Az Ujság, 1911. január (9. évfolyam, 1-13. szám)
1911-01-03 / 2. szám
1s fűztek, így legutóbb azt beszélik az Operaház környékén, hogy Mészáros vissza sem tér többé az Operaház igazgatói székébe. Tartósan szabadságolják s helyette Alszeghy Kálmán főrendező fogja végezni az igazgatói teendőket egész szeptemberig, amikor majd kinevezik az új igazgatót, aki nem lenne más, mint Noseda Károly, az Opera mostani karigazgatója. Ez az inkább óhajtásnak látszó híresztelés nem túlságosan valószínű. Mészáros igazgató ugyanis, mint értesülünk, e hó negyedikén vagy ötödikén újból átveszi az ügyek vezetését, Noseda karigazgató pedig mit sem tud a híresztelések valódisága felől. * A Bizáncz felújítása. Egyik legvonzóbb történelmi tárgyú színművét, Herczeg Ferencz Bizánczot helyezte vissza régi, méltó jogaiba Tóth Imre, a Nemzeti Színház igazgatója azzal, hogy újra beillesztette a színház műsorába és hosszabb pihentetés után vasárnap este ismét színre hozta. A színháznak és a közönségnek egyaránt határozott vesztesége lett volna, ha tovább pihen az illusztris írónak ez a ragyogó szépségekkel teli műve, amelynek a Nemzeti Színház játékrendjéről való levétele voltaképpen szoros összefüggésben volt Beregi Oszkár távozásával. Még a régi Nemzetiben több, mint harmincz előadást ért meg a Bizáncz, Konstantin császárnak utolérhetetlen írásművészettel megkonstruált szerepében Beregivel. A darabot azóta mindössze egyszer adták más szereplővel, de a régi hatás csak ma jelentkezett, amikor Beregi alakítása révén az előadás olyan volt, aminőnek lennie kell. Láttuk a festett erkölcsei miatt pusztulásra, romlásra kárhoztatott Bizáncz népeinek vergődését, átéltük a mindenkitől elhagyatott utolsó bizánczi császár reménytelen küzdelmét és megrendülve szemléltük Bizáncz pusztulása históriai nevezetességű utolsó napjának mesteri kézzel összerögzített képeit. S amint azok sorban elvonultak a közönség előtt, a felvonások végén hatalmas tapsvihar keletkezett, amelynek jórésze Herczeg Ferencz kitűnő alkotását illette. De a szereplők is kitettek magukért. Márkus Emma asszony Iréné császárnő szerepében, melyet Jászai Maritól vett át, megbűvölte a nézőket művészetének érinthetetlen klassziczitásával. Beregi Oszkárt, aki Konstantin császárt adta, második felvonásbeli nagy jelenése után, amikor Mohamed ellen a reménytelen harcba indul, vagy húszszor szólították a lámpák elé. Megrázó volt Gál Gyula Sala Kalil török követ szerepében és Török Irma is a legigazabb érzéseket váltotta ki a közönség soraiból, mint Herma. Művészi volt még Ivánfi, Szacsvay, Hajdú, Nádai, Gabányi, Kovács, Somlai, Nagy Ibolya és Molnár Rózsi játéka, valamint meleghangú és hatásos volt Mihályfi erőteljes Giovannija is. A rendezés a régi jó volt, Tóth Imrét ületi érte az elismerés. * Kamarahangverseny. A Zeneakadémia dísztermében ma este mutatkozott be a budapesti közönségnek a trieszti vonósnégyes-társulat. Tagjai, Jankovich, Viezzoli, Dudovicli és Baroldi, egytőlegyig fiatal emberek. Mind harminczon aluliak. Vérbeli muzsikusok, kiváló művészei hangszerüknek. De mintha a brácsa és gordonka szólamának vezetői felülmúlnák két hegedűs társuk képességét. A négy hangszer hangja lágyan, telten, kereken, dallamosan olvad egybe. Dinamikájuk ízléses, bár néha nem hallottunk elég ellentétet a pianissimo és fortissimo között. Előadásuk meleg, szives, ízléssel teli és szig-vérig olaszos. És éppen az olaszosság teszi játékukat