Az Ujság, 1909. június/1 (7. évfolyam, 128-140. szám)
1909-06-02 / 129. szám
10 SZÍNHÁZ, zene. * Viharos tanácskozás a Színészegyesületben. Nyári szünete alatt ma délután tartotta az Országos Színészegyesület — előreláthatólag — utolsó rendkívüli tanácsülését, amelynek során két pont meglehetős vihart keltett. Ditrói Mór elnökölt a tanácskozáson, amelyen Festetich Anfiord gróf országos szülészeti felügyelő is megjelent. Az első meglepetést az keltette, hogy az egyesület legutolsó tanácskozása alkalmával csaknem dűlőre vitt színdarab-ügynökség dolgában Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkárhoz újabb beadvány érkezett, a melyet elbírálás és véleményezés végett Festetich Andor gróf hozott le a mai tanácsülésre. — Ki folyamodott érte — kérdezték a tanácsosok kórusban ? — Herzfeld Dezső bankár — volt a válasz. — Hát mit ért az a színészethez ? — Azt bírálja el a tekintetes tanács. És erre Festetich gróf letette a Herzfeld-féle beadványt a tanács asztalára, a melynek tartalmát Faludi Jenő dr. ügyész ismertette. Mielőtt azonban annak részleteit előadta volna, Ditrói Mór elnök bejelentette a tanácsnak, hogy — mint ezt a minap megírtuk — az egyesületi ügynökség Forrai Miklósnak való bérbeadását a tanács egyhangúlag elhatározván, azt jóváhagyás végett felterjesztette a kultuszminiszterhez. Ezután Faludi részletesen ismertette a Herzfeld-féle beadvány tartalmát, amely szerint részvénytársasági alapon venné át az egyesületi ügynökséget és a kérdéses negyvenezer koronát olyformán törlesztene, hogy abból huszonötezret azonnal letétbe helyezne, a fenmaradó tizenötezer koronát pedig évi ezer koronás részletekben törlesztené és ezenkívül fizetné az évi ötszáz korona bért is tíz esztendeig. Ez az ajánlat csak annyiban tér el a Ferraritól, hogy ő azonnal csupán tízezer koronát tenne le, ami végeredményében tökéletesen mindegy. A tanács a Faludi előadása alatt is türelmetlenül hallgatta a Herzfeld-féle ajánlatot, amelynek ismertetése kapcsán Faludi Jenő kifejtette, hogy az egyesületnek semmi szüksége nincsen arra, hogy színdarabügynökségét magánember üzleti vállalkozásává degradálja. Végül javasolja, hogy a tanács maradjon meg régi álláspontja mellett és adja bérbe az ügynökséget Forrainak, a Herzfeld-féle beadvány felett pedig térjen napirendre. Ezután a tanács olyképp határozott, hogy megmarad eddigi álláspontja mellett; az ügynökséget Forrainak adja bérbe és bevárja a kultuszminiszter határozatát. Zilahi Gyula a debreczeni színház igazgatójának beadványa került sorra, amely a czivil zenekarok okozta régóta érzett bajokra nézve keres orvoslást. Zilahi egy csomó vidéki direktor nevében szól beadványában és vázolja azt az immár tarthatatlan helyzetet, amit a magyar zenészek egyesülete saját tagjai érdekében és az igazgatók rovására teremtett azzal, hogy határtalanul felsrófolja a zenészek gázsiját és mindenáron arra törekszik, hogy lehetetlenné tegye a pontos, képzett és olcsó katonai zenekarok működését. Halasi Béla tanácsos élénk példával illusztrálja a czivil zenészek túlkapásait. — Van egy hadügyminiszteri rendelet — mondotta — amelyik a katonazenekarok működését többek közt az esetben engedi meg a színházban , ha a czivil zenész-egyesület nem képes zenészt szállítani. A múlt év szeptemberében direktorom Polgár Károly mindent elkövetett, hogy kapjon polgári zenészeket és az egyesület