Az Ujság, 1911. december/2 (9. évfolyam, 299-310. szám)

1911-12-19 / 300. szám

Kedd, 1911. deczember 19. AZ ÚJSÁG IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSA Imrédfy udvari tanácsos sajtópere. — Fényes László felmentése. — (Saját tudósit­ónktól.) A budapesti esküdt bíróság ma tárgyalta Fü­­zesséry Zoltán dr. törvényszéki biró elnökletével azt­ a sajtópert, a melyet Imrédy Kálmán dr. udvari tanácsos, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület elnöke indított Fényes László hírlapíró ellen. Az inkriminált czikkek, a­melyek Az Est-ben jelentek meg, voltaképpen már átestek egy ízben a sajtóper első retortáján, a­mennyiben a szak­­bíróság két héttel ezelőtt letárgyalta a czikkek­­ben megtámadott Vitár gondnok és az Ekecs­­házaspár, továbbá Ekecs Irma sajtópanaszát. De külön sajtópert indított a czikkek miatt Imrédy dr. elelök is, a­ki közmegbizatásban eljáró sértett lévén, az ügyet az esküdtbíróság elé utalták. Imrédy az inkriminált czikkekben csupán annyi­ban szerepel, hogy ő a czikk állítása szerint a vakok egyesületének kebelében felmerült panaszok­kal szemben érzéketlen volt és ellenőrzői tisztét nem gyakorolta. Az esküdtbíróság a bizonyítást elrendelte ugyan, de csak az inkriminált passzusra vonatko­zólag, kihallgatott három tanút és felolvastatta a fegyelmi határozat rendelkező részét. Délutáni öt órakor a tárgyalás véget ért. Az esküdtek Fényes Lászlót nem vétkesnek mondották ki és így a bíróság is felmentette. A főtárgyalásról a következő tudósítást kö­zöljük : Füzess­y Zoltán dr., elnök megnyitván a tár­gyalást, Fényes László vádlott felszólalt és az el­járás megszüntetését kérte, miután az inkriminált kifejezések nagy­ része nem Imrédy személyére vo­natkozik. A­mi pedig ő reá vonatkozik, az se nem rágalmazás, se nem meggyalázó. Ezek nem olyan kitételek, melyek őt akár a közmegvetésnek tennék ki, akár pedig bűnvádi eljárást eredményezhetné­nek. Az elnök erre azt feleli, hogy előbb meg kell az esküdtszéket alakítani és a nyilatkozatoknak akkor lesz majd helye. Az esküdtszék megalakítása után az elnök a vádlottat hallgatta ki. Az elnök: Megértette a vádat? Bűnösnek érzi-e magát? A vádlott: A vádat megértettem, de bűnös nem vagyok. Engem 1910 június havában több szerencsétlen világtalan ember felkeresett panaszá­val. Akkoriban nagyon el voltam foglalva, de mert jótékonysági és egyesületi ügyekkel foglalkozni szoktam, később utánajártam az ügyeknek, össze­szedtem a bizonyítékokat, a­melyek a mellett ta­núskodtak, hogy Vitár Dezső, a vakok egyesületé­nek gondnoka nem való arra az állásra, a­melyet betölt. Ezt én a czikkekben világosan meg is írtam. A­mi az Imrédy személyét illeti, én őt meg nem sértettem, vele szemben csupán kritikát, jogos­­ kritikát gyakoroltam. Azt írtam, hogy a köteles ellenőrzést nem gyakorolta. Ez lehet helyes, vagy helytelen megítélés, de semmi esetre sem olyan, a­mely őt sérthetné. Kérem a bizonyítás elrende­lését. Az inkriminált czikkek felolvasása után az elnök kérdi a panaszostól: — Kiván-e valamit a vádlott előadására megjegyezni ? Imrédy: Egyelőre csak annyit, hogy a czik­­keket magamra nézve