Az Ujság, 1907. október (5. évfolyam, 233-244. szám)
1907-10-04 / 236. szám
12 hadtanításnak milyen szellemétől várhatjuk azt az eredményt, mely mindannyiunk szeme előtt lebeg. Olyantól, mely még az egyesek lelkét megvilágítani törekszik, nem homályosítja el közös erkölcsi eszményeink fényét. Világosságot áraszt, hasznos és nemes műveltséget, tiszta és elfogulatlan tudást terjeszt, mely természeténél fogva kizár minden olyan irányzatosságot, mely ember és embertársa közt s magyar hazánk polgárai közt válaszfalakat emelni törekszik vagy alkalmas. A mint a haza javában minden polgárának javát akarjuk, a polgárok szellemi javainak gyarapításában a haza javának öregbedését keressük. Mikor polgártársaink és testvéreink szellemi fegyverzetét kovácsoljuk a lét jogos harczára , hazánkét is gazdagítani törekszünk a világműveltség nagy versenyében. Széchenyi tanított rá, hogy »a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma«. Az utolsó század történetének világos tanúsága szerint Magyarország modern fejlődését az ő szavára milyen erő indította meg és vezette ? Két eszmének találkozása és benső összeolvadása legnagyobbjaink lángelméjében és állatok a nemzet lelkében: az emberi és nemzeti haladás eszméjéé, a demokratikus és hazafias eszméé. Ez eszmék szent szövetségének, egymást támogató erejének köszönjük mindazokat a drága javakat, melyeket a közélet küzdőterein kivívtunk, ennek még mst is, hogy jövő haladásunk alapjaihoz köveket rakni itt ma találkozhattunk. Midőn korunk a demokratikus haladás útján ime tovább, újra előre szólít bennünket, a közműveltség új tűzhelyein, melyek ezt a fejlődést érlelni fogják, edződnie kell nemzeti összetartozásunk érzésének is. Az élénk tetszéssel fogadott beszéd után Márki Hugó tartotta meg előadását a szabad tanítás történetéről. Azután Hegedűs István a szabadtanítás jelentőségéről értekezett. Beszédében a társadalmi haladás irányául a demokrácziát jelezte, utalva arra, hogy a nemzeti hagyományokat is fenn kell tartani. Fel kell avatni a népegyetemet a haza szent nevében a demokratikus uralom igazi osztályosává. Az előadás után heves vita indult meg. Kunfy Zsigmond szerint hiba volna a szabadtanítást a hagyományokra építeni. Ha hagyományokról van szó, nemcsak Pázmány, Zrínyi stb. tartoznak ide, hanem Dózsa is. Millió gyermek nem járhat iskolába, mert munkára kényszerítik őket. A lelkek felrázása lenne a kongresszus feladata. "ki Ágoston Péter is a hagyományok ellen szól, melyeket az uraik erdő osztály kultivál. Ezzel szemben a nép hagyományait kell kultiválni. Harkányi Ede utal arra, hogy ezer év előtt a betolakodó keresztények vetették meg az akkori hagyományt, amelylyel minden új eszmét el lehet pusztítani. Rácz Gyula tiltakozik az ellen, mintha a szabadtanítás a keresztény Magyarország felfogását szolgálná. Galmai István földmunkás szerint ki kell venni az iskolákat a mostani kezekből, mert amit ott tanítanak, hasznavehetetlen. Tarczay Lajos megkülönbözteti a hivatalos és munkás hagyományt. Az utóbbi biztosítja a világ fejlődését. Fényes Samu tévedésnek mondja a renaissance-nak Hegedűs szerinti értelmezését, mert nem a lelkek felújhodása, hanem a munkaviszonyok megváltozása idézte elő. A hazaszeretet nem azonos a hagyományok szeretőtével, ezzel lehet frázisokra nevelni, de nem a munkára. Minden szoczialista is szereti a hazáját, de a frázisokat nem. Hegedűs István zárószava után elnök az együttes ülést berekesztette. Leona grófnő, Mery, Clarkson neje — Báthory Gizella, Harry Tempest volt hadnagy—Csortos Gyula, George Beryl — Horváth Jenő, Edvárd — Doby Ferencz, Sydney — Bálint Béla, Walter — Bezerédj Ödön, Alfréd — Pázmán Ferencz fiatal milliomosok, Ered — Virágh Jenő, Horace — Dobsa Margit, Reginald — Petrás Böske, Edmond — Lonzay Annie, Paul — Abelovszky Margit, Arthur — Szentgyörgyi Márta, Howard — Lang Karola, Gabi Simons özvegy, Clarkson üzlettársa — Fábián Kornélia, Annie, a »Sport« reggeliző helyiség tulajdosa — Ötvös Gitta. Az operettet Andorfi Péter rendezte. — A Sárga dominó házi jelmezes főpróbája október 4-ikén, pénteken, délelőtt tizenegy órakor lesz. * A Vígszínházban vasárnap délután az Ocskay brigadérost, Herczeg Ferencz történeti színművét játszszák. Az előadást október hatodika alkalmából ünnepi