Az Ujság, 1911. április/2 (9. évfolyam, 90-102. szám)

1911-04-26 / 98. szám

Szarda, 1911. április 26. AZ ÚJSÁG s a csoporttanitás módszere mellett foglalt állást. Garza- Zeczky Hona, Ágh Géza dr., Dániel Jenőné és mások hozzászólása után a bizottság elhatározta, hogy megkéri a főváros tanácsát, rendelje el a kézimunkát­anitásban is a Csoporttanitásrg. *** Az ötödik kerületi Munkásgimnázium-Egyesü­let ma este látogatott ülést tartott a Lipótvárosi Polgári Kör helyiségében. Az ülésen Singer Zsigmond udvari tanácsos, elnök örömmel jelentette, hogy Ipolyi Gábor 500, a Kereskedelmi Csarnok 200 koronával alapító tagul lépett be az egyesületbe. Bejelentette továbbá, hogy a munkásgimnáziumi tanév befejezés felé közeled­vén, államsegélyért a kultuszkormányhoz benyújtották kérvényüket és a kérvény kedvező elintézését kilátásba helyezték. A tetszéssel fogadott bejelentések után Marót Géza igazgató ismertette a munkásgimn­áziumi tanév történetét. Somogyi Béla dr. igazgatósági tag hosszabb felszólalásában előadta, hogy több ízben jelen volt a mun­kásgimnáziumi előadásokon és a látottakkal és hallottak­kal a legnagyobb mértékben meg volt elégedve. Rácz Jenő főgimnáziumi tanár felszólalása után P­inger Zsig­mond elnök hozzájárul ahhoz, hogy Marót igazgatónak és a tanári karnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazzanak. Örömmel jelenti ezután, hogy az első évi költségvetés olyan felesleget mutat, hogy a szorgalmas hallgatóságot anyagi jutalmazásban is részesíthetik. A tankönyvekkel való ellátásra, valamint a jutalmazandók névsorának megállapítására vonatkozólag ajánlja, kérjék ki a tanári testület véleményét. Szécsi Ernő dr. a munkásgimnáziumi hallgatók egészségi állapotáról tett jelentést. Singer Zsig­mond dr. elnök indítványára az igazgatóság a tanév be­zárásával Marót Géza igazgatót bízta meg. FŐVÁROS. (A harmadik elektromos­ telep.) Régóta hallgat a krónika a harmadik elektromos telepről, melyet a főváros akar a saját kezelésében létesíteni. Ez a terv a Hoór Tempis Mór tervével együtt rég le­került a napirendről, úgy látszott, mintha el is aludt volna végleg. A harmadik elektromos telep dolga azonban még mindig aktuális s legközelebb napirendre kerül, még­pedig a villamos vasutakkal kapcsolatban. A polgármester, mint annak idején megírtuk, egyáltalán nem adta fel azt a tervet, hogy a Wesselényi­ utczai villamossal kapcsolat­ban egy városi vasúthálózatot létesítsen. A fő­város ezért egy oly nagyszab­áú elektromos telepet akar létesíteni, mely nemcsak a villamos világítás­hoz, hanem a vasút üzeméhez szükséges áram előállítására is alklamas. Értesülésünk szerint a harmadik elektromos telep tervei és költségvetése legkésőbb őszkor napirendre kerül. (Vita a kórházak körül.) Meisels Vilmos dr. a Budapesti Orvosi Körben felolvasást tartott az új kórházakról. Ez alkalommal vita indult meg a közérdekű kérdés fölött. Elsőnek Müller Kálmán báró szólalt föl s elmondta, hogy ő is jobbnak tartja több kisebb kórház felállítását, mint egy nagyét. Mikor ő 2000 beteg számára egy nagy kór­ház tervével foglalkozott, ezt azért tette, mert ezzel bízták meg. Schächter Miksa dr. szükséges­nek tartja annak a leszögezését, hogy Müller Kál­mán báró megváltoztatta korábbi álláspontját s