos. A hőmérsékletben nem történt lénye­ges változás ; maximuma Vajdahunyadon 13 C°, minimuma: Tátrafüreden —4 C° volt. Jóslat: Lényegtelen hő­változás és sok helyüt­t csapadék várható. — A hadsereg köréből. A király elrendelte, hogy Pfiffer Károly lovag altábornagy, a 47. gyalog-hadosztály parancsnoka a 10. hadtest parancsnokságához beosztás­ok. Vikulics Ferencz vezérőrnagy, a 14. tüzérdandár parancsnoka hasonló minőségben a 94. gyalogdandár­­hoz, Millivojevich Péter ezredes, a 8. sz. hadosztály­­tüzérezred parancsnoka hasonló minőségben a 8. sz. hadtest-tüzérezredhez. Kornholz Antal ezredes, a 40. sz. hadosztály-tüzérezred parancsnoka hasonló, minőség­ben a 7. sz. hadtest-tüzérezredhez helyeztessék át. Zer­­nik Győző ezredes, a 7. sz. hadtest-tüzérezred parancs­noka a 14. tüzérdandár parancsnoka lett. Weinrich­­er József vezérőrnagyot, a 94. gyalogdandár parancs­nokát a 47. gyaloghadosztály parancsnokává; Melzer Oszkár ezredest, a 8. sz. hadtest-tüzérezred parancsno­kát a 11. tüzérdandár parancsnokává; Langer Károly vezérkari alezredest a 9. hadtest vezérkari főnökévé; Wacherer Frigyes báró vezérkari alezredest a 40. sz. hadosztály-tüzérezred, Csányi Károly alezredest a 8. sz. hadosztály-tüzérezred és Knapp Adolf alezredest a 38. sz. hadosztály-tüzérezred parancsnokává nevezte ki a király. Helmbacher Mihály I. oszt. főtörzsorvos nyuga­lomba vonult s a király ez alkalomból elismerését nyil­vánította szolgálataiért. — A honvédség köréből. A király Balla Gábor, munkácsi 11. honvédgyalogezredbeli I. osztályú száza­dos, népfölkelő-nyilvántartó tisztnek nyugállományba helyezése alkalmából a czímzetes őrnagyi jelleget ado­mányozta. Továbbá elrendelte, hogy Wittenberg György Gézának, a honvéd lovassági felügyelőnél beosztott I. osztályú századosnak, igen sikeres szolgálatai elismeré­séül, a legfelső megelégedés kifejezése tudtul adassák. — Hű szolgálatért. A király Csapele Károlynak, a Deutsch Ignácz és fiai czégnél alkalmazott hivatalszol­gának, sok évi hü szolgálata elismeréseit­ az ezüst érdem­­keresztet adományozta. — Nemességadományozás. A király Langer Bódog­nak, az ungvölgyi helyi érdekű vasút üzletigazgatójá­nak, valamint törvényes utódainak, a közlekedésügy te­rén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet adományozta »surányi« előnévvel. — Kitüntetés. A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, Schuler Józsefet, az első magyar aczél­­k­atoll-gyár tulajdonosát a Ferencz József-rend lovag­­keresztjével tüntette ki. A magyar ipar terén szerzett kiváló érdemeket jutalmaz ez a legfelsőbb királyi elismerés, a­mely széles körökben kelt rokonszenves visszhangot. Nagy konc­epczióval, széleskörű szaktudással honosította meg Schuler József Magyarországon az aczélk­ótoll gyár­tását, a­mivel megelőzte Ausztria fejlettebb gyár­iparát is. Kezdeményezését magas színvonalra jut­tatta nagyméretű gyára, a­mely úgy az aczéltollak, mint egyéb irodaczikkek előállításában a magyar iparnak immár külföldön is méltányolt sikereit szolgálja. — Cyrill nagyherczeg házassága. Pétervárról jelentik, hogy Cyrill nagyherczeg házassága miatt ottani udvari körökben nagy a kedvetlenség. Mivel az orosz törvény megtiltja az unokatest­vérek közötti házasságot, Pobjedonoszczer Cyrill szigorú megbüntetését követelte és ezt sürgette Alexandra császárnő is. A nagyherczeget nem­csak a hadseregből akarták kirekeszteni, hanem czímeit és apanázsát is el akarták venni. Néhány nappal ezelőtt az erre vonatkozó rendelkezést már átadták a hivatalos lap nyomdájának, a­mikor hajnalban az az értesítés érkezett legfelső helyről, hogy semmisítsék meg a rendelet szedé­sét. Ez azért történt, mert Vladimír nagyher­czeg azzal fenyegetődzött, hogy ha a czár meg­osztja Cyrill herczeget apanázsától, ő is lemond minden állásáról. — Változás a honvédelmi minisztériumban. Pap Béla altábornagyot, a­ki a honvédelmi­nisztériumban Gromon Dezső báró nyugdíjba menetele óta az államtitkári teendők nagy részét vezette, a közös hadügyminisztériumba rendelték be s legközelebb