Az Ujság, 1911. január (9. évfolyam, 1-13. szám)

1911-01-03 / 2. szám

Ia Sport. 1 Telefonezem 56—16. — Olvasóterem 71—31. — Interurban 57. A magyar válogatott csapat győzelme Páriában. Magyarország—Francziaország 3 : 0. Külföldi körútjának első stáczióján, Parisban tegnap fényes győzelmet aratott Magyarország válogatott football-csapata. Gyönyörű eredmény ez, ha a tájékozatlanok nagyobb gonlarányú győ­zelmet is vártak. Mert a labdarúgó sport az utolsó esztendőben óriásit fejlődött Francziaországban és éppen a magyarok ellen olyan erős csapatot állí­tott a küzdelembe a franczia szövetség, a­mint eddig a francziák football sportját még egyetlen­egy ország reprezentatívjeivel szemben sem kép­viselte. Helytelen alapból indultak ki tehát azok, a­kik úgy számítottak, hogy akár tíz gonlkülönb­­séggel is győzniük kell a magyaroknak, hiszen az olaszok 8 : 2 arányban verték a francziákat, a magyarok pedig 6 : 1-re az olaszokat. Először is az olaszok ellen múlt tavaszszal szerepelt franczia csapat összehasonlíthatatlanul gyengébb volt a tegnap a magyarok ellen játszó tizenegy franczia válogatottnál és szabad-e számításon kívül hagyni, hogy idegenben, ismeretlen ellenfél ellen játszot­tak a magyarok, idegen közönség előtt, a­mely természetesen a saját csapatját lelkesítette? A magyar csapat eredménye tehát váratlanul fényes és igen jó világot vet a magyar labdarúgó sport klasszisára. A támadás fényes kvalitásait dicséri a három goal, a védelem bravúros képes­ségei mellett pedig az szól, hogy a magyar kapu goalmentes maradt. Csak így tovább, magyar fiúk! Küzdjetek becsületes tudással, az első győzelem ne vakítson el és Olaszország, meg Svájcz válogatottjait ne csak méltó ellenfeleiteknek tekintsétek, hanem azzal a tudással folytassátok — százezrek által izgalmas érdeklődéssel kísért — küzdelmeteket, mintha Anglia válogatott tizenegye ellen kellene harc­olnotok. A magyar csapat sporteseményszámba menő gyönyörű győzelme mellett még egy másik ese­ményt kell a szürke tudósításból kiragadnunk : azt, hogy a franczia-magyar reprezentatív mérkő­zésnek kétezer főnél nagyobb közönsége volt. Ná­lunk, a­hol különösen az országok közötti mérkő­zéseknek tízezernél is nagyobb közönsége van, ez jelentéktelen szám, Párisban azonban rekordot jelent, mert eddig a franczia-angol nemzetközi mérkőzéseket is alig 800—1000 ember látogatta. A magyar football­sport e szerint az egész konti­nensen jó hangzású, kettős tehát az örömünk, hogy méltóak, voltak a magyar fiúk jó hírükhöz, mert győztek olyan eredménynyel, a­mely football­­sportunk fényes klasszisának eklatáns bizonysága és a­mely reménységet nyújt arra, hogy valamikor az elérhetetlennek hitt angol footballjátékosok tüneményes tudását is talán elérhetjük. (A győzelem első híre.) Budapesten leírhatatlan izgalommal várták a magyar­­franczia-mérkőzés eredményét. A sportkávéházak előtt különösen a fiatalság leste az első híreket és óriási közön­ség állt az olvasótermünk kirakata előtt, lesve a matchről szóló távirati jelentést. Este nyolcz óra tájban végre meg­jött az első sürgöny. Preismann, a Magyar Testgyakorlók pénztárosa küldötte egyesületének. A távirat így szólt: „Magyarok győztek 3 : 0. Mind a három go­lt Schlosser rúgta. Legjob­bak: Bíró, Sipos, Kürschner, Schlos­ser. Kétezernégyszáz néző. Esős idő, csúszós pálya." A mérkőzés eredményét pillanatok múlva már az egész fővárosban tudták és mikor Az Újság olvasóter­mében kifüggesztettük, az ott állók hatalmas éljenzés­ben törtek ki.