Az Ujság, 1906. október (4. évfolyam, 269-283. szám)
1906-10-01 / 269. szám
Hétfő, október 1. _________AZ ÚJSÁG__________ franczia köztársaság nyugalma ellen fordulna. A franczia kormány azonban tántoríthatatlanul megmarad azon az úton, amelyen elindult. A miniszter beszédét nap tetszéssel fogadták. A japán haditengerészet, Pétervár, szeptember 30. A pétervári távirati ügynökség tokiói jelentése szerint a tengerészetügyi miniszter javaslatot terjesztett a parlament elé, amely hadihajóknak építésére és javítására 270 milliónyi jen megszavazását kéri. Ez összeg 1913-ig volna felhasználandó olyképpen, hogy ez évben 23 millió jen adatnék ki. A kormány különben különös figyelmet fordit az önkéntes hajóraj erősítésére. MIHEIL Telepy Károly, a magyar festőművészek nesztora ma elhunyt 78 éves korában s vele a régi művészeti irány utolsó képvviselője vonult be a magyar művészet történelmébe. Most más művészet van, más az elv, más a kivitel módja, más a művészek látása, érzése, a jó Telepy bácsi művei már régóta anakronizmusok, soha meg nem értette az modern irányt, de ez nem von le semmit az ő érdemeiből. Az ő művészi hitvallása, fölfogása, látása, technikája, modora, színei, igazságszeretete, becsületessége ezelőtt ötven évvel is csak az volt, ami az idén januárban, mikor a Műcsarnok termeiben összegyűjtve láthattuk az ő életének java művészi eredményét. Telepy a maga jóságos, csendes temperamentumával a konzervativizmus felé hajlott, helyesnek vélt művészi krédója mellett mindvégig kitartott, nem akart modern lenni, sőt nem akart még akarni sem. Festett úgy, mint a helyesnek látta, becsületesen és igazságosan. Ismételjük, nem von le semmit az ő érdeméből, hogy az általa konokul vallott igazság nem a mai művészet igazsága, rég letűnt kornak belenyúlása a modern kor ideges művészetébe, rég letűnt művészi igazságoknak árván itt kóválygó akkordja, rég letűnt fénynek visszamaradt reflexe. Amit Telepy vallott, vallották Ligeti és Margó, sőt azt vallotta valamikor Claude Lorrain is. A modernség kérlelhetlen ítélőszéke előtt Telepy számára már rég nem volt izgalom, de senki sem lehet oly igazságtalan és szűkkeblű, hogy őt ne a maga korának szempontjából ítélje meg. S e szempontból Telepy szép lapot fog kapni a magyar művésztörténelemben, már csak azért is, mert az ő művei megkönnyítik egy rég letűnt kornak a megértését, a nagy panorámalátás, a gondos részletezés koráét. Telepy Károly, született Debreczenben 1828. Atyja Telepy György, a Nemzeti Színház tagja volt. Iskoláit Pesten végezte a kegyesrendieknél, az egyetem helyett azonban a festészeti pályát választotta s 1845-ben Barabásnál kezdte meg a rajzolást. A szabadságharcz őt is elvonta tanulmányaitól, de azért már 1849-ben sikerült Münchenbe kijutnia, ahol szorgalmasan tanult 1851-ig, amikor is a katonasorozás miatt vissza kellett térnie hazájába. Néhány hónapot Pesten töltvén, Velenczébe utazott s ott Liparini vezetése mellett végezte be tanulmányait. A lagúnák városában öt esztendeig tartózkodott, majd meglátogatta Drezdát, Berlint, Münchent s másfél évet töltvén Rómában. 1860-ban visszatért Pestre. Ekkor már a magyar fővárosban is égető szükségnek tekintették a művészi egyesület megalakítását és Telepy tevékeny részt vett a mozgalmakban, majd buzgó titkára is lett az egyesületnek. Azóta nem volt olyan képzőművészeti mozgalom, melynek élén Telepyt ott ne találtuk volna, mindig tevékenységet fejtett ki a kiállítások sikerének emelésében. Festett arczképeket, oltárképeket, igazi tere azonban a tájképfestészet volt. Elmondhatni, hogy nincs Magyarországnak valamirevaló vidéke, melyet be ne jártvolna, s melynek nevezetesebb pontjait meg néhán örökitette volna". Hihetetlen munkásságot fejtett ki s az a négyszáz s néhány festmény, mely januárban összegyűjtött művei kiállításán látható volt s melyet akkor bővebben méltányoltunk, csak kisebbik részét képezi azoknak a