képtelen volt neki többet küldeni, mint három-négy muzsikust, mire a kétségbeesett direktor csakhogy a szezont elkezdhesse. Liborius Frank hadtestparancsnokhoz fordult, aki készséggel rendelkezésére bocsátotta a temesvári katonazenekart. így is nyolc napig késtünk a szezon elkezdésével, ami érzékeny veszteséget okozott. És a zenészegyesület — úgy hallom — óvást emelt a katonazenekar működése ellen, ámde a működésünk területén levő közönség s a hatóságok teljesen meg vannak elégedve a kitűnő zenekarral, amelyik igazán missziót teljesít azon a nemzetiségi vidéken. Békési karmester védelmére kelt a zenészszövetségnek, minek eredményeképpen a tanács egy színigazgatók és tanácsosokból álló bizottság elé utalta ezt a kérdést, amelynek békés elintézése mindenképpen kívánatos. Több apró ügy elintézése után az ülés véget ért. * Hangverseny. A VIII. ker. Zenekonzervatórium (VIII., József-körút 69. sz.) pünkösd hétfőjén d. e. 11 órakor tartotta második zenekari hangversenyét a Vigadó nagytermében. Mozart Don Juan nyitányát, Offenbach egy intermezzóját és Beethovennek nálunk ismeretlen ének-és zenekarra írt Buncfefilied-jét adta elő az 50 faluhelyek. A víg özvegyen kívül János vitéz, Bob zenekar és 30 tagból álló női kar. A nyolcz számból álló érdekes műsoron két hegedű, egy fuvolakettős, egy énekes Mendelssohn egy zongoraversenye szerepelt még, mindmegannyi zenekarkísérettel. A fegyelmezett zenekart Sereghy Elemér igazgató tanította be és vezényelte,őszinte, nagy sikerrel gyarapítva a tízesztendős intézet jóhírnevét. A növendékek közül Medveczky Györgyike, Waldinger Mariska és Malitzky Lajos érdemelnek dicséretet, de Bruck Nándor, Kienitz Vilmos, Stumböck Hermina, Maurer Nándor, Mezei Gabriella és Hencz Teréz is pompásan megállották helyüket. A nagyszámú közönség sokat tapsolt a növendékeknek, kik igazgatójukat ezüst lírával és hatalmas babérkoszorúval lepték meg. * Magyar művész külföldön, Amerikában élő jeles hazánkfia, a híres hegedűművész, Altmann Leó, kit régebben, mielőtt külföldre ment, nálunk többrendbeli hangversenyeiben tapsoltak, az idei téli évadra a filadelfiai operához szerződött, mint első hangversenymester. Ez a műintézet most a világ legemlegetettebb opera-imprezáriójának, Hammerstein Oszkárnak vezetése alatt áll, ki ez évre a legkiválóbb művészi erőket szerződtette és ezeket fölváltva a filadelfiai és a newyorki Manhattan operában működteti, mert mind a két intézet az ő tulajdonában van. * Szász dalosok jubileuma. Brassóból táviratozzák. A brassói szász dalegylet ötven éves jubileumára az erdélyi szászok és a romániai németek dalárai százával érkeztek Brassóba, hol vasárnap, hétfőn és kedden a hangversenyek, lakomák, üdvözlések és kirándulások egész sorozata folyt le. A dalosok versenyén a brassói magyar dalárda is részt vett, mégpedig nagy sikerrel. A magyar dalárda a jubiláló szász dalárdának egy tokaji borral töltött művészi faragású csutorát ajándékozott. * A színházak hírei. Az Operaházban holnap, szerdán Lakmé kerül színre, melynek czímszerepében Svärdström Valborg búcsúzik az Operaház közönségétől. A vendégművésznőn kívül közreműködnek az előadásban: Ambrusné (Ellen), Berts (Rosa), N. Valent (Bentsan), Payer (Mallika), Arányi (Gerald), Szemere (Milakantha), Mihályi (Frédéric), Kertész (Hadfi), Hegedűs (Dombén), Ney B. (Kouravar), Juhász (kereskedő). Vezényel Kerner István