Az Ujság, 1907. március (5. évfolyam, 65-78. szám)

1907-03-23 / 71. szám

Szombat, márczius 23. AZ ÚJSÁG (A Villand-czirkusz.) A tanács megadta az engedélyt, hogy a Villand-testvérek a Tattersall telepén épített czirkuszukat használatba­ vegyék. (A Népszínház átalakítása.) Egy szakértői bizottság ma megvizsgálta a Népszínház fedél­szerkezetét s konstatálta, hogy az ép s így új fedélszerkezetről gondoskodni fölösleges. ( Ráth Károly szobra.) A mérnöki hivatal javaslata szerint Ráth­­Károly volt főpolgármester mellszobrát a közgyűlési teremben fogják elhelyezni. (A Bajza-utcza meghosszabbítása.) A köz­­építési bizottság mai ülésén Hauszmann Alajos, Schön Ignácz bizottsági tagok és Davecss Ferenc­, műszaki tanácsos hozzászólása után kívánatos­nak mondotta ki, hogy a VI. kerületi­­Bajzá­ti tehát, a város­rendező­ és közlekedési szem­pontok figyelembe vételével, széles­ítsék meg és folytassák egészen a nyugati pályaudvarig. (Forgalmi telep a Thököly-úton.) A közúti villamos vasút-társaság a Thököly- és Hajcsár-utak sarkán forgalmi telepet akar létesíteni, a­mihez a telkének a rendezését kérte. Ezzel a rendezéssel kapcsolatosan a társaság a fővárostól nagyobb terjedéket kénytelen megvenni. Arra való tekin­tettel, hogy a fővárosnak viszont a vasút­társaságr­­ól ugyancsak a Thököly­ úton, az ott végleges le­fektetésre váró második ,­vágányhoz szükséges ter­jedéket kell megváltania, a középs­égi bizottság a mai ülésében, Szabó József indítványára elhatá­rozta, hogy a két ügyre vonatkozólag azt­, a­ javas­latot terjeszti a tanács elé, hogy azokat­ együttesen tárgyalják. Az indítványt a bizottság egyhangúlag elfogadta. KÉPZŐMŰVÉSZET* ** Treu György Budapesten. Treu György dr. titkos kormánytanácsos, a drezdai Albertinum igazgatója a tegnapi és a mai napot Kammerer Ernő dr.­ a Szépművészeti Múzeum igazgatójának és Hampel József dr. egyetemi tanár és a Nemzeti Múzeum régiségtan osztálya igazgatójának csa­ládja körében töltötte el. Ma délelőtt megláto­gatta a­ Szépművészeti Múzeumot, a­melynek­­ be­rendezését megtekintette és róla a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. A Szépművészeti Múzeumban Kammerer Ernő dr., a m­úzeum­ igaz­gatója kalauzolta a vendéget. Beardsley-kiállítás az Iparművészeti Múze­umban. Beardsley Aubrey nagyhírű angol illu­sztrá­­torzták Paris­ban bezárult kiállítását Hein Béla, a franczia fővárosban élő hazánkfia közbenjárá­sára Budapestre hozzák és, itt­ az Országos Ipar­művészeti Múzeumban helyezik el.. A n­agyérdekű kiállítás, amely a művész 93 rajzát foglalja­ magá­ban, már útban van és igy már husvét után meg­­nyittatik az Iparművészeti Múzeum nagytermé­ben. Rajzai között vannak Pope, Wilde, Venus, Ta­nnhäuser, a Presott­­of the Minute illusztrá­­czi­ói és egy sereg czimlap. A nagy részük magán­tulajdon. Akvarell-kiállitás. — Saját tudósítónktól. — A »Könyves Kálmán« nagymező-utczai sza­lonjában holnap igen kiváló színvonalú akvarell­­kiállítás nyílik m­eg, sok tanulsággal és sok, érdekes benyomással. Szinte bizonyos,, hogy ez­­a tárlat étappe-ot fog jelenteni a magyar akvarell-művé­szetben, mert