­­ A mérkőzésről szóló részletes távirati tudósítás, a­melyet alább szó szerint közlünk és a­melyet a Magyar Sporthírlapírók Szindikátusának kiküldött képviselője, Vida Henrik küldött, este tizenegy óra tájban érkezett és ebből a jelentésből tudja meg minden lap olvasója a match részleteit, habár nem lehetne olyan aprólékosság­gal a mérkőzés lefolyását ismertetni, a­mit a közönség kevésnek ne tartana. Pak­s, (a megérkezés után.) Váratlanul meleg fogadtatásra találtunk. Simon, a Comité Francais Internationale elnöke várt bennünket Mer Ceabe (angol nemzetiségű) alelnökkel. Kvint volt Jacoby, a Ligue F. A. elnöke, Duhamel titkár és Richard és Fontaine elnökségi tagok. A Magyar Egyesület részéről vagy tizenöten fogadtak bennünket. A megjelentek közt volt több párisi újságíró és Bárász Miklós magyar festő, továbbá Vasady Ottó hírlapíró. Kárpáthy elnököt külö­nösen meleg ovácziókban részesítette négy-öt Párisban élő tanítványa. A Cook-vállalat omnibusz-kocsijait egy­kettőre hering­hordókká alakítottuk át és megkezdődött a nagy menet a szálloda felé. Nagy meglepetés ért ott bennünket. Igaz, hogy szállodánk a város szívében fekszik, a Rue Caumartinen, párhuzamosan a Boulevard de la Madelaine-nel, de a szálloda oly kisméretű, hogy a sokszor lenézett Bedford­­szálloda a Russel-square-on, a­hol két év előtt laktak a magyarok az angol olimpiád alkalmával, valóságos ki­rályi várlak volt ehhez képest. Alacsony kis szobáival, igazi párisi ,«mansard«-lakosztályaival és régimódi be­rendezéseivel az elmúlt időkre emlékeztet. No de sebaj, jó hangulatban jöttünk ide, az ágyak szép tiszták és szé­lesek, álmosak és fáradtak is vagyunk, nem fogunk pa­naszkodni, csak a koszt is jó legyen. Előbb még elmentünk egy rövid kis sétára, végig a boulevardokon, a­hol a for­galom az újévi vásár alkalmából szédítő­ volt. A Café de la Paix-be igyekeztünk, onnan haza, hogy a boldogok álmát élvezzük. (A hivatalos jelentés.) 1 . Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa, távirati jelentése : Páris, január 1. A charentonneaui pálya, a­hol az első magyar­franczia mérkőzést tartották, a várostól kocsin egy órányira fekszik. A pálya a Sláv­ia prágai pályájához hasonló, felülete füves, méreteiben aránytalan és nagyon lejtős. A sorsolás a magyaroknak kedvez, a­kik a maga­sabb részt választják. A francziák kezdenek s játékuk annyira meglepi a magyarokat, hogy az első perczekben kapkodóan, nyugtalanul játszanak. Lassanként azonban kidomborodik fölényük, a­mit igen elősegített Kürschner és Bíró biztos labdaszedése és jó labdaosztása. Közel tíz percznyi játék után Kórody kiszökteti Schlossert, a­ki a magyarok első goalját lövi. Onnan kezdve a magyar csapat összjátéka kifogástalan. Károly mint összekötő óriási szolgálatokat tesz csapatának s a 31-ik perc­ben oly labdát juttat Schlosserhez, a­mit Schlosser védhetet­­lenül továbbít a franczia goalba. Az első félidő 2: 0 arányban a magyarok javára végződik. A második félidő elején a pihentebb francziák gyors és fürge csatársora sokszor veszélyezteti a magyar kaput, a­melyet Sipos kitűnően tud. Hihetetlen bizton­sággal ment olyan esetekben is, a­mikor a goal kivédése már lehetetlennek látszott. A magyar csapat ebben a félidőben nem tud olyan játékot mutatni, mint az első­ben, a­mi egyrészt Takács és Weisz gyyenge játékának tudható be. Annál