Az Ujság, 1905. november/1 (3. évfolyam, 304-318. szám)

1905-11-10 / 313. szám

M­EMRÉJÉÉIM faMfcJnil. I ... I —■ ■ 1111— ■■—»■■T ■!„. ... KÖZEGÉSZSÉGÜGY. A Az Országos Közegészségügyi Egyesület tegnap este kezdette meg téli felolvasásainak so­rozatát nagy és előkelő közönség jelenlétében. Tegnap Szénássy József tartott népszerű előadást »Hogyan fürödjünk ?« czim alatt. Péntek, november 10. AZ ÚJSÁG mind a kettő érdekében szakít vele. Még­pedig alaposan és úgy, mintha semmi sem lett volna köztük. Két eset van. Az a férfi komoly, őszinte és megbízható ember. És akkor bizonyosan az igazságot mondta, a­mit biztatás nélkül el kell fogadni. Mert Hamlet szerint sok olyan dolog van, a­mit nem tudunk ... kivált ha fiatal leányok vagyunk. Vagy pedig nem őszinte az a férfi és nem mondta az igazat. Akkor meg ez egymaga is elég ok arra, hogy az a leány száz lépésnyi távolságra tartsa magától. Hogy ez nehéz lesz, az bizonyos. A lemon­dás a legkeservesebb dolgok közé tartozik más­különben is. De ha tesz valamit az ember, egé­szen tegye. — Egy fiatal férj. Az ember nem szeret enni olyan kenyérből, a­melyikbe már más valaki beleharapott. És ez még csak nem is valami nagy finnyásság. Ez az oka annak, hogy most ezt a tárgyat félreteszszük. Majd alkalmilag, ha ez a mindennapi kenyér szegetlenül fekszik előt­tünk, majd akkor megszegjük, így nagyon egye­netlen karajt lehetne csak belőle szegni. — K. B. Füzesgyarmat. A hivatalos lap czime: Budapesti Közlöny. Helyisége: Athenaeum, Kerepesi­ ut 54. — S. K. A. Nyírbátor. Lehetőséghez képest élünk a nagyobb betűkkel. De ennek korlátjai is vannak, mivel megfelelő arányban rövidül meg az olvasó a tartalom dolgában. Az arany középútra törekszünk. — Tréfa. A­ki tréfából kínál vagy fogad el valami ajánlatot, ez alapon sikerrel nem pörölhető. Bizonyítani kell tehát, hogy a megállapodás egyik fél részéről sem, vagy legalább az egyik részről nem volt komoly. — N. K. Budapest. Szerintünk: igen. Csak ugyan­azon választás pótválasztásában nem vehet részt a másik kerületben, mivel ez kétszeri szavazás lenne. Ez azon­ban különálló választás. Kérem at, hölgyeket, kik az e hónap 21-én kezdődő karácsonyi vásár kelmemintáit meghozatni óhajtják, hogy ren­deléseiket eziránt mielőbb meg­tenni kegyeskedjenek, nehogy azoknak megküldése — a meg­keresések rengeteg számára való tekintette! — halasztást szenvedjen. Kiváló tiszteletté! Szénászi citrusa Budapest, IV., Kristóf-tér 4. sz. 3673 KÖZGAZDASÁG. A kamara ülése. * — Saját tudósitónktól. — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Lánczy Leó főrendiházi tag elnöklésével tartott mai gyűlésén elnök mindenekelőtt meleg szavak­ban emlékezett meg Holló József félegyházai kamarai tag elhunytáról, kinek emlékét jegyző­könyvbe iktatták, helyette Kádár János pót­tag fog behivatni. Az elnöki előterjesztések közül különösen kiemelendők a kamarának az aratás után évente érezhető vagyonhiány alapos orvos­lása tárgyában tett lépései. (A jegybank érczkészlete.) Keim Gábor kamarai tag interpellácziót in­tézett az elnökséghez, hajlandó-e a kormánynál lépéseket tenni, hogy az Osztrák-Magyar Bank azon törvény szerinti kötelezettségének teljesítésére szoríttassék, hogy érczkészletének Magyarországot illető részét Budapesten raktározza be. Lánczy Leó elnök nyomban óhajt e kérdésre válaszolni. A felszólaló a paritást, majd a pari­tás sérelmét ismételten hangoztatta, de a végén azután nem a paritásról beszélt, hanem a Ma­gyarországot illető érczkincsnek Budapestre ho­zataláról. Nem tudja, honnan veszi felszólaló azt, hogy a paritás megsértetett volna, mert saját tapasztalatából úgy tudja, hogy az Osztrák- Magyar Bank, noha