Az Ujság, 1909. június/1 (7. évfolyam, 128-140. szám)

1909-06-02 / 129. szám

10 SZÍNHÁZ, zene. * Viharos tanácskozás a Színészegyesületben. Nyári szünete alatt ma délután tartotta az Országos Színészegyesület — előreláthatólag — utolsó rend­kívüli tanácsülését, a­melynek során két pont meg­lehetős vihart keltett. Ditrói Mór elnökölt a ta­nácskozáson, a­melyen Festetich Anfiord gróf orszá­gos szülészeti felügyelő is megjelent. Az első meg­lepetést az keltette, hogy az egyesület legutolsó ta­nácskozása alkalmával csaknem dűlőre vitt szín­darab-ügynökség dolgában Molnár Viktor kultusz­miniszteri államtitkárhoz újabb beadvány érke­zett, a melyet elbírálás és véleményezés végett Festetich Andor gróf hozott le a mai tanácsülésre. — Ki folyamodott érte — kérdezték a ta­nácsosok kórusban ? — Herzfeld Dezső bankár — volt a válasz. — Hát mit ért az a színészethez ? — Azt bírálja el a tekintetes tanács. És erre Festetich gróf letette a Herzfeld-féle beadványt a tanács asztalára, a melynek tartal­mát Faludi Jenő dr. ügyész ismertette. Mielőtt azonban annak részleteit előadta volna, Ditrói Mór elnök bejelentette a tanácsnak, hogy — mint ezt a minap megírtuk — az egyesületi ügynökség Forrai Miklósnak való bérbeadását a tanács egyhangúlag elhatározván, azt jóváhagyás végett felterjesz­tette a kultuszminiszterhez. Ezután Faludi rész­letesen ismertette a Herzfeld-féle beadvány tar­talmát, a­mely szerint részvénytársasági alapon venné át az egyesületi ügynökséget és a kérdéses negyvenezer koronát olyformán törlesztene, hogy abból huszonötezret azonnal letétbe helyezne, a fenmaradó tizenöt­ezer koronát pedig évi ezer ko­ronás részletekben törlesztené és ezenkívül fizetné az évi ötszáz korona bért is tíz esztendeig. Ez az ajánlat csak annyiban tér el a Ferraritól, hogy ő azonnal csupán tízezer koronát tenne le, a­mi vég­eredményében tökéletesen mindegy. A tanács a Faludi előadása alatt is türelmetlenül hallgatta a Herzfeld-féle ajánlatot, a­melynek ismertetése kapcsán Faludi Jenő kifejtette, hogy az egyesület­nek semmi szüksége nincsen arra, hogy színdarab­­ügynökségét magánember üzleti vállalkozásává degradálja. Végül javasolja, hogy a tanács marad­jon meg régi álláspontja mellett és adja bérbe az ügynökséget Forrainak, a Herzfeld-féle beadvány felett pedig térjen napirendre. Ezután a tanács olyképp határozott, hogy megmarad eddigi állás­pontja mellett; az ügynökséget Forrainak adja bérbe és bevárja a kultuszminiszter határozatát. Zilahi Gyula a debreczeni színház igazgatójának beadványa került sorra, a­mely a czivil­ zenekarok okozta régóta érzett bajokra nézve keres orvoslást. Zilahi egy csomó vidéki direktor nevében szól be­adványában és vázolja azt az immár tarthatatlan helyzetet, a­mit a magyar zenészek egyesülete saját tagjai érdekében és az igazgatók rovására teremtett azzal, hogy határtalanul felsrófolja a zenészek gázsiját és mindenáron arra törekszik, hogy lehetetlenné tegye a pontos, képzett és olcsó katonai zenekarok működését. Halasi Béla tanácsos élénk példával illusztrálja a czivil­ zenészek túlkapásait. — Van egy hadügyminiszteri rendelet — mon­dotta — a­melyik a katonazenekarok működését többek közt az esetben engedi meg a színházban , ha a czivil zenész-egyesület nem képes zenészt szállítani. A múlt év szeptemberében direktorom Polgár Károly mindent elkövetett, hogy kapjon polgári zenészeket és az egyesület