Az Ujság, 1905. október/2 (3. évfolyam, 288-303. szám)
1905-10-16 / 288. szám
t izenötödikén. Atyja szintén Szász Károly volt református tanár, aki 1848—49-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban államtitkár volt. Szász Károly atyja felügyelete mellett végezte iskoláit Nagy-Enyeden. Mint iskolás fiú Salamon Ferenczczel, majd Kolozsvárott Gyulai Pállal és Sziálgyi Sándorral kötött barátságot. Mikor az első magyar felelős minisztériumot kinevezték és apja államtitkár lett, ő is Budára jött és itt a pesti egyetemen mennyiséghadtudományi tanfolyamot hallgatott. 1849-ben apjával és a magyar kormánynyal együtt elmenekült Debreczenbe, ahol egy ideig az apja vezetése alatt álló minisztériumban fogalmazó volt, azután fegyvert fogott ő is és mint utász szolgált a honvéd seregben, előbb mint káplár, majd mint hadnagy. A szabadságharcz után Tisza-Roffon a Borbélycsaládnál talált menedéket. 1850 tavaszán Bejébe (Gömörmegyében) a Szentmiklóssy-családhoz ment nevelőnek, ahol azelőtt Tompa Mihály volt lelkész, a kivel ez időben bensőbb barátságot kötött. Ott magánúton — mert a főiskolák szüneteltek — a teológiát elvégezte . • 1851 nyarán a gömöri egyházmegye vizsgálóbizottsága előtt a papi vizsgálatot letette és Rimaszombatba neveztetett ki segédlelkészül. De mielőtt ezen állását elfoglalta volna, az akkor szervezkedett nagykőrösi gimnáziumhoz kapott meghivást a magyar nyelv és történelem tanszékére, hogy azonban erre Arany Jánost lehessen megnyerni, önként lépett át a mennyiségtan tanszékére. Itt Aranynyal, Mentovichcsal és Jánosival két évig működött együtt. Ez idő alatt elvette feleségül unokatestvérét, Szász Paulinát (Pólit), a költőnőt, aki azonban egy év múlva tíz hónapig tartó hosszas és nagy betegség után meghalt. 1853-ban a kecskeméti gimnáziumhoz ment át, ugyancsak a mennyiségtan tanárául. 1854-ben lelkésznek ment Kézdivásárhelyre, 1857-ben Kun- Szent-Miklósra hivták, ahol Bibó Antóniát vette feleségül. E házasságból négy fiú- és négy leánygyermeke született. 1863-ban Fülöpszálláson lett lelkész, 1865-ben pedig ezt a kerületet az országgyűlésen képviselte. 1867-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban osztálytanácsos és 1869-ben ideiglenesen pestvármegyei, majd jász-kun kerületi tanfelügyelő lett. Trefort alatt megint a minisztériumba jött vissza s mint miniszteri tanácsos 1884-ig működött. Ez évben lett a budapesti református egyház püspöke, majd az egyház első lelkésze. 1858-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, 1869-ben rendes-, 1878-ban pedig igazgatótagja és 1892-ben másodelnöke. A Kisfaludy-Társaság 1860-ban választotta tagjává, majd alelnökévé. A király 1896-ban a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. A budapesti egyetem előbb magántanárul habilitálta, majd 1882-ben bölcsészetdoktori czímmel tüntette ki. Mint püspök maradandó emléket szerzett magának s az egyházkerületnek becses egyháztörténelmi anyagot szolgáltatott egyházlátogatásaival. 1855—1893-ik évek között kerületének mind a nyolcz megyéjében és a Szlavon-Szerémségben fekvő anya- és leányegyházaikat — összesen 280-at — meglátogatta és mindegyikben egyházi beszédet mondott és pedig a gyülekezetnek az előre beszerzett adatoktól felismert viszonyaihoz, jó és rossz szokásaihoz mértet. E beszédeket két vastag kötetben kiadta. Az ő elnöklete alatt eszközölték 1889 óta az egész bibliának az angol bibliaterjesztő társaság anyagi támogatása mellett, a Királyi Gáspár fordítása alapján, a mai irodalmi és bibliai nyelv igényei szerint való átdolgozásán és kiadását. Egyházirodalmi művei: Buzgóság könyve (elmélkedések és imák protestáns hölgyeknek) Kis biblia, Konfirmácziós káté, Halotti imák, Állitat órái,Papi dolgozata, Egyházi évkör, Csak a Krisztust és Élet a halálban. Mint költő 1846-ban lépett fel az Életképekben s ugyanabban az évben a Szabad székely dalával pályadijat nyert. Budapesten megismerkedett az irodalom kitűnőségeivel s Vörösmarty és