Az Ujság, 1909. október/2 (7. évfolyam, 245-258. szám)

1909-10-23 / 251. szám

14 KÖZGAZDASÁG. A bosnyák kormány közgazdasági új osztálya.­ ­ A bosnyák-herczegovinai országos kormány szervezetében lényeges változás történt. A IV. (épí­tészeti) osztály Styx és Passini osztályfőnökök vezetésével befejezte munkáját, műszaki téren megalkotván mindazt, a­mivel sürgősen pótolni kellett a megszállás előtti idők súlyos mulasz­tásait. Vasutakat, közutakat, hidakat, középüle­teket (iskolákat, kórházakat, hatósági székháza­­kat, kaszárnyákat, vásárcsarnokokat, közvágóhida­­kat stb.) épített, városokat rendezett, csatornázott és vízvezetékkel ellátott, folyóvizeket szabályo­zott, talajjavítási munkálatokat végezett. A bos­nyák-herczegovinai szolgálatban álló magyar és osztrák technikusok harminc­ év alatt modern színvonalon álló, fényes sikerű tevékenységet fej­tett ki, a­melyre büszkén tekinthetnek vissza és a­melylyel méltán kivívták Európa szakemberei­nek dicséretét. Ezen a téren immáron nincsen egyéb hátra, mint az évről-évre fölmerülő munka elvégzése és az országos kormány úgy találta, hogy erre a czélra fölösleges továbbra is föntartani az építészeti osz­tályt. Helyette a közgazdasági tevékenység egy­séges, tervszerű és nyomatékos intézésére új osz­tály szerveztetett, a­melynek hatáskörébe fog tar­tani : kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, állat­­tenyésztés, közmunka. A bosnyák-herczegovinai államvasutak, a­melyek eddig a IV. osztály által kezeltettek, közvetetlenül a közös pénzügyminisz­tériumnak rendeltetnek alá; vezetésükben azon­ban nem történik változás, a­mennyiben Schnack Károly udvari tanácsos továbbra is vezérigazgató marad. Az építészeti osztály helyére lépő új IV. osz­tály élére Mikuli Jakab lovag udvari tanácsos kerül, a­kinek kinevezését osztályfőnökké minap jelentettük. Mikuli azon kiváló hivatalnokoknak egyike, a­kiknek jórészt köszönhető a bosnyák­­herczegovinai kormányzat általánosan elismert sikere. Eddig az I. (beligazgatási) osztályba soro­zott mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi ügy­osztályt vezette nagy szeretettel, hozzáértéssel és elismerésre méltó eredménynyel. A földművelést és állattenyésztést kiemelte elmaradottságából és út­ját egyengette gyors fejlődésének, az ipar és kereskedelem érdekeit liberális szellemben elő­mozdította. Szélesebb és önállóbb hatáskörben, mint a IV. osztály vezetője ezentúl hasznosabb és gyümölcsözőbb munkásságot várhatunk tőle. Ma­gyarországon annál rokonszenvesebb ennek az európai műveltségű gavallérnak kinevezése bosnyák herczegovinai osztályfőnökké, mert nagybátyja Bem alatt vitézül harczolt a magyar szabadságért és Mikuli Jakab lovag maga is örökölte az előkelő családjában hagyományos szeretetet a magyar nemzet iránt. A tarifa-bizottság ülése. Félhivatalosan jelen­tik : Az országos közlekedési tanács tarifa­bizott­sága ma délután öt órakor Szterényi államtitkár elnöklésével ülést tartott a kereskedelmi minisz­térium nagy tanácskozási termében. Az ülésen megjelent Wekerle miniszterelnök is. Hajnal Vilmos miniszteri osztálytanácsos előadása alapján a tarifa-bizottság több rendbeli díjkedvezmény ügyét tárgyalta. Nagyon csodálatosnak tartjuk, hogy tegnap még nagy reklámot csaptak annak a nyilatkozat­nak, melyet Szterényi fog tenni a tarifa-bizottság mai ülésén az osztrák harczi tarifákról, mára pedig egy öt soros hírecskévé zsugorodott össze a nagy­jelentőségűnek ígért hivatalos nyilatkozat. Talán Wekerle jelenléte volt oka e csodás fordulatnak ? A bankkamatláb. A mérvadó pénzpiac­okon az Angol Bank kamatlábemelésében fordulatot látnak a nemzetközi pénzviszonyokban. Különösen Németországban keltett élénk feltűnést az a tény, hogy az Angol Bank egy teljes százalékkal emelte a rátát, s rámutatnak arra a tényre, hogy két hét alatt 21/ó -ról 5%-a, tehát kétszeresére emelkedett a hivatalos angol bankkamatláb, a­mi a legnagyobb ritkaság. Csak 1907-ben történt hasonló eset, a­mikor az emlékezetes pénzválság idejében az október 31 és november 7-iki hét alatt a kamat­lábat gyors egymásutánban 40%-ról 7%-ra emelte. Németországban attól tartanak, hogy az ottani piac­okon újabb feszültség fog beállani, mely a birodalmi bankot szintén kamatlábemelésre kész­teti. Ma ugyan nyugodtabban ítélik meg a hely­zetet, de közel fekszik annak a lehetősége, hogy a német arany nagyobb elvonása a kamatlábemelést szükségessé teszi.