karnagy, rendező Alszeghy Kálmán főrendező. Az előadást az Operaház és a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára rendezik. (Rendkívüli bérletszünet XI. szám, kezdete hét és fél órakor.) A legközelebbi előadás szombaton, június 5-én lesz, mikor az ez idényben még szinte nem került Varázsfuvolát adják. Ez alkalommal Hajduné K. Ilona új szerepben lép fel, mint Pamina, Tamino szerepében pedig Kertész Vilmos, az Operaház ösztöndíjas tagja mutatkozik be. (Rendkívüli bérletszünet, 12. szám.) A Vígszínházban szombaton ismét a Vígszínház művészei játszanak, bemutatva Heltai Jenő új énekes darabját, az Édes teher-t, amelyre a színház egy hónapnál tovább készült. A Magyar Színházban csütörtökön huszonötödször kerül szinre Charles Marlowe kiváló komédiája, a Régi jó idők. A Régi jó időkkel egy estén Heltai tréfája, A nagy nő kerül szinte. A hét többi napja közül szerdán, pénteken és vasárnap este a Szabin nők elrablása czímű vígjátékot adják, míg szombaton a Hivatalnok uraknak az előadását ismétlik meg. A Király-színház színpadán vasárnap, június 6-án délután három órakor vizsgálati előadás lesz. Rákosi Szidi magánszínésziskolájának növendékei előadják a Koldusdiák czímű nagyhírű operettet. Az operettben részt vesz az iskolának csaknem összes növendéke. Jegyek erre a vizsgaelőadásra rendkívül olcsó (koronás) árakon válthatók. * Az új főrendező, Márffy Károlyt, a pozsonyi színtársulat titkárát, akit a pozsonyi német színészetről lapunkban írt és erőszakkal félreértett czikkéért a színügyi bizottság elüldözött Bálla társulatától, most Mezei Béla ,színigazgató a vezetése alatt álló győri színházhoz főrendezőnek szerződtette. Nagy elégtétel ez a tehetséges fiatalembernek a pozsonyi igazságtalanságért, másrészt művészi pályáján ez a szerződtetés nagy lépést jelent előre, mert bő alkalommal szolgál, hogy a színpadrendezés tudományában alaposan kiképezze magát. Mezei Béla elsőrendű társulata kétségkívül sokat nyert Márffy Károly szerződtetésével és bizonyos, hogy a győri közönség is mihamar megkedveli az ambiciózus új főrendezőt. * Magyar színészet Amerikában, Newyork és a környékbeli magyarságnak, mint nekünk írják, nagy élvezetben volt része a legutóbbi napokban. A magyar színtársulat elsőrendű előadásban, pazar kiállítással hozta szinte A víg özvegyet. A czímszerepet Almássy Irma, Darálót Thury Ilona játszották nagy sikerrel. Mindkét este zsúfolt ház előtt a közönség legnagyobb tetszésnyilvánítása mellett folyt le az előadás. E siker arra buzdította a társulat vezetőségét, hogy Lehár operettjét Amerika egyéb magyarlakta vidékein is bemutassák. A színtársulat tehát most a vidék összes nagyobb magyarlakta telepeit meglátogatja Newyorktól Chicagóig. Először is Bridgeport, Perth Amboy, Passaic, North Norwalk, New Brunswick került sorra. És innen tovább folytatólagosan Philadelphia, Trenton, Cleveland lesznek az állomás AZ ÚJSÁG* Szerda, 1909. junius 2. herczeg, Ördög, Rip van Winkle s a magyar szinműirodalom több kitűnő alkotását fogják bemutatni. Május huszonkettedikén búcsúzott Newyorkban a társulat primadonnája, Thury Ilona, ki hazautazott Magyarországba. Ez alkalommal Felhő Klári, Rátkay népszínműve került színre, melyben a művésznő a czímszerepet játszotta igen nagy sikerrel. Az előadás után a művésznő tiszteletére tánczmulatság volt a Webster Hallban —:—*r ?