Az Ujság, 1908. február/1 (6. évfolyam, 28-41. szám)
1908-02-01 / 28. szám
4 felnevelési költsége s kéri a hadvezetőséget, hogy a magántenyésztőknek nagyobb számban adjanak ki csikókat felnevelésre. Schönaich közös hadügyminiszter kifejti, hogy a hadvezetőség kedvezőtlen tapasztalatokat tett a magánosoknak felnevelésre kiadott csikókkal. Ugron Gábor kiképzett katonalovakból szeretne telepet létesíthetni. Szabó István az utasszertárak költségeinél a teherszállító automobilokra vonatkozólag kért felvilágosításokat. Schönaich hadügyminiszter : A hadvezetőségnek nem állanak oly eszközök rendelkezésére, hogy automobilokat nagyobb számban szerezzen be, azt azonban kijelentheti, hogy a hadvezetőség az automobiloknak a hadiszolgálatban való alkalmazhatóságára való tekintettel a legnagyobb figyelemmel kiséri az automobil-ipar fejlődését. (Altiszti kérdés) Miklós Ödön az altiszti jutalomdíjaknál felvilágosítást kért a hadügyminisztertől, hogyan gondoskodott arról, hogy a kiszolgált altisztek megtartassanak a hadsereg számára. Zichy Miklós gróf azt kifogásolja, hogy az altiszteknek nagyon csekély a nyugdíjigénye. Szabó István kérdi, nem kísérthetnék-e meg, hogy a czivil fiatalemberek, még mielőtt katonai szolgálatba lépnek, ingyen altiszti kiképzést nyerjenek. Okolicsányi László előadó : Az igazolványos altisztek jelentékeny százaléka polgári alkalmazást nem tud nyerni és tovább szolgál a hadseregben, ezáltal meggátolva azt, hogy újabbak lépjenek helyükbe. A hadsereg érdeke az volna, hogy az altisztek 7 évi szolgálat után helyeiket elhagyják. Semssy László gróf : Az a tiszt 21 éves korában lép a hadseregbe, 12 évi szolgálat után csak 33 éves, akkor van a legvirágzóbb korban , azt 40 éves koráig nagyon jól lehet használni. Ezért nagyon csodálkozik, hogy kényszeríteni akarják arra, hogy 8 év után hagyja el a katonai szolgálatot és az a véleménye, hogy a hadsereg becses anyagot fog elveszíteni. Schönaich hadügyminiszter: Ha az altiszti magasabb jutalomidjakat megadják, lesznek a hadseregben elegendő számban hosszabb ideig szolgáló altisztek is. A végkielégítés rendszerét az tette szükségessé, hogy az altiszti igazolvány az altisztnek egyáltalában nem könnyítette meg exisztenciáját. Arról, hogy a hadvezetőség a régi altisztektől szabadulni kívánna, szó se lehet. Hoitsy Pál: A legczélszerűbbnek tartaná azt, ha az altisztek a kilépéskor bizonyos összeget kapnának kézhez, amelylyel valami polgári foglalkozáshoz foghatnának. Okolicsányi László előadó javasolja, hogy az albizottság jelentésébe vétessék föl az az óhaj, hogy a hadügyminiszter a két állam kormányánál tegyen kezdeményező lépéseket az altiszti szolgálatra vonatkozó törvények megváltoztatása iránt. Rudnyánszky József báró saját tapasztalatból tudja, hogy az altisztek, midőn polgári alkalmaztatást keresnek, mostoha elbánásban részesülnek. Pártolja Okolicsányi javaslatát. (Elfogadnak mindent.) Zichy Miklós gróf kifogásolja a költségvetés összeállítását. Schönaich hadügyminiszter : E budgetirozást annak idején az országos bizottság maga is helyeselte. Egyes bizottsági tagok dicsérettel említették az előterjesztések világos, kimerítő és áttekinthető voltát. Különösen az 1904. évi országos bizottság ülésén Heltai Ferencz bizottsági tag hangsúlyozta, hogy az osztrák-magyar hadügyi költségvetés világosság és áttekinthetőség dolgában minden más állam előirányzatát felülmúlja. Miklós Ödön köszönetet mond a hadügyminiszternek az ülésen tett nyilatkozataiért. Az albizottság a katonai költségvetés rendes és rendkívüli tételeit letárgyalta és változatlanul elfogadta, majd elfogadta az előadónak az altiszti törvény módosítására vonatkozó indítványát is. (A haditengerészet.) A magyar delegáczió tengerészeti albizottsága ma délután ülést tartott, amelyen