sértőknek találom. Sváb dr., a panaszos ügyvédje, hosszasabban ismertette a vakokat támogató többrendbeli inté­zetet. Kimutatta, hogy az a kör, a­hol Ekecs a vakokat zenire tanítja és a­hol az Ekecs-h­ázas­­pár takarításért lakik, egy autonóm társaskörféle, a­melynek dolgába Imrédynek beleszólása nincsen. Ha valamelyik vak emberrel brutalitás történt volna, is, ennek orvoslása kívül esik az Imrédy kompetenc­iáján. Tehát a bejelentett bizonyíté­kok nagy részét mint tárgytalanokat elutasítani kéri. A bíróság a bizonyítást közérdekből elren­delte és pedig annyiban, hogy a törvényszék ítéletét, valamint a Vitár Rezső elleni lefolytatott fegyelmi eljárás határozatát felolvastatta. A határozat ellen Fényes semmiségi panaszt jelentett be. Az iratok felolvasása után Fényes I László a bizonyítás kiegészítésére vonatkozólag­­ tett előterjesztést. A bíróság a bizonyítás kiegészítésére vonat-­­­kozólag Fényes László által bejelentett tizen­három tanú közül csak kettőt rendelt el kihallgatni. Fényes semmiségi panaszszal élt, mert az­ egész ügy anyagait van joga bizonyítani. A főmagán­vádló a két tanúval szemben kérte Jelanek kefe­kötőmester kihallgatását is­. Ezt is elrendelték. Mielőtt a tanukra került volna a sor, az­ es­küdtek Imrédy főmagánvádlóhoz kérdéseket in­téztek. Hernád Henrik esküdt: Igaz-e az, méltóságos úr, és tudott-e arról, hogy a Vakok Országos Egyesü­lete ápoltjai egy részét rosszh­írű házakba küldi kenyeret keresni ? Imrédy: Mint elnöknek nincs róla hivatalos tudomásom. Az esküdt: Es privatim ? Imrédy: Úgy tudom, hogy bizony el kell menniök. Sacher esküdt: Mikor az első, súlyos vádakat tartalmazó czikk megjelent, miért nem tett valami kijelentést elnök úr és mi történt a vádakra ? — Nem voltam itthon. — De valaki csak közölte az egyesület elnöké­vel, hogy milyen súlyos dolgokról van szó ? •— Hála Istennek nem háborgattak vele nya­­ralásomban. — Vagy úgy. Hát nem volt ez elég érdemes dolog, hogy egy tisztviselő jelentést tegyen ? Elnök.: Kérem az esküdt urat, ne adjon kife­jezést nézetének. Egy esküdt: Igaz e az, főm­agán­vádló úr, hogy azokat a vakokat, a­kiket Fényes vádlott a vizsgálóbírónál tanokul bejelentett, az egye­sület kizárta kebeléből ? Imrédy : A fekélyt ki kell operálni. Választ­mányi határozattal zártuk ki az egyesület ellen támadókat. Ezek után a tanukat hallgatták ki. Szekeres Gyözőné Mohos Gizi elmondja, hogy kezdetben jó dolga volt az egyesületben, mert Jellinek mester, a­kinek keze alá volt osztva, mindenképpen kedvezett neki. Csokoládét 63 czakrokaté vett neki, de mikor ajánlatát, hogy legyen a kedvese, nem fogadta el, egyszerre meg­változott. Eleinte mindig magányos helyre ren­delte dolgozni és erőszakkal próbálta őt szégyenbe hozni, majd a­mikor ellenállt, akkor egy nap öt-hat kifogás is volt ellene, és megpofozták. Sírva ment fel a szobájába és mikor Vitár gondnoknak panasz­kodott, akkor ez az felelte neki: Mars le a mű­­helybe és kérj bocsánatot Jelinek mestertől, a miért engedelem nélkül ki mertél jönni a mű­helyből • Ő nem ment bocsánatot kérni, hanem sirt a szobájában és ekkor három napig nem adtak neki enni és végtére, mert