Az Ujság, 1910. április/1 (8. évfolyam, 77-89. szám)

1910-04-05 / 80. szám

Kedd, 1910. április 5. AZ ÚJSÁG Az a sinnemündei jelentés, hogy a »Pommern« másik áldozatának, Delbrück dr. képviselőnek holttestét megtalálták, nem nyert megerősítést. Kösslinből jelentik : Abegg Richárd dr. bo­roszlói egyetemi tanár tegnap itt léghajójának kikötése alkalmával szerencsétlenül járt és a kór­házban agyrázkódás következtében meghalt. A léghajóban vele együtt voltak még neje, egy másik boroszlói asszony és Gerstel mérnök. A kösslini léghajószerencsétlenség dolgában éjjel még a következőket jelentik : A léghajó utasai, Abegg dr. egyetemi tanár neje, unokahuga, vala­mint Gerstel mérnök Fatzik közelében kiszállottak, a midőn a léghajót hirtelen támadt szélroham a magasba vitte. Abegg tanárt Barnow falu közelé­ben súlyosan sebesülten találták. Azonnal a köss­lini kórházba hozták, a­hol az éj folyamán meg­halt. Prágából táviratozzák­. Hieronymus mérnök aviatikus, ki ma délután a kuchersbaci téren egy Blériot-készülékkel nagy közönség előtt fel­szállni készült, reggel egy próbarepülés alatt le­zuhant. A készülék egyik szárnya összetört. Az aviatikus több rendbeli zúzódást szenvedett. A délutáni repülés, a­melyet tegnap kedvezőtlen időjárás miatt mára halasztottak, elmaradt. Braunschweigból jelentik : A Braunschweig léghajó, mely tegnap délelőtt 9 órakor szállott fel, délután 4 órakor Kraempfe mellett leszállott. A leszálláskor a ballonban utazó Lebecko gyáros csonttörést szenvedett. San­ Sebastianból Le Bion aviatikus szerencsét­lenségéről még a következőket jelentik : A halált azon ütések okozták, a­melyeket az aviatikus készülékének lezuhanása következtében szenve­dett. Az orvosok hiába fáradoztak, hogy a le­zuhant aviatikust életre keltsék. — Az új gyermekágyas-otthon megnyitása. Ma délelőtt nyílt meg impozáns ünnepség ke­retében a főváros legújabb és legszebb hivatású jótékonyezélű intézménye, a csepeli Weisz Alice gyermekágyas-otthona, a­mely a Pesti Izraelita Nőegylet gondozása és felügyelete alatt áll. Az ünnepségen nagyszámú és igen válogatott közön­ség volt jelen. A látogatók sorában ott voltak : Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Hiero­­nymi Károly kereskedelemügyi miniszter, Jakabffy Imre és Bezerédj Viktor államtitkárok, Fülepp Kálmán fő­polgármester, Vaszilievits János dr. alpolgármester, Müller Kálmán báró főrendiházi tag, Schweitzer Ede altábornagy, Hanvay Sándor elöljáró, Magyarevits Mladen dr. tiszti főorvos, Breitner L. Zsigmond udvari tanácsos, Dirner Gusztáv dr. és Báron Jónás dr. egyetemi tanárok, Bródy Samu dr. fővárosi bizottsági tag, Singer Zsigmond főszerkesztő, Adler Illés, Hevesi Simon és Fischer Gyula főrabbik, Lazarus főkántor, Weiszburg Gyula dr., a pesti izr. hitközség főtitkára, Petri Elek ref. lelkész, Neumann Frigyesné és Schwarz Sándorné, a nőegylet alelnökei, erényi Ullmann Gyuláné, Szirmai Oszkárné, tószegi Freund Ferenczné, budai Goldberger Berthold és neje, baranyavári Ullmann Emilné, maróthi Fürst Lászlóné, gelsei Guttmann Vilmos báró és neje, hatvani Deutsch Sándor, jánosi Engel Gyula és neje, Breitner L. Zsig­­mondné, Ullmann Adolfné, Mauthner Alfréd és neje, Gomperz Miksáné, Mauthner Ödön és neje, Blum Ödön dr. és mások. Megjelent az ünnepségen az alapító csepeli Weisz Manfréd és családja, Quittner Zsigmond, az Otthon építője és a társegyesületek képviseletében a következők: Kéllyei Rickl Gyula miniszteri tanácsos és Horváth Dániel dr. a Patronage-Egyesületek Országos Szövetsége, Szé­kely