szintén a több kórház építése mellett van. Fel­említi, hogy a berlini nagy kórház csődöt mondott, mert nem lehet benne a betegeket élelmezni s nem lehet adminisztrálni. Szólt még a tárgyhoz Portik Ottó is, ki szintén a több kórház felállításának az eszméjét pártolta. (A régi képviselőház ülésterme.) A tanács ma tartott ülésén kimondotta, hogy az Újvárosháza közgyűlési termét előadásokra, fölolvasásokra és gyűlések tartására ezután nem adja oda. Erre a czélra a Sándor-utc­ai régi képviselőház üléstermét tartja fönn. Az ülésterem használatának díját fű­téssel, takarítással, világítással és a vetítő­készülék használatával együtt 95 koronában állapította meg a tanács. A terem bérbeadását a tanács a városháza gondnokára bízta. (Hirdetési díjak leszállítása.) Mikor a főváros a hirdetés ügyét saját kezelésébe vette, a mozgó­hirdetések és a hirdetőc­édulák osztogatási díját is megállapította. Az érdekelt kereskedők a díjat sokallották. A tanács ma a pénzügyi osztály elő­terjesztésére a mozgó­ hirdetések díját 25 koroná­ról 10 koronára, az emberek által vitt hirdetés díját 6 koronáról 3 koronára, 8 a czédulaosztoga­­tás díját 15 koronáról 5 koronára szállította le. (Bosnyákok Budapesten.) A boszniai kereske­delmi és iparkamara tagjai e hét végén Buda­pestre érkeznek. A tanács ma a bosnyák vendégek fogadására négyezer koronát szavazott meg. (A telepengedélyezési hirdetések.) A főváros hirdetési vállalata a telepengedélyezési eljárások hirdetéseinek kifüggesztése és a kifüggesztésért járó díjak tekintetében előterjesztést tett a főváros tanácsához, a­mit a tanács a kerületi elöljáróknak küldött át javaslattétel végett. A kerületi elöljárók értekezlete Hanvai Sándor elnöklésével tegnap tar­tott ülésében foglalkozott az előterjesztéssel, a­mely szerint az engedélyezési hirdetéseknek oszlo­pokon, táblákon és falakon való kiragasztásáért kiragasztási díjjal együtt a telepengedélyezést kérő huszonhat koronát fog üzetni. A kerületi elöljárók ehhez annyival is inkább hozzájárultak, mert az engedélyt kérő most a hirdetés kiragasztásáért kevesebbet tartozik fizetni, mint eddig fizetett. (Jelentés a koleráról.) Vas Bernát dr. egyetemi magántanár, a főváros bakteriológiai intézetének veze­tője, most terjesztette be a tanácshoz jelentését az inté­zetnek a múlt év őszén előfordult koleramegbetegedések­­kel kapcsolatos működéséről. A jelentés a szükséges óv­intézkedések rövid ismertetése után közli, hogy az első koleragyanús eset 1910 augusztus 25-én került vizsgálat alá, a legutolsó pedig dec­ember 30-án. Összesen 213 vizsgálatot végzett az intézet, ezek közül azonban csak kiknek valódi koleraesetet derített ki. A kilencz eset közül csupán egyetlen egy végződött gyógyulással. A kolera megállapítása nem járt különös nehézséggel és a diagnózis megállapítása már az első próbából lehetséges volt. Oly egyéneknél, a­kik kolerabetegekkel érintkeztek és e­miatt öt napig elkülönítve megfigyelés alatt állottak, ötvenöt esetben történt vizsgálat, kolerav­ivókét azonban ezek között nem találtak. Az intézet működése azonban ezek­ből a vizsgálatokból nem merült ki. Munkájának jelen­tékeny része a főváros ivóvizének fokozott ellenőrzése volt. A­mikor a főváros területén az első koleraeset elő­fordult, vízpróbát