Az Ujság, 1911. április/2 (9. évfolyam, 90-102. szám)
1911-04-26 / 98. szám
Szarda, 1911. április 26. AZ ÚJSÁG s a csoporttanitás módszere mellett foglalt állást. Garza- Zeczky Hona, Ágh Géza dr., Dániel Jenőné és mások hozzászólása után a bizottság elhatározta, hogy megkéri a főváros tanácsát, rendelje el a kézimunkátanitásban is a Csoporttanitásrg. *** Az ötödik kerületi Munkásgimnázium-Egyesület ma este látogatott ülést tartott a Lipótvárosi Polgári Kör helyiségében. Az ülésen Singer Zsigmond udvari tanácsos, elnök örömmel jelentette, hogy Ipolyi Gábor 500, a Kereskedelmi Csarnok 200 koronával alapító tagul lépett be az egyesületbe. Bejelentette továbbá, hogy a munkásgimnáziumi tanév befejezés felé közeledvén, államsegélyért a kultuszkormányhoz benyújtották kérvényüket és a kérvény kedvező elintézését kilátásba helyezték. A tetszéssel fogadott bejelentések után Marót Géza igazgató ismertette a munkásgimnáziumi tanév történetét. Somogyi Béla dr. igazgatósági tag hosszabb felszólalásában előadta, hogy több ízben jelen volt a munkásgimnáziumi előadásokon és a látottakkal és hallottakkal a legnagyobb mértékben meg volt elégedve. Rácz Jenő főgimnáziumi tanár felszólalása után Pinger Zsigmond elnök hozzájárul ahhoz, hogy Marót igazgatónak és a tanári karnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazzanak. Örömmel jelenti ezután, hogy az első évi költségvetés olyan felesleget mutat, hogy a szorgalmas hallgatóságot anyagi jutalmazásban is részesíthetik. A tankönyvekkel való ellátásra, valamint a jutalmazandók névsorának megállapítására vonatkozólag ajánlja, kérjék ki a tanári testület véleményét. Szécsi Ernő dr. a munkásgimnáziumi hallgatók egészségi állapotáról tett jelentést. Singer Zsigmond dr. elnök indítványára az igazgatóság a tanév bezárásával Marót Géza igazgatót bízta meg. FŐVÁROS. (A harmadik elektromos telep.) Régóta hallgat a krónika a harmadik elektromos telepről, melyet a főváros akar a saját kezelésében létesíteni. Ez a terv a Hoór Tempis Mór tervével együtt rég lekerült a napirendről, úgy látszott, mintha el is aludt volna végleg. A harmadik elektromos telep dolga azonban még mindig aktuális s legközelebb napirendre kerül, mégpedig a villamos vasutakkal kapcsolatban. A polgármester, mint annak idején megírtuk, egyáltalán nem adta fel azt a tervet, hogy a Wesselényi utczai villamossal kapcsolatban egy városi vasúthálózatot létesítsen. A főváros ezért egy oly nagyszabáú elektromos telepet akar létesíteni, mely nemcsak a villamos világításhoz, hanem a vasút üzeméhez szükséges áram előállítására is alklamas. Értesülésünk szerint a harmadik elektromos telep tervei és költségvetése legkésőbb őszkor napirendre kerül. (Vita a kórházak körül.) Meisels Vilmos dr. a Budapesti Orvosi Körben felolvasást tartott az új kórházakról. Ez alkalommal vita indult meg a közérdekű kérdés fölött. Elsőnek Müller Kálmán báró szólalt föl s elmondta, hogy ő is jobbnak tartja több kisebb kórház felállítását, mint egy nagyét. Mikor ő 2000 beteg számára egy nagy kórház tervével foglalkozott, ezt azért tette, mert ezzel bízták meg. Schächter Miksa dr. szükségesnek tartja annak a leszögezését, hogy Müller Kálmán báró megváltoztatta korábbi álláspontját s szintén a több kórház építése mellett van. Felemlíti, hogy a berlini nagy kórház csődöt mondott, mert nem lehet benne a betegeket élelmezni s nem lehet adminisztrálni. Szólt még a tárgyhoz Portik Ottó is, ki szintén a több kórház felállításának az eszméjét pártolta. (A régi képviselőház ülésterme.) A tanács ma tartott ülésén kimondotta, hogy az Újvárosháza közgyűlési termét előadásokra, fölolvasásokra és gyűlések tartására ezután nem adja oda. Erre a czélra a Sándor-utcai régi képviselőház üléstermét tartja fönn. Az ülésterem használatának díját fűtéssel, takarítással, világítással és a vetítőkészülék használatával együtt 95 koronában állapította meg a tanács. A terem bérbeadását a tanács a városháza gondnokára bízta. (Hirdetési díjak leszállítása.) Mikor a főváros a hirdetés ügyét saját kezelésébe