dicséretesebb munkát fejtett ki azonban a csapat többi játékosa, a­kik a francziák eré­lyes játékmodorával szemben is meg tudták védeni a kaput és biztosítani tudták egy harmadik goallal a győzelmet. Ezt a goalt Schlosser hat perc­c­el a befejezés előtt lőtte és éles, sivitó lövése védh­etetlenül repült a francziák hálójába. Ez a lövés annál is­ nagyobb feltűnést keltett, mert a síkos, csúszós talajon a magyar lövések ebben a félidőben általában gyengék voltak. A talajnak tudható be, hogy a magyarok sok biztos goalt hibáztak s igy nem győztek azzal a goalazárgynyal, a melylyel­­ kedvező időben győztek volna. A mérkőzés lefolyása a francziák kissé erőszakos játékmodora daczára is fair volt. Nyugodt lefolyását az sem zavarta meg, hogy a bíró, a belga Brumberger, az off-side szabályokkal nincsen tisztában, a­mit azonban ellensúlyozott, hogy ítéleteiben mindvégig pártatlan volt. (A csapatok összeállítása.) " Francziaország : A magyar-franczia mérkőzés iránti érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ugyanabban az időben egy másik nemzetközi, még pedig angol-franczia­ mér­­kőzés is volt Párisban, a­melyen azonban alig volt kö­zönség. Ezt az U. S. F. S. A., a másik franczia szövetség rendezte, s a franczia csapatban a Racing Club de France és a Stade Français játékosai szerepeltek. Ellenfelük egy angol amatőr­ csapat volt, a­melyben nagyobbrészt a Corinthiánok szerepeltek. Az angolok az első félidőben 4:1 arányban vezettek, s végül 7:2 arányban győztek. A magyarok szerda reggelig Párisban maradnak, s szerda reggel indulnak útnak Milanóba, a­hol pénteken az olaszok ellen legközelebbi mérkőzésüket játszszák. Hó- és jégsport. Az Oxford Canadians Németországban. Az Oxford Canadians, a világ legkiválóbb jéghockey-csapata, mint brüsszeli tudósítónk táviratozza, a brüsszeli jéghockey­­tornán a Charlottenburger Sport-Clubot 20 : 2 szenzáczió­­számba menő goalrekorddal verte. A jéghockey-torna másik mérkőzése a Berliner Schlittsc­h- Klub és a brüsszeli Eishockey-Club között folyt le és a berliniek 6 : 4 arányú győzelmével végződött. A hírneves oxfordi csapat Brüsszel után Berlinbe megy, a­hol a Berliner Schlittschuh-Klub nemzetközi sportünnepélyén a drezdai Akademischer Sport-Klub, továbbá berlini és drezdai hockeyistákból kombinált csapat lesz az ellenfele. (A magyar csapat Párisban.) Magyarország : Sipos Révész Szendre * Biró Kürschner Takács Weisz Károly Korod­y Schlosser Borbás Coutou , (Cercle Athletique de Paris) Sollier Gindrat (Red Star Amical-Club) Vériét Du Rhéart Dueret (R.S.A.C.) (R.S. A.C.) (R.S. A.C.) Morel Belloeq Maeo Gravier Verbrugge ‘ (R. S. A. C.) (R. S. A. 0.) (C. A. P.) (C. A. P.) (R. S. A. C.) * AZ ÚJSÁG Kedd, 1911. január 3; CT» r­­­Q ElsC angu minőségű A Sirály * „Selects" védjegy- I’s.&ap IfisBaAsf S » Calk 9 gyei nagy választék­ban ski. szánkó, ródlik­, jéghockey, tobogán, sportöltözékek és felszerelések KERTÉSZ TÓDORNÁL gr“,S5SS.lvs Ál­jegyzék ingyen és bérmentve. 