a művészek látni fogják, hogy­ az akvarell eddigi kezelése nem szentségéé a dogma s hogy nemcsak az eddigi nagyon szép, nagyon tetszetős akvarellekben van a művészet s az üdv. A­mit Bocmai Ríttal Kriesch Aladár si Pálinkás Béla produkáltak e téren, szinte forradalom számba megy a szokatlan színeiknek, széles felfogásuknak, nagy egyszerűségüknek bizonyára sok utánzói fognak akadni. Az akvarell é­s az­ olajfesték kezelése közt eddig szigorúan megvont válaszfal, létezett, mintha megdönthetetlen kánon lett volna a kétféle anyag­nak hagyományos kezelése. Pálinkás Béla egészen új, az eddigi akvarellmodortól teljesen elüt, szinte zseniális, s talán nem mondunk nagyot, ha azt mondjuk, hogy sok monumentális vonás van az ak­varellj­eiben. Mert utóvégre nem a méret az irányadó, s akvarellben is ki lehet fejezni azt, a­mit eddig csak múzeumok falára tartottak méltónak. De ehhez szem kell, hogy meglássa valaki kicsinyben is a nagyot, és érzés kell, hogy minden sallangtól menten végtelen egyszerűséggel tudja kifejezni a lényeget. Nézzük csak például Pálinkás aratóit s kis leányait, hány akvarellista kezelte volna ezt a témát sokkal aprólékosabban, messze elnyúló földekkel, nagy levegőéggel, poros országúttal, fehér felhőkkel, gondosan kivitt falu­­részletekkel. De­­ Pálinkás csak annyit adott, a­mennyi feltétlenül szükséges. Boer­m Ritta különös színeivel, újszerű fel­rakásaival s finesse-eivel a tárlat egyik nagyon vonzó erőssége, s meg fogja zavarni nemcsak a közönséget, de azokat a művészeket is, kikre az eddigi hagyományok, nehezednek. Merőben új s éppen nem akvarellszerű, de hol van az meginta, hogy egy lapon első látásra meg kell ismerni, hogy vízfestékkel van befedve? Kriesch­­Aladárra­ nem tudunk nagyobb dicsé­retet mondani, mint azt, hogy messze földön nem akadnak ennél jobb dolgok, még ha az akvarell klasszikus hazájába, Angliába megyünk is. A 15. számú úgy job­ban, mint nagy impresszióban első­rangú mestermű. ■ Nagy Sándor szintén meglepetése a tárlatnak. Az a különös művész, ki egyébként a fák ágait görcsös idegességgel összegabalyít­ja, mint a gom­­bolyitór­ól leesett pamutot, kinél a nosztalgiás ember lába belegyökerezik a földgömbbe, kinél a kétségbeesett Önvád a Saturnus gyűrűjéről vigyor­rog le és­ sardonikus mosolylyal a sivár űrbe, ki fantasztikus látományaiban merő német logika és részletezés, most hihetetlenül egészséges, üde, színes és nyugodt. Rippl-Rónai akvarelljei inkább színes rajzok. De még ezek sem, hanem valami oly különösség, melyre csak ő képes , mely oly egyéni, hogy utá­nozni nem leh­et. Edvi Illés Aladár, az aquarell nagymestere s félelmesen biztos rajzu művelője talán még soha oly gyönyörű lapokat nem produkált, mint a mostaniak. Szép az őszi erdő s az őszi verőfény (75., 78.), de legszebb a heroikus hangulatú, nagy foltokban kivitt borús táj (77.). Kellemes meglepetés még Undi Mariska lapjai, , különösen a naiv körvonalú Halász­­bástya, a gyermekmesék illusztráczióinak kedves modorában. (V.) TUDOMÁNY­­ IRODALOM. (-) Diószegi-ünnepély. Száz éve, hogy a. »Magyar Füvészkönyv«, Diószegi