képtelen volt neki többet küldeni, mint három-négy muzsikust, mire a kétségbeesett direktor csakhogy a szezont elkezdhesse. Liborius Frank hadtestparancsnok­hoz fordult, a­ki készséggel rendelkezésére bocsá­totta a temesvári katonazenekart. így is nyolc­ napig késtünk a szezon elkezdésével, a­mi érzékeny veszteséget okozott. És a zenészegyesület — úgy hallom — óvást emelt a katonazenekar működése ellen, ámde a működésünk területén levő közönség s a hatóságok teljesen meg vannak elégedve a kitűnő zenekarral, a­melyik igazán missziót telje­sít azon a nemzetiségi vidéken. Békési karmester védelmére kelt a zenészszövetségnek, minek ered­ményeképpen a tanács egy színigazgatók és ta­nácsosokból álló bizottság elé utalta ezt a kérdést, a­melynek békés elintézése mindenképpen kívá­natos. Több apró ügy elintézése után az ülés vé­get ért. * Hangverseny. A VIII. ker. Zenekonzervatórium (VIII., József-körút 69. sz.) pünkösd hétfőjén d. e. 11 óra­kor tartotta második zenekari hangversenyét a Vigadó nagytermében. Mozart Don Juan nyitányát, Offenbach egy intermezzóját és Beethovennek nálunk ismeretlen éne­k-és zenekarra írt Buncfefilied-jét adta elő az 50 faluhelyek. A víg özvegyen kívül János vitéz, Bob zenekar és 30 tagból álló női kar. A nyolcz számból álló érdekes műsoron két hegedű, egy fuvolakettős, egy ének­es Mendelssohn egy zongoraversenye szerepelt még, mind­megannyi zenekarkísérettel. A fegyelmezett zenekart Sereghy Elemér igazgató tanította be és vezényelte,­őszinte, nagy sikerrel gyarapítva a tízesztendős intézet jóhírnevét. A növendékek közül Medveczky Györgyike, Waldinger Mariska és Malitzky Lajos érdemelnek dicséretet, de Bruck Nándor, Kienitz Vilmos, Stumböck Hermina, Maurer Nándor, Mezei Gabriella és Hencz Teréz is pom­pásan megállották helyüket. A nagyszámú közönség sokat tapsolt a­ növendékeknek, kik igazgatójukat ezüst lírával és hatalmas babérkoszorúval lepték meg. * Magyar művész külföldön, Amerikában élő jeles hazánkfia, a híres hegedűművész, Altmann Leó, kit régebben, mielőtt külföldre ment, nálunk többrendbeli hangversenyeiben tapsoltak, az idei téli évadra a filadelfiai operához szerződött, mint első hangversenymester. Ez a műintézet most a világ legemlegetettebb opera-imprezáriójának, Hammerstein Oszkárnak vezetése alatt áll, ki ez évre a legkiválóbb művészi erőket szerződtette és ezeket fölváltva a filadelfiai és a newyorki Man­hattan operában működteti, mert mind a két intézet az ő tulajdonában van. * Szász dalosok jubileuma. Brassóból távira­­tozzák. A brassói szász­ dalegylet ötven éves jubileumára az erdélyi szászok és a romániai németek dalárai százával érkeztek Brassóba, hol vasárnap, hétfőn és kedden a hangversenyek, lakomák, üdvözlések és kirándulások egész soro­zata folyt le. A dalosok versenyén a brassói magyar dalárda is részt vett, még­pedig nagy sikerrel. A magyar dalárda a jubiláló szász dalárdának egy tokaji borral töltött művészi faragású csutorát ajándékozott. * A színházak hírei. Az Operaházban holnap, szerdán Lakmé kerül színre, melynek czímszerepében Svärdström Valborg búcsúzik az Operaház közönségétől. A vendég­­művésznőn kívül közreműködnek az előadásban: Am­­brusné (Ellen), Berts (Rosa), N. Valent (Bentsan), Payer (Mallika), Arányi (Gerald), Szemere (Milakantha), Mihályi (Frédéric), Kertész (Hadfi), Hegedűs (Dombén), Ney B. (Kouravar), Juhász (kereskedő). Vezényel Kerner István