Az Ujság, 1908. október/2 (6. évfolyam, 248-261. szám)

1908-10-22 / 253. szám

Csütörtök, október 22. AZ ÚJSÁG . —.............................. -- ■■■ - ■ —--------—-——■ i 11 MÉM* A bábu. — Berlini munkatársunktól. — Berlin, október 18. Széles Berlinben sok érdekes látnivaló van most, de nincs olyan édes, nincs olyan finom, nincs olyan kedves, szivetderítő egy látvány sehol, mint a­milyen a bábu-kiállítás Tietz-nél. Tietz : az egy óriási áruház; ezek a nagy berlini ipruházak keményen versenyeznek egymással; a verseny néha a legkitűnőbb dolgokra kényszeríti őket; a Tietz lassanként bábu-specziálista lett és most eljutott oda, hogy egy bábu-kiállítással akar elébe vágni a konkurrenseinek. A konkurrensek dolga a boszankodás , a mienk a megelégedés, az öröm és az élvezet. ... Van itt egy falu, egy óriási nagy falu, legalább nyolc­ méter hosszú és négy méter széles ; vannak ennek a falunak magas házai, czifrák, színesek, szépek, legalább fél méter magasak; felkel e mögött a falu mögött a nap, legalább akkora, mint egy levesestányér; a sugarai olyan ragyogóak, mintha csupa aranypapírból volná­nak és olyan hosszúak, mint egy asztalláb ; van­nak a falu utczáin bábuk... tele van velük a falu ... vannak itt öregek, fiatalok, urak, parasz­tok, játszó gyerekek és pörölő gazdasszonyok, félénk kis lánykák és bátor katonák... soha ennyi szép bábu együtt még nem volt egyszerre. Bábukiállítások voltak már. Szép bábukat láttunk már. Itt is van egy pár történelmi bábu, — ez a falun kívül van — a rokokó bábu pom­páját és a Biedermayer-bábu kedvességét alig lehetne felülmúlni. Budapesti kisasszonyok is megmutatták pár évvel ezelőtt, hogy egy bábu felöltöztetésébe fejlett művészi ízlést is lehet bele­vinni. Ehhez hasonló bábu-kiállítás azért mégse volt soha. Az ember első percében nem is tudja, mi lepi meg úgy ezeken az édes kis figurákon. Azután figyelmesen megnézi őket és rájön:­­ ezeknek a bábuknak egyéni arczuk, egyéni arczkifejezésük, külön nézésük, individuális mozgásuk van. Itt nincs egyetlen egy lélektelen baba-arcz sem; a nagy áruház egy csomó művészt kért fel és fize­tett meg jól, hogy ezt a munkát elvégezzék a szá­mára ; itt csupa jól megmodellírozett fej van; egy-egy műtárgy minden figura, külön kis életet él, külön mozgása, külön kedvessége, külön bája van. Művészetet a gyerekszobába: ez a jelszava ennek a kiállításnak is. Nem bizonyos, hogy ez a leghelyesebb módja a művészi ösztönök felkel­tésének ; talán fölösleges finom műtárgyakat adni a gyerek kezébe; talán czéltalan is; a gyerek elmeműködésében talán a fantázia a legfontosabb, egy durván megfaragott fadarabot a gyerek talán éppen ilyen szépnek lát, talán még szebbnek tudja látni ezeknél a pompás bábuknál és talán szebb történeteket tud hozzá költeni, mint a leg­okosabb pofácskájú kis figurához itt; azt, a­mit mi olyan kedvesnek látunk : az egyéni kifejezést, a gondosan modellírozott arczot a gyerek észre se veszi talán; — mindegy, ez a kiállítás mégis édes, elbájoló és szivet derítő. A­mint a sok bábu együtt van, a gyerekek is túlvilági elragadtatással nézik. A felnőtteknek külön-külön is öröm min­den bábu. A kiállítás czíme voltaképpen ez : a bábu múltja és jelene. A múlttal meglehetősen adós marad a kiállítás. Egy pár csodaszép rokokó bábu, néhány gyönyörű ó-német, egy pár gyerek­figura 1830-ból (a kis­lányok rövid szoknyája alatt a nadrágocska kedvesen és kimondhatatla­nul komikusan leér a félczipőig) — ez minden. Többet kívánni talán szerénytelenség is volna. Többet nyújtani nem áruházak, hanem múzeu­mok dolga. Sajnálni azonban lehet az elmaradását. A bábu múltja, a bábu története és a bábu jelen­korának az igazi képe, — ez magában is óriási etnográfiai munka volna — azért lenne nagyon érdekes, mert kiderülne belőle, miért gyönyör­ködünk öreg fővel a kis­lányunk játékaiban, ki­derülne belőle, hogy a bábu egyik legnagyobb kincse az emberiségnek, hogy a művészet csak az eredetéhez, a forrásához tért vissza, mikor bábufejeket kezd modellirezni. B. Időjárás. Hazánkban az utóbbi 24 óra alatt inkább csak az északi és keleti Felföldön eset néhány mm.