nem tört meg, kidobták az intézetből. Schuch Katicza, szintén vak nő, elmondta, hogy a gyermeke Újpesten beteg volt és kért sza­badságot, hogy meglátogassa. Nem adták meg a szabadságot. Ekkor ő nagyon fel volt lázadva és le akart ugrani a második emeletről. Az elnök ezután Jolívnek kefekötőmestert szólította elő, a­ki azt mondta, hogy ő csak tör­vényesen dorgálta meg Mohos Gizit és sohasem intézett ellene erkölcstelen merényletet. Az igaz, hogy Mohos Gizit engedetlenség miatt kitették az intézetből, de arra rászolgált, mert engedelem nélkül ment fel a szobájába és fegyelemnek kell lenni. (Derültség.) Sváb Nándor dr., a főmagánvádló jogi kép­viselője azt fejtegette, hogy Imrédy Kálmánt Fényes László jogtalanul vádolta meg azzal, hogy ellenőrzési kötelességét nem teljesítette. A rágal­mazásban, de legalább a becsületsértésben kéri Fényest bűnösnek kimondani, mert egy előkelő állású és köztiszteletben álló embert rágalmazott meg. Imrédy Kálmán főmagánvádló elmondta, hogy nála vannak a miniszteri leiratok, a­melyek mind megvizsgálták az egyesület vezetését és azt minta­szerűnek találták. Fényes támadása megtanította őt arra, hogy nem­ érdemes foglalkozni az érdem­telen ü­gyefogyot­tcakka­l. Ő ezentúl semminemű lépést nem tesz, lemond az elnöki állásról, de búcsúzóul elégtételt kér az esküdtektől. Fényes László utalt arra, hogy negyedízben állították a bíróság elé, háromszor már el is ítél­ték a­nélkül, hogy súlyos és sok állítását bizonyí­tani megengedték volna. Ha a többi negyvenöt tanút is kihallgatták volna, akkor az egyesületnek olyan botrányos állapotai derültek volna itt ki, a­melyek csakugyan jogot adtak neki arra, hogy Imrédy eljárását kritika tárgyává tegye. Hang­­súlyozza, a gyalázatosságok elkövetésével nem őt vádolta, ő csak mint elnök felelős érte, hogy azok­ról nem tudott. Igazat írt és közügyben írta az igazat, és a­mennyire a bizonyítást megengedték, annyira teljes bizonyítást produkált is. Nem is védelmet, elégtételt kér az esküdtektől. Az esküdtek rövid tanácskozás után mind a négy rágalmazás és mind a négy becsületsértésben nem vétkesnek mondták ki Fényest és a bíróság is felmentette őt és a bűnügyi költségek megtérítésé­ben Imrédy Kálmán főmagán­vádlót elmarasztalta. Az ítélet jogerős. § A bírák és ügyészek tanulmányi kirándulása. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület deczem­­­ber hónapban, annak három szombatján 2-án, 9-én és 16-án egész délutánra a lipótmezői állami elmegyógyintézet szervezetének és egész működé­sének alapos tanulmányozását tűzte ki czélul. A terv megvalósítása körül az elmegyógyintézet és különösen Oláh Gusztáv igazgató részéről a leg­nagyobb előzékenységgel találkoztak. A megálla­pított tanulmányi napokon az egyesület tagjai tömegesen jelentek meg az elmegyógyintézetben, hogy az igazán oly nagy fontosságú kulturhigiéniai intézménynyel minél tökéletesebben megismerked­jenek. Az egyes délutánokon az elméleti és gya­korlati felvilágosítások szerencsésen voltak egye­sítve, úgy hogy bevezetésül egy elméleti előadás szolgált, a­melyet megszakított, majd követett a­ vonatkozó típusú betegek bemutatása. Az