Thorotzkai Miklós báró elnökölt. Az ülésen vita nélkül hitelesítették a Mailáth Géza gróf előadó által előterjesztett jelentést. A magyar delegáczió hadügyi albizottsága tegnapi tanácskozásáról kiadott hivatalos tudósításból egyet-mást kifele tettek. A haditengerészet vezetőségének a magyar delegáczió tavalyi határozatára adott válaszait és az ezekre hozott újabb határozatokat is. A czímer- és zászlókérdésben a bizottság egyszerűen tudomásul vette a haditengerészeti vezetőségnek azt az álláspontját, hogy ez a kérdés a hadügyminiszter működési körébe tartozik. A haditengerészeti akadémián a magyar nyelv kötelező tanítására vonatkozó választ a bizottság névszerinti szavazással szintén elfogadta, csak Kmetil Károlynak volt ellenvéleménye, aki a szavazásnál egyedül maradt állásfoglalásával. Az új négy hadihajó költségeinek második részlete fejében 16.200.000 koronát megszavazott a bizottság, de hangoztatta, hogy a czimer-, zászló- és nyelvkérdésben, továbbá a magyarságnak a haditengerészetnél megfelelő számban való alkalmaztatására nézve fentartja álláspontját. (Zárszámadás.) A zárszámadási albizottság ma délután Zichy János gróf elnöklésével ülést tartott. Nagy Emil előadó felhatalmazást kért arra, hogy a plénumban is előterjeszthesse azt a kérését, hogy a jövőben a delegáczió először a zárszámadásokkal foglalkozzék. (Helyeslés.) Ismertette ezután a zárszámadások általános eredményét. A hadvezetőségtől felvilágosítást kért a hadügyminisztérium zárszámadásaiban állandóan mutatkozó hitel-túllépésekre, főleg a csapattestek és csapatok általános kiadásaira, a katonai nyugdíjügyre, az elhelyezési kiadásokra nézve. Okrugics és Hoffmann osztályfőnökök megadják a felvilágosításokat. Ezután az albizottság a haditengerészetnél mutatkozó hitel-túllépéseket tárgyalta, amelyeknél Lukics sorhajóhadnagy adta meg a felvilágosításokat. A bizottság elfogadta a külügyminisztérium, a hadügyminisztérium, a haditengerészet zárszámadásait, jóváhagyta a túlkiadásokat is és nyomban hitelesítette az albizottság jelentését. (Katonai élelmezés.) Ma este a hadügyi albizottság által kiküldött élelmezési szűkebb albizottság tartott ülést, amelyen Miklós Ödön előadó ismertetése alapján tárgyalás alá vették a hadsereg természetbeni élelmezésének, a legénységi közétkezésnek és a ruha- és ágyneműeknek tételeit. Helybenhagytak valamennyit. (Az osztrákok.) Az osztrák delegáczió külügyi bizottsága ma folytatta a külügyi költségvetés tárgyalását. Kramatz képviselő örömmel fogadja a külügyminiszter legutóbb tett kijelentését, hogy a Balkánon nem törekszünk territoriális hódításokra, mert e politika Ausztriára nézve túlságosan veszélyes volna. Macedóniai kormányzó kinevezését veszélyesnek tartaná, mert ez Törökországgal komoly konfliktusra vezethetne. A bagdadi vasút német kézre jutásában Ausztriára nagy gazdasági és politikai veszedelmet lát. A Németországgal való szövetség csakis Németországra nézve hasznos. A Németországgal legközelebb kötendő szerződést világosabban kell megszövegezni; k fogásolja, hogy Poroszország háborítatlanul követheti lengyel politikáját, mely Ausztria nemzeteinek kicsinylése. Tittoni delegátus ellenzi Németországnak a hármas szövetségben való hegemóniáját. Urban és Dreehsel figyelmezteti a minisztert, hogy Magyarországgal szemben is erős maradjon és a közös kapocs minden további lazítását kerülni kell. Aerenthal báró külügyminiszter megjegyzi, hogy feladatát abban látja, hogy a külügyi kormány vezetősége által már évek sora óta betartott, a képviselőtestületek által pedig helyeselt politikai irányt folytassa. A miniszter megnyugtató jelenséget lát abban, hogy az összes európai csoportosulások egy fő czélt tartanak szem előtt és ez a fennálló egyensúly fentartása. Szövetségi politikánk keretén