karnagy, rendező Alszeghy Kálmán főrendező. Az elő­adást az Operaház és a Nemzeti Színház nyugdíj­intézete javára rendezik. (Rendkívüli bérletszünet XI. szám, kez­dete hét és fél órakor.) A legközelebbi előadás szombaton, június 5-én lesz, mikor az ez idényben még szinte nem került Varázsfuvolát adják. Ez alkalommal Hajduné K. Ilona új szerepben lép fel, mint Pamina, Tamino szere­pében pedig Kertész Vilmos, az Operaház ösztöndíjas tagja mutatkozik be. (Rendkívüli bérletszünet, 12. szám.) A Vígszínházban szombaton ismét a Vígszínház művészei játszanak, bemutatva Heltai Jenő új énekes darabját, az Édes teher-t, a­melyre a színház egy hónap­nál tovább készült. A Magyar Színházban csütörtökön huszonötödször kerül szinre Charles Marlowe kiváló komédiája, a Régi jó idők. A Régi jó időkkel egy estén Heltai tréfája, A nagy nő kerül szinte. A hét többi napja közül szerdán, pénte­ken és vasárnap este a Szabin nők elrablása czímű víg­játékot adják, míg szombaton a Hivatalnok urak­nak az előadását ismétlik meg. A Király-színház színpadán vasárnap, június 6-án délután három órakor vizsgálati előadás lesz. Rákosi Szidi magánszínésziskolájának növendékei előadják a Koldusdiák czímű nagyhírű operettet. Az operettben részt vesz az iskolának csaknem összes növendéke. Jegyek erre a vizsgaelőadásra rendkívül olcsó (koronás) árakon válthatók. * Az új főrendező, Márffy Károlyt, a pozsonyi színtársulat titkárát, a­kit a pozsonyi német színészetről lapunkban írt és erőszakkal félreértett czikkéért a színügyi bizottság elüldözött Bálla társulatától, most Mezei Béla ,színigazgató a veze­tése alatt álló győri színházhoz főrendezőnek szerződtette. Nagy elégtétel ez a tehetséges fiatal­embernek a pozsonyi igazságtalanságért, másrészt művészi pályáján ez a szerződtetés nagy lépést jelent előre, mert bő alkalommal szolgál, hogy a színpadrendezés tudományában alaposan kiképezze magát. Mezei Béla elsőrendű társulata kétségkívül sokat nyert Márffy Károly szerződtetésével és bizonyos, hogy a győri közönség is mihamar meg­kedveli az ambic­iózus új főrendezőt. * Magyar színészet Amerikában, Newyork és a környékbeli magyarságnak, mint nekünk írják, nagy élvezetben volt része a legutóbbi napokban. A magyar színtársulat elsőrendű előadásban, pazar kiállítással hozta szinte A víg­ özvegyet. A czím­­szerepet Almássy Irma, Darálót Thury Ilona ját­szották nagy sikerrel. Mindkét este zsúfolt ház előtt a közönség legnagyobb tetszésnyilvánítása mellett folyt le az előadás. E siker arra buzdította a tár­sulat vezetőségét, hogy Lehár operettjét Amerika egyéb magyarlakta vidékein is bemutassák. A színtársulat tehát most a vidék összes nagyobb magyarlakta telepeit meglátogatja Newyorktól Chicagóig. Először is Bridgeport, Perth Amboy, Passaic, North Norwalk, New Brunswick került sorra. És innen tovább folytatólagosan Phila­delphia, Trenton, Cleveland lesznek az állomás­ AZ ÚJSÁG* Szerda, 1909. junius 2. herczeg, Ördög, Rip van Winkle s a magyar szin­­műirodalom több kitűnő alkotását fogják bemu­tatni. Május huszonkettedikén búcsúzott New­­yorkban a társulat primadonnája, Thury Ilona, ki hazautazott Magyarországba. Ez alkalommal Felhő Klári, Rátkay népszínműve került színre, melyben a művésznő a czímszerepet játszotta igen nagy sikerrel. Az előadás után a művésznő tiszteletére tánczmulatság volt a Webster Hallban —:—*r ?