nyitány vezeti be, amely után Győző Lajos elmondja Ábrányi Emil Október hatodikán czímű költeményét. Ocskayt Fenyvesi Emil adja. Vasárnap este másodszor kerül színre a Josette kisasszony, a feleségem, Gavault és Chervay vígjátéka, melynek szombaton lesz a bemutatója. A Csodagyermek szerzőinek új művéből, amelyet Bródy István rendez, ma tartották meg az első díszletes és jelmezes főpróbát. A főszerepek M. Harmat Hedvig, Hegedűs Ilona, Kiss Irén, Haraszthy Hermin, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Tapolczai Dezső, Tanay Frigyes, Vendrei Ferencz, Szerémy Zoltán, Tihanyi Miklós kezében vannak. Holnap, pénteken, a Nincs elvámolni valója ? czímű bohózatnak le,ez a tizenötödik előadása. * Calvé Emma Amerikában. A párisi nagy opera csillaga, Calvó kisasszony, Kaliforniában nagybirtokosnő lett és a téli évadot Amerikában tölti. De a birtokát alig hogy megnézi, október 5-én Portlandban óriási hangversenykörutat kezd meg. Észak-Amerika után Mexikóra keríti a sort, saját vagyonján; komornát, titkárt, szobalányt, fodrászt és Francziaországból hozott automobilchauffeurt visz magával. Áprilisban pedig, utolsónak mondott nagy hangversenykörútja befejeztével, ismét a párisi Vig Operában lép fel. Isidore de Lara »Karácsony« czímű újdonságának főszerepét kreálja. ■ " * Münchenből. A bajor királyi operának négy rendes Elsája van Lohengrinhez ; a múlt hét péntekén mégis műsorváltozásra volt szükség, mert a hirdetett Lohengrint nem adhatták, mind a négy Elsa betegsége miatt; egy ötödik, beugrásra mindig kész művésznő pedig vidéken vendégszerepelt. * Körmöczi lánya zenészei a tizenhetedik században. A hazai zenei viszonyok múltját olyan kevéssé ismerjük, hogy az érdeklődők legnagyobb hálájára számíthat az ilyen hézagpótló monográfia. Szerzője, desor. Kálmán, a Nemzeti Múzeum tisztviselője, fáradságos helyi kutatásokat végzett a régi bányaváros gazdag levéltárában, s a városi számadási könyvek és hasonló száraz, még kibetűzni is vesződséges forrásokból mentette anyagát, amelynek felkutatása is, irói feldolgozása is érdem. Tartalmát nem akarjuk kivonatban ismertetni : az egész füzet 27 lapnyi, meg sem látszik rajta, hogy milyen odaadó munka gyümölcse. A Körmöczbánya XVII. századbeli képével diszített kis mű eredetileg a Zeneközlönyben jelent meg; kapható a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaságnál. SZÍNHÁZ, zene. * Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap, pénteken Ibsen »Nórá«-ja kerül színre a Nemzeti Színházban. A czímszerepet P. Márkus Emma, a többi szerepet pedig Szacsvayné, Mihályfi, Szacsvay és Pethes fogják játszani. Holnap, pénteken délelőtt h,11 órakor lesz a nyilvános főpróbája Lengyel Menyhért »A hálás utókor« czímű háromfelvonásos eredeti színjátékának, amelynek bemutató előadását szombatra tűzte ki az igazgatóság. * A Sárga dominó bemutatója. A Népszínház-Vígopera holnap, pénteken rendezi meg második megnyitó előadását, melynek keretében bemutatóra kerül a színház első operettje, a háromfelvonásos Sárga dominó. A szereplők: Herbert Clarkson, pezsgőkirály —Nagy Gyula, Edua húga — N. Ney ______AZ ÚJSÁG_____________ Péntek, október 4. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** A Munkácsy-szobor pályázat elbírálása. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat immár harmadszor hirdetett pályázatot a Munkácsy Mihály szobrára. E harmadik pályázaton összesen 20 pályázó vett részt 21 művel. A pályabíróság tagjai ma délelőtt 10 órakor gyűltek egybe a városligeti Műcsarnokban, hogy megszemléljék a pályaműveket. A bírálók közül megjelentek : Benczúr Gyula és Szinnyei-Merse Pál festőművészek, Strobl Alajos és Bezerécsy Gyula szobrászművészek, Lechner Ödön és Kann Gyula építőművészek, azután K. Lippich Elek és Szmrecsányi Miklós miniszteri tanácsosok. Távol maradtak a bírálók közül: Karlovszky Bertalan és Ferenczy Károly festőművészek. A pályabíróság elnökéül egyhangúlag Benczúr Gyulát választották meg. A jegyzőkönyvet Ambrozovits Dezső dr. társulati titkár vezette. A pályabíróság ülése fél 1 óráig tartott. A zsűri, mint a Hírcsarnok jelenti, hosszú és beható megbeszélés után egyhangúlag kimondotta, hogy ezt a harmadik pályázatot is meddőnek tartja ugyan, de a pályázati feltételek értelmében kötelességszerűleg