Az Ujság, 1911. február/2 (9. évfolyam, 40-50. szám)

1911-02-21 / 44. szám

10 AZ ÚJSÁG Kedd, 1911. február 21 — Nines hely a haldoklók számára. Nem elő­ször beszélünk a kórház-mizériákról. Szóba hozzuk, a hányszor csak alkalom adódik rája. Sőt alkalom nélkül is, mert ez a nyomorúság ennek a városnak a legnagyobb nyomorúsága. Tele vagyunk kórhá­zakkal és nincs egyetlenegy kórházunk. Most pláne már ott tartunk, hogy a haldoklókat nem tudjuk elhelyezni. Tegnap is a szó szoros értelmében a halálig hurczoltak a mentők egy beteget, egyet pedig kénytelenek voltak otthagyni a szükség­barakkban, a hol meg is halt, mert egy kórházban sincs hely a betegek számára. Tegnap délután az Izabella-utcza sarkán hir­telen rosszul lett és összeesett Laczkovits Róza hatvan éves asszony. A mentőket hívták hozzá s ezek végigjárták vele a főváros minden kórházát, de a beteget sehol sem vették fel és pedig azzal a megokolással, hogy a kórházban nincs hely. A mentők végül bevitték az öreg asszonyt a főkapi­tányságra s miután a rendőrorvos megállapította, hogy nagyon súlyos beteg, a tolonczkórházban helyezték el, a hol ma reggel meghalt a szerencsét­len. Kevéssel utóbb a Váczi-ut 15. számú szükség­­lakásba hívták ki a mentőket, a hol Szilchár Ignácz napszámos lett rosszul. A mentők ezt a beteget sem tudták elhelyezni a kórházakban, otthon hagyták tehát a lakásban, a hol reggelre meghalt. Holttestét a halál okának megállapitáas végett törvényszéki orvostani intézetbe szállitották. Nem teszünk hozzá egy szót sem a száraz rendőri jelentéshez, csak igy mondjuk el a maga rideg, felháborító voltában és kérdezzük, hogy mi lesz ennek az állapotnak a vége. Es hogy tartható-e még ez az állapot ? Most! A mikor az egész vilá­got a pestis réme fenyegeti! — Leitner Henrik meghalt. Budapest éjjeli életé­nek egyik közismert tipikus alakja halt meg tegnap. Az elhunyt, Leitner Henrik, a Folies Caprice egykori meg­alapítója. Leitner fiatal éveiben gyémántkereskedő volt és mint ilyen beutazta nemcsak Európát, de Amerikát is. Mester volt a billiárdozás terén és egy alkalommal tízezer koronát nyert Londonban egy passzionátus angol milliomostól. A nyolczvanas évek elején visszajött Buda­pestre és itt megalapította a Folies Capricet, a melynek első helyisége, a mai központi városháza Gerlóczy-utczai részén volt. A Folies Capriceból Leitner milliomos lehe­tett volna, de a kártya és a turf tönkretette. Tavaly meg­vált Leitner a Folies Caprice-tól. Kifizette adósságait és a megmaradt 60.000 koronával uj spekuláczióba fogott. Egy zürichi pénzintézettel szerződést kötött Budapes­ten felállítandó bukméker-irodára, a melynek ő lett volna a vezetője. De ez a terve nem sikerült. A 60.000 koronát is elnyelte fényűző életmódja, a kártya és a turf. Az utóbbi időben már nélkülözések közt élt. Damjanich­­utcza 1. szám alatt halt meg, temetése holnap délután három órakor lesz. — Köztársasági mozgalom Bulgáriában. A szófiai Balkanska Tribuna jelenti, hogy Tirnovo koronázó városban nagy szocziáldemokrata gyű­lést tartottak, a melyen demokratikus köztársaság szervezése mellett foglaltak állást. Hasonló tün­tetés folyt le Bulgária több más városában is. — A san-remói sakkverseny. San-Remóból táviratozza tudósítónk: A sakkverseny tizedik, utolsóelőtti fordulóján Gunsberg nyert Pinkerton ellen, Rosseli legyőzte Rétit, Schewe