Az Ujság, 1907. október (5. évfolyam, 233-244. szám)

1907-10-04 / 236. szám

12 hadtanításnak milyen szellemétől várhatjuk azt az eredményt, mely mindannyiunk szeme előtt lebeg. Olyantól, mely még az egyesek lelkét megvilágítani törekszik, nem homályosítja el közös erkölcsi eszményeink fényét. Világosságot áraszt, hasznos és nemes műveltséget, tiszta és elfogulatlan tudást terjeszt, mely természeténél fogva kizár minden olyan irányzatosságot, mely ember és embertársa közt s magyar hazánk pol­gárai közt válaszfalakat emelni törekszik vagy alkalmas. A mint a haza javában minden pol­gárának javát akarjuk, a polgárok szellemi javai­nak gyarapításában a haza javának öregbedését keressük. Mikor polgártársaink és testvéreink szellemi fegyverzetét kovácsoljuk a lét jogos harczára , hazánkét is gazdagítani törekszünk a világműveltség nagy versenyében. Széchenyi taní­tott rá, hogy »a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma«. Az utolsó század tör­ténetének világos tanúsága szerint Magyarország modern fejlődését az ő szavára milyen erő indí­totta meg és vezette ? Két eszmének találkozása és benső összeolvadása legnagyobbjaink láng­elméjében és állatok a nemzet lelkében: az emberi és nemzeti haladás eszméjéé, a demokra­tikus és hazafias eszméé. Ez eszmék szent szövet­ségének, egymást támogató erejének köszönjük mindazokat a drága javakat, melyeket a közélet küzdőterein kivívtunk, ennek még m­st is, hogy jövő haladásunk alapjaihoz köveket rakni itt ma találkozhattunk. Midőn korunk a demokra­tikus haladás útján ime tovább, újra előre szólít bennünket, a közműveltség új tűzhelyein, melyek ezt a fejlődést érlelni fogják, edződnie kell nem­zeti összetartozásunk érzésének is. Az élénk tetszéssel fogadott beszéd után Márki Hugó tartotta meg előadását a szabad tanítás történetéről. Azután Hegedűs István a szabadtanítás jelen­tőségéről értekezett. Beszédében a társadalmi ha­ladás irányául a demokrácziát jelezte, utalva arra, hogy a nemzeti hagyományokat is fenn kell tar­tani. Fel kell avatni a népegyetemet a haza szent nevében a demokratikus uralom igazi osztályosává. Az előadás után heves vita indult meg. Kunfy Zsigmond­ szerint hiba volna a szabad­­tanítást a hagyományokra építeni. Ha hagyomá­nyokról van szó, nemcsak Pázmány, Zrínyi stb. tartoznak ide, hanem Dózsa is. Millió gyermek nem járhat iskolába, mert munkára kényszerítik őket. A lelkek felrázása lenne a kongresszus feladata. "ki Ágoston Péter is a hagyományok ellen szól, melyeket az uraik erdő osztály kultivál. Ezzel szem­ben a nép hagyományait kell kulti­válni. Harkányi Ede utal arra, hogy ezer év előtt a betolakodó keresztények vetették meg az akkori hagyományt, a­melylyel minden új eszmét el lehet pusztítani. Rácz Gyula tiltakozik az ellen, mintha a szabad­­tanítás a keresztény­ Magyarország felfogását szol­gálná. Galmai István földmunkás szerint ki kell venni az iskolákat a mostani kezekből, mert a­mit ott tanítanak, hasznavehetetlen. Tarczay Lajos megkülönbözteti a hivatalos és munkás hagyományt. Az utóbbi biztosítja a világ fejlődését. Fényes Samu tévedésnek mondja a renais­­sance-nak Hegedűs szerinti értelmezését, mert nem a lelkek felújhodása, hanem a munkaviszonyok megváltozása