Az Ujság, 1910. augusztus/1 (8. évfolyam, 182-193. szám)

1910-08-02 / 182. szám

Kedd, 1910. augusztus 2. "­­' - ---------— AZ ÚJSÁG elnökével is. Magdics dr. ez értekezlet folytán a horvát jogpártot keddre, értekezletre hívta egybe. Ezen az értekezleten megvitatják a politikai hely­zetet és tárgyalni fognak egy módozatot, a­mely a horvát országgyűlés feloszlatása nélkül is meg­adhatja a kibontakozás alapját. a Minisztertanács. A kormány tagjai e héten, talán csütörtökön délután ülnek össze a szünetek előtt való utolsó minisztertanácsra.­­ A román metropolita a miniszterelnöknél. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délután Metianu János nagyszebeni román metro­polita látogatását fogadta. A beszélgetés során szóba került a románsággal való béke megterem­tésének kívánatos volta is. Metianu metropolita holnap Zichy János gróf közoktatásügyi minisz­tert keresi föl. — A miniszterelnök utazása. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök hédervári birtokáról, a­hol a vasár­napot töltötte, ma délelőtt visszaérkezett Budapestre. A miniszterelnök a főrendiház ülése után csak néhány napig marad Budapesten, hogy a tárczája körébe tartozó egyes függő ügyeket elintézzen. Tizenhetedikén tér vissza a fővárosba és a király születésenapján, augusztus 18-án a miniszterelnöki palotában díszebédet ad. “ Pro­grammbeszédek. Verseczen vasárnap mondott programmbeszédet a munkapárt jelöltje , Karátson Lajos honvédelmi államtitkár. Röviden összegezte a kormány programmját, a­melynek ő is rendületlen híve. Ezután a katonai kérdésről szólott. — Hogy az új véderőtörvény — mondotta — a kétéves vagy a hároméves szolgálati kötelezettség elvén épül-e föl, az ma még nincs eldöntve. Katonai szempontból, a hadsereg katonai értékének szem­pontjából ez alig tenne különbséget. Ez a kérdés elsősorban gazdasági kérdés s azért nagyon meg­gondolandó, hogy azzal a sok költséggel és áldo­zattal, a­mivel a kétéves szolgálati kötelezettség behozatala járna, arányban áll-e az a gazdasági előny, a­mely a kétéves szolgálat nyomán egyebek­ben mutatkoznék. A benyújtandó törvényjavas­latnak azonban mindenesetre olyan rendelkezé­seket kell tartalmaznia, a­melyek a polgári hivatás érdekeit sem tévesztik szem elől, a­melyek az ország lakosságának gazdasági kívánalmait, főleg az ipari és mezőgazdasági rétegek szabadabb mozgását, gazdasági helyzetüknek katonai szol­gálati kötelezettségükkel való összhangba hozá­sát lehetővé teszik. A­mi pedig a hadsereg nem­zeti szellemét illeti, hangsúlyozza, hogy a kor­mány az 1903-ik évi kilenczes bizottsági programja alapján áll. De ezzel kapcsolatban helyet foglal a kormány intenc­iói között a magyar nyelv hasz­nálatának a katonai büntető eljárásban való kellő biztosítása is. Végül kiemeli, hogy a honvédség létszámszaporítása elkerülhetetlen s az új véderő­­törvény megalkotásával kapcsolatban ez a kérdés is aktuális lesz. s. Karátson államtitkár fejtegetéseit, a­melye­ket később németül is elmondott, zajos tetszéssel fogadták. Az államtitkár kíséretében Verseczen voltak Craimon Dezső báró, Solymossy Ödön báró, Bethlen Pál gróf, Teleszky Kristóf, Pescha Miklós, Popovics István képviselők, ma este pedig Székely Ferencz igazságügyminiszter és Herczeg Ferencz utaztak Verseczre és Karátsonnal együtt szerdáig maradnak ott.