utolsó szombaton ezenfelül a nagy számban megjelent bírák az egész intézetet részletesen is megtekintet­ték. Az intézet részéről dr. Oláh Gusztáv igazgató, dr. Fabinyi Rudolf és dr. Goldberger főorvosok tar­tottak igen érdekes ismertetést, a­melyet a nagy számban megjelentek nagy érdeklődéssel hallgat­tak. Az egyesület vezetősége köszönetet mondott az elmegyógyintézet vezetőjének és a közúti vil­lamos vasút igazgatóságának, a­mely minden alkalommal külön villamos kocsit bocsátott ren­delkezésére. § Az Ormai fivérek pere. Az államvasutak ká­rára elkövetett okirathamisítás miatt sokáig ke­resett két Ormai fiú közül tudvalevőleg Ormai Józsefet Anconában elfogták és a budapesti tör­vényszék és a tábla a bűncselekményért három­évi fegyházra ítélte. Oymar Mórt, a­ki akkoriban önkéntes volt és Amerikába szökött, az Egyesült Államok hatóságai csak is azzal a feltétellel szol­gáltatták ki, hogy ellene nem mint katonai szöke­vény ellen féljük az eljárás. Midőn megnyugtatták az amerikai hatóságot, hogy csak­is okirathamisí­tás miatt folyik Ormai ellen az eljárás, Ormait kiszolgáltatták. De a budapesti törvényszék vizs­­gálóbírója úgy találta, hogy Ormai Mór ügyében a katonai hatóság illetékes ítéletet hozni. Ormai ez ellen óvást emelt és a bécsi amerikai konzulá­tushoz fordult. A bécsi amerikai főkonzulátus a budapesti amerikai konzult bízta meg az ü­gy meg­vizsgálásával. A budapesti konzulnak az az állás­pontja, hogy Ormait vissza kell küldeni salvus konduktus­szal Amerikába és kiszolgáltatását újra kell kérelmezni. § Temes megye az esküdtbíróság ellen. Temes­várról jelentik : Tem­es vármegy­e törvényhatósági bizottsága Joasmovich Sándor főispán elnökleté­vel ma tartott rendkívüli közgyűlésen Budapest fővárosnak a sajtószabadság dolgában küldött át­iratát az irattárba rendelte helyezni, kimondván azt, hogy a sajtószabadságát nem látja veszélyez­tetett állapotban. Az egyhangúlag elfogadott hatá­rozati javaslat többek közt a következőket mondja: A vármegye közönsége a legteljesebb tisztelettel viseltetik a sajtószabadság, mint alkotmányos életünk egyik palládiuma iránt, de mindazonáltal, tekintettel arra, hogy újabb időben az esküdtbíróságok a szenzácziót és botrányokat hajhászó sajtó ellenében nem védték meg kellőképpen az egyéni é­s politikai becsületet, mely épp oly értéke az egyénnek, mint a sajtó szabadsága a köznek, a vármegye közönsége feliratilag megkeresi a kormányt és az országgyűlés képviselőházét, hogy az összes sajtó­vétségek elbírálását az esküdtbíróságok hatásköréből vonja ki és a minden irányban független szak­bíróságok hatás­körébe utalja. Egyben megkeresi a hazai törvényható­ságokat, hogy a feliratot hasonló szellemű felirattal pártolják. § A Curia polgári és büntetőtanácsa az 1912. évre a következő : 1. Polgári tanácsok : I. Elnök: Günther Antal elnök; birák: Stand Lajos, Lallossevits János, Mennyey László, Pap István, Propu György, Szalay­ Tamás. II. (felülvizsg.). Elnök Gottl Ágoston tanács­ 21 osi SZEMINÁRIUM KOLOZSVÁR. 5 Bolyai mura S. szám, s Készít e­s jj laikiismeralassú, gyorsan, olcsón, ji DOBÓ SZIGORLATRA, ÜGYVÉDI VIZSGÁRA !

Next