műveknek, melyeket hosszú művészi pályáján alkotott . Telepy Károly, akinek neve és művészete szorosan egybeforrt a magyar művészet történetével, egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja volt a főváros művészvilágának és az előkelő úri társaságnak. A mellett, hogy nagytehetségű és rendkívüli szorgalmú festő volt, mint a Képzőművészeti Társulat műtárosa évtizedeken át nagy tevékenységet fejtett ki a műkiállítások rendezése s a művészet társadalmi és anyagi helyzetének emelése körül. A fiatalabb művésznemzedék nagy szeretettel csüngött »Telepy bácsiján, aki késő öreg koráig megőrizte lelki és testi rugékonyságát, s a legutóbbi időkig elvégezte pontosan hivatalos tisztét is. Telepy Károly már régóta asztmában szenvedett, s tegnap reggel felesége, született Egressy Etelka karjai között városligeti fiasor 26. számú lakásán csöndesen elhunyt. A megboldogult Káposztásmegyeren nyaralt s dolgozgatott is, a mitől kezelőorvosai, Ritoók Zsigmond dr. és Hammersberg Árpád dr. júniusban teljesen eltiltották. Telepyék négy nap előtt jöttek Káposztásmegyerről. Az öreg úr rövid haldoklás után meghalt. A Képzőművészeti Társulat választmánya vasárnap délben ülést tartott Benkő Kálmán igazgató elnöklete mellett. Egyhangúlag kimondták, hogy az elhunytat — tekintettel nagy érdemeire — saját költségén temetteti el és annak rendezésével az Entreprise des pompes funébrest bizza meg. Kimondta, hogy a halálozásról külön gyászjelentést ad ki, az özvegyhez részvétiratot intéz, díszsírhelyet kér, a koporsóra koszorút helyez. A halottat az Entreprise a gyászházból hétfőn átszállítja a Műcsarnok előcsarnokába s díszes ravatalra helyezi. A temetés kedden délután 3 órakor lesz. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan szíveskedjenek intézkedni, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen. — Személyi hír. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter vasárnap Tőketerebesről Budapestre érkezett. — Az igazságügyminiszteriumból. A király Sólyom Andor osztálytanácsosi czimmel felruházott miniszteri titkárt az igazságügyminiszteriumhoz osztálytanácsossá nevezte ki. — A dán király Magyarországon. Kézsmárkról táviratoztak: Keresztély dán király szeptember 29. és 30-án Kóburg herczeg pusztapolyánai birtokán vadászott és vasárnap elutazott Poprádról. — Az angol vendégek elutazása. Herkulesfürdőről jelentik . Az Eighty Club tagjai szombat reggel Orsovára érkeztek. Onnan a Vaskapun át hajón Turn-Szveverinig mentek, ahol a vendégeket ünnepélyesen fogadták. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság luncköt adott tiszteletükre. Browning Oszkár latin nyelven mondott beszédében köszönetet mondott a hajótársaságnak a kiváló vendégszeretetért. Domony igazgató franzia nyelven válaszolva, a hölgyeket köszöntötte el. A társaság azután vasúton Herkulesfürdőre utazott. A fürdőhely az angol vendégek érkezése alkalmából zászlódíszt öltött. A város ki volt világítva. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter az angolok tiszteletére dejeunert adott, amelyen Micklen dr. egy általunk már közölt beszédben társai nevében elbúcsúzott a magyaroktól. A társaság Hankins titkár indítványára elhatározta, hogy táviratot intéz Darányi Ignácz fölmivelésügyi miniszterhez, a melyben megköszöni a kitűnő fogadtatást. Ezután a társaság Magyarországot éltetve és Viszontlátásra Londonban! kiáltással szétoszlott. A vendégek egy része egyenesen Angliába utazik vissza, mig mások még néhány napig itt maradnak. — A herkályi emlék leleplezése. Komáromból jelentik : A komárommegyei és városi múzeummegyesület ma délután Herkály-pusztán emléktáblával jelölte meg azt az épületet, ahol 1649 szept. 