Az Ujság, 1905. december/2 (3. évfolyam, 349-362. szám)

1905-12-16 / 349. szám

Szombat, cisczemutr ifi. AZ XTISAG elnök az országgyűlés elnapolása dolgában eléje terjesztett. A király hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés deczember tizenkilenczedikén elnapoltassék. A nap másik, jóval jelentősebb eseménye az, hogy a király Bécsbe hivatta Lukács László volt pénzügyminisztert, aki holnap külön kihallgatásra járul ő felsége dolgozószobájába. Lukács László tudvalévően az utóbbi hetekben a kibontakozás elősegítése érdekében gyakran érintkezett a koalíczió vezérférfiaival és Fejérváry báróval egyaránt. Holnap módjában lesz, hogy e tanácskozások és tárgyalások eddigi eredményéről beszámoljon a királynak. Mint késő éjjel értesülünk, Lukács László valószínűleg mint a koalíczióval formális tárgyalásokra hivatott homo regius távozik majd a Burgból. A ma történtekről tudósításaink itt következnek . (A kormányelnök Bécsben.) Bécsből jelentik, hogy a király ma délelőtt fogadta Fejérváry bárót, aki a magyar minisztertanácsnak a parlamenti helyzetre vonatkozó módosított javaslatait terjesztette elő. A kihallgatás két óra hosszáig tartott. Fejérváry a Hofburgból való távozása után a magyar minisztériumban rá várakozó újságíróknak csak annyit mondott, hogy még nincsen döntés , hogy holnapig Bécsben marad. Azok a módosított javaslatok, amelyeket Fejérváry ma a király elé terjesztett, a képviselőház elnapolására vonatkoznak. Valószínű, hogy a képviselőházat február végéig fogják elnapolni, de nincsen kizárva, hogy az elnapolás bizonytalan időre szól. Délután fél négykor Fejérváry báró ismét audiencziára ment s félhivatalos híradás szerint a király a kormányelnök elnapolási előterjesztését elfogadtaság megválasztására, ily nnnyú felhívást az osztrák Reichsrathoz sem intéznek. Fejérváry báró holnap jelen lesz Samassa érsek kardinális kalapjának föltételénél, de az udvari ebéden, amelyet a király ebből az alkalomból ad, nem fog részt venni, mert sürgős politikai ügyek miatt vissza kell térnie Budapestre s alkalmasint már az első délutáni vonattal visszautazik. Beavatott bécsi politikai körökben azt beszélik, hogy Fejérváry Géza báró miniszterelnök mai kihallgatásai során döntés történt oly irányban, hogy az országgyűlést a december 19-iki képviselőházi ülésen február végéig elnapolják. A feloszlatás, vagy a bizonytalan időre való elnapolás eszméjét elejtették. Az újból beálló szünet alatt folytatják a koalícióval a megkezdett tárgyalásokat. Addig is a Fejérváry-kormány okvetlenül helyén marad. Más oldalról azt jelentik, hogy a magyar miniszterelnök nem kapta meg ő felsége beleegyezését az általános választói jog behozataláról szóló törvényjavaslatnak a képviselőház legközelebbi ülésén való beterjesztésére. Ebből arra következtetnek, hogy a Fejérváry-kabinet állása megrendült s az általános választói jog megvalósítását ő felsége a jövendő kormány számára rezerválja. (Lukács László a királynál.) fizikai körökben azt hiszik, hogy Lukács Lász meghívása Fejérváry báró javaslatára történt hogy a volt pénzügyminiszternek alkalma nyíljék a koalíció vezéreivel eddig folytatott tárgyalásairól az uralkodónak közvetlenül jelentést tenni. Lukács Lászlót már holnap estére visszavárják Budapestre. Hogy Lukács László holnapi kihallgatása mennyire lesz sürgető hatással a kompromisszumos tárgyalásokra, az csak december 19-ike után fog kiderülni. Budapesti politikai körökben ezt a meghívást jó előjelnek tekintik, másrészt azonban beavatott körökben óva intenek attól, hogy e meghívás jelentőségét túlbecsüljék. Ezzel