Az Ujság, 1905. november/2 (3. évfolyam, 319-333. szám)

1905-11-16 / 319. szám

Csütörtök, november 16. AZ ÚJSÁG Bakkal, majd meg világosan bitorlott hatósági hatalmukkal az egész közigaz­gatást? E részben a kormányt a terv­­telenség, kapkodás és a határozatlanság vádjától megkímélni valóban nem lehet. Intézkedései elkésve érkeztek, bágyadtak voltak és a törvényben gyökerező szankc­ió legtöbb esetben elmaradt. Hogyan lehessen tekintélye, hogyan ger­­jeszszen a törvény ereje iránt tiszteletet egy olyan kormányzás, mely egy lépés­sel mindig mögötte marad a rendbontás­nak. És a­melynek eddig szinte vala­mennyi rendelkezése üres jogkimondás volt, a­minek lehetett, de nem volt éppen muszáj engedelmeskedni. Hogyan kívánhat az ország békeszerető részéről is bizalmat az olyan kormány, a­mely­nek mindig elkésett és fölötte plátói rendelkezései versenyeztek abban a koa­­líc­ióval, hogy a közigazgatást az anarchia állapotába sodorják. Valami végzetesség uralkodik a fe­jünk fölött. Hónapok óta mindenki gör­csösen ragaszkodik a törvényhez. Para­grafusokat vagdalnak az emberek egy­más fejéhez. Mindenki fél, retteg attól, hogy valami törvénytelenséget talál el­követni. És a nagy félelem közben bele­zuhanunk a törvénytelenség, az anarchia örvényébe. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye már megkezdte. BELFÖLD.­ ­ Választási mozgalom. Weinek József dr., a II. kerület választási elnöke, a pártok bizalmi férfiainak meghallgatásával akképp intézkedett, hogy a választási helyiségben mindhárom párt a Korvin-téri főkapun vonul be, és pedig a Lendl­­párt a deszkafallal elkülönített Iskola-utcza felőli bejáráson, a Lukács György-párt a Fő-utcza felől és a Németh Imre-párt a középen. A szövetkezett disszidens és függetlenségi jelölt Németh Imre-párt­­nak irodája a Szilágyi Dezső-tér 1. szám alatt van, gyülekezőhelye pedig a Korvin-tér 1. szám alatti film-féle vendéglő. A függetlenségi jelöltet, Né­meth Imre dr.-t ajánló ívet ma nyújtották át a választási elnöknek. Az ajánlást a következő választópolgárok írták alá: Szomjassy Géza ma­gánhivatalnok, Kuncser Gyula bankhivatalnok, Lang Ede bankivatalnok, Seger László hírlapíró, Milley Károly kereskedő, Mahler Győző keres­kedő, Andrássy Antal főpénztárnok, Rosconi Lipót ügyvéd, háztulajdonos, Németh József szabó, Simon Ferencz szabó, Varga István ház­­tulajdonos és Lenkey Gusztáv hírlapíró. Bizalmi­férfiakul az ajánlók az egyik küldöttséghez Lueff Jánost és Joanovits Ernőt, a másikhoz Kozma Jenő dr.-t és Geiszler Kálmánt, azonossági tannál pedig Dely Zsigmondot jelölték ki. A Püspöki konferenczia. A herczegprimás budavári palotájában holnap, csütörtökön dél­előtt tíz órakor püspöki konferenczia lesz, me­lyen Vaszary Kolos bibornok-herczegprimás fog elnökölni. A tanácskozáson az újonnan kinevezett püspökök is résztvesznek s a konferenczia tagjai közül többen már ma a fővárosba érkeztek.­­­ Beszámoló: Szombathelyről jelentik, hogy Buzáth Ferencz, a rumi kerület országgyűlési képviselője tegnap tartotta a kerület legnagyobb községében, Vasvárott beszámoló beszédét. Buzáth kíséretében voltak Rakovszky István, Hencz Károly és Farkas József képviselők. Buzáth hosszabb beszédben foglalkozott a mostani politikai helyzettel és a Fejérváry-kormány programmját kritizálta. Ezután Rakovszky István szólalt fel és a politikai helyzettel foglalkozva, az általános választói jog ellen beszélt. Beszéltek még Hencz Károly képviselő és Gönczöl István plébános. Ezután ebéd volt. Buzáth a kerület nagyobb községeiben folytatja beszámoló körútját. V ■ " *­­ A lőcsei mandátum. Lőcséről jelentik, hogy Máriássy Mihály, a lőcsei kerület függet­­lenségi párti jelöltje ma egyhangúlag képviselővé választatott.