erre kötelezve még egyáltalá­ban nincs, Budapesten éppen úgy szolgáltatta a kért aranyat, mint Bécsben és ha megtagadta Budapesten, hát megtagadta Bécsben is. Hogy Bécsben több arany van, mint Budapesten, ez Ausztria nagyobb bankjegyforgalmának természe­tes következménye. Az érempénzfedezetnek ter­mészetesen a bankjegyforgalomhoz kell arányulnia és ezt pontosan kellene ismerni annak megálla­pítása végett, hogy Budapesten a magyar for­galom számára milyen érczkészletet kellene tar­tani. A kérdésnek két oldala van : politikai és közhitelügyi oldala. A politikai oldala nem tar­tozik a kamara elé. Hogy a bankjegyforgalom alapjául szolgáló érczpénzkészlet saját orszá­gunkban legyen elhelyezve, ez oly politikai szem­pont, melyet a politikai lehetőséghez képest ér­vényesíteni kell. A­mi a kérdés közhitelügyi ré­szét illeti, első­sorban az Osztrák-Magyar Bank maga tartozik őrködni a maga szolvencziája fe­lett és szóló úgy hiszi, hogy senki sincsen Euró­pában, ki e szolvenczia teljességében kételkednék. Régi helyiségében a bank fizikailag, a biz­tonság szempontjából sem volt abban a helyzet­ben, hogy Budapesten több aranyat helyezzen el, mint a­mennyire éppen a legsürgősebben szükség volt; az új helyiségben azonban lényegesen meg­változott a helyzet és ma a banknak a banktech­nikai szolgálat legmodernebb követelményei sze­rint berendezett pinczei, a­mint szólónak magá­nak volt alkalma meggyőződnie, tele vannak ércz­­pénzzel. Hogy kielégítő-e a készlet a magyar­­országi forgalom igényei szempontjából, azt ter­mészetesen egyszerű megtekintés útján nem lehet megállapítani, de azt tudja szóló, hogy azok az óriási pinczék meglehetősen meg vannak rakva aranynyal és ezüsttel. Az erre vonatkozó köte­lezettség azonban a fennálló egyezmény, a törvény és az alapszabályok szerint állapítandó meg. A kamara részéről a fenforgó kérdésben a kor­mányhoz intézendő felszólítást feleslegesnek tartja, mert egyrészt a kormány épp úgy tudatában van az e téren reá háruló súlyos felelősségnek, a­mint másrészt az Osztrák-Magyar Bank nem szolgált rá arra, hogy elvállalt kötelezettségeinek teljesíté­sére figyelmeztessék. (Helyeslés.) Kohn Gábor viszonválasza után a teljes ülés az elnök válaszát tudomásul vette. (A húsdrágaság.) Ezután a húsdrágulás ügyében Császár Jenő kamarai tag indítványára a kamarában tartott szűkebb körű­ tanácskozások alapján készült elő­terjesztés került tárgyalásra. Az előterjesztést, a­melyet Hoffer Márton kamarai jegyző szerkesztett, a kamarai teljes ülés Salgó dr., Herz, Bittner és Fuchs kamarai tagok hozzászólása után, elnöknek e felszólalásokból formulázott kiegészítésével fogadta el. (A munkaadók szakszervezete.) A munkaadók szakszervezkedéséről szóló bi­zottsági jelentést, a­mely szintén a mai ülés napi­rendjére volt kitűzve, a jövő ülések egyikére ha­lasztották, a­meddig a bizottság a kérdést újabb tanulmányozás alá fogja venni. Ezután a kamara jövő évi költségelőirányzatára került a tárgyalás sora, a­melyet vita nélkül elfogadtak. (Apróbb ügyek.) Több kisebb jelentőségű ügy elintézése kap­csán elfogadta végre a kamara Guttmann Ádám kamarai tagnak két indítványát: az egyik a váltó­óvás reformjára, a másik a kereskedelmi szokások revideálására vonatkozik. Az O. M. G. E. igazgatóválasztmányi ülése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató­­választmánya, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének végrehajtó-bizottsága, a nyári szünet után ma tartotta meg első ülését, melyen Dessewffy Aurél gróf elnökölt. Az elnök megnyitó beszédében mély szomorúságának adott kifejezést a jelen politikai és társadalmi viszonyok fölött, a­melyek eddigi