már át is veszi új hivatalát, a harmadik osztály vezetését. Ennek élén hosszú időn keresztül Jekelfalussy Lajos altábornagy állott, Jekelfalussyt azonban a honvédfőparancsnokság­hoz osztották be s most Bécsből Budapestre jön. Álgya Sándor huszárezredes is búcsúzik a minisz­tériumtól. Csaknem negyven évet szolgált, s most nyugalomba vonul. — A kereskedelmi miniszter audiencziája. Fél­hivatalosan jelentik, hogy Vörös László kereskedelmi miniszter minden pénteken délután ötödfél órakor tart kihallgatást. Előjegyezni ugyanaznap reggel kilencz óráig lehet. — A bán szemleútja, Mitroviczáról jelentik, hogy Pejacsevich gróf horvát bánt a pályaudvaron a városi tanács részéről az összes hatóságok és testületek képviselői, a községek képviselői és Nedeljkovics és Popovics képviselők vezetése alatt a martineczi és moraviczi választókerületek kül­döttségei fogadták. A város lakossága, mely az egész út mindkét részét sorű­n töltötte meg, lelkes ovácziókban részesítette a bánt. Milekics Czirill polgármester, képviselő szép beszédben üdvözölte a bánt, mire az egy száz kocsiból álló menet élén bevonult a városba, mely ünnepi díszt öltött. Miután a bán a Kovács-szállodában rövid ideig pihent, a városi tanács épületében a városi kép­viselőket és egyéb küldöttségeket fogadott. Ezután meglátogatta a szerb és a horvát templomot és iskolákat, a törvényszéket és a gimnáziumot. Dél­ben a polgárság 300 terítékű fényes lakomát adott, mely alkalommal a bán mondotta az első pohár­köszöntőt ő felségére. Délután behatóan megvizs­gálta a helybeli országos fogházat. Este a várost kivilágították és a tűzoltó-, valamint a dalegye­sület a bán tiszteletére fáklyászenét rendezett. Milutinovics ügyvéd beszédére a bán megköszönte a tisztelgést. Este hét órakor kikísérték a bánt a pályaudvarra, a­honnan hangos zsi­nó­r­kiáltások közepette Vinkovcze felé indult. Vinkovczéből jelentik, hogy a bán, a­ki Khuen gróf nusztari kastélyában szállott meg, a délelőtt folyamán a nusztari iskolát és községházát inspi­­cziálta, azután Khuen grófnál a tiszteletére ren­dezett ebéden vett részt. A város a kedvezőtlen időjárás daczára ünnepi díszt öltött. A bán dél­után két órakor kocsin Nusztarból Vinkovczébe érkezett és ezután látogatást tett és küldöttsége­­ket­ fogadott. — Konti József temetése. Ma délelőtt tizen­egy órakor, hideg, esős, csontot fagyasztó időben temették Konti Józsefet, a korán elhunyt zene­szerzőt. S noha dideregve, százan és százan ál­lották körül a ravatalát s mindenki ott volt meg­tisztelni a halálában, a ki barátjának nevezhette magát életében. Töméntelen koszorú és virág­adomány borította el az egyszerű fekete koporsót, a melyben Konti József utolsó útjára készült. Koszorúkat küldtek: A Svirály­ Szinház igazgatósága, zenekara, Beöthy László és családja, Vidor Pál és neje, a Népszínház személyzete és zenekara, az Operaház, Hertzka Jenő, Martos Ferencz, Pásztor Árpád, a Magyar Színház, Zoltán Jenő és Sándor, Márton Miksa és neje, a Színpadi Szerzők Egyesülete, a Filharmóniai Társulat, a Lipót­városi Kaszinó, Verő György, Róna József, Blaha Lujza, Nádor Kálmán, Galó György és mások. Az egyházi szertartás gyászénekkel kezdő­dött, melyet Lazarus főkántor vezetett, majd Hevesi Samu rabbi búcsúztatta szép beszéddel a halottat. Utána Beöthy László, a Király-Szinház igazgatója lépett a koporsó mellé s a Király- Szinház nevében mondott búcsúztatót: Kedves jó barátunk, a művészetben vezetőnk, a munkában testvérünk, Konti József, Isten veled. Ez a ködös, esős októberi nap, a melyen a jókedv kihalt a világból, a mely fájó sejtelem­mel, nedves hideggel fog be mindnyájunkat, a­melyen a te ravatalodat álljuk körül, nem arra való, hogy a te életed tartalmát, vidám lényedet, elméd csillogását, édes dalaidat, napsugaras köl­tészetedet emlegessük. A te zenévé vált lelked túléli ezt a koporsót, tovább lebeg itt köztünk, elterjed mindenfelé s a­hol csak a szépet szerető emberek laknak ez országban, sokáig, sokáig, mindnyájunk elmúlta után is, emlékezésednek ünnepe lesz minden meleg