Az Ujság, 1907. március (5. évfolyam, 65-78. szám)
1907-03-23 / 71. szám
Szombat, márczius 23. AZ ÚJSÁG (A Villand-czirkusz.) A tanács megadta az engedélyt, hogy a Villand-testvérek a Tattersall telepén épített czirkuszukat használatba vegyék. (A Népszínház átalakítása.) Egy szakértői bizottság ma megvizsgálta a Népszínház fedélszerkezetét s konstatálta, hogy az ép s így új fedélszerkezetről gondoskodni fölösleges. ( Ráth Károly szobra.) A mérnöki hivatal javaslata szerint RáthKároly volt főpolgármester mellszobrát a közgyűlési teremben fogják elhelyezni. (A Bajza-utcza meghosszabbítása.) A középítési bizottság mai ülésén Hauszmann Alajos, Schön Ignácz bizottsági tagok és Davecss Ferenc, műszaki tanácsos hozzászólása után kívánatosnak mondotta ki, hogy a VI. kerületiBajzáti tehát, a városrendező és közlekedési szempontok figyelembe vételével, szélesítsék meg és folytassák egészen a nyugati pályaudvarig. (Forgalmi telep a Thököly-úton.) A közúti villamos vasút-társaság a Thököly- és Hajcsár-utak sarkán forgalmi telepet akar létesíteni, amihez a telkének a rendezését kérte. Ezzel a rendezéssel kapcsolatosan a társaság a fővárostól nagyobb terjedéket kénytelen megvenni. Arra való tekintettel, hogy a fővárosnak viszont a vasúttársaságról ugyancsak a Thököly úton, az ott végleges lefektetésre váró második ,vágányhoz szükséges terjedéket kell megváltania, a középségi bizottság a mai ülésében, Szabó József indítványára elhatározta, hogy a két ügyre vonatkozólag azt, a javaslatot terjeszti a tanács elé, hogy azokat együttesen tárgyalják. Az indítványt a bizottság egyhangúlag elfogadta. KÉPZŐMŰVÉSZET* ** Treu György Budapesten. Treu György dr. titkos kormánytanácsos, a drezdai Albertinum igazgatója a tegnapi és a mai napot Kammerer Ernő dr. a Szépművészeti Múzeum igazgatójának és Hampel József dr. egyetemi tanár és a Nemzeti Múzeum régiségtan osztálya igazgatójának családja körében töltötte el. Ma délelőtt meglátogatta a Szépművészeti Múzeumot, amelynek berendezését megtekintette és róla a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. A Szépművészeti Múzeumban Kammerer Ernő dr., a múzeum igazgatója kalauzolta a vendéget. Beardsley-kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Beardsley Aubrey nagyhírű angol illusztrátorzták Parisban bezárult kiállítását Hein Béla, a franczia fővárosban élő hazánkfia közbenjárására Budapestre hozzák és, itt az Országos Iparművészeti Múzeumban helyezik el.. A nagyérdekű kiállítás, amely a művész 93 rajzát foglalja magában, már útban van és igy már husvét után megnyittatik az Iparművészeti Múzeum nagytermében. Rajzai között vannak Pope, Wilde, Venus, Tannhäuser, a Presottof the Minute illusztrácziói és egy sereg czimlap. A nagy részük magántulajdon. Akvarell-kiállitás. — Saját tudósítónktól. — A »Könyves Kálmán« nagymező-utczai szalonjában holnap igen kiváló színvonalú akvarellkiállítás nyílik meg, sok tanulsággal és sok, érdekes benyomással. Szinte bizonyos,, hogy eza tárlat étappe-ot fog jelenteni a magyar akvarell-művészetben, mert a művészek látni fogják, hogy az akvarell eddigi kezelése nem szentségéé a dogma s hogy nemcsak az eddigi nagyon szép, nagyon tetszetős akvarellekben van a művészet s az üdv. Amit Bocmai Ríttal Kriesch Aladár si Pálinkás Béla produkáltak e téren, szinte forradalom számba megy a szokatlan színeiknek, széles felfogásuknak, nagy egyszerűségüknek bizonyára sok utánzói fognak akadni. Az akvarell és az olajfesték kezelése közt eddig szigorúan megvont válaszfal, létezett, mintha megdönthetetlen kánon lett volna a kétféle anyagnak hagyományos kezelése. Pálinkás Béla egészen új, az eddigi akvarellmodortól teljesen elüt, szinte zseniális, s talán nem mondunk nagyot, ha azt mondjuk, hogy sok monumentális vonás van az akvarelljeiben. Mert utóvégre nem a méret az irányadó, s akvarellben is ki lehet fejezni azt, amit eddig csak múzeumok falára tartottak méltónak. De ehhez szem kell, hogy meglássa valaki kicsinyben is a nagyot, és érzés kell, hogy minden sallangtól menten végtelen egyszerűséggel tudja kifejezni