vett a lágymányosi holt Dunaágból és kétséget kizáró módon kimutatta benne a kolera­­vibriót. Ez azonban csak a Szondy nevű tehergőzös köz­vetlen közelében sikerült, a később vett próbában a ki­mutatás már nem járt eredményével. Hasonlóképpen negatív eredményt szolgáltattak mindazok a vizsgálatok, a­miket a Duna különböző helyeiről vett vízmintákkal végzett az intézet. A folyam víz­tisztulásánál szereplő és teljességében még nem ismert tényezők bizonyára hozzá­járultak ahhoz, hogy a vibriók a felszínről elég gyorsan elpusztultak, a­mi azonban természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a vibriók az iszapba kerülve, a rájuk nézve kedvezőbb életfeltételek mellett át ne telelhetnének és később újabb fertőzéseknek lehetnek okozói. Ez a körül­mény mindenesetre nagy óvatosságra kell, hogy intse a közönséget a Dunavíz ivásra való használatánál, a­mire különben a főorvos javaslatára a tanács annak idején fel is hívta a fővárosi lakosság figyelmét. (Választók névjegyzéke.) A központi választ­mány ma délután folytatta és befejezte 1912. évi választók lajstromának kiigazítását. Konstatál­ták, hogy a választók száma 3500-al szaporodott. A névjegyzéket május 5-től 25-ig közszemlére fogják kitenni. TUDOMÁNY. IRODALOM. (-) Az Akadémia nagyhete. Ma délután kezdő­dött meg a Magyar Tudományos Akadémia nagy­­hete az osztályok ülésével. Az egyes osztályok ma eldöntötték a pályázatokat, új pályázatokat hir­dettek és szavaztak az ajánlott tiszteleti, rendes, levelező és külső tagokra. A pályadíjak kiadásában az Akadémia, szokás szerint, nem volt bőkezű. Az első osztály kiadott hármat, a második osztály öt kitűzött pályadíj közül egyet sem. Ellenben a har­madik osztály kiadott minden rendelkezésére álló jutalmat, az Akadémia nagyjutalmát s a Marcz­i­­bányi mellékjutalmat is. Új tagok bőven jutottak be az Akadémiába, csak a második osztály volt nagyon kritikus. A hazai erők közül egyet sem választott meg, kibuktatta Feliper Frigyest és Schvarcz Gusztávot is. Csak a külföldiek voltak elég tudósok számára. A harmadik osztály Chol­­noky Jenőt buktatta ki. Ellenben akadémikus lett Ambrus Zoltán, díszére az első osztálynak. Az 1. osztályban Goldzieher Vilmos elnökölt. Az osztály elhatározta, hogy a Marczibányi díjat, a­mely a magyar mássalhangzók változtatásának történetér© volt kiírva, nem adja ki. Az Ipolyi pályázat ebben az évben Bajza József életrajzára és méltatására volt kitűzve. Beérkezett összesen négy pályamű. Az osztály ajánlja, hogy az 1. számú munkának (»Nőttön nőtt tiszta fénye« jelige) a dij kiadassák, ha a munka szerzője a mű máso­dik felét is bemutatja. A Sámuel-dijat az osztály Mészöly Gedeonnak »A »nyi« eredete« ozirati munkájáért ajánlja kiadni. Dicséretben az osztály Beke Ödön, Schütz József és C­sűry Bálint tanulmányait részesítette. Ezután az osztály az új pályázatokat hirdette ki. A Bródy-féle publiczistikai díjra bírálókul Herczeg Fe­­renczet és Berczik Árpádot jelölte, a­kik a második osz­tállyal együtt fogják a legjobb public­istikai művet jutalmazni. Új pályázatként kihirdette: a Bulyovszky­­jutalmat hazafias ódára, a Farkas—Raskó-díjat hazafias költeményre, a gróf Karácsonyi-díjat vígjátékra, a Kóczán­­jutalmat történelmi drámára (II. Ulászló és II. Lajos