vette, a mozgóhirdetések és a hirdetőcédulák osztogatási díját is megállapította. Az érdekelt kereskedők a díjat sokallották. A tanács ma a pénzügyi osztály előterjesztésére a mozgó hirdetések díját 25 koronáról 10 koronára, az emberek által vitt hirdetés díját 6 koronáról 3 koronára, 8 a czédulaosztogatás díját 15 koronáról 5 koronára szállította le. (Bosnyákok Budapesten.) A boszniai kereskedelmi és iparkamara tagjai e hét végén Budapestre érkeznek. A tanács ma a bosnyák vendégek fogadására négyezer koronát szavazott meg. (A telepengedélyezési hirdetések.) A főváros hirdetési vállalata a telepengedélyezési eljárások hirdetéseinek kifüggesztése és a kifüggesztésért járó díjak tekintetében előterjesztést tett a főváros tanácsához, amit a tanács a kerületi elöljáróknak küldött át javaslattétel végett. A kerületi elöljárók értekezlete Hanvai Sándor elnöklésével tegnap tartott ülésében foglalkozott az előterjesztéssel, amely szerint az engedélyezési hirdetéseknek oszlopokon, táblákon és falakon való kiragasztásáért kiragasztási díjjal együtt a telepengedélyezést kérő huszonhat koronát fog üzetni. A kerületi elöljárók ehhez annyival is inkább hozzájárultak, mert az engedélyt kérő most a hirdetés kiragasztásáért kevesebbet tartozik fizetni, mint eddig fizetett. (Jelentés a koleráról.) Vas Bernát dr. egyetemi magántanár, a főváros bakteriológiai intézetének vezetője, most terjesztette be a tanácshoz jelentését az intézetnek a múlt év őszén előfordult koleramegbetegedésekkel kapcsolatos működéséről. A jelentés a szükséges óvintézkedések rövid ismertetése után közli, hogy az első koleragyanús eset 1910 augusztus 25-én került vizsgálat alá, a legutolsó pedig december 30-án. Összesen 213 vizsgálatot végzett az intézet, ezek közül azonban csak kiknek valódi koleraesetet derített ki. A kilencz eset közül csupán egyetlen egy végződött gyógyulással. A kolera megállapítása nem járt különös nehézséggel és a diagnózis megállapítása már az első próbából lehetséges volt. Oly egyéneknél, akik kolerabetegekkel érintkeztek és emiatt öt napig elkülönítve megfigyelés alatt állottak, ötvenöt esetben történt vizsgálat, koleravivókét azonban ezek között nem találtak. Az intézet működése azonban ezekből a vizsgálatokból nem merült ki. Munkájának jelentékeny része a főváros ivóvizének fokozott ellenőrzése volt. Amikor a főváros területén az első koleraeset előfordult, vízpróbát vett a lágymányosi holt Dunaágból és kétséget kizáró módon kimutatta benne a koleravibriót. Ez azonban csak a Szondy nevű tehergőzös közvetlen közelében sikerült, a később vett próbában a kimutatás már nem járt eredményével. Hasonlóképpen negatív eredményt szolgáltattak mindazok a vizsgálatok, amiket a Duna különböző helyeiről vett vízmintákkal végzett az intézet. A folyam víztisztulásánál szereplő és teljességében még nem ismert tényezők bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy a vibriók a felszínről elég gyorsan elpusztultak, ami azonban természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a vibriók az iszapba kerülve, a rájuk nézve kedvezőbb életfeltételek mellett át ne telelhetnének és később újabb fertőzéseknek lehetnek okozói. Ez a körülmény mindenesetre nagy óvatosságra kell, hogy intse a közönséget a Dunavíz ivásra való használatánál, amire különben a főorvos javaslatára a tanács annak idején fel is hívta a fővárosi lakosság figyelmét. (Választók névjegyzéke.) A központi választmány ma délután folytatta és befejezte 1912. évi választók lajstromának kiigazítását. Konstatálták, hogy a választók száma 3500-al szaporodott. A névjegyzéket május 5-től 25-ig közszemlére fogják kitenni. TUDOMÁNY. IRODALOM. (-) Az Akadémia nagyhete. Ma délután kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia nagyhete az osztályok ülésével. Az egyes osztályok ma eldöntötték a pályázatokat, új pályázatokat hirdettek és szavaztak az ajánlott tiszteleti, rendes, levelező és külső tagokra. A pályadíjak kiadásában az Akadémia, szokás szerint, nem volt bőkezű. Az első osztály