­­ Körmöczbányán Weiner Gyula dr., a munka­párt képviselőjelöltje vasárnap mondott beszédet. Kürthy Lajos főispán, Keltz Gyula, Haydin Imre, Hegedűs Kálmán, Csuzy Pál és Szász Pál kép­viselők kisérték a kerületbe. — Iglón Mülnnich Kálmán udvari tanácsos munkapártival szemben a Kossuth-párt Ritók János dr. szepesolaszi orvost jelölte. — Miskolczon Görgey László, a munkapárt jelöltje vasárnap akarta programm­­beszédét elmondani, de a gyűlést megelőzőleg rosszul lett s ezért programmbeszédét Nagy Péter dr., a párt jegyzője felolvasta. Azután Melczer László képviselő beszélt Görgey érde­kében. * * * Szarvas — Liptószentmiklós: Az országgyűlési nemzeti munkapárt végrehajtó­ bizottsága ma este tartott ülésében döntött Zsilinszky Mihály kettős mandátuma dolgában. A döntés szerint Zsilinszky a szarvasi mandá­tumot tartja meg s a liptószentmiklósiról mond le.­­. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház bizottságai ma délután 4 órakor tartott ülésükben tárgyalták a képviselőház által elintézett törvény­­javaslatokat. A kormány részéről megjelentek: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Hieronymi Károly, Lukács László, Székely Fe­rencz és Hazai Samu miniszterek, Kazy József földmivelésügyi államtitkár, Lors Vilmos és Parr Géza miniszteri tanácsosok. A közjogi és­ törvénykezési bizottság Forster Gyula báró elnöksége alatt az újonczjavaslatokat és az ezzel kapcsolatos miniszteri jelentéseket tárgyalta és azokhoz Hazai Samu honvédelmi miniszter rövid felszólalása után változtatás nélkül hozzájárult. Zoltán Elek elnöksége alatt pedig a konzuli bíráskodásra vonatkozó törvény­­javaslatot — Székely Ferencz igazságügyminiszter tájé­koztató felszólalása után — szintén vita nélkül elfogadta. A­­pénzügyi bizottságnak Harkányi Frigyes báró elnöksége alatt tartott ülésében Hertelendy Ferencz bizottsági jegyző ismertette az indemnitásra, valamint az 560 milliós beruházási kölcsönre vonatkozó törvény­­javaslatokat. Az utóbbinál Harkányi Frigyes báró utalva a kibocsátandó kötvényeknek a franczia piac­on való elhelyezése tekintetében felmerült hírekre, felvilágosítást kért a pénzügyminisztertől, nagy súlyt helyezve arra, hogy a kötvények elhelyezése czéljából a franczia piac­ is igénybe legyen vehető, minthogy különben csak az angol és német piac­ra volnánk utalva, melyek közül az előbbi a gyarmatoknál való lekötöttsége révén alig jöhetne számításba. Lukács László pénzügyminiszter a felmerült híreszteléseknek nem tulajdonít komolyabb jelentőséget és azokat a zsurnalisztika egy részének köréből eredő manő­vernek tekinti, melytől a komolyan szóba jöhető franczia pénzügyi körök távol állanak. Előkelő helyekről szerzett informácziója alapján nem hiszi, hogy a franczia tőke a hírlapok lármája miatt elzárkóznék egy ránézve éppen nagy, pénzbőségénél fogva kedvező alkalom felhasználá­sától. Az egyesült közgazdasági és pénzügyi bizottságok Harkányi Frigyes báró elnöklete alatt tárgyalták a román szerződésről szóló törvényjavaslatot és a statisztikai hiva­tal működésére vonatkozó jelentést, melyeket szintén Hertelendy Ferencz előadó ismertetett. Végül a közgazdasági bizottság külön tárgyalta Podmaniczky Géza báró helyettes elnöksége alatt a nép­­számlálásról és a legeltetési forgalom megtiltásáról szóló törvényjavaslatokat, melyeknek előadója Matlekovits Sándor volt. A bizottságok változtatás nélkül­­fogadták és hitelesítették az előadók által felolvasott