szemben lapzártakor Bécsből arról értesítenek bennünket, hogy a holnapi audiencziának előreláthatóan nagyjelentőségű eredménye lesz. Nagyon valószínű, hogy Lukács László azt a megbízatást fogja kapni, hogy akár mint homo regius, akár más megfelelő minőségben a koalíczió vezérférfiaival az eddiginél konczézabb formában tárgyalásokat folytasson a kibontakozás érdekében. (Széll Kálmán.) Fejérváry Géza báró délután megjelent az osztrák képviselőházban s Gautsch báró osztrák miniszterelnökkel, ennek a képviselőházban tartott beszéde után, hosszabb ideig tanácskozott a kereskedelmi szerződéses tárgyalásokról, főleg a Bulgáriával való tanácskozás nehézségeiről. Minthogy Fejérváry báró nem óhajtja, hogy a magyar országgyűlés felhívást kapjon a delegácziós bizottS. Zoltánt föltűnőleg ingerelte. Sárga arcza kipirosodott egy kissé és indulatosan folytatta : — Te még mosolyogsz hozzá ? Hallgass csak ide. Egy este, amint a szobámban a napi pénzforgalmat leszámolom, beront hozzám a feleségem. Halvány volt és a ruhája kissé zilált. Köszöntés nélkül rámkiált: — Hol vannak a gróf értékpapírjai ? Azonnal adja ön ide őket. Szokása ellenére magázott és a szemei zöld villámokat szórtak. Nyugodtan válaszoltam neki: — Édesem, mi történt veled, és mi közöd neked a gróf papirosaihoz ? Mint valami furia, magából kikelve válaszolt : — Gazember! Tudja ön, mi történt? Annyivá néztem reá. Megállás nélkül folytatta : • Az történt, hogy a gróf megtudta, hogy ön az ő papirosait zálogba tette, játszik velük a tőzsdén és egyre veszít. Tőle magától tudom. Most már tudom azt is, hogy kihez van szerencsém önben ? Azonnal adja ide a pénztárkulcsot. Ott vannak az ékszereim is. Vagy azokat is elsikkasztotta ön ? Gyöngéden megcsipkedtem az állacskéját és csitítottam : — Csillapodjál édesem. A gróf értékpapirosai meg fognak kerülni, különösen ha a te szép, marasztaló szemeid is közreműködnek, hogy egy kis időt nyerjek. Nem tagadom, hogy a papirosok némi kis veszedelemben forognak. Ez az átkozott politika ! De hát a jó házastársaknak támogatniok kell egymást. Az asszony még jobban elhalványodott A koalíció vezérei és több előkelő politikus között folynak a kompromisszumra vonatkozó bizalmas tanácskozások. Lukács László volt pénzügyminiszter már a napokban a parlamenti vezérférfiak egész sorát fel akarja keresni, hogy bevonja őket a tárgyalásokba. E pillanatban olyan színe van a dolognak, mintha a kormány környezetében, továbbá az alkotmánypártban sokkal nagyobb volna a hajlandóság a békülésre, semmint a koalíczió pártjain. Lukács László ma reggel királyi meghívás folytán Bécsbe utazott, ahova délben érkezett meg. A volt pénzügyminiszter bécsi utazását Fejérváry báróval való megbeszélések előzték meg és Lukács László holnap délelőtt a király előtt is meg fog jelenni. A királyi kihallgatás hite politikai köreinkben az est folyamán nagy szenzácziót keltett s komoly politikusok is a kibontakozás eredményes kezdeményezésének vették Lukács László meghivatását. Bécsből telefonálja tudósítónk: Itteni po és most már metsző hangon folytatta. Extázisba esett és a selyemruháját tépni kezdte : — Ez a ruha is becstelenség. Gazember, nyomorult! Hát tudja meg, hogy a gróf betört hozzám és az ön üzleti vakmerőségét a maga vakmerőségével akarta viszonozni. Valóban kézzelfoghatólag magyarázta meg az ön gyalázatosságait. Megértettem mindent és a grófot kidobattam. A rendőrséghez ment... Adja ide azonnal a pénztárkulcsot! Egy kissé meg voltam hökkenve. Úgy látszik, az asszony nem értette meg az én előítélet nélkül való gondolkozásomat s most, a