­­ A horvát országgyűlés, Zágrábból jelentik, hogy az országgyűlés költségvetési bizottsága teg­nap délután Rusevics Szvetcozár képviselő elnök­lete alatt tartotta első ülését, a­melyen megkezd­ték az 1906. évre szóló autonóm előirányzat tár­gyalását. A kormány részéről Pejacsevich gróf hor­vát bán és Chavrak osztályfőnök, valamint a kor­mány többi szakelőadói voltak jelen. Mint választ­mányi előadók Eggersdorfer dr. és Popovics István szerepelt. Frank József dr. képviselő Dalmáczia bekebelezésének kérdését veti fel. Mivel a nemzeti párt határozatában szintén tárgyalta e kérdést, azt kívánja, hogy e kérdésben itt közelebbről ki­terj­eszkedhessék, hogy ő, valamint társai majd azután e kérdésben megfelelő álláspontot foglal­hassanak el. Tomasics Nikola képviselő kiemeli, hogy Magyarországon, valamint Ausztriában a viszonyok zavarosak, ezenfelül a monarchia egyik fele viszálykodik a másikkal. Hazafiatlan dolog volna, ha ily időben azt kivánnók Magyarország­tól, hogy Dalmáczia bekebelezésének velünk szem­ben tegyen eleget, mivel egy ily virtuális jogunk realizálása még abban az esetben is, ha e tekin­tetben Magyarországgal megegyezésre jutottunk volna, alig volna keresztülvihető. A második pontnál (bán) Eggersdorfer előadó a rendelkezési alap elégtelenségét kifogásolja és az alap megfelelő felemelését javasolja. Tomasics Mikola képviselő az alap felemelését pártolja, mert ez az összeg nem felel meg és sok szükséges dolgot ezzel nem lehet keresztülvinni. Magyarországgal gyakran politikai ellentétek merü­lek fel és a kor­mánynak Magyarországon még sincs lapja, a­mely a horvát kormány nézeteit képviselhetné. E cse­kély összeggel ilyesmit azonban nem lehet keresz­tülvinni. Az azonban mégis hazafias kötelesség, hogy oda hassunk, hogy a kormánynak tekintélyes magyar apja legyen, mert ebben az esetben Ma­gyarország közvéleménye sokszor más világításban látná belügyeinket, mint mostanában. Az ötödik pont harmadik fejezeténél Tomasics Nikola képviselő ama horvát iratok visszaadása tárgyában emelt szót, a­melyeket annak idején Budapestre küldöttek és a­melyeket tudomása sze­rint az ottani irattárba helyeztek el származásuk megjelölése nélkül. A bán kijelenti, hogy a magyar kormányok gyakori változása következtében ez ügyben eddig nem lehetett semmit sem tenni. Tomasics Nikola képviselő erre azt kívánja, hogy a kormány ez iratok kiadása tárgyában írásban forduljon a magyar kormányhoz. Erre az ülést berekesztették. A megyék dominálnak. — Saját tudósítónktól. — A nagy politikát ebben a pillanatban a vármegyék apró kérdései dominálják. Hogy ki rezisztál passzivebben és ki nem installál záptojás nélkül, az a nap kérdése. Közbe az udvarhelyi főispán mégis leteszi az esküt, habár botrányok között, a kassai alpolgár­mestert és a pest megyei főjegyzőt pedig fel­függesztik a hivatalában. Ez is ok újabb rezisztenc­iára és nyilvános szereplésre. A­ki köz­rokonszenvet akar, ellenkezik és ünnepelteti magát. Majd elmúlik ez is, mint a városházai obstrukczió. Ha valamit jelentenünk kell, — nem vár­megyei ügyeket — legföljebb az az új ese­mény, hogy a hatvanhetes disszidensek egye­sülése nem sikerült. Andrássy Gyula grófon múlott a dolog. Ő az egyesülést negyvennyol­­c­as alapon szerette volna, a koalíczión belül. (Ezért is nevezték az egyesülést a hatvan­hetesek szövetkezésének.) Az ügybe Rakovszky István is beleszólt,­­ persze utólag. Olyankor könnyebb dön­teni. Azt mondotta a beszédében Vasváron, hogy a néppárt semmi esetre és semmi körül­mények között nem hajlandó egy nyomon haladni a