kijelölte a viszonylag legjobb három pályamunka szerzőit és pedig : Pásztor János, Tóth István és Horvay János személyében. FOTÓ10S. (A vizdijszabályzat.) Az új vizdijszabályzat kimondja, hogy a viz köbméterjének ára a pesti oldalon 16 fillér, a budain 20 fillér. A belügyminiszter a szabályzatot nem hagyta jóvá s főleg a kétféle díjtételt kifogásolta. A tanács ma kimondotta, hogy a vizdija ezentúl a főváros egész területén 16 fillér lesz. (Köszönet a polgármesternek.) A Rózsadomb és Vidéke egyesület Szekula Gyula indítványára tegnap köszönetet szavazott Bárczy polgármesternek, mert közbenjárására a tanács elhatározta, hogy a Margithídtól a Rózsadombra tervezett szerpentin-utat és a Mész-utczát megnyitja. Az egyesület köszönetét tolmácsoló jegyzőkönyvi kivonatot küldöttség fogja átnyújtani a polgármesternek. (A Rudas- és Sáros-fürdő.) Szeptember 30-án járt le a Rudas-fürdő átépítésére és a Sáros-fürdő újjáépítésére kiírt szűkebb körű pályázat. A Rudas-fürdőre Pártos Gyula, Hüttl Dezső, Tory Emil, Vágó József és László , a Sáros-fürdőre Sebestyén—Hegedűs, továbbá Sterk Izidor, mint az első pályázatokon kitűnt tervezők adtak be végleges pályázati terveket. A pályamunkák elbírálását a kiküldött albizottság legközelebb megkezdi. (A polgármester Pécsett.) A polgármester ma reggel Pécsre utazott, hogy mint társelnök résztvegyen a szabadtanítás kongresszusán. Kedden tér vissza. Távollététen Rózsavölgyi Gyula alpolgármester helyettesíti. (Jelentkezés városbírói állásra.) A terézvárosi városbirói állásra hirdetett pályázat ma délben lejárt. A városbirói állásra Bohner Ferencz hentesmester és Maiböhm János asztalosmester jelentkezett. * (Apró ügyek.) A tanács ma tartott ülésén a Kossuth-mauzóleum környékének rendezésére 6953 koronát szavazott meg. — Tudomásul vették, hogy a közúti vasut-társaság félévi részesedés czimén 160.176 koronát fizetett. — A főrendiház elnöke a minap tudvalevőleg panaszt tett a főrendiház környékének rendezetlen volta miatt . Ma a tanács elhatározta annak a területnek a rendezését. (Elhanyagolt utak és sétaterek.) A tanács a hozzáérkezett jelentésekből arról győződött meg, hogy a VI. kerületi Stefánia-úti gyalogút, valamint az Andrássy-úti sétaút nagy részét a kitűzött határidőig, június hónap közepéig nem hozták rendbe, nevezetesen nem voltak kavicscsal beterítve. Megállapította ez alkalommal a tanács azt is, hogy a Stefánia-utat a VI. kerületi elöljáróság dunai kavicsosai boríttatta be, állítólag a hepehupás felületek kiegyenlítésére és hosszabb ideig ilyen állapotban maradt az említett gyalogút, mert a vállalkozó sétánykavicsot idejében nem szállított. A tanács az esetben mulasztást látott, és az iratokat — a vizsgálat megejtése végett — a polgármesterhez tette át. Minthogy pedig a szerződésben biztosított kötbér kirovásának a joga az elöljáróságok kezelésében nem bizonyult elég hatályosnak arra, hogy a vállalkozó szerződésben kötelezettségeinek teljesítésére szoríttassék, fölhívja a tanács a Il-ik (középítési) ügyosztályt, hogy a vállalati feltételek újabb átvizsgálásánál gondoskodjék arról, hogy a kötbér kirovásának joga jövőben a tanács részére biztosíttassék. Helyteleníti a tanács az egyes elöljáróságoknak azt az eljárását, amely szerint a vállalkozónál nem rendelnek meg annyi bányakavicsot, amenynyit bizonyos határidőre az illető vállalkozó a szerződés szerint beszállítani köteles lenne. Fölhívja ennélfogva a tanács a mérnöki hivatalt, hogy a jövőben vállalatokig biztosítandó anyagszükségletet oly mértékben irányozza elő, illetőleg állapítsa meg, amilyen mértékben arra a székesfővárosnál valósággal szükség lesz. KATONAI ÜGYEK. A vezérkar reformja. A vezérkar újjászervezésének terve — amint most jelentik Bécsből — Ferencz Ferdinánd trónörökös intencziójához képest készült. A reform egyik czélja a vezérkari tisztek számának csökkentése. A hadiiskolába csak hosszabb ideig tartó csapatszolgálat után veszik föl a pályázókat s a hadiiskolát sikerrel végzettek közül évenként csak harmincan maradnak a vezérkarban, a többiek visszakerülnek a csapatokhoz. Az új rendszerben kevesebb lesz ugyan a vezérkari tiszt, de gyorsabb lesz az előmenetel, mert a trónörökös nem akarja, hogy a törzstiszti és tábornoki karban csupa öreg ember legyen.