nagyon érdekessé, sajátszerűvé, de gyakran kifogásolhatóvá. Temperamentumosan, olaszosan frazírozva, erős akczentusokkal emelnek ki minden dallamot, de a harmóniákkal már nem törődnek annyira. Azt hiszszük, hogy Beethoven és Brahms egészen másképpen gondoltak el egyes dolgokat, mint ahogyan azt a triesztiek kihozták. A kisszámú közönség nagyon jóindulatúan fogadta a bemutatkozókat és érdeklődéssel hallgatta, hogy miképpen érzi át négy melegvérű déli fiatalember a nagy német zeneboltok gondolatait. (W.J . 7 - • • • -Í1Bi i.111 1 . ■ • • .-aprsa-taáiry * A vasút. Az Uránia foyerjában ma este a »Minden jegy elfogyott« tábla hirdette, hogy mennyire népszerű és mennyire a közönség érdeklődésébe vágó a mai premier : A vasút. A vasút fejlődése, a vasút mai nagyrafejlődöttsége, rengeteg kiterjedése, az a világ szeme elől rejtett folyton dolgos világ, amely a vasutat mozgatja, irányítja, mind-mind fölvonult az Uránia színpadára. Fischer Mór és Jórig László dr., a darab szerzői mindenképpen érdekes és igen sokszor nívós munkát végeztek. A rengeteg anyagot, amit a vonat fogalma összpontosít, igen ügyesen csoportosították és kevés szóval, gyors, eleven előadással elevenítették a közönség elé a vasút rengeteg kulturális és szociális jelentőségét. A vasutat minden vonatkozásaiban bemutatták, Stephenson kezdetleges lokomotívjától a mai rengeteg torpedógépekig, a nyitott kocsiktól a pazar kényelmű hálókocsikig, a síngyártástól a kész mozdony útnak bocsájtásáig és a forgalmi igazgató nagy felelősségű munkájától a vasúti bakter funkciójáig. Megismertették azokat a rengeteg természeti nehézségeket, amelyek egyegy pályaépítést akadályoznak és odavethették a vászonra azokat a monstruózus gépeket, eszközöket, amelyek segítségével hegyóriásokon át, völgyszakadékok fölött viszik uralomra a szárnyas keleket. A közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, minden felvonás után hosszasan tapsolt a szerzőknek. * Bemutató a Nagy Endre-kabaréban. Nagy Endre kabaréja ma este mutatta be január havi új műsorát. A kis intim színházat, amely már szinte elengedhetetlenül hozzá tartozik Budapest művészi és társadalmi életéhez, ma is az utolsó helyig megtöltötte az a nagyigényű, elegáns publikum, amely a nagy színházak langyos művészi élvezetei után finom aromájú, diszkréten csípős pezsgőt megy szürcsölni Nagy Endréhez. A mai bemutató változatos műsora zajos fogadtatásra talált. Nagyon tetszettek a szólószámok is, de különben nagy sikere volt a Schuhmann cziklusnak, amelyet Papp Jancsi és Szegő Józsa énekelt igazán komoly művészi megértéssel. Nagyon tetszett Köváry parodisztikus jelenete, amelyben az operai operett-előadást figurázta ki ötletesen és pompás humorral. Az est fénypontja azonban Vulpes kollégánknak »A rábicz fal« czímű kis egyfelvonásosa volt, amelynek ellenállhatatlan komikumú jeleneteit a közönség szinte egyhuzamban végig kaczagta. Vulpesnek már első kis darabjával nagy sikere volt a kabaré közönsége előtt, ezzel a második darabjával azonban az intim színpad minden kényes és veszedelmes pontját megvívta. A kis darab minden ravasz ötlet aknája felrobbant, minden szó, minden gesztus érvényesült, s a közönség szívesen és melegen honorálta hirtelen és — valljuk be no! — váratlanul érkezett új kedvenczének minden ötletét, minden szellemességét. És volt része bőven benne, amilyen bőven csak telt egy előkelő és kedves hó talentumából. Hogy pedig teljes