‘" ' *• A mai előadások: M. kir. Operaház: Lakmé. (Nilakantha: Szemere, Lakmé: Svärdström Valborg, miss Ellen: Ambrusné E, miss Rosa: Berts M., Mistress Bentson: N. Válent V., Gérard: Arányi, Frédéric: Mihályi, Mallika: Payer H., Hadfi: Kertész.) Kezdete fél 8 órakor. Nemzeti Szinház:­­A hálás utókor. (Ruyder dr.: Pethes, Mártha: Vízvári M., Ida: Cs. Alszeghy I., Rá­­polthy: Gál, Hegyi dr.: Ivánfi, Sebess: Mihályfi, Kere­kes: Náday, detektív: Mészáros.) Kezdete fél 8 órakor. Vígszínház: A berlini Deutsches Theater vendég­­előadása : Revolution in Krähwinkel. Kezdete 1 8 órakor. Magyar Színház : A szabin nők elrablása. (Zomo­­tor: Réthey, Borbála: Bera P., Marianne: Mészáros G., Paula: Tóth I., Kontor dr.: Csortos, Borjádi: Boross, Marosán: Körmendy, Pista: Molnár, Róza: Forrai R.) Kezdete 8 órakor. Király-Színház: Jánoska. (A nagymama: Örley Fs., Böske: Kosáry A., Margit: Harmath I., László: Szirmai, Jánoska: Fényes A., Kázmér: Boross, a báró: Papír, Kovács: Csiszár, Magda: Csata J.) Kezdete 8 órakor. Fővárosi Nyári Színház: A szép gárdista. Kez­dete fél 8 órakor. Uránia: A jövő háborúja. Kezdete­­8 órakor. FŐVÁROS. (A községi takarékpénztár.) A polgármester nagyszabású városi politikájában jelentékeny szere­pet játszik a községi takarékpénztár felállítása. A polgármester ezt az ügyet is még a nyári szünet előtt el akarja intéztetni s pénteken már a pénzügyi bizottság tárgyalja a községi takarékpénztár alap­szabályait. Arra számítanak, hogy a belügyminisz­ter még a szünet alatt jóváhagyja az alapszabá­lyokat s őszkor már megnyithatják a községi takarékpénztárt. (Jóváhagyott üzletszabályzat.) A kereskedelmi mi­niszter a budapesti gyapjúárveréseknek, a jelenlegi enge­délyes Magyar Általános Hitelbank által az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel egyetértőleg módosított üzletszabályzatát jóváhagyta. Szintúgy jóváhagyta a Budapesti bőröndös, szíjgyártó, nyerges és rokonszakma­beli segédek és segédmunkások betegsegélyző és temet­kezési egyletének alapszabályait. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** A Képzőművészek Egyesülete június 4-én, csütörtökön délután hat órakor egyetemes ülést tart a városligeti Műcsarnok tanácstermében. Az ülés tárgyai : a veneziai magyar művészház és az Erzsébet-emlék ügyei. ** A Nemzeti Szalon gazdasági bizottsága június 3-án, szerdán délután ülést tart. Ezen az ülésen fogják hitelesen megállapítani az egyesület vagyoni mérlegét. ** Egy ismeretlen Gainsborough-kép. Az angol művészeti világnak megint szenzácziója van : fel­fedeztek egy eddig ismeretlen Gainsborough-képet. A festmény a staffordi kórházban függött és a kór­ház alapítóját, John Eldet ábrázolja életnagyság­ban. Jóllehet számtalan ember számtalanszor látta ezt a festményt, senki sem tudta, hogy Gains­­boroughnak, a XVIII. század nagy angol arcz­­képfestőjének ecsetje alól került ki. Lidheford grófnak, a kórház jelenlegi igazgatójának támadt végre az a gondolata, hogy hitelesen megállapít­­tatja, ki volt a festmény szerzője. Elhivatta a londoni National Gallery, meg a nemzeti képtár igazgatóját, kik mind a ketten alapos szakértői Gainsborough festési módjának. A két szakértő véleménye szerint a kép Gainsboroughnak egyik legszebb műve. A festményt már elszállították Londonba, a­hol megrestaurálják s azután kiállít­ják a Royal Academy-ben. 1783-ban készült s festője százezer koronát kapott érte, a­mit köz­adakozás útján gyűjtöttek össze.

Next