8771 E­lyékre rendelésszerűen készült king -­öltöny és színházi kabát, elsőrangú minőségben és jutányos kapható Deutsch F. Károly és Társa férfiszabóknál, Iv., Ferencziek­ tere 2. szám. mmuich. nemim (-) A Magyar Tudományos Akadémia I. osz­tálya ma délután Goldzieher Ignácz dr. elnöklésé­­vel felolvasó ülést tartott. Elsőnek Némethy Géza kolozsvári egyetemi tanár, akadémiai rendes tag tartotta székfoglaló értekezését Vergilius epi­grammáiról. Némethy új szövegkritikai és exege­­tikai kommentárt írt a gyűjteményhez, a­melyben sok eddig megoldatlan problémát igyekszik a meg­oldáshoz közelebb hozni. Székfoglaló előadását a megjelent akadémikusok zajos tetszéssel fogad­ták. Utána Tolnay Vilmos »Madáchnak londoni és falanszter-jelenetéről« olvasott fel. Kimutatta, hogy Madách Az ember tragédiájának XI. és XII. színé­hez, a londoni vásárhoz és a falanszterhez az anya­got Lukács Móricznak akadémiai székfoglaló értekezéséből vette. Lukács ez 1842-iki értekezése volt az első tudományos fejtegetés nálunk a szo­­cziálizmusról. Ebben ismerteti Saint-Simon, Fourier és Owen rendszereit, a­melyekkel a társadalom­nak jelentkező kórját, a tőke és a munka ellentétét orvosolni akarták. Madách ezt a tudományos anyagot hatalmas költői ihlettel művészivé alakí­totta át és megteremtette velük az egyén korlát­lan versenyének és az állam korlátlan hatalmának lueziferi képeit, a melyek szervesen illeszkednek bele a nagy mű­ képsorozatába. Az előadást meg­éljenezték. Utána zárt ülést tartott az osztály. (-) Megjutalmazott könyvtárkezelők. Pallavicini Ede őrgróf javaslata folytán a Dunántúli Közművelődési Egyesület következő könyvtárkezelői nyertek 50—7­5 korona megjutalmazást azért az önzetlen fáradozásért, hogy az egyesület könyvtárainak népszerűsítése érdeké­ben buzgólkodnak: Czeglédi Sándor (Nagypiszamicza), Strausz János (Ujgrácz), Törzsök István (Németlad), Koller József (Lajtakordány), Szabó Antal (Ják), Kovács Ferencz (Herczegfalva), Szalóki Dénes (Erdőcsokonya), Bartonicsek Ferencz (Csokonya) ás Puska István (Barkócz). (-) Folyóiratok: Ország-Világ. Szerkesztik Váradi Antal dr. és Falu­ Zsigmond dr. Imm­ár XXXII. év­fi­lya­mába lépett ez a kitűnően szerkesztett szépirodalmi kép,­s hetilap, melynek most megjelent (első) száma igen gazdag tartalommal fekszik előttünk. Az új év beköszön­tével szebbnél-szebb alkalmi illusztrácziók díszítik a számot. Az újévi vers Váradi Antal dr. remek költői terméke. Fáik Zsigmond dr. Számvetés ez.im alatt irt egy kitűnő alkalmi czikket. E számba írtak még: Budai­ László, Dura Máté, Farkas Béla, Perigey Antal, Szent­­királyi B., Szállás Zsigmond stb. Két jubileumról is tör­ténik megemlékezés; az egyik Újházi Ede színművész negyven éves jubileumáról, a másik Halász Sándor dr. postatakarékpénztári igazgató huszonöt éves szolgálati jubileumáról. Az ilusztrácziók közül felemlítjük még a munkapárt, a Kossuth-párt és a Justh-párt oszlopos tagjainak csoportképét, a Törley-család budafoki remek sírkápolnáját, Arányi rendőrtanácsos három művész­­leányának és a napokban elhunyt István Vilmos püspök­nek, Than Károlynak arczképét. Változatos rovatok to­vábbá : Színház, Irodalom, Művészet, Hírek, Különfélék stb. Az Ország-Világ kiadóhivatala (Budapest, V., Hold­­utcza 7.) kívánatra ingyen küld mutatványszámot. A lap előfizetési ára egész évre 16 korona. Élet. Uj és művészi formában je­lnt meg az Élet január elsei száma. Gazdag tartalmából kiemeljük Vam­pa Olománt és czím­ű­ Vasárnapi levelét, Izsó­ Lajos írókról és olvasókról szóló vezérczikkét, Domonkos István novelláját. Petrik Albert a modern, fejlődő Budapestről cseveg s pompás művészi felvételei mindmegannyi ékes­sége a lapnak. Frappáns hatású a Kanizsay Ferencz­­humoros czikke, de a többi rovat is élénk, szellemes és tartalmas. Az Élet szerkesztősége Budapesten, VII., Dam­ja­nich­ utcza 50. szám alatt van.

Next