legyen a referádó, egészen felesleges módon azt is megemlítjük, hogy a Nagy Endre konferálása ragyogóbb volt, mint valaha. * A halhatatlan lump. A városligeti színház diadalmas operettje, a Halhatatlan lump, vasárnap esti előadására már szombaton elővételben keltek el az összes jegyek, s így vasárnap pénztárnyitás nem is volt. Az egész est folyamán ünnepelték Küry Klárát , aki ebben az operettben egyik legnagyobb művészi diadalát aratta, úgyszintén Sziklay Kornélt és Hudacsek Nellyt. A Halhatatlan lump e heti összes előadásaira, oly sok előjegyzés történt, hogy ennek következtében az igazgatóság holnaptól fogva már az óriási sikerű operett január havi összes előadásaira árusíttatja a jegyeket, minden elővételi díj nélkül. * Török Irma beteg. Török Irma, a Nemzeti Színház kiváló művésznője beteg, influenzában fekszik és így le kellett mondania a mára kitűzött Elektrát. Helyette a Gringoire került színre. Török Irma betegsége azonban könnyű természetű és így remélhetőleg mihamar ismét gyönyörködhetünk művészetében. * Becstelen és Bizáncz. A Nemzeti Színházban holnap, kedden, nyolcadszor kerül szinre a színház legújabb nagy sikerű eredeti újdonsága, Garvay Andor Becstelen czímű drámája, amelynek minden eddigi előadása zsúfolt nézőtér előtt folyt le. Holnap is Cs. Alszeghy Irma, Csillag Teréz, György Ilona, Odry Dezső, Horváth Zoltán, Hajdú, Rajnay és Bartos játszanak benne. Csütörtökön megismétlik Herczeg Ferencz nagyhatású történeti színművének, a Bizáncznak vasárnap esti reprizét. Iréné császárnőt P. Márkus Emilia, Konstantin császárt pedig Beregi Oszkár játszsza. * A negyedrangú színtársulatok. Az Országos Színészegyesület tanácsa az idei színházi év őszén kísérletképpen kiadott két negyedrangú színigazgatói engedélyt. Az egyik engedélyes Rajcsányi István, a másik pedig Lászlóffy V. Bódog, aki különben már hosszú idő óta, úgynevezett, daltársulati igazgató. Ezzel megtörtént az első lépés a daltársulati ügy rendezésére. Az országos színészeti felügyelő a tanácsosal együtt nagy figyelemmel kiséri eme negyedrangú társulatok működését és az eddigi eredmény fölötte kielégítő. Igen valószínű, hogy a legközelebbi jövőben az összes daltársulatokat bevonják a Színészegyesület keretébe és mint negyedrangú színtársulatok ezek is létjogosultságot nyernek a tisztességes színészek között. Ehhez a beosztás jelenlegi képének némi megváltoztatása is fog járulni, elsősorban az, hogy a harmadrangú színigazgatók a nekik kijelölt terület városairól részben lemondani lesznek kénytelenek. Az új rend értelmében ugyanis ezentúl a területi igazgatóknak be kell jelenteniük azt, hogy melyik városokban szándékoznak előadásokat tartani, s ez a bejelentés kötelező erejűvé válik arra nézve, hogy ezekbe a városokba be is menjenek. Tizenöt városnál többet egy társulat sem kereshet fel egy évben és a fenmaradó városokat a negyedrangú színtársulatok között fogják megosztani. * Le Carnava! Romain. Berlioz Hector a Benvenuto Cellini czímű operához irt nyitányon kívül még egy nagyarányú szimfonikus művet irt az opera dallamos motívumai alapján. Ezt a szerzeményt 1844. február 3-ikán mutatták be, még pedig hangversenyteremben és ott oly sikert ért el, hogy az egész kompozícziót meg kellett ismételni. Beiktatták utóbb az operába is és a második felvonás előtt szokták játszani, de a mellett megmaradt a nagy zenekari hangversenyek egyik legkedveltebb és legnépszerűbb számainak és január 