jelentéseket, kivéve a konzuli bíráskodás hatályának meghosszabbítá­sáról szóló törvényjavaslatra vonatkozót, melynek — minthogy ez a törvényjavaslat a képviselőházban még végleg nem szavaztatott meg — utólag leendő hitelesí­tésével a bizottsági elnököt és jegyzőt bízták meg. A főrendiház pénzügyi bizottsága ugyancsak a mai napon tartott ülésében alakult meg; elnökévé Samassa József bíboros-érseket, helyettes elnökévé Harkányi Frigyes bárót, jegyzővé pedig Hertelendy Ferenczet vá­lasztotta meg; a közjogi bizottság pedig jegyzőjévé a le­mondott Vigyázó Ferencz gróf helyébe Molnár Viktor dr.-t választotta meg.­­ Egyházi gyűlés. Nyíregyházáról jelentik: A tisza­­vidéki ágostai hitvallású evangélikus egyházmegye Nyír­egyházán tartotta évi közgyűlését Materny Lajos fő­­esperes és Meskó László egyházmegyei felügyelő elnöklése alatt. Meskó László indítványára többek hozzászólása után egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy meg­ütközéssel és felháborodással veszi tudomásul a Borromeus­­en sziklában foglaltakat; sajnálkozással értesül arról, hogy egy magyar főpap az encziklikát egyházmegyéje pap­jainak szétküldött, és jóleső érzéssel látja, hogy ez csak egy egyházmegyében történt; a képviselőházban egy interpelláczióra adott miniszterelnöki válasz után biza­lommal várja a közgyűlés a kormány intézkedéseit a felekezetek közti béke megóvása érdekében. Elhatározta a közgyűlés, hogy felér a kerülethez, hasson oda, hogy az egyetemes gyűlésen a protestánsoknak az encziklika elleni tiltakozásában az evangélikus egyház is méltó részt vegyen. A közgyűlés megtette az ingyenes nép­oktatás életbeléptetése folytán szükséges intézkedéseket is. Vége felé. . — A képviselőház ülése. — Egyetlen nagyobb súlyú tárgy nehezedett a mai ülés napirendjére : a konzuli bíráskodás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Blanár Béla dr. előadó történeti fejtege­tésekkel kapcsolatban ismertette és elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Bakonyi Samu ehhez nem járult hozzá, mert szerinte a javaslat nincs tekintettel a magyar állam szuvereni­tására. Székely Ferencz igazságügyminiszter rövid, de tartalmas beszédben megc­áfolni törekedett ezt a felfogást. Ez azonban Ugron Gábort, majd Polónyi Gézát nem akadályozta meg abban, hogy igazságszolgáltatási szuvere­nitásunk szempontjából meg ne ismételjék Bakonyi­­kifogását a javaslattal szemben. Miután Székely igazságügyminiszter meg­felelt nekik, a Ház a javaslatot általánosság­ban is, majd Csernák Ernő és az igazságügy­miniszter újabb felszólalása után részleteiben is elfogadta. Az ülés végén Herczeg Ferencz a könyvtári bizottság nevében jelentést tett a képviselő­ház könyvtárának állapotáról, Héderváry Ká­roly gróf miniszterelnök pedig közölte a Ház­zal, hogy a legközelebbi ülésen válaszol Ur­­mánczy Nándor interpellácziójára Erősdy Sán­dor marostordai főispán kinevezése dolgában. Ezek után a nyári szünettől már csak a rövidke holnapi ülés választja el a kép­viselőházat. Részletes tudósításunk itt következik :" (Jelentés, harmadik olvasás.) Kabos Ferencz elnök bemutatja Szeben­­megye közönségének feliratát, melyben a márczius 21-iki események fölött megbotránkozását fejezi ki és Marostorda megye feliratát, a­melyben az általános, titkos választójog ellen foglal állást; bemutatja ezután az elnök a választ váró interpel­­lácziók