korszaka), a Lévay-jutalmat, ezer korona A jellemrajz története a magyar szépirodalomban czimű munkára. A Lukács Krisztina-jutalmat, kétezer koronát, egy ma­gyar mondattanra 1914. szeptember 30-iki lejárattal, a gróf Nádasdy-jutalmat elbeszélő költeményre, az ezer koronás Rökk Szilárd-jutalmat a vogulnép költészeti gyűjteményének kiadására, a Sámuel-dijat egy nyelv­tudományi értekezésre, a Teleki-jutalmat vígjátékra és Halmos Izornak ezer koronás pályadiját a magyar kritika történetére 1914. szeptember 30-iki lejárattal. Az osztály ezután szavazott az ajánlott tagok felett. Tiszteleti tagnak ajánlja Zichy Géza grófot (32 igen, 1 nem), rendes tagnak a B) osztályba: Bayer József levelező tagot (33 igen). Az A) alosztályba levelező tag­nak ajánlja az osztály: Bodics Jusztint (23 igen, 8 nem). Láng Nándort (27—6), Schmidt Józsefet (30—3) és Vikár Bélát (24—9). Cserép József (18—15) nem kapta meg a szükséges többséget. A B­ alosztályba ajánlja az osztály: Pekár Gyulát (23—10), Ambrus Zoltánt (26—7, 1 üres), Dívald Kornélt (24—8, 1 üres) és Horváth Czirát (27—5). Binder Jenő (20—14) a szükséges szavazatokat nem kapta meg. A II. osztályban Plósz Sándor elnökölt. Az osztály a Sztrókay Antal-jutalmat, a­mely Eötvös József báró és a XIX. század uralkodó eszméinek méltatására volt kitűzve, nem javasolja kiadni. A Gorove-jutalomra (A coeducatio mint erkölcspedagógiai probléma) két munka érkezett. Az osztály nem javasolja a díjat kiadni. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár díját (az amerikai kivándorlás) az osztály nem javasolja ki­adni a beérkezett két munka egyikének sem. Dicséretben kívánja részesíteni a »Minden tudás csak akkor bir valódi becsesei« jeligéjű művet. Az Ullmann-pályázatra (A ki.-,­­birtok-rendszer) egy munka érkezett be, a­melyet az osztály nem tart jutalmazandónak. A Lukács Krisztina­­pályázatra (Az erkölcsi értékfogalom tárgyalása) egy munka érkezett, a­melyet jutalmazandónak nem járások Bük László nyílt pályázatára (Magyarország törté­nelme a XVI. században) Ballagi Aladár kapott meg­bízást 1914. szeptember 30-iki határidővel. A Péczely­­pályázatra (Magyarország diplomácziai összeköttetése Velenczével) egy munka érkezett be. A díjat nem adják ki. A Vigyázó-pályázatra (A Thököly- és Rákóczi-korszak társasélete) egy négykötetes munka érkezett. Az osztály a »Recrudescunt Vulnera« jeligéjű műnek ajánlja a pálya­­díjat kiadni. A pályabírák nagy dicsérettel emlékeztek meg a műről. Ezután az osztály a következő új pályázatokat tűzte ki: a nagyjutalmat a legközelebbi évben egy filozófiai munkára, a Bródy-féle publiczisztikai jutalmat, a 2000 koronás Wahrmann Mór-jutalmat a kereskedelem terén szerzett érdemek jutalmazására, 1912. nagygyűlés határ­idejével, a Bézsán-jutalmat (A közigazgatási eljárás fejtegetése) 1914. szeptember 30-iki határidővel, a Dóra­jutalmat (A csatorna jelentősége a hazai közlekedés szempontjából) 1912. szeptember 31-iki határidővel, a Schreiber Ignácz-jutalmat Kautz Gyula nevére (Az 1848-iki átalakulás, közgazdasági vezéreszméi) 1913. szep­tember 30-iki lejárattal, a Vigyázó-pályázatot (Az erdélyi vajdaság intézményének történelme) 1914. szeptember 30-iki határidővel, a Gorove-jutalmat (Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya) 