Az Ujság, 1910. augusztus/1 (8. évfolyam, 182-193. szám)
1910-08-02 / 182. szám
Kedd, 1910. augusztus 2. "' - ---------— AZ ÚJSÁG elnökével is. Magdics dr. ez értekezlet folytán a horvát jogpártot keddre, értekezletre hívta egybe. Ezen az értekezleten megvitatják a politikai helyzetet és tárgyalni fognak egy módozatot, amely a horvát országgyűlés feloszlatása nélkül is megadhatja a kibontakozás alapját. a Minisztertanács. A kormány tagjai e héten, talán csütörtökön délután ülnek össze a szünetek előtt való utolsó minisztertanácsra. A román metropolita a miniszterelnöknél. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délután Metianu János nagyszebeni román metropolita látogatását fogadta. A beszélgetés során szóba került a románsággal való béke megteremtésének kívánatos volta is. Metianu metropolita holnap Zichy János gróf közoktatásügyi minisztert keresi föl. — A miniszterelnök utazása. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök hédervári birtokáról, ahol a vasárnapot töltötte, ma délelőtt visszaérkezett Budapestre. A miniszterelnök a főrendiház ülése után csak néhány napig marad Budapesten, hogy a tárczája körébe tartozó egyes függő ügyeket elintézzen. Tizenhetedikén tér vissza a fővárosba és a király születésenapján, augusztus 18-án a miniszterelnöki palotában díszebédet ad. “ Programmbeszédek. Verseczen vasárnap mondott programmbeszédet a munkapárt jelöltje , Karátson Lajos honvédelmi államtitkár. Röviden összegezte a kormány programmját, amelynek ő is rendületlen híve. Ezután a katonai kérdésről szólott. — Hogy az új véderőtörvény — mondotta — a kétéves vagy a hároméves szolgálati kötelezettség elvén épül-e föl, az ma még nincs eldöntve. Katonai szempontból, a hadsereg katonai értékének szempontjából ez alig tenne különbséget. Ez a kérdés elsősorban gazdasági kérdés s azért nagyon meggondolandó, hogy azzal a sok költséggel és áldozattal, amivel a kétéves szolgálati kötelezettség behozatala járna, arányban áll-e az a gazdasági előny, amely a kétéves szolgálat nyomán egyebekben mutatkoznék. A benyújtandó törvényjavaslatnak azonban mindenesetre olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek a polgári hivatás érdekeit sem tévesztik szem elől, amelyek az ország lakosságának gazdasági kívánalmait, főleg az ipari és mezőgazdasági rétegek szabadabb mozgását, gazdasági helyzetüknek katonai szolgálati kötelezettségükkel való összhangba hozását lehetővé teszik. Ami pedig a hadsereg nemzeti szellemét illeti, hangsúlyozza, hogy a kormány az 1903-ik évi kilenczes bizottsági programja alapján áll. De ezzel kapcsolatban helyet foglal a kormány intenciói között a magyar nyelv használatának a katonai büntető eljárásban való kellő biztosítása is. Végül kiemeli, hogy a honvédség létszámszaporítása elkerülhetetlen s az új véderőtörvény megalkotásával kapcsolatban ez a kérdés is aktuális lesz. s. Karátson államtitkár fejtegetéseit, amelyeket később németül is elmondott, zajos tetszéssel fogadták. Az államtitkár kíséretében Verseczen voltak Craimon Dezső báró, Solymossy Ödön báró, Bethlen Pál gróf, Teleszky Kristóf, Pescha Miklós, Popovics István képviselők, ma este pedig Székely Ferencz igazságügyminiszter és Herczeg Ferencz utaztak Verseczre és Karátsonnal együtt szerdáig maradnak ott. Körmöczbányán Weiner Gyula dr., a munkapárt képviselőjelöltje vasárnap mondott beszédet. Kürthy Lajos főispán, Keltz Gyula, Haydin Imre, Hegedűs Kálmán, Csuzy Pál és Szász Pál képviselők kisérték a kerületbe. — Iglón Mülnnich Kálmán udvari tanácsos munkapártival szemben a Kossuth-párt Ritók János dr. szepesolaszi orvost jelölte. — Miskolczon Görgey László, a munkapárt jelöltje vasárnap akarta programmbeszédét elmondani, de a gyűlést megelőzőleg rosszul lett s ezért programmbeszédét Nagy Péter dr., a párt jegyzője felolvasta. Azután Melczer László képviselő beszélt Görgey érdekében. * * * Szarvas — Liptószentmiklós: Az országgyűlési nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága ma este tartott ülésében döntött Zsilinszky Mihály kettős mandátuma dolgában. A döntés szerint Zsilinszky a szarvasi mandátumot tartja meg s a liptószentmiklósiról mond le.. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház bizottságai ma délután 4 órakor tartott ülésükben tárgyalták a képviselőház által elintézett törvényjavaslatokat. A kormány részéről megjelentek: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Hieronymi Károly, Lukács László, Székely Ferencz és Hazai Samu miniszterek, Kazy József földmivelésügyi államtitkár, Lors Vilmos és Parr Géza miniszteri tanácsosok. A közjogi és törvénykezési bizottság Forster Gyula báró elnöksége alatt az újonczjavaslatokat és az ezzel kapcsolatos miniszteri jelentéseket tárgyalta és azokhoz Hazai Samu honvédelmi miniszter rövid felszólalása után változtatás nélkül hozzájárult. Zoltán Elek elnöksége alatt pedig a konzuli bíráskodásra vonatkozó törvényjavaslatot — Székely Ferencz igazságügyminiszter tájékoztató felszólalása után — szintén vita nélkül elfogadta. Apénzügyi bizottságnak Harkányi Frigyes báró elnöksége alatt tartott ülésében Hertelendy Ferencz bizottsági jegyző ismertette az indemnitásra, valamint az 560 milliós beruházási kölcsönre vonatkozó törvényjavaslatokat. Az utóbbinál Harkányi Frigyes báró utalva a kibocsátandó kötvényeknek a franczia piacon való elhelyezése tekintetében felmerült hírekre, felvilágosítást kért a pénzügyminisztertől, nagy súlyt helyezve arra, hogy a kötvények elhelyezése czéljából a franczia piac is igénybe legyen vehető, minthogy különben csak az angol és német piacra volnánk utalva, melyek közül az előbbi a gyarmatoknál való lekötöttsége révén alig jöhetne számításba. Lukács László pénzügyminiszter a felmerült híreszteléseknek nem tulajdonít komolyabb jelentőséget és azokat a zsurnalisztika egy részének köréből eredő manővernek tekinti, melytől a komolyan szóba jöhető franczia pénzügyi körök távol állanak. Előkelő helyekről szerzett informácziója alapján nem hiszi, hogy a franczia tőke a hírlapok lármája miatt elzárkóznék egy ránézve éppen nagy, pénzbőségénél fogva kedvező alkalom felhasználásától. Az egyesült közgazdasági és pénzügyi bizottságok Harkányi Frigyes báró elnöklete alatt tárgyalták a román szerződésről szóló törvényjavaslatot és a statisztikai hivatal működésére vonatkozó jelentést, melyeket szintén Hertelendy Ferencz előadó ismertetett. Végül a közgazdasági bizottság külön tárgyalta Podmaniczky Géza báró helyettes elnöksége alatt a népszámlálásról és a legeltetési forgalom megtiltásáról szóló törvényjavaslatokat, melyeknek előadója Matlekovits Sándor volt. A bizottságok változtatás nélkülfogadták és hitelesítették az előadók által felolvasott jelentéseket, kivéve a konzuli bíráskodás hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozót, melynek — minthogy ez a törvényjavaslat a képviselőházban még végleg nem szavaztatott meg — utólag leendő hitelesítésével a bizottsági elnököt és jegyzőt bízták meg. A főrendiház pénzügyi bizottsága ugyancsak a mai napon tartott ülésében alakult meg; elnökévé Samassa József bíboros-érseket, helyettes elnökévé Harkányi Frigyes bárót, jegyzővé pedig Hertelendy Ferenczet választotta meg; a közjogi bizottság pedig jegyzőjévé a lemondott Vigyázó Ferencz gróf helyébe Molnár Viktor dr.-t választotta meg. Egyházi gyűlés. Nyíregyházáról jelentik: A tiszavidéki ágostai hitvallású evangélikus egyházmegye Nyíregyházán tartotta évi közgyűlését Materny Lajos főesperes és Meskó László egyházmegyei felügyelő elnöklése alatt. Meskó László indítványára többek hozzászólása után egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy megütközéssel és felháborodással veszi tudomásul a Borromeusen sziklában foglaltakat; sajnálkozással értesül arról, hogy egy magyar főpap az encziklikát egyházmegyéje papjainak szétküldött, és jóleső érzéssel látja, hogy ez csak egy egyházmegyében történt; a képviselőházban egy interpelláczióra adott miniszterelnöki válasz után bizalommal várja a közgyűlés a kormány intézkedéseit a felekezetek közti béke megóvása érdekében. Elhatározta a közgyűlés, hogy felér a kerülethez, hasson oda, hogy az egyetemes gyűlésen a protestánsoknak az encziklika elleni tiltakozásában az evangélikus egyház is méltó részt vegyen. A közgyűlés megtette az ingyenes népoktatás életbeléptetése folytán szükséges intézkedéseket is. Vége felé. . — A képviselőház ülése. — Egyetlen nagyobb súlyú tárgy nehezedett a mai ülés napirendjére : a konzuli bíráskodás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Blanár Béla dr. előadó történeti fejtegetésekkel kapcsolatban ismertette és elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Bakonyi Samu ehhez nem járult hozzá, mert szerinte a javaslat nincs tekintettel a magyar állam szuverenitására. Székely Ferencz igazságügyminiszter rövid, de tartalmas beszédben megcáfolni törekedett ezt a felfogást. Ez azonban Ugron Gábort, majd Polónyi Gézát nem akadályozta meg abban, hogy igazságszolgáltatási szuverenitásunk szempontjából meg ne ismételjék Bakonyikifogását a javaslattal szemben. Miután Székely igazságügyminiszter megfelelt nekik, a Ház a javaslatot általánosságban is, majd Csernák Ernő és az igazságügyminiszter újabb felszólalása után részleteiben is elfogadta. Az ülés végén Herczeg Ferencz a könyvtári bizottság nevében jelentést tett a képviselőház könyvtárának állapotáról, Héderváry Károly gróf miniszterelnök pedig közölte a Házzal, hogy a legközelebbi ülésen válaszol Urmánczy Nándor interpellácziójára Erősdy Sándor marostordai főispán kinevezése dolgában. Ezek után a nyári szünettől már csak a rövidke holnapi ülés választja el a képviselőházat. Részletes tudósításunk itt következik :" (Jelentés, harmadik olvasás.) Kabos Ferencz elnök bemutatja Szebenmegye közönségének feliratát, melyben a márczius 21-iki események fölött megbotránkozását fejezi ki és Marostorda megye feliratát, amelyben az általános, titkos választójog ellen foglal állást; bemutatja ezután az elnök a választ váró interpellácziók jegyzékét. Almay Olivér beterjeszti a gazdasági bizottság jelentését az országházon való átalakítások és az étterem fentartása tárgyában ; kéri a jelentés sürgős napirendre tűzését. A Ház a jelentést a legközelebbi ülés napirendjére tűzi ki. Ezután harmadszori olvasásban elfogadja a népszámlálásról, a legeltetési forgalom megtiltásáról és az 560 milliós kölcsönről szóló törvényjavaslatokat. (A konzuli bíráskodás.) , Blanár Béla előadó ismerteti a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891. évi XXXI. törvényczikk hatályának újabb meghosszabbításáról szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslatot. A konzuli bíráskodás jogalapja a monarchia lakosaira nézve ... (Zaj a baloldalon.) Ugron Gábor: Monarchia itt nincsen, a monarchia területet jelent. Blanár Béla előadó : A magyar állam lakosaira nézve (Helyeslés a baloldalon.) a pasoviczi békekötésben foglaltatik. A magyar állam igazságügyi szuverenitása teljes mértékben érvényesül a törvényjavslatban s kéri ennek elfogadását. Bakonyi Samu a Justh-párt nevében szól; nem szavazhatja meg a törvényjavaslatot, mert az előadón kívül nincs a Háznak olyan tagja, aki elismerné az 1891. évi XXXI. t.-cz.-ről, hogy abban a magyar állam szuverenitása kifejezésre jut. (Derültség.) A konzulok ugyanis »őfelsége az osztrák császár és magyar király« nevében hozzák ítéleteiket és az egész törvényen a közös állampolgárság felfogása vonul végig. Székely Ferencz igazságügyminiszter védi a javaslatot Bakonyival szemben. A konzuli bíráskodás egy kényszerhelyzet következménye, amelyből más államok is nehezen bontakozhatnak ki. Nálunk a kibontakozás alapját az 1867. évi XII. t.-cz. jelöli meg. A törvény azt mondja, hogy a konzul közös tisztviselő, tehát minden funkcziója közös, így tehát nem magyar igazságszolgáltatást gyakorol, hanem közöset. Förster Aurél: Ilyen nincs ! Bakonyi Samu: Csak közös ügyekben. Székely Ferencz : Egyes közös intézkedések folytán a dolgok nem lesznek közös ügyekké, megmaradnak azok magyar törvény szerinti magyar ügyeknek. A konzulnak a közös funkczión kívül van átruházott funkciója is, az átruházást pedig itt az igazságszolgáltatásban a magyar állam gyakorolja az ő szuverenitása alapján. A házasságnál, a végrendeletalkotásnál a konzul jár el és pedig a mi házassági és végrendeleti törvényeink szerint, az anyakönyvet a konzul vezeti a mi anyakönyvi törvényeink szerint. Ezekben tehát a közös konzul mint magyar államtisztviselő jár el, önálló konzuli szervezetet nem létesíthetünk, mert az olyan költséges intézkedés volna, amelyet mi nem bírnánk el. A sürgős és nehéz viszonyokra való tekintettel kéri a javaslat elfogadását. Ugron Gábor : Az idő rövidsége miatt nincs idő a javaslat el nem fogadására, de elvileg kötelessége ellene tiltakoznia. Az 1867. évi XII. t.-cz.ben foglaltakon kivül közös hivatalok egyéb ügyet nem intézhetnek el és itt ennek a törvénynek flagráns megsértésével találkozunk. A konzulsági intézmény a Keleten voltaképpen Velenczéből származik. És az osztrák-magyar monarchia konzulai például népszámlálásnál és más dolgokban ma is olasz nyelvű blankettákat használnak. Polónyi Géza: Csupán ténybeli kérdés kényszeríti a felszólalásra. Úgy értette, mintha Székely miniszter az előző kormányt azzal vádolná, hogy az nem teljesítette eléggé kötelességét. __________________________________ _