Ferencz és Bartos Kálmán dr. az Izraelita Patronage- Egyesület, Biberauer Richárd a református egyház, Kohner Adolf és Kemény Dávid az Izraelita Kézmű- és Földmivelési Egylet, Winterberg Gyula és Grauer Vil­mos dr. az Izraelita Szent­ Egylet, Sennyei József dr. az Anya- és Csecsemővédő­ Egylet, Bakonyi Kálmán dr. az Országos Gyermekvédő­ Egyesület és Kállay Ferenczné a Klotild-szeretetház részéről. Az Otthon nagytermében gyülekezett a ven­dégsereg, a­melyet dr. Neumann Árminné üdvö­zölt az elnökség nevében. Az üdvözlő szavak után Kajári László titkár-helyettes ismertette az intéz­mény létesítésének történetét. Jelentésében kö­szönetet mondott az alapítónak, csepeli Weisz Manfrédnak, a­ki páratlan áldozatkészségével az első, 120.000 koronás alapítványát az intézet mielőbbi létesülése érdekében kiegészítette úgy, hogy az építés és berendezés összes költségeit, több mint 300.000 koronát fedezte. Köszönetet mondott a székesfőváros közönségének is, a­mely a teleknek kedvezményes áron való átengedésé­vel segítette elő az intézet létesülését. A jelentés kapcsán a megjelent közönség lelkes ováczióban részesítette csepeli Weisz Manfrédot. Ezután Te­­mesváry Rezső dr. egyetemi magántanár, az in­tézet főorvosa ismertette az intézet berendezését. Az ismertetések után Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök mondott meleg szavakban köszönetet a magyar kormány nevében úgy az alapítónak, mint mindazoknak, a­kik ezt az inté­zetet létrehozták. Végül Vaszilievits János dr. alpolgármester köszönte meg a főváros nevében azt, hogy egy ilyen, a maga nemében páratlan és gyönyörű szép intézettel gazdagították a fővárost. Az ünnepélyes ülés után a vendégek, élükön a miniszterekkel, Temesváry Rezső dr. és Quittner Zsigmond műépítész vezetésével és kalauzolásával megtekintették az intézet mintaszerű helyiségeit és teljesen modern, az orvosi tudomány minden követelményének megfelelő berendezését. A miniszterelnök nagy figyelemmel hallgatta a főorvos magyarázatait és távozásakor ismétel­ten megelégedését fejezte ki az intézet létesülése felett. Az intézmény már ma megkezdte áldásos működését, a­mennyiben az első beteget ma vették fel az intézetbe. — Öngyilkos úrileány. Vasárnap este agyon­lőtte magát Logody­ utcza 73. számú lakásán Akter Anna, Akter Sándor nyugalmazott pénz­ügyi tanácsos 21 éves leánya, Akter Anna szerelmes volt és nem lehetett azé, a­kit szeretett. A család látva a leány életunt hangulatát, állandóan őriztette. Vasárnap reggel nyugodtabb­­nak látszott, sőt délután már jókedvű is volt, a­miből a család tagjai arra következtettek, hogy végleg megnyugodott. Mint a később bekövet­kezett katasztrófa mutatja, a leány jó kedve csak tettetett volt, hogy hozzátartozóit félrevezesse. Este hét óra után hirtelen eltűnt nővérei társasá­gából. Mintegy tíz perc­ig volt távol, a­mikor egy­szerre lövés zaja riasztotta fel a házbelieket. A dördí­lés a lépcsőházból hallatszott. Elsőnek Jolán nővére rohant ki. A lépcsőházban találta nő­vérét, a­ki Browning-revolvert szorongatott a kezében s abban a pillanatban másodszor is a szájába lőtt. Vértől elborítva esett össze. A szeren­csétlen leányt testvérei a karjukon vitték a szo­bába és nyomban a mentőket hívták segítségül. A mentők automobilon siettek az eset színhelyére, de mire oda megérkeztek, a boldogtalan teremtés meghalt . A rendőri bizottság mely megjelent a hely­színen, megállapította, hogy Akter Anna kétszer lőtt magára. Nagy izgalmában először a levegőbe lőtt, a második golyó azonban a szájpadlásán keresztül az­­agyába fúródott. A revolvert bátyja íróasztalának a fiókjából vette ki. Levelet nem hagyott hátra. Az öngyilkos leány vagyonos szülők gyermeke. Akter Sándor nyugalmazott pénzügyi tanácsos, a Logody-utcza 73. számú ház a saját tulajdona. Minden gyermekét kenyérkereső pá­lyára nevelte­. Öt leánya közül Jolán vezette a ház­tartást, Anna, Gabriella, Elek és Malvin hivatalnok­nők voltak. Anna egy előkelő pénzintézetnél volt alkalmazva. A tanácsosnak még két fia van, István napidíjas, László gyakornok a pénzügy­minisztériumban. A fiatal leány öngyilkossága nagy megdöbbenést és mély részvétet keltett Buda­pesten, az előkelő társadalomban nagyon szeret­ték az intelligens, nagy műveltségű Akter-lányokat. •­ Sztrájkoló tengerészek. Marseilleből táv­iratoztak, hogy a Moulouja gőzös 12 fűtőjét, kik a hajóról megszöktek és vonakodtak a tengerészeti bíróság előtt megjelenni, ma délelőtt letartóz­tatták. Erre a bejegyzett tengerészek ma délelőtt tüntetést rendeztek 24 órai tiltakozó sztrájk érde­kében és megkísérelték, hogy a Bastiába indulásra készenálló postagőzöst feltartóztassák. A rendőr­ség megakadályozta e szándékot. Az Oranba készülő Villé de Naples postagőzös kellő legény­ség hiánya miatt nem indulhatott el. A bejegyzett­­tengerészek szindikátusának ma közzétett felhívására az összes hajóstársaságok hajóinak legénysége sztrájkba lépett. A szindikátus kiáltványa felszólítja a ten­gerészeket, hogy az általános sztrájkot mindaddig tartsák fenn, a­míg a Bonlogna letartóztatott fűtőit szabadlábra nem helyezik. Minthogy a hajók indulását nem vehetik biztosra, a Transatlantique hajóstársaság visszafizeti a menetdíjakat. Marseilleből táviratozzák . A Compagnie Ge­nerale Transatlantique a kormánytól haditenge­részeti matrózok kirendelését kérte, hogy le­bonyolíthassa a tuniszi és algíri postát és a sze­mélyszállítást gőzöseivel. A lajstromozott tenge­részek szövetsége kiáltványt bocsátott ki, mely­ben sztrájkra szólítja fel az összes kikötők szövet­séges szindikátusait. Teutonból táviratozzák, hogy a lajstromozott tengerészek ott is kimondották a sztrájkot.­­ Az ököritói katasztrófa. Lánczy Leó fő­rendiházi tag Firenzéből táviratot intézett Khuen- Héderváry Károly gróf miniszterelnökhöz, a­mely­ben tudatja, hogy fájdalmasan megilletődve érte­sült az ököritói katasztrófáról és ezer koronát adományoz a hátramaradottak segélyezésére. — Házasságok. Eitner Zsigmond és néhai Fülöp Erzsébet leányát, Margitot, Sümegről eljegyezte Nedeczky Miklós és neje szül. Holényi Mária fia, Jenő, vármegyei szolgabiró Nagyszombatból. Bárdos Izsó dr. szabadkai ügyvéd eljegyezte Kohn Antal leányát, Belluskát, Halasról. Studinka Mártát, Studinka Zsigmond kir. pénzügyi tanácsos, kir. helyszinelési felügyelő és neje, babócsai Horváth Ilona leányát tegnap vezette oltárhoz a pozsonyi koronázási dómban borsodi és katymári Latinovits Mária, Latinovits Pál volt bácsmegyei főispán, nagybirtokos és neje néhai Sliborszky Janette fia. Násznagyok voltak: dabasi Halász Lajos budapesti kir. főügyészhelyettes és nagybányai Horthy István cs. és kir. huszárőrnagy. Toffler Gyula kir. posta és távirda mérnök Buda­pestről eljegyezte Hochfelder Juliskát, Hochfelder József leányát Kézsmárkról. — Megégett gyermekek. Borzalmas szeren­csétlenség történt tegnap a főváros közelében lévő Szentlőrinczen. Farkas Gyula népiskolai igazgató négy éves kis­lánya több gyermekkel az iskola udvarán álló disznóólba ment be játszani, a­mely­ben nagy csomó friss szalma volt összehordva. A gyermekek úgy látszik gyufával játszhattak, mert egyszerre lábot vetett a disznóól egész belseje. A megrémült gyermekek sikoltva, égő ruhácskával menekültek a tűztengerből. Az elősiető háziak hamarosan leszaggatták a gyermekek égő ruhács­káit, de azért valamennyit ápolás alá kellett venni, mert tele voltak égési sebekkel. Borzalmas a sze­rencsétlenségben, hogy Farkas Gyula igazgató leánykája bent maradt az égő disznóólban és oda­égett. A kis­lány úgy látszik legbelül volt és a lángtenger elvágta a kijárás elől. A szerencsétlen apa majd eszét vesztette gyermeke szörnyű pusz­tulásán. — Vagdalkozó huszár. Az éjszaka Freund János husz éves fehérneműtisztitó a Tisza Kálmán-téren talál­kozott régi ismerősével, Pandovics Ilona nyomdász­­leánynyal, a­ki két huszár társaságában volt. Freund megszólította a leányt. Ez annyira dühbe hozta az egyik huszárt, hogy kardot rántott és Freundot hasbaszúrta. A súlyosan sebesült legényt a Rókus-kórházba vitték, a vérengző huszárt pedig a katonai hatóság letartóztatta. — Nagy tűz a vidéken. Sátoraljaújhelyről jelentik . Tegnap Sztropkón nagy tűzvész pusz­tított, a­mely 24 házat és melléképületeit ham­vasztotta el. Az istállóban több állat elpusztult. Emberéletben nem esett kár. A különben is sze­gény sorsú sztropkóiak fel­segélyezésére a főszolga­bíró, Malonyay gyűjtést indított. A tüzet a nagy szél miatt nehezen lehetett lokalizálni. — Veszedelmes férj. Vasárnap megjelent a főkapitányságon Bécsi Antal kávéfőző felesége és elpanaszolta, hogy a férje leszúrással, agyonütés­­sel fenyegeti. Folyton veri és nem mer otthon maradni. A rendőrség detektívekkel a főkapitány­ságra vitette Bécsi Antalt, a­ki a hivatalos szobá­ban dühöngeni kezdett, a feleségére rontott, rend­őröknek kellett lefogni. A toporzékoló ember egyre azzal fenyegetőzött, hogy nem nyugszik addig, a­míg a feleségét ki nem végzi. Bécsi Antal rabiátus ember. Nemrég a cselédje ujját harapta le. E miatt már eljárás folyik ellene. A rendőrség letartóztatta. — Halálozások. Wasmer Antal báró április 2-án életének 51-ik évében Budapesten meghalt. Barátosi Beder Károly budapesti m. kir. fővám­­hivatali főellenőr márczius hó 31-én életének 56-ik évé­ben Budapesten meghalt. Eichnar Mór nyugalmazott főtanító, a koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa e hó 2-án életének 92-ik évében Saitzban (Morvaország) meghalt. Halász Nátán nyug. iskolaigazgató 77 éves korában meghalt Budapesten. Az elhunyt 58 évig működ­ött a népoktatás terén ritka szakértelemmel és lelkes buzgó­­sággal. Ebből az időből 42 esztendőt töltött el Buda­pesten, mint a pesti izr. hitközség elemi és polgári leányiskolájának igazgatója. Temetése, a­melyet a pesti izr. hitközség rendez, holnap, kedden, délután három órakor lesz a Sip-utczai iskolaépületből. Óváry Lajos, a nagyváradi kereskedelmi kamara iparos osztályának alelnöke 55 éves korában Nagy­váradon meghalt. Rittersfeldi és madari Kreybig Károlyné született de Heck Emma életének 70-ik évében folyó évi április hó 3-án Szegeden meghalt. — A részeg ember halála. Az éjszaka nagy mulatozás után tért haza Ilona-utcza 8. számú lakására Vida Sándor 58 éves földmives. Nem­régiben Mezőtúrról utazott a fővárosba, a­hol az Ilona-utcza 8. számú ház építkezésénél kapott munkát. A félig kész ház egyik szobájában húzó­dott meg. Deszkapadló vezetett a szobájához s a mint részegen ezen a padlón akart átmenni, elveszítette az egyensúlyt és a négy méter magas­ból lezuhant. Nyomban meghalt. Holttestét a bonettani intézetbe vitték. 13

Next