liberálisokkal. S ez a néppárti és Rakovszkysta elvek szerint érthető is. Csak szabadelvűség nem kell! , s­ . (Minisztertanács.) A kabinet tagjai ma délután négy órakor a kormányelnöknél tanácskozásra ültek össze, a­melyen Fejérváry Géza báró ismertette mi­nisztertársaival a bécsi út eredményeit. (Kossuthnál.) Kossuth Ferenczet ma is több politikus ke­reste föl a lakásán, a többi között Apponyi Albert gróf is, a­ki hosszabb ideig maradt ott. Hosszabb látogatást tettek még Kossuthnál Polónyi Géza és Tóth János. A vezérlő-bizottság összehívásáról beszéltek, de nem állapodtak meg. (A haladópárt.) A koalíczió bécsi lapja ma Fejérváry Géza báró alábbi nyilatkozatát közli, melyet a minisz­terelnök a lap egyik munkatársa előtt tett: " Mindaz a híresztelés, hogy a kormány lemondott, állásában megrendült, elejétől végéig koholmány. A király mindazokat az intézkedése­ket, melyeket az alkotmányos rend helyreállítása dolgában eléje terjesztettem, helybenhagyta és ki van zárva, hogy bármi is történhessék, a­mi a kormányt szándékai keresztülvitelében megaka­dályozza s eltérítse attól az úttól, melyet magának kijelölt. A kormány bátran, önérzetesen és elszán­tan fog útján előre haladni és semmi ebben meg nem akaszthatja, semmi ettől vissza nem riaszt­hatja. (A disszidens-fuzió.) Az ó- és új­ disszidenscsoport tervbe vett fúziója révén várt új parlamenti pártnak már nevet is adtak, — elnevezvén ezt alkotmány­­pártnak — holott kérdéses, hogy a fúzió a közel­jövőben egyáltalán bekövetkezhetik-e. Az új­ disszidensek eddig elfoglalt álláspont­jukhoz képest a hatvanhetes kiegyezés biztosí­tását tekintették az új pártalakulás főprogramm­­pontjának s ennek alapján a katonai kérdések kikapcsolásával óhajtják a meglevő hatvanhetes pártokat egy táborba tömöriteni. Ha aztán igy egységes többség keletkezik s a király e több­ség soraiból nevez ki kormányt, ez esetre az uj­­disszidenseknek az az óhajtásuk, hogy a függet­lenségi párt, a katonai követeléseknek a kor­­mány­programmból való kihagyása mellett is, jóindulattal, legalább is passzív támogatással kisérje a kormány működését mindaddig, míg a normális viszonyok visszatérnek. Andrássy Gyula grófnak és a régi disszidenscsoportnak ezzel szemben az a felfogása, hogy nekik a koalí­c­ió feliratában foglaltakból engedniök nem lehet- Kossuth Ferencz felfogása pedig az, hogy a függetlenségi párt úgyis elég áldozatot hozott már a disszidensek kedvéért, több áldozatba nem mehet s a katonai követelések nélkül jövő, itt tervezett hatvanhetes kormányt teljes erejé­vel támadni fogná. Az új­ disszidensek egy része — a­kik különben ma este a Pannóniában bizalmas megbeszélést is tartottak — azon a nézeten van, hogy a fúziónak akár fentartás nélkül is meg kell történnie, más része azonban azt vallja, hogy a szabadelvű pártból történt kilépés alkalmával elfoglalt álláspontot az új­ disszidenscsoport semmi szín alatt nem hagyhatja cserben. Az egész kér­dés azonban csak akkor fog ismét aktuálissá válni, ha Andrássy Gyula gróf visszatér Budapestre, a­mi pedig csak a jövő hét végén történik meg. Rakovszky István ma Vasvárott tartott beszédé­ben e fúziós­ kérdéssel is foglalkozott. Nagy vehe­­mencz­iával támadta a szabadelvű pártot azon a c­ímen, hogy a két disszidens-csoport fúziójával tervezett hatvanhetes koalíc­ióban az ő felfogása szerint a szabadelvűpárt is helyet foglal. Ez,, szerinte, a szabadelvűpárt rekonstrukc­ióját je-­­lentené, éppen azért eleve kijelenti,, hogy a hat-­­vanhetes koalíczióban a néppárt vet részt. \ _ ___________________________3^ A nap eseményeit egyébként itt foglaljuk össze részletes tudósításokba. )

Next