belül politikai és gazdasági elhatározásainkra nézve teljesen szabad elhatározással bírunk. Több ízben szó volt arról, hogy belpolitikánk minő hatással van külpolitikánkra. A miniszter azonban azt hiszi, téves volna e visszahatások túlságos hangsúlyozása. Nehezen lehet találni oly államokat, amelyek szövetséges viszonyban állanak egymással és a melyelmek belpolitikája is összhangzásban áll, így a franczia köztársaság szövetséget kötött az autokrata Oroszországgal és ragaszkodik ezen szövetségéhez. A mai napon az urak egyike egy másik állam belpolitikáját hozta szóba. Az osztrák delegáció egyik ülésén már egy ízben hangsúlyoztam, hogy veszedelmes rendszernek tartom ezt és hogy a kormány álláspontját illetőleg azon alapelvhez ragaszkodom, hogy éppenséggel nem kívánatos egy idegen állam belügyeit vita tárgyává tenni. Kramatz azon nézetének adott kifejezést, hogy egy, Poroszország belpolitikáját érintő kérdésben lépéseket kellett volna tennem. Énnekem azonban az a meggyőződésem, hogy az rossz helyen alkalmazott erényesség lett volna, amely különben nem is vezetett volna czélhoz. Ami az irredentizmust illeti, az olasz lakosság egy részének ez az irányzata már a szövetség előtt észlelhető volt. E mozgalom időről-időre növekedett, majd elgyengült és — nézetem szerint — ma már nem oly nagyméretű, sőt azt hiszem, hogy eltűnt és éppen a kormányok között fennálló jó viszony folytán. Olaszországot balkáni politikájáért vádolni nem lehet. A macedóniai reformszervek mandátumának meghosszabbítása még elintézetlen. Montenegróval és a többi balkáni államokkal kereskedelmi szerződést kötünk s a horvát kérdés nem tartozik a delegáczió elé. A külföldi sajtónak a magyar viszonyokról való tájékoztatását kötelességből teszi s ezt akkor is megtenné, ha Ausztria ellen indítanának valahol sajtóhadjáratot. A kiegyezés államjogi kérdésében semmiféle lényegi változtatás nem történt s erről a külföld számára valóságos azonossági bizonyítványt állítottunk ki. Az, hogy a kiegyezést most a két állam kormánya is aláírta, még nem jelenti annak tagadását, hogy a monarchia nemzetközi szempontból egységes jogi személy; ez csak a két állam kormányának törvényes közreműködési jogát fejezi ki; a külügyminiszter a közösség megóvása végett a külfölddel való érintkezést ezután a maga kezében egyesíti. Ő nem próféta, de meg van győződve, hogy a közösség kötelékei mindig erősebbek lesznek, mint a szétválasztás ékei. A legközelebbi ülés kedden lesz. (Ügyrend.) A magyar hadügyi albizottság február 4-én délután 5 órakor ülést tart, amelyen átveszi az élelmezési és elhelyezési albizottságok jelentéseit; 6 órakor megint ülést tart a bizottság, amelyen a saját jelentését hitelesíti. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök holnap reggel érkezik vissza Budapestre. Az egyesült négyes albizottság szerdán délelőtt 10 órakor tartandó ülésére visszautazik Bécsbe. AZ ÚJSÁG Szombat, február 1. TÁVIRATOK: A birodalmi gyűlés, Berlin, január 31. A ház folytatja a tengerészeti költségvetés második tárgyalását. Az ordinárium végét rövid vita után megszavazzák. Tirpitz államtitkár kijelenti, hogy alaptalan az az aggodalom, miszerint Helgoland szigetét a víz el fogja lepni. A vizsgálat az aggodalom alaptalanságát tüntette ki. A doképítést illetőleg kijelenti, hogy az a helyi viszonyoktól függ, vájjon úszó-, vagy pedig szárazföldön álló dók építtetik. A Bremer Lloyd az utóbbi mellett foglalt állást. Téves az a felfogás, hogy az úszó dók jobb volna. A költségvetés többi részét is elintézik ezután. Jameson lemondása: Fokváros, január 31. Jameson miniszterelnök lemondott hivataláról. Az Újság telefonszámai: Szerkesztőség: 56—16. Kiadóhivatal: 64—01—02- 03. Olvasóterem és fiókkiadóhivatal: 71—31. Interurban (külföld és vidék): 57.