legkényesebb pillanatban tör ki belőle a belenevelt oktalanság. Minden hidegvéremet összeszedtem és a kulcsokat megtagadtam tőle. Az asszony mint egy fura félrelökött és az Íróasztalom fiókját kezdte feszegetni... Ellenállottam s hogy jogaimat védelmezzem, inkább csak látszat okából fölragadtam az asztalról egy hegyes papirvágó ollót. Abád S. Zoltán fölállott és az én asztalomról szintén fölragadta a papirvágó ollót. Azzal hadonászva és lázasan folytatta : — Ebben a pillanatban történt valami. Láttam, a mint íróasztalom fiókja feltörik és az asszony az ott tartogatott revolvert hirtelen fölkapja. Egy pillanatig a revolver kerek fekete nyilasát is láttam és nyomban utána egy kis lángnyelvet. A dörrenésre már csak homályosan emlékszem . . . Abád S. Zoltán a sebhelyéhez kapott és az összerogyás mozdulatát utánozta. Azután izgatottan járt le-föl és csak néhány másodpercz múlva folytatta : — Később hallottam, hogy négy nap telt Lukács Lászlón kívül Széll Kálmán is fáradozik valamely kompromisszumterven, amely azonban nem mindenben keresztezi Lukács László útvonalát. Széll Kálmán — amint beszélne — a kibontakozás dolgában egy javaslatot dolgozott ki, melynek tartalmát diszkréczió fedi. Annyi mégis kiszivárgott, hogy Széll a koaliczióval fegyverszünet létesítésén fáradozik s a magyar vezényszóért folytatandó küzdelem egyelőre beszüntetendő volna. A szövetkezett ellenzéki pártok ezek alapján azután átvennék a kormányt oly munkaprogramm alapján, melyben nemzeti reformok gazdag mértékben lennének megvalósíthatók. Annak kárpótlásául, hogy a katonai kérdésekben eredményt az ellenzék elérni nem tudott, a király hozzájárulását adná ahhoz, hogy a magyar ezredekben magyar nemzeti lobogó alkalmaztassák, a paritás kidomborítására pedig a közös pénzügyminisztérium székhelye áttétetnék Bécsből Budapestre. Széll Kálmán ezekre bizalmas baráti körben megjegyezte ma, hogy csak csekély részletei az ő kibontakozási tervének. A maga személyére nézve ő semmit nem akar. Ezt fennen hangoztatja s az ő fáradozása pusztán a politikai béke helyreállítását sürgeti, a mit a polgárság rétegei is erősen óhajtanak. — Túlságos sok reményt azonban — monel. Azalatt eszméleten kivül voltam. A mikor fölébredtem, észrevettem, hogy kórházban vagyok. A fejem a jobb oldalon vastagon be volt kötve. Egy fiatal fekete bajszú orvos hajolt fölém. Barátságos hangon, jóindulattal szólt hozzám : — Abád úr ! ön meg akart szökni közülünk, de mi nem engedtük. Itt kell maradnia köztünk. Látja ezt ? (Egy ólomgöröngyöt mutatott.) Kivettük. Hé ? Egyébiránt itt is maradhat már köztünk, becsületes emberek közt. Tudja-e, mi van az ön esetéről a mai lapokban ? Örülni fog, ha megtudja. Itt hagyom önnek. A szabad szemével bátran elolvashatja. Csak nyugalom, nyugalom ... Átadott egy reggeli lapot és mosolyogva távozott. Bár szédültem egy kissé, mohón faltam a betűket. Azt kellett olvasnom, hogy állítólagos üzleti veszteségeim miatt kétségbeesve követtem el az »öngyilkossági kísérletet«, de hősies lelkű nőm rögtön kezébe vette a pénztár kulcsát s a lefolyt három nap alatt összes hitelezőimet kifizette. Senki egy fillérrel sem károsodott. Végül, hogy az öngyilkos állapota örvendetes fordulatot vett (ez én voltam) és bizonyos, hogy megmenthető az életnek... Mialatt Abád S. Zoltán beszélt, rajtam is erőt vett az izgatottság és lázas érdeklődéssel kérdeztem . •— És ? A vége, a vége ! — Hát nem érted ? A feleségem mindenét pénzzé tette és kifizette a hitelezőimet. Legelőször a grófot. Mindene ráment, még ékszerei, sőt drága ruhái is. A hozományáról nem is beszélek.. . ”