estén, mely e te kései diadalodat, vagy olyasvalakinek a diadalát hir­deti, a ki a te öröködbe lép, a te példádból tanul, a te zsenidből termékenyül meg. A mi szívünk nagyon fáj, ne essék itt szó arról, mi voltál te a magyar művészetnek, sire szóval csak azt panaszoljuk fel, mi voltál nekünk. Kedves barátunk a vigságban, osztályos társunk a munká­ban, előttünk járó a művészetben, példaadó a baráti hűségben, embertársaink szeretetében. Konti József, Isten veled! Fogadjon szférák zenéje, megtört tested itt marad a temető rögei között, lelked költözzék abba a világba, a­hol csupa rokon fogadja: az igazság, a dal, a fény és az örök harmónia. Majdnem mindenki sírt, a­mikor Beöthy László befejezte beszédét. Azután Márkus József a Színpadi Szerzők Egyesületének nevében beszélt. Az élet nagy színjátékának — úgymond — vége.. Következik a finálé. Konti, a­ki annyi szép finálét irt, az utolsót rosszul csinálta. Az ő ko­porsójánál kétszeresen lehet érezni a halál borzal­masságát, mert ő egy vidám világból jött ide s a koporsóját kacsagó alakok seregük körül. Itt van a Vicomte Letoriére, a Suhancz Józsija, a Királyfogás Flórája és éneklik diadalaikat. Meg­halt Konti. De a levegőn átzengő szárnyakon leszáll hozzá a színpad múzsája és átviszi a hal­hatatlanságba. A beszéd után a gyászoló közönség kikísérte a halottat sírjáig, a­hol Szirmay Imre mondott utolsó búcsút a Népszínház tagjainak nevében. Végül a Király­ Színház, Népszínház és Magyar Színház egyesített kórusa énekelte el Erkel­nek egyik gyászdalát és ezzel a gyászszertartás véget ért. Konti József­né és Ödön fia mindazoknak, a kik felejthetetlen férje, illetőleg atyja temetésén részt vettek s különösen az izraelita szentegylet­nek, Hevesi Simon dr. rabbinak, Lazarus fő­­kántornak, Beöthy László igazgatónak, Márton Miksa dr., Márkus József uraknak, továbbá a Király­ Színház, Népszínház és Magyar Színház énekkarának, végre mindazoknak, a kik részvétü­ket kifejezték, ez után mond meleg köszönetet. — Kitüntetett gyáros. A király Weisz Mórnak, a gyulai kötött- és szövött-iparárugyár vezetőjének ipari téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József­­rend lovagkeresztjét adományozta. A kitüntetett gyáros 1858-ban született az aradmegyei Zimbrón. A gyulai cognac-gyár és az ottani harisnyagyár megalapítója. Ez az utóbbi gyár négyszáz embernek ad kenyeret. Weisz Mórnak gyakran tanúsított jótékonysága miatt nagy nép­szerűségben van része. Több ízben tett már jelentékeny jótékony alapítványokat. Kitüntetése, mely becsületes munka jól megérdemelt jutalma, nagyszámú tisztelői között általános megelégedést keltett. — Miksa császár gyóntatója. Párisból jelen­tik : Tegnap meghalt Lanusse, Miksa császár volt gyóntatója. Lanusse a legutolsó pillanatig Miksa császár mellett volt s a császárság történetéről hir szerint nagyon érdekes emlékiratokat hagyott hátra. Lanusse ezeket az emlékiratokat végren­deletében Ferencz József királynak hagyta s ő rá bízta annak eldöntését, vájjon nyilvánosságra jussanak-e. — Konto P. és Kontó St. A Berliner Tage­blatt tegnap azt jelentette, hogy a Tippelskirch és társa hadfelszerelési c­ég üzletkönyveiben el­könyvelt P. Kontó tulajdonosa Podbielski mi­niszter, a St. Kontóé Stuebel gyarmatügyi igaz­gató. A külügyi államtitkár a gyarmatügyi igaz­gatónak eme gyanúsítása miatt megtette a bűn­vádi feljelentést. Berlinből telefonáljak az éjjel, hogy Pod­bielski miniszter állása alaposan megrendült, lemondása csak napok kérdése. A minisztert hivatalosan fölszólították, nyilatkozzék, vájjon ő vagy családjának valamely tagja csakugyan részes­e a Tippelskirch czégnek. Bülow birodalmi kanczellár ugyanis úgy vélekedik, hogy bár csak közvetett részesedés is ellenkeznék a porosz tisztviselőség hagyományaival. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung jelen­tése szerint Richthofen báró külügyminiszteri államtitkár, Stuebel dr. gyarmatügyi igazgató meggyanúsítása miatt a Vorwärts ellen is meg­tette a bűnvádi feljelentést. AZ Ú­JSÁG Csütörtök, október 26.

Next