27-én Komárom várának átadását elhatározták és aláírták. Az ünnepély nagyszámú közönség részvételével folyt le. Jelen voltak Kálmán Rudolf főispán, Zichy Miklós gróf, Szász József orsz. képviselők, Ghyczy Dénes alispán, Baranczay Géza és több más megyei és városi notabilitás. Alap Gyula dr. titkár szép alkalmi beszéde után Paku Gyula intéző az uradalom nevében az emléktáblát gondozás végett átvette. A komáromi dalosegylet a leleplezés előtt a Himuszt, azután a szózatot énekelte. Gyürky Viktorné grófné, az uradalom tulajdonosa az ünnepély után a jelenlévőket megvendégelte. — A székesfehérvári kiállítás megnyitása. Székesfehérvárról jelentik . Ma délelőtt nyitották meg ünnepiesen a fejérmegyei és a székesfehérvári iparkiállítást. A kisebb arányú kiállítás czélja a fejérmegyei és székesfehérvári ipari, valamint a helyi kereskedők által közvetített hazai gyáripari termékeket a közönséggel megismertetni. A kiállítást az új pénzügyi palotában rendezték, amelynek ötven termét foglalják le a kiállított tárgyak. Prohászka Ottokár megyéspüspök és Zichy Jenő gróf védnököket a feldíszített előcsarnokban Széchenyi Viktor gróf főispán, a kiállítás elnöke fogadta. Lelkes beszédben utalt a kiállítás fontosságára. Azon czél elérésén dolgozik a tulipánmozgalom is, — úgymond — a melynek elve, hogy az önálló vámterület sorompóit ki-ki saját háza küszöbén állítsa fel. Éljenzéssel fogadott beszédére Zichy Jenő gróf válaszolt. Beszédében kiemelte, hogy az iparfejlesztés első kelléke a hitelviszonyok rendezése és szabályozása. A beszédek elhangzása után Havranek Antal elnök vezetésével a kiállítási bizottság kalauzolása mellett a vendégek, köztük Batthyány Lajos gróf, rónai Horváth Jenő és Jámborfy Kálmán tábornok, és Szüts alispán stb. megtekintették a kiállítást és a látottakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. A közönség az egész nap folyamán tömegesen látogatta a kiállítást. Este a városi színházban ünnepély volt, amelynek fénypontja Prohászka Ottokár püspök magas szárnyalású, szónoki hévvel elmondott beszéde képezte. A tulipánmozgalom üdvös voltát hangoztatta, amelyet minden magyar embernek kitartással, lelkesedéssel pártolnia kell. Prohászka püspököt mindvégig lelkesen ünnepelték. Az ünnepélyt ének- és zeneszámok egészítették ki. A kiállítás október 15-éig lesz nyitva. — Zola halálának évfordulója. Párisból jelentik : Zola halálának negyedik évfordulója alkalmából ma délután Medunban leleplezték Zola mellszobrát. Briand közoktatásügyi miniszter képviselőt küldött az ünnepélyre, aki Zolát mint írót és polgárt dicsérte és azt mondotta, hogy az ifjúság neki köszöni kötelességeinek teljes tudatát. — Fejedelmi dráma a Szunda-szigeteken. Egy hágai távirat szerint a tabanani fejedelem és fia megölték magukat. Tabanan apró államocska a Szunda-szigetek egyikén, melyek néhányat a hollandok meghódították s a jávai rezidensséghez csatolták. Úgy látszik, ettől a sorstól félt a tabanani fejedelem is, s inkább meghalt a fiával együtt, mintsem hogy megérje kis országa meghódítását. Tabanannak 200.000 lakosa van, köztük 200 európai és néhány ezer arab. Az angol kamarák tagjai Budapesten. Az angol kamarák tagjai ma érkeztek meg Budapestre, hogy Magyarország kereskedelmi viszonyait tanulmányozzák. Megérkeztek: Charles Charleton, neje és leánya, Sir J. Fortescue Flannery és neje, Sir Albert K. Rollit, F. Faithfull Begg, Frank Debenheim, Arthur Serena és leánya, R. S. Fraser, L. R. S. Tomalin, Kenric B. Murray, James Moore és neje, Ebenezer Parkes, az angol képviselőház tagja és neje, J. Kershaw és neje, Henry Barran, Sydney Humphires és neje, T. Graig Brown, F. W. Bentley, neje és leánya, Colonel Harding, L. N. Powell és Noel Barnell lapszerkesztő. Az angol kamarák tagjait hétfőn délelőtt 10 órakor Lánczy Leó főrendiházi tag fogja fogadni és üdvözölni a Kereskedelmi és Iparkamarában. Az angol vendégek itt tartózkodásuk alatt több nagyobb iparvállalatot is meg fognak látogatni. — Munkások kizárása. A fehérnemű tisztítók ipartársulata a múlt héten kimondotta az összes munkások kizárását, mert a munkások egy műhelyben sztrájkba állottak, s a többi mühel 3