‘" ' *• A mai előadások: M. kir. Operaház: Lakmé. (Nilakantha: Szemere, Lakmé: Svärdström Valborg, miss Ellen: Ambrusné E, miss Rosa: Berts M., Mistress Bentson: N. Válent V., Gérard: Arányi, Frédéric: Mihályi, Mallika: Payer H., Hadfi: Kertész.) Kezdete fél 8 órakor. Nemzeti Szinház:A hálás utókor. (Ruyder dr.: Pethes, Mártha: Vízvári M., Ida: Cs. Alszeghy I., Rápolthy: Gál, Hegyi dr.: Ivánfi, Sebess: Mihályfi, Kerekes: Náday, detektív: Mészáros.) Kezdete fél 8 órakor. Vígszínház: A berlini Deutsches Theater vendégelőadása : Revolution in Krähwinkel. Kezdete 1 8 órakor. Magyar Színház : A szabin nők elrablása. (Zomotor: Réthey, Borbála: Bera P., Marianne: Mészáros G., Paula: Tóth I., Kontor dr.: Csortos, Borjádi: Boross, Marosán: Körmendy, Pista: Molnár, Róza: Forrai R.) Kezdete 8 órakor. Király-Színház: Jánoska. (A nagymama: Örley Fs., Böske: Kosáry A., Margit: Harmath I., László: Szirmai, Jánoska: Fényes A., Kázmér: Boross, a báró: Papír, Kovács: Csiszár, Magda: Csata J.) Kezdete 8 órakor. Fővárosi Nyári Színház: A szép gárdista. Kezdete fél 8 órakor. Uránia: A jövő háborúja. Kezdete8 órakor. FŐVÁROS. (A községi takarékpénztár.) A polgármester nagyszabású városi politikájában jelentékeny szerepet játszik a községi takarékpénztár felállítása. A polgármester ezt az ügyet is még a nyári szünet előtt el akarja intéztetni s pénteken már a pénzügyi bizottság tárgyalja a községi takarékpénztár alapszabályait. Arra számítanak, hogy a belügyminiszter még a szünet alatt jóváhagyja az alapszabályokat s őszkor már megnyithatják a községi takarékpénztárt. (Jóváhagyott üzletszabályzat.) A kereskedelmi miniszter a budapesti gyapjúárveréseknek, a jelenlegi engedélyes Magyar Általános Hitelbank által az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel egyetértőleg módosított üzletszabályzatát jóváhagyta. Szintúgy jóváhagyta a Budapesti bőröndös, szíjgyártó, nyerges és rokonszakmabeli segédek és segédmunkások betegsegélyző és temetkezési egyletének alapszabályait. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** A Képzőművészek Egyesülete június 4-én, csütörtökön délután hat órakor egyetemes ülést tart a városligeti Műcsarnok tanácstermében. Az ülés tárgyai : a veneziai magyar művészház és az Erzsébet-emlék ügyei. ** A Nemzeti Szalon gazdasági bizottsága június 3-án, szerdán délután ülést tart. Ezen az ülésen fogják hitelesen megállapítani az egyesület vagyoni mérlegét. ** Egy ismeretlen Gainsborough-kép. Az angol művészeti világnak megint szenzácziója van : felfedeztek egy eddig ismeretlen Gainsborough-képet. A festmény a staffordi kórházban függött és a kórház alapítóját, John Eldet ábrázolja életnagyságban. Jóllehet számtalan ember számtalanszor látta ezt a festményt, senki sem tudta, hogy Gainsboroughnak, a XVIII. század nagy angol arczképfestőjének ecsetje alól került ki. Lidheford grófnak, a kórház jelenlegi igazgatójának támadt végre az a gondolata, hogy hitelesen megállapíttatja, ki volt a festmény szerzője. Elhivatta a londoni National Gallery, meg a nemzeti képtár igazgatóját, kik mind a ketten alapos szakértői Gainsborough festési módjának. A két szakértő véleménye szerint a kép Gainsboroughnak egyik legszebb műve. A festményt már elszállították Londonba, ahol megrestaurálják s azután kiállítják a Royal Academy-ben. 1783-ban készült s festője százezer koronát kapott érte, amit közadakozás útján gyűjtöttek össze.