Petőfi buzdítására megtanult angolul, nagykőrösi tanár korában, Arany János társaságában megkezdte a műfordítói pályáját, melyhez hasonló termékenységre, sokoldalúságra és értékre nézve koráig nem volt, sőt ma sincs példa a magyar irodalomban. Ily gyűjteményei: Moore Tamás költeményeiből, Angol és franczia költőkből, Lírai áloék, Gyöngyvirágok, A századok legendájából, Kisebb műfordítások, stb. Fordította ezenkívül Moore, Heine, Burns, Byron, Hugo, Beranger, Lamartine, Lemoyne, Scott, Longfelow, Tennyson, Horatius stb. műveit. • Megközelítette e fordításokkal azt a czélt, hogy a fordítandó írók egyéniségét és sajátszerű hangját, a mű lokális színezetét a magyarban is visszaadja. Részt vett nyolc drámával a magyar Shakespeare és hét vígjátékkal a magyar Moliére létesítésében. Lefordította Goethe lírai költeményeit, Hugo Victor Hernani-ját, Borgia Lucretiá-ját, Tennyson királyidylljeit, Schiller költeményeit és két nagy eposzt: a Nibelung-éneket és Dante Divina Comediá-ját. Eredeti költészetében is művelte a költészet minden ágát. Kisebb versei: Költemények, A kis Ilonka emlékezete. Ódái : Széchenyi emlékezete, Petőfi, Eötvös, Deák Ferencz stb. Legutolsó lírai gyűjteménye az Úti tárcza. Nagy kedvvel művelte a drámát is. Színdarabjai: Zsigmond király, A Perényiek, Királyok iskolája, Kálmán király, Heródes, Zrínyi Miklós, Fráter György, Attila, István vezér stb. Murány hölgye czímű költői elbeszélése már 1848-ban pályadíjat nyert. Három eposza akadémiai koszorút nyert : Trencsényi Csák, Álmos, Salamon. Ez utóbbi legjelesebb eposza. Számos szakbavágó tankönyvet is írt, fordított jeles külföldi könyveket, például Lewes-től Goethe életét, Laveleytől Deák Ferencz jellemrajzát, Verne regényeit stb. Nevezetesebb eredeti irodalmi és kritikai tanulmányai : A műfordítás elveiről, A tragikai felfogásról, Goethe, Schiller és Horatius élet- s jellemrajza, Madách Ember tragédiájáról stb. Önálló művei: gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítója, Trefort életrajza és a legnagyobb. A világirodalom nagy eposzai, ma időjárás. Az északi depresszió jelentékenyen erősebb lett, a maximum pedig délnyugatra nyomult. Európában az idő igen hűvös, esős és különösen Németország partjain viharos. Hazánkban változékony idő uralkodik. Csapadék — csekély kivétellel — országszerte előfordult, jobbára kisebb mennyiségben ; azészaki felföldről, meg Erdély egyes részeiről havazást is jelentenek. Gyenge éjjeli fagy számos helyen keletkezett és a hőmérséklet átlag 6 fokkal van a normális alatt; maximuma Botfalun 16 C°, minimuma Rozsnyón —5 C° volt. Jóslat: Némi hőemelkedéssel változékony idő várható, helyenként csapadékkal és élénk szelekkel. _ — A belügyminizteriumból. A király Sacelláry Mihály és Szabó László belügyminisztériumi osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi, Mihálffy Vilmos és Csorba Béla miniszteri fogalmazóknak a miniszteri segédtitkári czimet és jelleget adományozta. — Kitüntetés. A király Lurtz Vilmos Sándor doktor bécsi gyakorló-orvos, magyar állampolgárnak, ««a szenvedő emberiség érdekében évek során át kifejtett önzetlen és sikeres működése elismeréséül», a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — A hadsereg köréből. A hivatalos lap vasárnapi száma sok hírrel szolgál a katonaságnak: kinevezésről, áthelyezésről, királyi elismerés tudtuladásáról, rendjelek és katonai érdemkeresztekadományozásáról és megint elég sok nyugdíjazásról is. Az utóbbiak között nincs érdekesség A e nélkül Schweitzer Ede lovag vezérőrnagy, az ötvenharmadik gyalogdandár parancsnokának nyugalomba vonulása. A királyi elismerés, mely hogy neki tudtul adassék, szintén benne van a legfőbb hadúr rendeletében, a hadsereg egyetlen zsidó vallású tábornokának szól. Schweitzer lovag talán csak két éve, hogy tagja a tábornoki a karnak. Azelőtt a Győrött állomásozó huszonhatodik gyalogezred parancsnoka volt s tekintélyben állott a polgárság körében is, mert sok tapintattal ápolta a