nyert Biase ellen. Forgács és Lowtzky között a játék remis lett, mig a Przepiorka—Kostics parti, utóbbinak jobb állásban, félben maradt. Fahrni szabad volt. A verseny állása: Fahrni, Lowtzky 7, For­gács 6, Przepiorka 4% (1), Gunsberg 4% (1), Rosseli 4%, Kostics 4 (2), Réti 3%, Biase 1, Pinkerton 0. — Az eleven fáklya. Keszthelyről jelentik : Sármelléken Major Vendel földbirtokos házánál nagy szerencsétlenség történt. Tizennégy éves nevelt leánya, Anna, reggel hat órakor szoba­­fűtéssel volt elfoglalva. Egy kipattant szikrától szoknyája tüzet fogott és mire segítség jött, tel­jesen lángokban állott. A leány teljesen össze­­égett. Beszállították a keszthelyi kórházba, hol rettenetes szenvedések között meghalt. — A békemozgalom Magyarországon. Nagy és elő­kelő közönség jelenlétében tartotta meg vasárnap dél­után felolvasó-gyűlését a Magyar Béke-Egyesület. A fel­olvasó-ülést Giess wein Sándor dr. pápai prelátus, ország­­gyűlési képviselő, elnök nyitotta meg. Utána Cooper Oakley angol nyelven ismertette a külföldi békemozgal­mat. Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház tagja költemé­nyeket mondott el. Kemény Ferencz dr, a béke eszméjé­ről tartott igen érdekes előadást. — Kitüntetett hirlaptisztviselők. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király LÖblin Ernő lapkiadóhivatali hivatalnoknak a koronás arany érdemkeresztet és Hülle Oszvald szedő és korrektornak az arany órdemkeresztet adomá­nyozta, negyvenkét éves becsületes, buzgó munkát jutalmazott a királyi kegy. A kitünteti eket vasár­nap délelőtt a Pester Lloyd-palota dísztermében ünnepelték a szerkesztőség és kiadóhivatal tagjai. A kitüntetéseket Singer Zsigmond főszerkesztő nyújtotta át lendületes meleg hangú szép beszéd kíséretében. Az Újságkiadók Otthona szerdán, e hó 22-ikén, este saját helyiségében társas vacsorát rendez Löblin Ernőnek, a Pester Lloyd kiadó­­hivatali tisztviselőjének tiszteletére. — A pestis. Püervárról Írják, hogy hir szerint Sacahaliangban pestisjárvány tört ki. Irkuczkból sürgönyzik, hogy ma kezdődött meg a pestis behurczolása ellen teendő intézke­dések ügyében összehívott tanácskozás, melyen Malinovszky egészségügyi főfelügyelő elnököl. A tanácskozáson a keletszibériai, Amur- és kdet­­kinai vasúttársaságok képviselői is resztvettek. Tokióból sürgönyzik, hogy a leghíresebb japán bakteriológussal, a pestisbaczillus fölfedezőjével beszélt egy ujságiró, a ki előtt a hírneves tudós részletes fölvilágositást adott a pestis keletkezésé­ről, egyes fázisairól és arról a módról, a melylyel lehetséges legyőzni e rettenetes betegséget. Az intervju egy kis szalonban történt, amaz intézet kis szalonjában, a melyet a japán kormány építtetett 1892-ben a tudósnak, hogy tanulmányait és kísérletezéseit megkönnyítse. Kitasato most öt­venöt éves. Berlinben Koch tanítványa volt. Kita­sato igen ragaszkodik tanárához és erre mutat az is, hogy az intézet minden szobájában ott függ Koch Róbert képe. Kitasato 1894-ben vált világ­hírűvé, a mikor hónapokon keresztül tartott kísér­letezések után Hongkongban fölfedezte a pestis mikrobáit. E fölfedezés következménye a pestis szérumának elkészítése, a melyet már 1894-ben jó eredménynyel használtak. 