1915. szeptember 30-iki határidővel. Majd a választásokra tért át az osztály. Az üresedés­ben levő levelezői tagságra a következőket ajánlották: Fellner Frigyest, Schwartz Gusztávot és Tuka Bélát. A jelöltek egyike sem kapta meg a szükséges szavazatot. Fellner 23 igen, 20 nem, Schwartz 25 igen, 18 nem, Tuka 1­4 igen, 24 nem. Az osztály tiszteletbeli tagjává Vécsey Tamás udvari tanácsost választották meg (39 igen, 5 nem). Külső tagokul megválasztották: Ybuquet Artúr franczia történetírót és Claparéde Sándor génuai tanárt, mindegyiket nagy többséggel A III. osztály ülését Entz Géza osztályelnök vezette. Az akadémia nagyjutalmát az osztály Eherndl Antal műegyetemi tanárnak ajánlja kiadni »A csuklós tartók elméletéről« czímű munkájáért. A Marczibányi-mellék­­jutalmat az osztály Fejér Lipót kolozsvári egyetemi rendkívüli tanárnak ajánlja kiadni »Folytonos függvé­nyek Fourier-féle sorának singularitásáról ezimü tanul­mányáért. A Rózsay-dijjal Zemplén Győzőt kívánja ki­tüntetni az osztály »Vizsgálatok a gázok belső súrlódásá­ról« ezimü munkájáért. Az osztály Bánky Donátot (28 igen, 12 nem), Har­kányi Bélát (37—3) és Richter Aladárt (28—12) ajánlja levelező tagoknak. A többi ajánlott levelező tagok: Lotzka József, ifj. Szily Kálmán, Cholnoky Jenő és Szé­kely Ágoston nem nyerték el a szükséges szavazatot. Holnap az Akadémia nagygyűlést tart, a­melyen bemut­atják az ünnepi közülés programút­­­ját, az osztályok jelentést tesznek a pályázatokról és a választásokról. A nagygyűlés ugyancsak hol­nap bontja fel a jutalmat nyert pályamunkák jel­igés leveleit. (•) A magyar értelmiség feladata. A Galilei-kör eb­ben az évben előadás-sorozatot tartott, mely a mai Ma­gyarország közállapotait ismertette. Vázolták Magyar­­ország helyzetét a nagybirtok és a nemzetiségi kérdés szempontjából, ismertették a magyar közoktatást és szocziális politikát, a magyar közigazgatást és törvény­hozást. A cziklus utolsó előadása, mely a diákságot, mint a jövendő magyar értelmiséget legközelebbről érdekű, a magyar értelmiség feladatairól szól. Az előadást Polányi Károly dr., a Galilei-körnek két éven át volt elnöke fogja megtartani április hó 29-én, szombaton este fél nyolc­ óraikor a régi országháza nagytermében (Vili., Feher­­czeg Sándor­ u. 8.). (-) A Temesvári Arany János­ Társaság elhatározta, hogy a Debreczeni Csokonai-Kör meghívására május 20-ikán Debreczenben irodalmi estélyt rendez, melyen közreműködnél: Szabolcska Mihály elnök, Vértesy Gyula alelnök, Jörgné Draskóczy Ilona, Krecsányi Ignácz, Szávay Zoltán és Gálos Rezső rendes tagok. Másnap megkoszorúzzák Csokonai Mihály szobrát és kirándulnak a Hortobágyra. A Csokonai-Kör a látogatást viszonozni fogja és Temesvárott rendez estélyt. (-) Az Országos Régészeti és Embertani Társulat­o hó 28-ikán, pénteken, délután öt órakor a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében zárt választmányi és rendes havi ülést tart, a­melynek tárgysorozata a következő: 1. Holub József dr.: Istvánffy Miklós his­­tóriájának archeológiai vonatkozásai. 2. Börzsönyi Ar­nold : Régibb középkori kard és Árpád-kori kardok a győri múzeumban. 3. Márton Lajos dr. bemutatja a gávai leletet. 4. Választmányi ülés a titkári állás betöltése tárgyában. 13

Next