nemzeti fejlődésünknek minden alapját megsemmisítéssel fenyegetik. Fel­hívja a gazdákat, hogy valamennyien igyekez­zenek a normális viszonyok helyreállításán mun­kálkodni, annyival is inkább, mert az O. M. G. E. czéljainak megvalósítását is csak akkor lehet várni, ha a normális viszonyok helyreállnak. (Helyeslés.) Mubinek Gyula és Árkövy Richard dr. előadók jelentései után a választmány elha­tározta, hogy a szövetségi nagygyűlést deczem­­ber 9-ére tűzi ki. Jeszenszky Pál előterjesztette az állategészségügyi szakosztály javaslatait a húsdrágaság és az állatos­tóanyagok forgalomba­­hozatalának szabályozása tárgyában. A szak­osztály e javaslatokat Miklós Ödön, Zselenski Róbert gróf és Sághy Gyula felszólalásai után elfogadta. Tudomásul vették ezután Tallián Béla és György Endre miniszterek lemondást beje­lentő leveleit s Feilitzsch Artur báró kinevezését tudtul adó levelét. Az O. M. G. E. belü­gyeinek során felvettek 56 új tagot, Jeszenszky Pál tit­kár bemutatta az 1905-iki első félévről szóló egye­sületi zárószámadásokat. A választmány a szám­adásokat jóváhagyta. Az évi közgyűlés idejét dec­ember hó 10-ére tűzték ki, azután 30 tagot delegált a választmány a szövetségi nagygyűlésre. Végül előterjesztésre került a közgyűlésen bemu­tatandó jelentés, melyet lapunk politikai részében ismertetünk. Az Országos Iparegyesület a kereskedelem­ügyi miniszter felhívására Kelemen M. István szabadalmi ügyvivő által kidolgoztatta az új szabadalmi törvény tervezetét és ennek meg­vitatása végett minden szerdai napon szaktanács­kozásokat tart. Az első ülés tegnap este volt Pompéry Elemér m. kir. szabadalmi bíró elnök­lete alatt. Kelemen M. István előadó röviden ismertette a kamarák részéről beérkezett írásbeli véleményeket, azután az elnök megvitatás alá bocsátotta az első általános elvi alapkérdést, vájjon fentartsa-e az egyesület a felszólalási rendszert, a­melynek alapján a tervezet is áll. Hosszabb vita után Kelemen előadó összegezte a felszólalási rendszer mellett küzdők súlyos érveit, mire az elnök a tárgyalás folytatását a jövő szer­dai ülésre halasztotta el. Bankkimutatások. Az Osztrák-Magyar Bank állása november hó 7-én a következő volt: Bankjegyforgalom 1,781.991.000 korona (—49,695.000 korona) ; érczkész­­let 1,428.421.000 korona (+1,485 000) korona; leszámí­tolási tárcza 580,723.000 korona (—28,453.000 ko­rona); lombard-kölcsönök 55,165.000 korona (—1,111.000 korona); adómentes bank­jegy tartalék 43,797.000 korona. A franczia bank kimutatása november 9-én. Készpénzkészlet (arany) 2,899,919.000 (— 1,550.000). Készpénzkészlet (ezüst) 1.092,460.000 ( + 1,140.000). Váltótárcza 758,626.000 (—200,914.000).Bankjegyforgalom 4,527,367.000 (— 90,401.000). Magánszámlák 528,583.000 (— 35,036.000). Kincstár követelése 321,227.000 (— 8,241.000). Összes előlegek 483,253.000 (+ 4,568.000 Kamat-és leszámitolási jövedelem 9,265.000 (+637.000). A bankjegyforgalom aránya a készpénzkészlethez —... A szerb gabonakivitel. Belgrádi szaktudósí­­tónk jelenti : A szerbiai gabonapiac­, mintha már előre érezné a budapesti piacztól való el­­záratását, már mostanában, mikor még az olcsó vámok vannak érvényben, új kiviteli piaczokat keres és nem siker nélkül. A budapesti diszparitás daczára az elmúlt héten 35.000 métermázsa búza és 5000 métermázsa rozs ment ki Brailán át Belgiumba, mely minden kvantumot felvesz és jó árat is fizet. E küldeményt e héten még egy nagyobb quantum fogja követni. A másik irány, melyet a szerb gabonakivitel vett, a török piac­, de ez első­sorban távolról sem oly fontos, mint a nyugati piac­ok és másodsorban az állandóság jellegét nélkülözi. A szerb és bolgár határok kö- 15

Next