­­ Az Oszták-Ma­gyar Bank főtanácsa jövő csütörtökön tart ülést, a­melyen kétségkívül szóba kerül a pénzpiaci helyzete. Habár az ultimaszükséglet következtében az adóköteles bankjegyforgalom előrelátható, ez aligha lesz döntő befolyással a jegybank kamatlábpolitikájára. Ka­matlábemelésről csak akkor lehet szó, hogyha a londoni kamatlábemelés következtében nagyobb­­m­érvű­ aranyelvonások történnének. A búzaárak. Hosszú idő óta ma először tapasz­talható a határidőpiac­on a búzaárak erősebb csökkenése. Ennek fő oka az, hogy két-három nagy helybeli c­ég mintegy 100.000 mm. argentínai bú­zát vásárolt, a­mely mennyiség februárban lesz Fiuméban. Számításuk szerint e búza ideszállítva, kissé drágább a piac­i áraknál, azonban a vevők mégis az áprilisi búzát használták föl arbitrage eladásaikra és a ma eladott tekintélyes mennyiség e terminus árára okvetlenül hatással volt. A kész­áru mellett a folyó terminus (októberi búza) ár­csökkenése csak alig néhány fillért tett ki, mivel a fedezéseket most, a határidő vége felé, ezúttal nehezebben lehetett eszközölni. Német lisztimport Ausztriába. Fölötte érdekes Iliit vett egy nagy budapesti malom vorarlbergi képviselőjétől a Molnárok Lapja. Az utóbbi hetek­ben nagymennyiségű német lisztet importálnak Vorarlbergbe és részint Tirolba is. Ezt az importot lehetővé teszi a német beviteli­ jegyrendszer, mely­nek alapján délnémetországi malmok métermá­zsánként 15 korona kiviteli prémiumot élveznek az exportált 0-ás liszt után. Miután a lisztvámot (10.50 K.) ilyképpen sikerül áthidalni, teljesen érthető, hogy a német liszt versenyképes az osztrák piac­okon. A német lisztinvázió igen nagy izgalmat kelt a vorarlbergi és tiroli malomiparosok körében, a­kiknek csak nemrégiben sikerült némiképp ki­szorítani a magyar lisztet vidékükről. Történt ez nagyrészt a kiegyezés azon magyar részről könnyel­műen koncredált rendelkezése révén, a­mely az álai lisztforgalmat lehetetlenné tette. Az újólag csapdába került malomiparosok most olyképp próbálnak védekezni, hogy ráfogják a német lisztimportra, hogy az a fennálló vámszerződésünk­nek kijátszását jelenti. Úgy hírlik, hogy a vorarl­bergi és tiroli malomegyesületek legközelebb közös beadványt intéznek ily értelemben az osztrák kormányhoz és követelni fogják, hogy a német beviteli jegyrendszer ezen visszaéléseinek elejét vegyék. A gáztársaság osztaléka. Az általános osztrák­magyar légszesztársulat — mint Triesztből jelen­tik — ma igazgatósági ülést tartott, a­melyen elhatározták, hogy a november 18-ára összehívott közgyűlésen a július végével lezárt üzletévre vo­natkozólag 70 korona osztalék kifizetését fogják javasolni. A tőzsdetanács ülése. A tőzsdetanács ma dél­után Simon Jakab alelnök elnöklete alatt teljes ülést tartott, a­melyen elrendelte a Magyar Orszá­gos Központi Takarékpénztár záloglevelei 2000 koronás czimleteinek tőzsdei lajstromozását és jegyzését. Ezután a tanács a folyó ügyeket intézte el. Egy legutóbb előfordult eset alkalmából, a­mi­dőn egy Bécsben lakó ügynök a budapesti tőzsdén ügynöki működést szándékozott kifejteni, megálla­pította, hogy a fennálló szabályok értelmében a budapesti tőzsdén alkuszi ügyletekkel csak tőzsde­tagok foglalkozhatnak. Ipari vándorgyűjtemények. A kereskedelmi minisztérium a drágább szakmunkákból és minta­tárgyakból, a­miket az egyes ipari szakintézetek nem szerezhetnek be, vándorgyűjteményeket ala­kított, a­melyek meghatározott id­ő alatt az összes intézeteknél megfordulnak. Ezt az intézményt újabban kibővítették azzal, hogy a rajzoktatás egyöntetűsége végett a különböző intézetekben készített tanulórajzokból is vándorgyűjteménye­ket alakítottak. A mesterséges zsiradékok árusítása. A föld­mivelésügyi miniszter utasította a hatóságokat, hogy a mesterséges zsiradékok árusítását szigo­rúan ellenőrizzék és mindazoknál a sütőknél, a­kik tésztaneműeket margarinnal vagy bármi néven nevezendő mesterséges ételzsírokkal készítenek, szintén tartsanak ellenőrző