Sámuel és Fa­zekas­ Mihály műve Debreczenben megjelent. Ez a könyv vetette meg a magyar növénytani tudomány alapját, azért mindig nagy becsben volt a magyar tudomány fejlődésének ismerői előtt. A Természettudományi Társulat növény­tani szakosztálya ma délután az Akadémiában Diószegi-ünnepélyt tartott a százados évforduló alkalmából. Képviselők jelentek meg az ün­nepélyre : A M. T. Akadémiától : Szily Kálmán, a Petőfi-­ Tár­saságtól: Herczeg­ Ferencz, a budapesti tudo­mányi egyetemtől: Mágócsy Dietz Sándor, a kolozsvári egyetemtől : Richter Aladár, a Nemzeti Múzeumtól: Filarszky Nándor, a debreczeni Csokonay-körtől:'Géresi Kálmán, Kardos Samu, Barcsa János'stb. Megjelent a Diószegi-Családnak több tagja is és tudományos életünk sok ki­tűnősége. Klein Gyula elnöki megnyitó beszédében filozófiai átpillantással vázolta a­­növénytannak egy század alatt történt fejlődését' s ' Diószegiek érdemeit. Barcsa­ János szép emlékbeszédet tar­tott "Diószegi, Sámuel fölött, eleven és­ kedves képet rajzolva a derék érdemű tudósnak egész életéről, társadalmi, egyházi és tudományos mű­ködéséről. A híres debreczeni prédikátor annak az időnek volt gyermeke, a melyben egy­ »Füvész­­könyv« írója is a nemzeti öntudat bajnoka volt s dicsőségére válik, hogy a­ tudományos és hazafias czél olyan munkásságra vezették, mely örök nyo­mot hagyott a magyar kulturális fejlődés törté­netében. Herman Ottó meleg és lelkes beszédben emlékezett meg a »Füvészkönyv« másik , írójáról, Fazekas Mihályról s bemutatta Fazekas kézi­könyvét, melyben haláláig dolgozott a munka javításán. Thaisz Lajos ismertette magát a »Ma­gyar Füvészkönyv«-et, mely több mint félszázadig egyedüli növénymeghatározó volt. Csapódy István »Diószegi mint­ nyelvész­« czímű dolgozata, melyet Tuzson János dr. olvasott fel, Diószeginek egyik rendkívül fontos érdemét fejtegette. A botaniká­ban magyar nevek még akkor jóformán nem voltak s Diószegi bár önkényesen is csinált szava­kat, de összegyűjtötte a népies és a régi növény­­neveket is. Klein Gyula zárószavai után­ a közön-­­ség a Vadászkürt-szállodában lakomára gyűlt egybe. (-) A királyi Magyar Természettudományi Társulat választmánya a napokban tartotta meg Esterházy-utczai helyiségében ülését Wartha­ Vincze elnöklete alatt. A folyó ügyek elintézése után az első titkár felolvasta Chyzer Kornél meleghangú levelét, melyben köszönetet mond azért az üdvözlésért, melylyel a társulat­­tagságá­nak ötvenedik évfordulója alkalmából kitüntette a Chyzer ez. alkalommal az Állattani Közlemények czímű­­ folyóirat számára 100 korona alapítványt tett le. Bejelentette továbbá a titkár, hogy a­­ növénytani szakosztály február 13-án tartott ülésén elnökévé Klein­ Gyulát és alelnökévé Mágo­r­csy-Dietz­ Sándort tette. Majd bemutatta a tár­sulat kiadásában megjelent legújabb munkát,­­ Róna Zsigmond »Az Éghajlat« czímű­ művének első részét, melynek bolti ára 5 korona, míg a társulat tagjai­ 3 koronáért kaphatják. Ezután a pénztáros, bejelentette, hogy Lovassy Feren­cz­­ (Bátor) a házalapra 42 koronát küldött. Végül 83 új tagot választottak meg, a­kikkel így a