-nyi csapa­dék, a­mely csak itt­­ott haladta meg az 5 mm.-t. A hőmérséklet igen alacsony, ország­szerte átlag 10 C. fok­kal sülyedt a normális alá, a maximum Fiu­méban 12 C. fok és a minimum Tátrafüreden —13 C. fok volt. A maximum Közép- Oroszország fölött helyezkedett el és a levegő­­nyomás délkeleten emelkedett, egyébként Európa legnagyobb része magas nyomású területet képez. Európában a hőmérséklet általában alacso­nyabb a normálisnál és Keleten meg Közép- Európában a fagy általános volt. Csapadék, Né­metország kivételével, mindenfelé — leginkább a Balkánon — fordult elő. Jóslat: Elvétve csapadék, éjjeli fagy és ké­sőbb hőemelkedés várható. — Sürgöny jóslat: El­vétve csapadék, éjjeli fagy, később enyhébb. — Déchy Mór kitüntetése. A király Déchy Mórnak, a magyar földrajzi társaság alelnökének és törvényes utódainak, magyar nemességük épségben tartása mel­lett a »Amarosdécsei« előnevet adományozta. — A czárné betegsége. Londonból jelentik nekünk. A czárné még mindig beteg és nagyon ideges. A czárné nem képes a lábán járni és betegszékben tologatják. Az orvosok azt köve­telik, hogy a czárnét hosszabb időre vigyék déli éghajlat alá, mert jelenlegi tartózkodási helyén állapota csak rosszabbodhat. — Kitüntetés. A király Lőrincz Andrásnak, Nagy­­sál­ó község bírójának buzgó szolgálata elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Nász a német császár családjában, Berlin­ből táviratozzák. Vilmos császár fiának, Ágost Vilmos herczegnek menyasszonya, Alexandra Vik­tória schleswig-holsteini herczegnő ma délután érkezett meg a potsdami pályaudvaron, azután a Bellevue-kastélyba hajtatott, hol a császár fiaival, a császárné a herczegnőkkel és több magas méltósággal várta a menyasszonyt. Délutáni három óra tájban Alexandra Viktória herczegnő, a­ki a trónörökösné mellett díszkocsiban foglalt helyet a menet élén, megindult a brandenburgi kapuhoz, hol a kormányzó, a berlini rendőrfőnök fogadták a menyasszonyt. A Párisi­ téren Kirschner polgár­­mester üdvözölte a herczegnőt, a­ki köszönetét és azt a reményét­­fejezte ki, hogy csakhamar otthonos lesz Berlinben. A menet ezután a lakosság lelkes ovácziói között a királyi kastélyhoz vonult, hol a herczegnőt a császári pár üdvözölte. Jelen voltak a birodalmi kanc­ellár, a miniszterek, a tábornoki kar és udvari főméltóságok. Ezután megtörtént a házasságkötés. — Thököly hamvai. Késmárkról jelentik, hogy Thököly hamvainak végleges elhelyezését egy évvel elhalasztották. Eredetileg ez év október 31-én kellett volna az ünnepélynek végbemenni, azonban a szobrász az epitáfium elkészítésével késett. A mauzóleum már teljesen készen van. A magyaros motívumokat Löschinger Hugó művész készíti. — Titkos tanácsos esküje. Zichy János gróf hétfőn délelőtt tette le a valóságos belső titkos tanácsosi esküt a király kezéhez. Az ünnepélyes aktusnál Aerenthal báró közös külügyminiszter és Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy segédkeztek. Az eskütétel után Zichy János gróf kihallgatáson jelent meg. — Farkas László kitüntetése. A hivatalos lap mai száma közli a királyi elhatározást, a mely Farkas László doktor főorvosnak érdemei elisme­réséül a magyar királyi udvari tanácsosi méltó­ságot adományozta. Mi már napokkal előbb jelentettük e hirt, megörvendeztetvén vele a kitűnő sebész nagyszámú barátait és tisztelőit. — Raffay Sándor beiktatása. A pesti ág. hitv. ev. magyar egyházközség Horváth Sándor nyugalomba vo­nuló lelkész búcsúztatása és Raff­y Sándor újonnan megválasztott lelkész beiktatása alkalmából a Deák­ téri evang. templomban október hó 25-én, délelőtt­­ 11 óra­kor ünnepélyes istentiszteletet tart.