kiadott hármat, a második osztály öt kitűzött pályadíj közül egyet sem. Ellenben a harmadik osztály kiadott minden rendelkezésére álló jutalmat, az Akadémia nagyjutalmát s a Marczibányi mellékjutalmat is. Új tagok bőven jutottak be az Akadémiába, csak a második osztály volt nagyon kritikus. A hazai erők közül egyet sem választott meg, kibuktatta Feliper Frigyest és Schvarcz Gusztávot is. Csak a külföldiek voltak elég tudósok számára. A harmadik osztály Cholnoky Jenőt buktatta ki. Ellenben akadémikus lett Ambrus Zoltán, díszére az első osztálynak. Az 1. osztályban Goldzieher Vilmos elnökölt. Az osztály elhatározta, hogy a Marczibányi díjat, amely a magyar mássalhangzók változtatásának történetér© volt kiírva, nem adja ki. Az Ipolyi pályázat ebben az évben Bajza József életrajzára és méltatására volt kitűzve. Beérkezett összesen négy pályamű. Az osztály ajánlja, hogy az 1. számú munkának (»Nőttön nőtt tiszta fénye« jelige) a dij kiadassák, ha a munka szerzője a mű második felét is bemutatja. A Sámuel-dijat az osztály Mészöly Gedeonnak »A »nyi« eredete« ozirati munkájáért ajánlja kiadni. Dicséretben az osztály Beke Ödön, Schütz József és Csűry Bálint tanulmányait részesítette. Ezután az osztály az új pályázatokat hirdette ki. A Bródy-féle publiczistikai díjra bírálókul Herczeg Ferenczet és Berczik Árpádot jelölte, akik a második osztállyal együtt fogják a legjobb publicistikai művet jutalmazni. Új pályázatként kihirdette: a Bulyovszkyjutalmat hazafias ódára, a Farkas—Raskó-díjat hazafias költeményre, a gróf Karácsonyi-díjat vígjátékra, a Kóczánjutalmat történelmi drámára (II. Ulászló és II. Lajos korszaka), a Lévay-jutalmat, ezer korona A jellemrajz története a magyar szépirodalomban czimű munkára. A Lukács Krisztina-jutalmat, kétezer koronát, egy magyar mondattanra 1914. szeptember 30-iki lejárattal, a gróf Nádasdy-jutalmat elbeszélő költeményre, az ezer koronás Rökk Szilárd-jutalmat a vogulnép költészeti gyűjteményének kiadására, a Sámuel-dijat egy nyelvtudományi értekezésre, a Teleki-jutalmat vígjátékra és Halmos Izornak ezer koronás pályadiját a magyar kritika történetére 1914. szeptember 30-iki lejárattal. Az osztály ezután szavazott az ajánlott tagok felett. Tiszteleti tagnak ajánlja Zichy Géza grófot (32 igen, 1 nem), rendes tagnak a B) osztályba: Bayer József levelező tagot (33 igen). Az A) alosztályba levelező tagnak ajánlja az osztály: Bodics Jusztint (23 igen, 8 nem). Láng Nándort (27—6), Schmidt Józsefet (30—3) és Vikár Bélát (24—9). Cserép József (18—15) nem kapta meg a szükséges többséget. A B alosztályba ajánlja az osztály: Pekár Gyulát (23—10), Ambrus Zoltánt (26—7, 1 üres), Dívald Kornélt (24—8, 1 üres) és Horváth Czirát (27—5). Binder Jenő (20—14) a szükséges szavazatokat nem kapta meg. A II. osztályban Plósz Sándor elnökölt. Az osztály a Sztrókay Antal-jutalmat, amely Eötvös József báró és a XIX. század uralkodó eszméinek méltatására volt kitűzve, nem javasolja kiadni. A Gorove-jutalomra (A coeducatio mint erkölcspedagógiai probléma) két munka érkezett. Az osztály nem javasolja a díjat kiadni. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár díját (az amerikai kivándorlás) az osztály nem javasolja kiadni a beérkezett két munka egyikének sem. Dicséretben kívánja részesíteni a »Minden tudás csak akkor bir valódi becsesei« jeligéjű művet. Az Ullmann-pályázatra (A ki.-,birtok-rendszer) egy munka érkezett be, amelyet az osztály nem tart jutalmazandónak. A Lukács Krisztinapályázatra (Az erkölcsi értékfogalom tárgyalása) egy munka érkezett, amelyet jutalmazandónak nem járások Bük László nyílt pályázatára (Magyarország történelme a XVI. században) Ballagi Aladár kapott megbízást 1914. szeptember 30-iki határidővel. A Péczelypályázatra (Magyarország diplomácziai összeköttetése Velenczével) egy munka érkezett be. A díjat nem adják ki. A Vigyázó-pályázatra (A Thököly- és Rákóczi-korszak társasélete) egy négykötetes munka érkezett. Az osztály a »Recrudescunt Vulnera« jeligéjű műnek ajánlja a pályadíjat kiadni. A pályabírák