katonaságnak a polgári renddel való egyetértését. A nyugalmazások közül megemlítendő még Lovetto Károly altábornagy, trienti várparancsnok, Elmayer Lajos vezérőrnagy és Fabritius János vezérhadbiztos nyugalmazása. A trienti parancsnok a titkos tanácsosságot és a táborszernagyi jelleget kapta búcsúzása alkalmából. Utóda Plugetz Ernő altábornagy, a tizenegyedik tüzérdandár parancsnoka lett. A magyar testőrség helyettes őrmestere, belovári Lehetics Rajmund őrnagy és Zakariás Antal őrnagy, gyulafehérvári térparancsnok is nyugalomba vonul. Egy előkelő áthelyezésről is ad hírt a hivatalos lap: József Ferdinánd királyi herczeg ezredes a huszonhetedik gyalogezred kötelékéből a kilenczvenkettedik gyalogezred kötelékébe lépett át. A katonai érdemkeresztesek száma negyvennyolczczal szaporodott ezúttal, száztizen kaptak katonai elismerést, húszan különböző rendjelet és érdemkeresztet a hadsereg tisztjei és hivatalnokai közül. A szultán születésnapja. Bécsből telefonálják . A szultán születésnapja alkalmából a görög-keleti templomban díszistentisztelet volt, amelyen a távollevő török nagykövet képviselője, Musztafa Aszim bég követségi tanácsos, diplomácziai ügyvivő volt jelen a nagykövetség tisztviselőivel és a török kolónia tagjaival. A török zsidó templomban is ünnepi istentisztelet volt. — Trubeczkoj temetése. Pétervári tudósítónk jelenti : Trubeczkoj herczeg holttestét ma reggel nagy közönség kísérete mellett a moszkvai pályaudvarra vitték, ahonnan különvonattal Moszkvába szállították. Számtalan koszorú között ott volt Miklós czár koszorúja is. — A hoehkirchi csata emléke. Bautzenből telegrafálják. Vasárnap délután leplezték le a hoehkirchi csatában lesett osztrák-magyar és porosz harcosok emlékszobrát. Az ünnepen az osztrák-magyar és a német ezredek és katonai egyesületek küldöttségei is részt vettek. Üdvözlőtávirat érkezett Bülow herczeg birodalmi kanczellártól, Schaumburg-Lippe herczegtől, a porosz, a közös osztrák-magyar, a szász hadügyminiszterektől stb. — Porosz herczeg a czárnál. Pétervárról táviratoztak, hogy Frigyes Lipót porosz herczeg vasárnap reggel odaérkezett. A herczeget ünnepiesen fogadták. A porosz herczeg Miklós czár vendége a téli palotában. Délelőtt látogatást tett Peterhofban a czári családnál. — Szobor egy városatyának. A székesfőváros néhai Heinrich Istvánnak, a ki a törvényhatóságnak egyik legkiválóbb tagja volt és a ki Budapestnek fejlesztése körül nagy érdemeket szerzett, Teles Edével elkészíttette mellszobrát. A szobor, amely fehér karrarai márványba van faragva, teljesen kész és a székesfővárosi képzőművészeti bizottság a napokban veszi át a művésztől. A szobrot valamelyik közgyűlésen ünnepélyesen fogják elhelyezni az újvárosház közgyűlési termében. — A terézvárosi búcsú. A Terézváros a búcsú közönségétől volt hangos egész vasárnap. Az idő ugyan hűvös volt, de a búcsú élénkségét ez a körülmény nem mérsékelte. Legtöbb közönsége természetesen a templomnak volt, ahol reggel hat órakor misével kezdődtek az ájtatosságok. A kerület tanuló-ifjúsága számára fél kilencz órakor tartották meg a misét s utána Angyal Kálmán segédlelkész szent beszédet mondott. Az ünnepi nagy misét nagy és fényes segédlettel tartotta meg Stieber Vincze apátplébános a kerület hivatalos személyiségei és előkelőségei jelenlétében. Délután négy órakor ünnepélyes vecsernye fejezte be az istentiszteletek sorozatát. A búcsú színhelyén, a Nagymező utczának mindkét oldalán véges-végig a mézeskalácsosok és vásárosok sátrai sorakoztak, amelyek között egész nap ezrével sürgött-forgott a kiváncsi publikum, meg a bámészkodó gyereksereg. A vásár éjfélig eltartott. — A virágkereskedők vasárnapja. A virágkereskedők és virágárusok vasárnapi munkaszünetével készül foglalkozni az Országos Magyar Kertészeti Egyesületnek folyó hó 17-én, este hét órakor saját helyiségében tartandó ülése. Az ülésre számos virágkereskedő és a virágkertészettel foglalkozó kapott meghívást. AZ ÚJSÁG Hétfő, október 1.