8-ikán az Országos Szimfóniás Zenekar zeneakadémiai estélyen is szerepel a IV. bérleti hangverseny megnyitójaképen. A hatásos ouverturt Kodály Zoltán Nyári este czímű műve követi magyar újdonságképpen,azután pedig bemutatják (Budapesten először) Brahms nagyszerű Szerenádját, amely úgy terjedelem, mint művészi tartalom tekintetében szimfóniának is beillenék. A hangverseny betetőzéséül még Franck Czézár hatalmas szimfóniáját játszassák Kun Lászlóék, akik ezzel a konczenttel immár negyvenkettedszer lépnek a közönség elé. Minthogy a jegyek legnagyobb része még bérletben elkelt, csak igen kevés jegy kapható Bárd zeneműkereskedésében. * Pályázat: Zichy Géza gróf, a Nemzeti Zenede elnöke, a Nemzeti Zenede választmányának 1899. évi deczember hó 17-ikén tartott ülésében magyar zeneművek hangszerelésére mindaddig, mig ő a Nemzeti Zenede elnöke lesz, pályadijul évenként 200 koronát tűzött ki. A pályázat kétizben meddő maradván, Zichy Géza gróf elnök akképp rendelkezett, hogy a fennmaradt 400 korona az 1911. évre kitűzendő pályadijhoz csatoltassék. Ennek folytán erre az 1911. évre kivételesen 600 koronát tevő pályadijra a Nemzeti Zenede ezennel pályázatot hirdet a következő feltételek alatt: 1. Hangszerelendő nagy zenekarra valamely régi vagy újabb magyar zenemű, a zenekarra való feldolgozásra alkalmas nagyobb terjedelemben, a pályázó által szabadon választandó műformában. 2. A pályaművek idegen kézzel óva és jeligés levélkével ellátva, legkésőbb 1911. évi május hó 31-éig a Nemzeti Zenede igazgatóságánál nyújtandók be. 3. Elkésve benyújtott pályaművek figyelembe nem vétetnek. 4. A kitűzött pályadijra csak magyar honpolgár pályázhat. 5. A pályadij csak abszolút becsű műnek adatik ki. 6. A 600 koronából álló pályadij a nyertes mű szerzőjének 1911. évi október hó elsején fog a Nemzeti Zenede pénztárnoka által kifizettetni. 7. A pályadijat nyert mű első nyilvános előadásának joga a Nemzeti Zenedét illeti, mely azt a pályadij odaítélését követő idényben zenekari hangversenyei egyikén elő fogja adatni. 8. A Nemzeti Zenede jogosítva marad a pályanyertes művet jövőre is bármikor díjtalanul előadatni. 9. A pályadíjat elnyert műnek tulajdonjoga, további értékesítésre, a szerzőt illeti. 10. A pályázó művek közül az arra érdemeseket, a szerző beleegyezésével, a Nemzeti Zenede szintén előadhatja. 11. A pályadíjat nem nyert művek szerzőiknek kívánatra visszaadatnak. 12. A bírálóbizottság Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede igazgatójának elnöklete alatt Demény Dezső, Siposs Antal, Szabados Béla zeneszerzők, továbbá Aggházy Károly, Szikla Adolf és Vavrinecz Mór, a Nemzeti Zenede zeneszerzésiosztályainak tanáraiból áll, mely bizottság a pályadíj odaítélése felett egyszerű szótöbbséggel határoz. * Hangversenyek. A Harmónia r.-t. által január 3. és 4-ikén rendezendő két nagyszabású hangverseny első estélyén Weingartner Félix vezényli a Wiener Tonkünstler Orchester nagy zenekarát, amely Beethoven V. szimfóniáját, Weingartner Serenadeját és Mendelssohn Hebridák-nyitányát adják elő. Az est folyamán még Marcel Lucille énekel, Dohnányi Ernő pedig Schumann zongoraversenyét adja elő. A második estélyen Nedbal Oszkár Csajkovszky Simphonie Pathetique-ját, Sibelius Elegie és Musette czímű darabjait és Nedbal Polonaisejét fogja vezényelni. Kurt Zehna énekel, Magidretti Luigi pedig Widor hárfaversenyét, Bach Gavotte-ját. Aselmaua AZ ÚJSÁG Kedd, 1911. január 3.