nagy dicsérettel emlékeztek meg a műről. Ezután az osztály a következő új pályázatokat tűzte ki: a nagyjutalmat a legközelebbi évben egy filozófiai munkára, a Bródy-féle publiczisztikai jutalmat, a 2000 koronás Wahrmann Mór-jutalmat a kereskedelem terén szerzett érdemek jutalmazására, 1912. nagygyűlés határidejével, a Bézsán-jutalmat (A közigazgatási eljárás fejtegetése) 1914. szeptember 30-iki határidővel, a Dórajutalmat (A csatorna jelentősége a hazai közlekedés szempontjából) 1912. szeptember 31-iki határidővel, a Schreiber Ignácz-jutalmat Kautz Gyula nevére (Az 1848-iki átalakulás, közgazdasági vezéreszméi) 1913. szeptember 30-iki lejárattal, a Vigyázó-pályázatot (Az erdélyi vajdaság intézményének történelme) 1914. szeptember 30-iki határidővel, a Gorove-jutalmat (Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya) 1915. szeptember 30-iki határidővel. Majd a választásokra tért át az osztály. Az üresedésben levő levelezői tagságra a következőket ajánlották: Fellner Frigyest, Schwartz Gusztávot és Tuka Bélát. A jelöltek egyike sem kapta meg a szükséges szavazatot. Fellner 23 igen, 20 nem, Schwartz 25 igen, 18 nem, Tuka 14 igen, 24 nem. Az osztály tiszteletbeli tagjává Vécsey Tamás udvari tanácsost választották meg (39 igen, 5 nem). Külső tagokul megválasztották: Ybuquet Artúr franczia történetírót és Claparéde Sándor génuai tanárt, mindegyiket nagy többséggel A III. osztály ülését Entz Géza osztályelnök vezette. Az akadémia nagyjutalmát az osztály Eherndl Antal műegyetemi tanárnak ajánlja kiadni »A csuklós tartók elméletéről« czímű munkájáért. A Marczibányi-mellékjutalmat az osztály Fejér Lipót kolozsvári egyetemi rendkívüli tanárnak ajánlja kiadni »Folytonos függvények Fourier-féle sorának singularitásáról ezimü tanulmányáért. A Rózsay-dijjal Zemplén Győzőt kívánja kitüntetni az osztály »Vizsgálatok a gázok belső súrlódásáról« ezimü munkájáért. Az osztály Bánky Donátot (28 igen, 12 nem), Harkányi Bélát (37—3) és Richter Aladárt (28—12) ajánlja levelező tagoknak. A többi ajánlott levelező tagok: Lotzka József, ifj. Szily Kálmán, Cholnoky Jenő és Székely Ágoston nem nyerték el a szükséges szavazatot. Holnap az Akadémia nagygyűlést tart, amelyen bemutatják az ünnepi közülés programútját, az osztályok jelentést tesznek a pályázatokról és a választásokról. A nagygyűlés ugyancsak holnap bontja fel a jutalmat nyert pályamunkák jeligés leveleit. (•) A magyar értelmiség feladata. A Galilei-kör ebben az évben előadás-sorozatot tartott, mely a mai Magyarország közállapotait ismertette. Vázolták Magyarország helyzetét a nagybirtok és a nemzetiségi kérdés szempontjából, ismertették a magyar közoktatást és szocziális politikát, a magyar közigazgatást és törvényhozást. A cziklus utolsó előadása, mely a diákságot, mint a jövendő magyar értelmiséget legközelebbről érdekű, a magyar értelmiség feladatairól szól. Az előadást Polányi Károly dr., a Galilei-körnek két éven át volt elnöke fogja megtartani április hó 29-én, szombaton este fél nyolc óraikor a régi országháza nagytermében (Vili., Feherczeg Sándor u. 8.). (-) A Temesvári Arany János Társaság elhatározta, hogy a Debreczeni Csokonai-Kör meghívására május 20-ikán Debreczenben irodalmi estélyt rendez, melyen közreműködnél: Szabolcska Mihály elnök, Vértesy Gyula alelnök, Jörgné Draskóczy Ilona, Krecsányi Ignácz, Szávay Zoltán és Gálos Rezső rendes tagok. Másnap megkoszorúzzák Csokonai Mihály szobrát és kirándulnak a Hortobágyra. A Csokonai-Kör a látogatást viszonozni fogja és Temesvárott rendez estélyt. (-) Az Országos Régészeti és Embertani Társulato hó 28-ikán, pénteken, délután öt órakor a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében zárt választmányi és rendes havi ülést tart, amelynek tárgysorozata a következő: 1. Holub József dr.: Istvánffy Miklós históriájának archeológiai vonatkozásai. 2. Börzsönyi Arnold : Régibb középkori kard és Árpád-kori kardok a győri múzeumban. 3. Márton Lajos dr. bemutatja a gávai leletet. 4. Választmányi ülés a titkári állás betöltése tárgyában. 13