idézte elő. A hazaszeretet nem azo­nos a hagyományok szeretőtével, ezzel lehet frá­zisokra nevelni, de nem a munkára. Minden szo­­czialista is szereti a hazáját, de a frázisokat nem. Hegedűs István zárószava után elnök az együttes ülést berekesztette. Leona grófnő, Mery, Clarkson neje — Báthory Gizella, Harry Tempest volt hadnagy—Csortos Gyula, George Beryl — Horváth Jenő, Ed­várd — Doby Ferencz, Sydney — Bálint Béla, Walter — Bezerédj Ödön, Alfréd — Pázmán Ferencz fiatal milliomosok, Ered — Virágh Jenő, Horace — Dobsa Margit, Reginald — Petrás Böske, Edmond — Lon­­zay Annie, Paul — Abelovszky Margit, Arthur — Szentgyörgyi Márta, Howard — Lang Karola, Gabi Simons özvegy, Clarkson üzlettársa — Fábián Kornélia, Annie, a »Sport« reggeliző helyiség tulaj­­dosa — Ötvös Gitta. Az operettet Andorfi Péter rendezte. — A Sárga dominó házi jelmezes fő­próbája október 4-ikén, pénteken, délelőtt tizenegy órakor lesz. * A Vígszínházban vasárnap délután az Ocskay brigadérost, Herczeg Ferencz történeti színművét játszszák. Az előadást október hato­­dika alkalmából ünnepi nyitány vezeti be, a­mely után Győző Lajos elmondja Ábrányi Emil Október hatodikán czímű költeményét. Ocskayt Fenyvesi Emil adja. Vasárnap este másodszor kerül színre a Josette kisasszony, a feleségem, Gavault és Chervay vígjátéka, melynek szombaton lesz a be­mutatója. A Csodagyermek szerzőinek új művé­ből, a­melyet Bródy István rendez, ma tartották meg az első díszletes és jelmezes főpróbát. A fő­szerepek M. Harmat Hedvig, Hegedűs Ilona, Kiss Irén, Haraszthy Hermin, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Tapolczai Dezső, Tanay Frigyes, Vendrei Ferencz, Szerémy Zoltán, Tihanyi Miklós kezében vannak. Holnap, pénteken, a Nincs elvámolni valója ? czímű bohózatnak le,ez a tizenötödik elő­adása. * Calvé Emma Amerikában. A párisi nagy opera csillaga, Calvó kisasszony, Kaliforniában nagybirtokosnő lett és a téli évadot Amerikában tölti. De a birtokát alig hogy megnézi, október 5-én Portlandban óriási hangversenykörutat kezd meg. Észak-Amerika után Mexikóra keríti a sort, saját vagyonján; komornát, titkárt, szobalányt, fodrászt és Francziaországból hozott automobil­­chauffeurt visz magával. Áprilisban pedig, utolsó­nak mondott nagy hangversenykörútja befejezté­vel, ismét a párisi Vig Operában lép fel. Isidore de Lara »Karácsony« czímű újdonságának fő­szerepét kreálja. ■ " * Münchenből. A bajor királyi operának négy rendes Elsája van Lohengrinhez ; a múlt hét pén­tekén mégis műsorváltozásra volt szükség, mert a hirdetett Lohengrint nem adhatták, mind a négy Elsa betegsége miatt; egy ötödik, beugrásra min­dig kész művésznő pedig vidéken vendégszerepelt. * Körmöczi lánya zenészei a tizenhetedik században. A hazai zenei viszonyok múltját olyan kevéssé ismerjük, hogy az érdeklődők legnagyobb hálájára számíthat az ilyen hézagpótló monográfia. Szerzője, d­e­sor. Kálmán, a Nemzeti Múzeum tisztviselője, fáradságos helyi kutatá­sokat végzett a régi bányaváros gazdag levéltárában, s a városi számadási könyvek és hasonló száraz, még ki­­betűzni is vesződséges forrásokból mentette anyagát, a­melynek felkutatása is, irói feldolgozása is érdem. Tartal­mát nem akarjuk kivonatban ismertetni : az egész füzet 27 lapnyi, meg sem­ látszik rajta, hogy milyen odaadó munka gyümölcse. A Körmöczbánya XVII. századbeli képével diszített kis mű­ eredetileg a Zeneközlönyben jelent meg; kapható a Pesti Könyvnyomda Részvény­­társaságnál. SZÍNHÁZ, zene. * Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap, pénte­ken Ibsen »Nórá«-ja kerül színre a Nemzeti Szín­házban. A czímszerepet P. Márkus Emma, a többi szerepet pedig Szacsvayné, Mihályfi, Szacsvay és Pethes fogják játszani. Holnap, pénteken délelőtt h,11 órakor lesz a nyilvános főpróbája Lengyel Menyhért »A hálás utókor« czímű háromfelvonásos eredeti színjátékának, a­melynek bemutató elő­adását szombatra tűzte ki az igazgatóság. * A Sárga dominó bemutatója. A Népszínház-Vígopera holnap, pénteken rendezi meg második megnyitó előadását, melynek keretében bemutatóra kerül a színház első operettje, a háromfelvonásos Sárga dominó. A szereplők: Herbert Clarkson, pezsgőkirály —Nagy Gyula, Edua húga — N. Ney ______AZ ÚJSÁG_____________ Péntek, október 4. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** A Munkácsy-szobor pályázat elbírálása. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat immár harmadszor hirdetett pályázatot a Mun­kácsy Mihály szobrára. E harmadik pályázaton összesen 20 pályázó vett részt 21 művel. A pálya­­bíróság tagjai ma délelőtt 10 órakor gyűltek egybe a városligeti Műcsarnokban, hogy meg­szemléljék a pályaműveket. A bírálók közül meg­jelentek : Benczúr Gyula és Szinnyei-Merse Pál festőművészek, Strobl Alajos és Bezerécsy Gyula szobrászművészek, Lechner Ödön és Kann Gyula építőművészek, azután K. Lippich Elek és Szmre­­csányi Miklós miniszteri tanácsosok. Távol marad­tak a bírálók közül: Karlovszky Bertalan és Ferenczy Károly festőművészek. A pályabíróság elnökéül egyhangúlag Benczúr Gyulát választot­ták meg. A jegyzőkönyvet Ambrozovits Dezső dr. társulati titkár vezette. A pályabíróság ülése fél 1 óráig tartott. A zsűri, mint a Hírcsarnok jelenti, hosszú és beható megbeszélés után egy­hangúlag kimondotta, hogy ezt a harmadik pályá­zatot is meddőnek tartja ugyan, de a pályázati feltételek értelmében kötelességszerűleg kijelölte a viszonylag legjobb három pályamunka szerzőit és pedig : Pásztor János, Tóth István és Horvay János személyében. FOTÓ10S. (A vizdijszabályzat.) Az új vizdijszabályzat kimondja, hogy a viz köbméterjének ára a pesti oldalon 16 fillér, a budain 20 fillér. A belügy­miniszter a szabályzatot nem hagyta jóvá s főleg a kétféle díjtételt kifogásolta. A tanács ma ki­mondotta, hogy a viz­dija ezentúl a főváros egész területén 16 fillér lesz. (Köszönet a polgármesternek.) A Rózsadomb és Vidéke egyesület Szekula Gyula indítványára tegnap köszönetet szavazott Bárczy polgármester­nek, mert közbenjárására a tanács elhatározta, hogy a Margithídtól a Rózsadombra tervezett szerpentin-utat és a Mész-utczát megnyitja. Az egyesület köszönetét tolmácsoló jegyzőkönyvi ki­vonatot küldöttség fogja átnyújtani a polgár­­mesternek. (A Rudas- és Sáros-fürdő.) Szeptember 30-án járt le a Rudas-fürdő átépítésére és a Sáros-fürdő újjáépítésére kiírt szűkebb körű pályázat. A Ru­das-fürdőre Pártos Gyula, Hüttl Dezső, Tory Emil, Vágó József és László ,­­ a Sáros-fürdőre Sebestyén—Hegedűs, továbbá Sterk Izidor, mint az első pályázatokon kitűnt tervezők adtak be végleges pályázati terveket. A pályamunkák el­bírálását a kiküldött albizottság legközelebb meg­kezdi. (A polgármester Pécsett.) A polgármester ma reggel Pécsre utazott, hogy mint társelnök részt­­vegyen a szabadtanítás kongresszusán. Kedden tér vissza. Távollétét­en Rózsavölgyi Gyula al­polgármester helyettesíti. (Jelentkezés városbírói állásra.) A terézvárosi városbirói állásra hirdetett pályázat ma délben lejárt. A városbirói állásra Bohner Ferencz hentes­­mester és Maiböhm János asztalosmester jelent­kezett. * (Apró ügyek.) A tanács ma tartott ülésén a Kossuth-mauzóleum környékének rendezésére 6953 koronát szavazott meg. — Tudomásul vették, hogy a közúti vasut-társaság félévi részesedés czimén 160.176 koronát fizetett. — A főrendiház elnöke a minap tudvalevőleg panaszt tett a főrendiház környékének rendezetlen volta miatt . Ma a tanács elhatározta annak a területnek a rendezését. (Elhanyagolt utak és sétaterek.) A tanács a hozzáérkezett jelentésekből arról győződött meg, hogy a VI. kerületi Stefánia-úti gyalogút, vala­mint az Andrássy-úti sétaút nagy részét a kitű­zött határidőig, június hónap közepéig nem hoz­ták rendbe, nevezetesen nem voltak kavicscsal beterítve. Megállapította ez alkalommal a tanács azt is, hogy a Stefánia-utat a VI. kerületi elöljáró­ság dunai kavicsosai boríttatta be, állítólag a hepehupás felületek kiegyenlítésére és hosszabb ideig ilyen állapotban maradt az említett gyalogút, mert a vállalkozó sétánykavicsot idejében nem szállított. A tanács az esetben mulasztást látott, és az iratokat — a vizsgálat megejtése végett — a polgármesterhez tette át. Minthogy pedig a szer­ződésben biztosított kötbér kirovásának a joga az elöljáróságok kezelésében nem bizonyult elég hatá­lyosnak arra, hogy a vállalkozó szerződésben kötelezettségeinek teljesítésére szoríttassék, föl­hívja a tanács a Il-ik (középítési) ügyosztályt, hogy a vállalati feltételek újabb átvizsgálásánál gondoskodjék arról, hogy a kötbér kirovásának joga jövőben a tanács részére biztosíttassék. Helyteleníti a tanács az egyes elöljáróságoknak azt az eljárását, a­mely szerint a vállalkozónál nem rendelnek meg annyi bányakavicsot, a­meny­nyit bizonyos határidőre az illető vállalkozó a szerződés szerint beszállítani köteles lenne. Föl­hívja ennélfogva a tanács a mérnöki hivatalt, hogy a jövőben vállalatokig biztosítandó anyagszükség­letet oly mértékben irányozza elő, illetőleg álla­pítsa meg, a­milyen mértékben arra a székes­­fővárosnál valósággal szükség lesz. KATONAI ÜGYEK. A vezérkar reformja. A vezérkar újjászer­vezésének terve — a­mint most jelentik Bécsből — Ferencz Ferdinánd trónörökös intencziójához ké­pest készült. A reform egyik czélja a vezérkari tisztek számának csökkentése. A hadiiskolába csak hosszabb ideig tartó csapatszolgálat után veszik föl a pályázókat s a hadiiskolát sikerrel végzettek közül évenként csak harminc­an maradnak a vezér­karban, a többiek visszakerülnek a csapatokhoz. Az új rendszerben kevesebb lesz ugyan a vezérkari tiszt, de gyorsabb lesz az előmenetel, mert a trón­örökös nem akarja, hogy a törzstiszti és tábornoki karban csupa öreg ember legyen.

Next