szemléket annak meg­­állapítása végett, hogy ezek a tésztaneműek ké­szítési módját a szabályrendeletnek is megfelelően szabályosan jelzik-e. Nemzetközi kongresszus a hamisítások meg­­gátlására. Pak­sból jelentik: Az élelmiszerek és gyógyáruk hamisításának megakadályozása czél­­jából Párisban ülésező második nemzetközi kon­gresszus ünnepélyes megnyitását követőleg az egyes szakosztályok megkezdették üléseiket. A második szakosztály éle, mely a liszt és lisztfélék vizsgálatával foglalkozik, azt a javaslatot terjesz­tették, hogy a lisztbe 4%-ig terjedhető babliszt belekeverhető legyen. Ezen, a magyar érdekekre sérelmes meghatározás ellen felszólaltak a magyar kiküldöttek és kifejtették, hogy az 1895. évi XLVI. t.-cz. értelmében a lisztbe semmiféle idegen anyag bele nem keverhető s az ilyen liszteket Magyarország területén elkobozzák. A szakosztály ezt tudomásul vette, annál is inkább, mert maga a földmivelésügyi miniszter a nemzetközi meg­állapodások egyik alapelvének mondta ki azt a követelményt, hogy ha valamely ország földje vagy ipara egyik vagy másik termékének meg­kívántató alkatrészeit és minőségét meghatározta és megállapította azokat a szabályokat, melyek egy bizonyos (közgazdaságilag fontos) termékét után­zás vagy hamisítás ellen megvédelmezni hivatják, akkor a többi államnak is kötelessége legyen ezen terméknek saját területén is ugyanazt az oltalmat biztosítani. Cserháti Sándor emléke. Az O. M. G. E. igaz­gatóválasztmánya elhatározta, hogy Cserháti Sán­dor emlékét, ki kíslésösen a növénytermesztés ér­dekében kifejtett önálló tudományos kísérleteivel szerzett érdemeket, irodalmi alapítványnyal fogja megörökíteni és e mellett volt működési helyen emlékművet állít fel. Husiparosok Köre. A husiparosok tegnap meg­alakították a Husiparosok Körét. A kör hivatva lesz a közös szakipari kérdéseket előkészíteni, kez­­deményezőleg fellépni, gondoskodni a tagok to­vábbképzéséről stb. Az alakuló ülésen megállapí­­tották az alapszabálytervezetet. A választások eredménye a következő: Díszelnökök lettek: Preuszner Ferencz, a közvágóhidak és vásárterek igazgatója és Demkó Dezső vásárpénztári igazgató, elnök Simon Imre, társelnök Weisz Jakab, al­­elnökök : Bittner János, Lindmayer György, Braun Samu és Brauch Ferencz, titkár Komáromi Sán­dor. A közgyűlés elhatározta, hogy a kör heten­­kint pénteken és hétfőn összejövetelt tart. Eladó szeszmoslék. A szeszadótörvény értel­mében a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdéktől évenként elvont kontingensért nyújtandó kártala­nításra csak azok a szeszfőzdék tarthatnak igényt, a­melyek a szeszfőzdéből kikerülő moslékot vagy maguk használják fel, vagy pedig hazai gazdasá­goknak adják el. A törvény e rendelkezése alapján október hó 2-ig beérkezett jelentések szerint Hirsch Ödön kolozsvári (Magyar­ utcza 43.) szesz­főzde-vállalkozó c­égnél október—deczember hó­napok folyamán mintegy 1200 mm., a Gsch­windt­­féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár részvény­­társaság budapesti czégnél (VIII., József-körút 58.) mintegy 700 mm., a Neumann Testvérek aradi czégnél pedig ugyancsak a fenti évnegyedre mint­egy 5000 métermázsa szeszmoslék kerül eladásra. Kitüntetett gazdasági cseléd. A földmivelésügyi miniszter Porubszky János béresgazdát, ki már negyven­hét évet meghaladó idő óta van Hunyady László gróf földbirtokos ürmelyi uradalmánál, disz­éremmel tün­tette ki. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet f. hó 21-iki kelettel a következő fizetésképtelenségeket közli: Heksch Manó kereskedő Buziás-fürd­ő; Kuttner Leó kereskedő Kaposvár ; Berger Lipót (Berger L.-czég tulajdonosa) eczetgyáros Budapest. Az iparfelügyelőség köréből. A kereskedelemügyi miniszter Somogyi László gépészmérnököt fizetéstelen ipari segédfelügyelővé kinevezte, Szabóka­ Károly ipari segédfelügyelőt pedig a nagybecskereki iparfelügyelői kerület vezetésével bízta meg. Új postahivatal. A budapesti posta- és távirda­­igazgatóság közhírré teszi, hogy Pest-Pilis-Solt-­oiskun­­megye Erzsébetfalva községében »Erzsébetfalva 2.« el­nevezéssel november 1-én Ill­ad osztályú (nem kincs­tári) postahivatal lép életbe. AZ ÚJSÁG Szombat, 1909. október 23."

Next