a lényeget. Nézzük csak például Pálinkás aratóit s kis leányait, hány akvarellista kezelte volna ezt a témát sokkal aprólékosabban, messze elnyúló földekkel, nagy levegőéggel, poros országúttal, fehér felhőkkel, gondosan kivitt falurészletekkel. De Pálinkás csak annyit adott, amennyi feltétlenül szükséges. Boerm Ritta különös színeivel, újszerű felrakásaival s finesse-eivel a tárlat egyik nagyon vonzó erőssége, s meg fogja zavarni nemcsak a közönséget, de azokat a művészeket is, kikre az eddigi hagyományok, nehezednek. Merőben új s éppen nem akvarellszerű, de hol van az meginta, hogy egy lapon első látásra meg kell ismerni, hogy vízfestékkel van befedve? KrieschAladárra nem tudunk nagyobb dicséretet mondani, mint azt, hogy messze földön nem akadnak ennél jobb dolgok, még ha az akvarell klasszikus hazájába, Angliába megyünk is. A 15. számú úgy jobban, mint nagy impresszióban elsőrangú mestermű. ■ Nagy Sándor szintén meglepetése a tárlatnak. Az a különös művész, ki egyébként a fák ágait görcsös idegességgel összegabalyítja, mint a gombolyitóról leesett pamutot, kinél a nosztalgiás ember lába belegyökerezik a földgömbbe, kinél a kétségbeesett Önvád a Saturnus gyűrűjéről vigyorrog le és sardonikus mosolylyal a sivár űrbe, ki fantasztikus látományaiban merő német logika és részletezés, most hihetetlenül egészséges, üde, színes és nyugodt. Rippl-Rónai akvarelljei inkább színes rajzok. De még ezek sem, hanem valami oly különösség, melyre csak ő képes , mely oly egyéni, hogy utánozni nem lehet. Edvi Illés Aladár, az aquarell nagymestere s félelmesen biztos rajzu művelője talán még soha oly gyönyörű lapokat nem produkált, mint a mostaniak. Szép az őszi erdő s az őszi verőfény (75., 78.), de legszebb a heroikus hangulatú, nagy foltokban kivitt borús táj (77.). Kellemes meglepetés még Undi Mariska lapjai, , különösen a naiv körvonalú Halászbástya, a gyermekmesék illusztráczióinak kedves modorában. (V.) TUDOMÁNY IRODALOM. (-) Diószegi-ünnepély. Száz éve, hogy a. »Magyar Füvészkönyv«, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály műve Debreczenben megjelent. Ez a könyv vetette meg a magyar növénytani tudomány alapját, azért mindig nagy becsben volt a magyar tudomány fejlődésének ismerői előtt. A Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya ma délután az Akadémiában Diószegi-ünnepélyt tartott a százados évforduló alkalmából. Képviselők jelentek meg az ünnepélyre : A M. T. Akadémiától : Szily Kálmán, a Petőfi- Társaságtól: Herczeg Ferencz, a budapesti tudományi egyetemtől: Mágócsy Dietz Sándor, a kolozsvári egyetemtől : Richter Aladár, a Nemzeti Múzeumtól: Filarszky Nándor, a debreczeni Csokonay-körtől:'Géresi Kálmán, Kardos Samu, Barcsa János'stb. Megjelent a Diószegi-Családnak több tagja is és tudományos életünk sok kitűnősége. Klein Gyula elnöki megnyitó beszédében filozófiai átpillantással vázolta anövénytannak egy század alatt történt fejlődését' s ' Diószegiek érdemeit. Barcsa János szép emlékbeszédet tartott "Diószegi, Sámuel fölött, eleven és kedves képet rajzolva a derék érdemű tudósnak egész életéről, társadalmi, egyházi és tudományos működéséről. A híres debreczeni prédikátor annak az időnek volt gyermeke, a melyben egy »Füvészkönyv« írója is a nemzeti öntudat bajnoka volt s dicsőségére válik, hogy a tudományos és hazafias czél olyan munkásságra vezették, mely örök nyomot hagyott a magyar kulturális fejlődés történetében. Herman Ottó meleg és lelkes beszédben emlékezett meg a »Füvészkönyv« másik , írójáról, Fazekas Mihályról s bemutatta Fazekas kézikönyvét, melyben haláláig dolgozott a munka javításán. Thaisz Lajos ismertette magát a »Magyar Füvészkönyv«-et, mely több mint félszázadig egyedüli növénymeghatározó volt. Csapódy István »Diószegi mint nyelvész« czímű dolgozata, melyet Tuzson János dr. olvasott fel, Diószeginek egyik rendkívül fontos érdemét fejtegette. A botanikában magyar nevek még akkor jóformán nem voltak s Diószegi bár önkényesen is csinált szavakat, de összegyűjtötte a népies és a régi növényneveket is. Klein Gyula zárószavai