tagok száma 9095-re emelkedett. (-) Budenz-ünnepély. A magyar nyelvészek évről-évre meg szoktak emlékezni József-mű tájékán néhai nagynevű mesterükről, Budenz József egyetemi­­tanárról. Összejönnek ilyenkor a régi és az ifjabb nyelvészgárda tagjai s az utóbbiak közül az előre felkért szónok ünnepi beszéddel adózik Budenz emlékének és reá kö­szönti a Budenz-serleget. Az idén is tegnap este 6­7 órakor nagy számmal gyűltek össze Buerenz volt tanítványai, barátai és tisztelői Budán,­ a­ Márvány menyasszonynál. Ott voltak többi között Szily Kálmán m­iniszteri tanácsos, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, ifj. Szinnyey József egyetemi társái, Melich János dr., Réfhi László, Gom­bócz Zoltán, Csánky Dezső, Sebes­tyén Gyula akadémiai tagok, továbbá Frecskai János, Hermann Antal dr.,­ Erdélyi János dr., Horger Antal dr. és még számosan. Az itllneni beszédet Pápay József dr. tartotta. Megemléke­zett Budenznek göttingai­­éveiről, a mikor Benfey tanácsára a' magyar nyelv tanulásához fogott és elmondta, hogy milyen uton jutott el­ a nagy tudós arra az­ európai magas poziczióra, a melyet ezen a téren elfoglalt, mint az összehasonlító finn-ugor nyelvészetnek első egyetemi tanára Európában. Utána Melich János dr.. egyetemi­ ■ magántanár ifj. Szinnyey Józsefet, mint Budenz méltó utódját köszöntötte fel, majd pedig Katona Lajos dr. egyetemi tanár Szily Kálmánra, a magyar nyelvészek nesztorára köszöntötte poharát. Réthy László és Vikár Béla humoros költemények­e­t olvastak fel a társaság óriási derültsége közben. Még­­számos Lesköszöntő hangzott , el és 'ü­dvözlő levelekkel emlékeztek meg a külföldön­­élő és a finn-magyar­ nyelvtudomány terén működő szak­férfiakról, mint Nielsen Konrád krisztiánnál, to­vábbá Setala Emil, Paas­onen Henrik és Wiehmann György a helsingforsi egyetemi tanárokról, a­kik mind a magyar nyelvészetnek is szorgalmas és előkelő munkásai. ■ ' ' (-) Mikszáth legújabb könyve. Alig pár hónapja­­jelent meg Mikszáth Kálmán két kötetes Jókai életrajza, a­mely az utolsó évek legjelentősebb iro­dalmi alkotása. Mikszáth körülbelül két esztendőn át foglalkozott legnagyobb elődjének életével s ez idő alatt más nagyobb munkán nem is dolgozott.' Egész sereg csodaszép novellát irt azonban a nagy­ munka közben is és most e novellák egy vaskos kötetbe összegyűjtve könyvalakban is megjelen­tek. Világit este a Szent János bogár is '■— ez a czime 11 reggelizés előtt fél pohár. kpspríívig az e­ro,itott 2'3 óra schmidthauer-féle ===== S280 A vi3 vl NI1 Mb a|a{}teljesen rendbe hozza, ■ hathatós óvszer a belső betegségek elterjedésének meggátlására, úgyszintén kiváló gyógyhatású gyomor-, bél- és vérbajok­ban’, továbbá elővératlés, szivelhájasodás és azzal járó , fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, czukorbetegség, aranyér es ít- és löszvénynél, vérbőségnél s egyéb bélszervezeti bajokban. Főszétzüllés a forrástulajd­onos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Kapható minden jobb gyógyszertár és fűszerüzletben kis üveg 30 f, nagy üveg 50 f Össze nem téve­sztendő másfajta keserűvizekkel."

Next