1909-ben Kitasato ta­nárt rendkívüli sikereiért Vilmos császár a vörös sas-renddel tüntette ki. Arra a kérdésre, vájjon a bubopestis baczil­­lusai különböznek-e a tüdőpestis baczillusaitól, a tudós határozott hangon tagadólag válaszolt : »ügy Toyata dr., a ki most tért vissza Karbinból, mint én, minden kétséget kizáró módon állapítottuk meg, hogy a kétfajta pestis baczillusai teljesen azonosak«. Egy további kérdésre kijelentette Kita­sato, hogy a mostani tüdőpestis nagyarányú terje­dése semmi kapcsolatban nincs a patkányokkal. A mandzsuriai pestis terjedéséről ezt a magyará­zatot adta : — Egy torbagan szőrének érintésével egy vadász megkapta a pestist. A baczillusok a szájon keresztül jutottak a gégébe és innen a tüdőbe. Ez a vadász azután Karbinba ment és a kínai negyed­ben egy túlzsúfolt szállóban lakott. Rajta észlel­ték első Ízben a pestis tüneteit, akkorra persze ki­lélegzésével igen megfertőzte a levegőt. A baromi mód összezsufoltan élő emberek között természete­sen roppant gyorsan terjedt a pestis. Hiszen elég a pestissel való megfertőzésre, ha helehelnek az ember arczába. Ilyen módon könnyű megértem, mint terjedhetett oly veszedelmes gyorsasággal a pestis. — Annak oka, hogy miért kizárt az, hogy a patkánynak szerepe lett volna a pestisjárvány terjesztésében, igen egyszerű : a pestisbeteg pat­kány a kórt tudvalévőén a bolhák utján terjeszti. A bolha csípésével oltja az emberekbe a pes­tist. Ilyen körülmények között terjedhet a ki­ütéses pestis, de az teljesen kizárt, hogy a bolha­­csipések révén a tüdő inficziálódjék. Ezután megdöbbentően pesszimisztikus mód nyilatkozott a pestis tovaterjedéséről. Ezeket mon­dotta : — Abban a véleményben vagyok, hogy a pestis hihetetlen gyorsasággal terjed keletkezése környékén és irtózatosak lesznek a pusztításai. A világon ma nincsen egyetlen olyan hely, a mely annyira alkalmas lenne a pestis terjesztésére, mint Kina. A tizenharmadik és a tizennegye­dik században a pestis miatt Európa lakos­ságának negyedrésze pusztult el és Kina egész­ségügyi viszonyai ma semmivel sem fejlettebbek, mint a minő az akkori Európáé volt. Tehát mi igazolja, hogy Kinát a pestis most nem fogja éppen annyira megtizedelni, mint megtizedelte hatszáz év előtt Európát? Kitasato kijelentette, hogy a pestistől Japán / mentes marad. »Azt ugyan nem garantálhatjuk, hogy hajókon nem hurczolják be hozzánk a pestist, de higiéniai berendezkedésünk annyira tökéletes, hogy cn magamra vállalom a felelősséget, hogy a tüdőpestist egy hónap alatt kiűzöm Japánból.« — Körözött forradalmárok. Kaliforniában a losangelesi grófság vizsgálóbirája körözvényben értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy onnan megszökött három forradalmár, a kik a Times épületét szétrombolták. A kézrekeritőjük 25.000 dollár Jutalmat kap. A körözött emberek : Schmidt M. A. (Peari F. A.) németamerikai, a körözvény szerint súly 190 font, harminezöt éves, egyik szeme szürke, a másik szeme hiányzik s he­lyében üvegszem van. Schmidt kicsike atléta ter­metű, beszéd közben ajkait görcsösen össze­nyomja, a ház körül szorgalmas, büszkén dicsek­szik azzal, hogy főzni tud. Mindenhez ért, a nőknek nagy barátja, beszéd közben ezeket a szavakat használja : Wiegeth és Lanzmann. 