jegyzékét. Almay Olivér beterjeszti a gazdasági bizott­ság jelentését az országházon való átalakítások és az étterem fentartása tárgyában ; kéri a jelentés sürgős napirendre tűzését. A Ház a jelentést a legközelebbi ülés napi­rendjére tűzi ki. Ezután harmadszori olvasásban elfogadja a népszámlálásról, a legeltetési forgalom megtiltásáról és az 560 milliós kölcsönről szóló tör­vényjavaslatokat. (A konzuli bíráskodás.) , Blanár Béla előadó ismerteti a konzuli bírás­kodás szabályozásáról szóló 1891. évi XXXI. tör­­vényczikk hatályának újabb meghosszabbításáról szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslatot. A konzuli bíráskodás jogalapja a monarchia lako­saira nézve ... (Zaj a baloldalon.) Ugron Gábor: Monarchia itt nincsen, a monarchia területet jelent. Blanár Béla előadó : A magyar állam lakosaira nézve (Helyeslés a baloldalon.) a pasoviczi béke­kötésben foglaltatik. A magyar állam igazságügyi szuverenitása teljes mértékben érvényesül a tör­­vényjavslatban s kéri ennek elfogadását. Bakonyi Samu a Justh-párt nevében szól; nem szavazhatja meg a törvényjavaslatot, mert az előadón kívül nincs a Háznak olyan tagja, a­ki elismerné az 1891. évi XXXI. t.-cz.-ről, hogy abban a magyar állam szuverenitása kifejezésre jut. (Derültség.) A konzulok ugyanis »őfelsége az osztrák császár és magyar király« nevében hozzák ítéleteiket és az egész törvényen a közös állam­­polgárság felfogása vonul végig. Székely Ferencz igazságügyminiszter védi a javaslatot Bakonyival szemben. A konzuli bírás­kodás egy kényszerhelyzet következménye, a­melyből más államok is nehezen bontakozhatnak ki. Nálunk a kibontakozás alapját az 1867. évi XII. t.-cz. jelöli meg. A törvény azt mondja, hogy a konzul közös tisztviselő, tehát minden funkcziója közös, így tehát nem magyar igazság­szolgáltatást gyakorol, hanem közöset. Förster Aurél: Ilyen nincs ! Bakonyi Samu: Csak közös ügyekben. Székely Ferencz : Egyes közös intézkedések folytán a dolgok nem lesznek közös ügyekké, megmaradnak azok magyar törvény szerinti ma­gyar ügyeknek. A konzulnak a közös funkczión kívül van átruházott funkc­iója is, az átruházást pedig itt az igazságszolgáltatásban a magyar állam gyakorolja az ő szuverenitása alapján. A házasság­nál, a végrendeletalkotásnál a konzul jár el és pedig a mi házassági és végrendeleti törvényeink szerint, az anyakönyvet a konzul vezeti a mi anyakönyvi törvényeink szerint. Ezekben tehát a közös konzul mint magyar államtisztviselő jár el, önálló konzuli szervezetet nem létesíthetünk, mert az olyan költséges intézkedés volna, a­melyet mi nem bírnánk el. A sürgős és nehéz viszonyokra való tekintettel kéri a javaslat elfogadását. Ugron Gábor : Az idő rövidsége miatt nincs idő a javaslat el nem fogadására, de elvileg köte­lessége ellene tiltakoznia. Az 1867. évi XII. t.-cz.­­ben foglaltakon kivül közös hivatalok egyéb ügyet nem intézhetnek el és itt ennek a törvénynek flagráns megsértésével találkozunk. A konzulsági intézmény a Keleten voltaképpen Velenczéből származik. És az osztrák-magyar monarchia kon­­zulai például népszámlálásnál és más dolgokban ma is olasz nyelvű blankettákat használnak. Polónyi Géza: Csupán ténybeli kérdés kény­szeríti a felszólalásra. Úgy értette, mintha Székely miniszter az előző kormányt azzal vádolná, hogy az nem teljesítette eléggé kötelességét. __________________________________ _

Next