után a közön-ség a Vadászkürt-szállodában lakomára gyűlt egybe. (-) A királyi Magyar Természettudományi Társulat választmánya a napokban tartotta meg Esterházy-utczai helyiségében ülését Wartha Vincze elnöklete alatt. A folyó ügyek elintézése után az első titkár felolvasta Chyzer Kornél meleghangú levelét, melyben köszönetet mond azért az üdvözlésért, melylyel a társulattagságának ötvenedik évfordulója alkalmából kitüntette a Chyzer ez. alkalommal az Állattani Közlemények czímű folyóirat számára 100 korona alapítványt tett le. Bejelentette továbbá a titkár, hogy a növénytani szakosztály február 13-án tartott ülésén elnökévé Klein Gyulát és alelnökévé Mágorcsy-Dietz Sándort tette. Majd bemutatta a társulat kiadásában megjelent legújabb munkát, Róna Zsigmond »Az Éghajlat« czímű művének első részét, melynek bolti ára 5 korona, míg a társulat tagjai 3 koronáért kaphatják. Ezután a pénztáros, bejelentette, hogy Lovassy Ferencz (Bátor) a házalapra 42 koronát küldött. Végül 83 új tagot választottak meg, akikkel így a tagok száma 9095-re emelkedett. (-) Budenz-ünnepély. A magyar nyelvészek évről-évre meg szoktak emlékezni József-mű tájékán néhai nagynevű mesterükről, Budenz József egyetemitanárról. Összejönnek ilyenkor a régi és az ifjabb nyelvészgárda tagjai s az utóbbiak közül az előre felkért szónok ünnepi beszéddel adózik Budenz emlékének és reá köszönti a Budenz-serleget. Az idén is tegnap este 67 órakor nagy számmal gyűltek össze Buerenz volt tanítványai, barátai és tisztelői Budán, a Márvány menyasszonynál. Ott voltak többi között Szily Kálmán miniszteri tanácsos, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, ifj. Szinnyey József egyetemi társái, Melich János dr., Réfhi László, Gombócz Zoltán, Csánky Dezső, Sebestyén Gyula akadémiai tagok, továbbá Frecskai János, Hermann Antal dr., Erdélyi János dr., Horger Antal dr. és még számosan. Az itllneni beszédet Pápay József dr. tartotta. Megemlékezett Budenznek göttingaiéveiről, a mikor Benfey tanácsára a' magyar nyelv tanulásához fogott és elmondta, hogy milyen uton jutott el a nagy tudós arra az európai magas poziczióra, a melyet ezen a téren elfoglalt, mint az összehasonlító finn-ugor nyelvészetnek első egyetemi tanára Európában. Utána Melich János dr.. egyetemi ■ magántanár ifj. Szinnyey Józsefet, mint Budenz méltó utódját köszöntötte fel, majd pedig Katona Lajos dr. egyetemi tanár Szily Kálmánra, a magyar nyelvészek nesztorára köszöntötte poharát. Réthy László és Vikár Béla humoros költeményeket olvastak fel a társaság óriási derültsége közben. Mégszámos Lesköszöntő hangzott , el és 'üdvözlő levelekkel emlékeztek meg a külföldönélő és a finn-magyar nyelvtudomány terén működő szakférfiakról, mint Nielsen Konrád krisztiánnál, továbbá Setala Emil, Paasonen Henrik és Wiehmann György a helsingforsi egyetemi tanárokról, akik mind a magyar nyelvészetnek is szorgalmas és előkelő munkásai. ■ ' ' (-) Mikszáth legújabb könyve. Alig pár hónapjajelent meg Mikszáth Kálmán két kötetes Jókai életrajza, amely az utolsó évek legjelentősebb irodalmi alkotása. Mikszáth körülbelül két esztendőn át foglalkozott legnagyobb elődjének életével s ez idő alatt más nagyobb munkán nem is dolgozott.' Egész sereg csodaszép novellát irt azonban a nagy munka közben is és most e novellák egy vaskos kötetbe összegyűjtve könyvalakban is megjelentek. Világit este a Szent János bogár is '■— ez a czime 11 reggelizés előtt fél pohár. kpspríívig az ero,itott 2'3 óra schmidthauer-féle ===== S280 A vi3 vl NI1 Mb a|a{}teljesen rendbe hozza, ■ hathatós óvszer a belső betegségek elterjedésének meggátlására, úgyszintén kiváló gyógyhatású gyomor-, bél- és vérbajokban’, továbbá elővératlés, szivelhájasodás és azzal járó , fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, czukorbetegség, aranyér es ít- és löszvénynél, vérbőségnél s egyéb bélszervezeti bajokban. Főszétzüllés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. Kapható minden jobb gyógyszertár és fűszerüzletben kis üveg 30 f, nagy üveg 50 f Össze nem tévesztendő másfajta keserűvizekkel."