­­ Az elnök vadászik. Fogarasról írják : Justh Gyula, a képviselőház elnöke pénteken reggel medvevadászatra ideérkezett. A pályaudvarról Serbán Miklós dr. országgyűlési képviselő társa­ságában ennek házához hajtatott, a­honnan dél­után két órakor a vadászterületre indult. Szom­baton és vasárnap Széll József fogarasmegyei fő­ispán és Serbán Miklós dr. társaságában gyönyörű időben vadászott. Két medve és egy remek vad­kan elejtése után hétfőn reggel hazautazott Tor­nyára. — A Petőfi-család hamvai. Petőfi Sándor végső nyugvóhelyét, fájdalom, nem tudja a nemzet. A halhatatlan költő szüleinek, a Petrovics házaspárnak, volt hitvesének, Szendrey Júliának, fiának, Petőfi Zoltánnak tetemei szétszórtan van­nak eltemetve a kerepesi temetőben, testvér­­öcscse, Petőfi István pedig Békés megyében, a csákói temetőben aluszsza örök álmát. A Petőfi- Társaságnak az a megkapóan szép gondolata támadt, hogy összegyűjti a Petőfi-család hamvait, a kerepesi temetőben a főváros adományozta díszsírhelyen közös sírba temeti és méltó emlék­művet állít a sír fölé. A Petőfi­ Társaság a tizedik kerületi elöljáróság, mint illetékes közegészség­­ügyi hatóság utasítására Födi Emil dr. kerületi tiszti orvossal és Nyiry Zsigmond helyettes temető­igazgatóval együttesen megállapította már a gyász­ünnep programmját, mely szerint a hamvak át­helyezése és megszentelése szombaton, október 24-én délelőtt tíz órakor lesz a kerepesi temetőben. Az egyházi szertartást Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári római katolikus megyés püspök és Scholtz Gusztáv ágostai evangélikus püspök végzi, mivel Petőfi hitvese és fia római katolikus vallásúak, szülei és öcscse pedig ágostai hitvallású evangélikusok voltak. Október 24-én reggel Födi Emil dr. tiszti orvos a hatóság és a Petőfi­ Társaság kiküldöttjeinek jelenlétében exhumálni fogja a kerepesi temetőben az a 2 5—4—41. számú sír­helyen eltemetett Szendrey Julia és a 25—17—14. számú sírhelyen eltemetett Petőfi Zoltán hamvait. Az exhumált hamvakat Petőfi Istvánnak, a költő öcscsének Békés megyéből a csákói temetőből exhumált és Budapestre szállított hamvaival együtt két új érczkoporsóba helyezik olyképpen, hogy az egyik koporsóban a költő szüleinek és öcscsének, a másikban hitvesének és fiának hamvai fognak pihenni. A hamvak elhelyezése után a két érczkoporsót a Petőfi-hárasság tagjai és az egyetemi ifjak fáklyás kísérete mellett az 1/17-es sírhely táblában, a baloldali sírboltokkal szemben levő kettős sarok-díszsírhelyhez viszik, miközben a magyar államvasutak mérnökeinek kara és a »Testvériség« Hakil N. Lajos karmester vezetésé­vel gyászdalokat énekel. A díszsírhely körül foglal helyet a meghívott közönség. Itt végzik a püspökök az egyházi szertartást. Előbb Pro­hászka püspök szenteli meg Szendrey Julia és Petőfi Zoltán koporsóját, utána Scholtz Gusztáv püspök mond imát a szülők és a testvér koporsója fölött. A megszentelés után a koszorúk elhelyezése következik, mire az énekkar gyászdalaival a gyászünnep véget ér. A Petőfi-Társaság a következő jelentést adta ki: „„A Petőfi-Társaság mély tisztelettel tudatja, hogy a halhatatlan nagy költő , Petőfi Sándor szüleinek, Petro­­vics Istvánnak és nejének, Hruz Máriának, öcscsének, Petőfi Istvánnak, továbbá volt hitvesének, Szendrey Júliának és fiának Petőfi Zoltánnak részben a kerepesi­­temetőben, részben Békés megyében a csákói temetőben szétszórtan nyugvó hamvait exhumáltatja, az exhumált hamvakat a székesfőváros által a kerepesi­ temetőben az 1917-es sírhelytáblában adományozott kettős sarok­­díszsirhelyen közös sirhant alá temeti és föléje méltó emlékművet állít. A hamvak áthelyezése és megszente­lése szombaton, október 24-én délelőtt 10 órakor lesz a kerepesi­ temetőben, a­hova tisztelettel meghívjuk. Ha a csatatéren megdicsőült költő földi hamvai fölé nem emel­hetjük a megemlékezés templomát, gondozzuk kegyelet­tel a »legjobban szeretett atya és anya«, az »örökké sze­retett hitves, fiú és testvér« közös sirhalmát. Budapest, 1908 október havában. A Petőfi-Társaság. Az ünnepre meghívták a képviselőházat is. Ennek nevében Rátkay László képviselő helyez koszorút az emlékműre. • ----------­ 9

Next