2. Caplan Dávid (Móris Williau, Cap Willian). Orosz zsidó, arcz­­szine sárgás, a mexikói fajhoz hasonlít. Súlya 180 font, 39—42 éves. 3. Britse J. B. volt tejkeres­kedő, házaló, nyomdász, ujságiró. Amerikai, SÜ­SS éves, a fülei elállók, szemei zöldes szürkék, tüdő vészes benyomását kelti, idegesen czigarettá­­zik, a nőket nagyon szereti és állandóan tündérek­nek nevezi őket. A rendőrség megtette a szükséges intézkedéseket. — Nagy tűzvész Szegeden. Vasárnap éjszaka óriási tűzvész pusztított Szegeden. Körülbelül éjfél tájban kigyuladt az államvasutak rókusi kocsijavító műhelye. A tűzoltók, a kik éppen a pályaudvaron oltottak egy kisebb tüzet, gyorsan elvágtattak a rókusi gépműhelyekhez, a hol a tűz már javában pusztított. Alig félóra alatt majdnem az egész város lakossága ott tolongott a lángtenger körül. A kiváncsiakat a negyvenhatodik gyalog­ezred kirendeltsége szorította vissza a veszedelmes helyről. De igy is csak nagy nehezen tudták a rendet föntartani. A kivonult rendőrök és kato­nák sorfalát is többször áttörte az óriás néptömeg. A tűz olyan gyorsan terjedt, hogy alig egy negyed­óra múlva a kocsijavító csarnok mellékhelyiségeire, a mérnöki irodára, a kárpitos-, fényező- és a bá­dogos-műhelyre is átcsapott. A mellékhelyiségeket csak egy vékony fal választotta el a csarnoktól. A nagy hőségtől ez a fal megrepedt s a réseken keresztül szabad utat talált a tűz. A kocsijavitó-csarnokban öt vágány van. A síneken tizennégy vasúti kocsi állott a tűz kelet­kezésekor. Tegnap délelőtt, a vasárnapi munka­szünet ellenére, tizenegy óráig dolgoztak a munká­sok a kocsijavitó-mühelyben. Igen sürgős munka volt s ezt kellett elvégezniük. A tűz keletkezését Kovács István éjjeli őr vette észre. Kevés idővel éjfél előtt megkerülte a kocsicsarnokot és észre­vette, hogy a kárpitos osztályból füstoszlop tör a magasba. Azonnal föllármázta az őrséget, a mely minimax-szal akarta a tüzet elfojtani. De még mielőtt a minimaxot használhatták volna, óriás dördüléssel fölrobbant a kocsiosztályban levő gáz­tartó, a mely a levegőbe röpítette a csarnok pala­fedelét és egy pillanat alatt lángba borította az egész épületet. A cseppfolyós gáztartó, a melyben kétszázötven légkörnyomásu sűrített gáz volt, olyan dördüléssel robbant föl, hogy az alvó emberek riadtan szaladtak az utczára, mert azt hitték, hogy földrengés van. A tűz olyan erővel pusztított, hogy még a padozat is elégett. A mérnöki osztályban elégtek az összes rajzok és géprészek, a kárpitos osztályban mind az a holmi, a mivel a vasúti kocsik üléseit párnázzák, a bádogos osztályban is elpusztult minden, úgyszintén a fényezőmühelyben Í3. Az oltást nagyon megnehezítette a fényezőmühelyben minduntalan fölrobbanó benzin. Ott ugyanis tizenöt hatalmas benzintartó volt. A vasúti kocsik közül öt darab égett cl, a többit az állomásfőnök több elszánt munkás segítségével kimentette. A gép­részek azonban mind elpusztultak. Két óráig éj­szaka hatalmas lángolással égett a kocsijavitó­­csarnok. Két óra után megeredt az eső, mely aztán hathatósan előmozdította a tűzoltók munkáját. A kár több mint félmillió korona, s azonkívül több mint négyszáz munkás-család kenyér nélkül is maradt. — Elpusztult vashid. Krakóból táviratozzák, hogy tegnap este a Visztulán horgonyzó két hajót az ár neki dobott az újonnan épített vashid geren­­dázatának, a mely az erős lökéstől megrendült és részben elpusztult. A vashidnak középső ive a vízbe esett. A kár jelentékeny. h- F óvárosi Orfeum, Nagymező-utcza 17. íz kezdet* 8 órakor. I T—n—rrT' tt T

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék