Az Ujság, 1911. július (9. évfolyam, 154-166. szám)
1911-07-04 / 156. szám
Kedd, 1911. julius 4. AZ ÚJSÁG A lágymányosi uj dohánygyár. — Saját tudósitónktól. — A Budafoki-utón, a hatalmas műegyetemi palotákon túl valamivel, Budának legjobban fejlődő városrészében egy méreteiben impozáns, külsejében artisztikus, modernül és ötletesen összekomponált gyártelep emelkedik. Ez az üde fehérfalu, sokablakos épületcsoport a lágymányosi új dohánygyár, mely működését a múlt hónapban kezdte meg. Az új dohánygyár a ferenczvárosi gyár utóda. Az ósdi, nagy múltú ferenczvárosi gyár már nem tudott megfelelni a modern gyártási technika követelményeinek s azért a pénzügyminisztérium mintegy tiz év előtt elhatározta annak kitelepítését. De a terv csak lassan haladt előre s mialatt a vidéken egyre-másra épültek az új dohánygyárak (tiz év alatt mintegy négy), azalatt a budapesti gyár ügye még mindig stagnált. Időközben a főváros is sürgette a kitelepítést városrendezési szem ,pontból. A Tisza-kormány alatt végül megvásárolta a dohányjövedék a lágymányosi telket, melyet egy magános hagyatéki tömegből aránylag igen olcsó áron szerzett meg. Évekre menő előkészületek és munkálatok előzték meg a lágymányosi gyár építésének megkezdését. A dohányjövedéki központi igazgatóság, mely az egész építkezést irányította és vezette, mindenekelőtt az épület alapterületének méreteit állapította meg. Ennek alapján készültek az építészeti tervek. Maga az építés az 1908. évben kezdődött s tulajdonképpen még most is folyik, mert a nagyméretű gyár egyes részei, például a hatalmas gépház, még nincsenek befejezve. Teljesen készen csak néhány hónap múlva lesz a gyár, de a munka mindazonáltal akadálytalanul folyik a múlt hónap óta. A dohánygyár telkének kiterjedése 74.741 négyszögöl, a beépített terület 10.423 négyzetméter, a gyári épületek száma tíz, a gyár összes helyiségeinek száma mintegy 200, a gyár építési és berendezési költségei körülbelül 30 millió koronára rúgnak. A raktár hossza 235 méter s 50.000 méter mázsa dohányt képes befogadni. Ezek a a számadatok igazolják a lágymányosi dohánygyár nagyarányúságát. A gyár építése és berendezése a legmodernebb. Az építés az elkülönítés elve alapján történt s a gyár főbb üzemalkatrészek szerint sok külön épületből áll. Villaszerűen épültek az igazgatói és egyéb tisztviselői, valamint kapusi és szolgai lakások. Az egész épületkolosszust magas vaskerítés veszi körül. A berendezésnél a higiénikus követelményeket a legmesszebbmenő mértékben érvényesítették : legmodernebb szellőztetés, porszívók, modern fűtési és világítási rendszerek vannak bevezetve, úgyhogy bátran mondhatjuk, hogy ez most a legmodernebb gyár az egész monarchiában. Mert bár az osztrákoknak is van már több új és modern gyáruk, de azok a legutolsó technikai vívmányokkal nincsenek felszerelve, minthogy valamivel régebben épültek. Micsoda perspektíva ez, a dohánymonopólium kezdetét tekintve! Mikor a monopólium behozatalát tervezték, akkor magánosok úgynevezett szivarkészítési műhelyeket tartottak fenn, melyek között legnevesebb volt a Fuchs czégé, mely már az akkori viszonyokhoz képest gyárszámba ment. Pesten egy dohánygyár czéljaira alkalmas épület megszerzését tervezték, mikor tudniillik az egyedáruság behozatalára vonatkozó előkészítő lépések történtek. A választás a Soroksári utczában volt Szvetenay Márton-féle házra esett, melyet a dohánygyárak bécsi igazgatósága fekvésénél , építési beosztásánál fogva jövedéki czélokra igen alkalmasnak talált. A tulajdonosok a házat a kincstárnak 88.000 forintért ajánlották fel, de a megindult tárgyalások abbamaradtak. 1850-ben a tárgyalások újból megindultak, minthogy akkor a jövedék ügye elvileg már megoldást nyert. A Szvetenay-házat a kincstár 93.000 forintért megvette, azt a Fuchs-féle legjobb dohánygyár mintájára, sőt annak gyári berendezéseiből megfelelően átalakította, úgy hogy az állami szivargyártási munka abban még ugyanazon évben kezdetét vette az 1851-iki évi császári nyílt parancscsal kiadott egyedárusági rendtartás alapján A Szvetenay-ház volt tehát a mai ferenczvárosi gyár alapja, egyúttal ez volt a legelső állami dohánygyár is. A gyárban már kezdettől fogva egy vegyész is nyert alkalmazást, kinek feladata az volt, hogy a gyártás előmozdítására szükséges vegyészeti kísérletekkel foglalkozzék ,s a tisztviselőket e tekintetben kioktassa. A ferenczvárosi gyár nemcsak időben, de más tekintetben is mindig első volt a dohányjövedék gyárai közt. Abban készültek a legfinomabb szivarok, legelőször használta a gőzerőt, dohányvágó és másféle gépeket, általában vezetett a dohánygyártási újításokban. Az osztrák jövedéknél a hamburgi dohánygyárral hasonlítható össze, mely szintén mindig előljár minden gyártási újításnál és javításnál. A ferenczvárosi gyárnak régebben legtöbb munkása is volt, most azonban e tekintetben a fiumei, kassai és temesvári dohánygyárak fölötte állanak. A régi ferenczvárosi gyár sorsa még nincs eldöntve. A Ráday utczai részt a pénzügyminisztérium a ref. kollégiumnak adta hosszabb időre bérbe , a többi nagyobb rész pedig valószínűleg eladás alá kerül. A lágymányosi gyár a legújabb rendszerű s teljesen uj gépekkel van berendezve. A régi berendezés avult voltánál fogva mind a régi gyárban maradt. Az uj gyár teljesítőképessége fokozottabb lesz, mint a régié volt s ehhez képest a munkáslétszám is csekély mértékben emelkedik. Mert a dohányjövedék elve mindig a munkássegítés volt. Ezt a humanitárius elvet olyképp valósítja meg, hogy gépeket csak ott vesz igénybe, hol a pontosabb munka természete azt megkívánja, vagy ahol kézi munkával a nagyarányú szükséglet nem fedezhető. Minden más esetben azonban munkáskezeket használ. A munkások részére egyébként külön orvosi rendelő szobák, öltözők, éttermek, tűzhelyek, állanak rendelkezésre ; munkájukat világos munkatermekben végzik. Szocziálpolitikai szempontból tehát már nem lehet többet kívánni a gyártól, mint amennyit munkásainak nyújt. A lágymányosi dohánygyár gyártja az új Havanna-szivarokat is s általában a finomabb minőségű szivarfajtákat. A vezető szerepet tehát nemcsak továbbra is fentartja a huszonkét magyar dohánygyár között, hanem még magasabbra emeli, mert a Havanna-szivarok különleges gyártása a legnehezebb feladatok közé tartozik. A dohányjövedéki központi igazgatóság vezető férfiainak érdeme az, hogy ez a nagystílű, impozáns dohánygyár létrejött. Elsősorban Madarassy Gábor miniszteri tanácsos, dohányjövedéki központi igazgató az, kinek a terv megvalósításában a leghatalmasabb része van. Az ő kezében futnak össze Magyarország összes dohánygyárai adminisztrácziójának szálai s így tulajdonképpen az ő döntő javaslatán múlt, hogy a pénzügyminisztérium a gyárépítést elhatározta és megvalósította. Mellette Vangel Károly és Zobel Lajos főtanácsosok, a gyártási, illetve építési osztály főnökei buzgólkodtak a gyár minél tökéletesebben való felépítésén. Végül nagy része van a munkában Zolnay Vilmos kir. tanácsosnak is, ki a nagykonczepczióju gyár igazgatója s a ki a gyárat magas nívón és erélyes kézzel vezeti. A magyar dohányjövedék még mindössze hatvan éves múltra tekinthet vissza. A mikor a a magyar kormány a dohányjövedéket az 1868. évi XIV. t.-czikk alapján átvette, még csak 7 dohánygyár létezett, miket az 1851-es császári nyílt parancs alapján létesítettek. Azóta van a jövedéknek 22 gyára, 90 millió nettó dohánymonopóliumi jövedelme, mi a mostani áremelkedések folytán mintegy 120 millióra fog előreláthatólag emelkedni. Hatalmas számadatok s jelentékeny eredmények ezek, mik a magyar dohányjövedék fontosságát az állam bevételi forrásai között jelentős sorba emelik. B. L. A német birodalom államainak területére: egy hónapra». . ... 4 márka ( 4 kor. 80 fill.) negyedévre ____12 » (14 » 40 ) Francziaország, Belgium, Svájcz, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkánállamok területére: egy hónapra ..... _ 6 frank ( 6 korona) negyedévre................ 18 » (18 » ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra ... _. 5.— shilling ( 6 korona) negyedévre ......... 15.— » (18 » ) Oroszországba: egy hónapra 2.— rubel 40 kép. ( 6 korona) negyedévre 7.— » 20 » (18 » ) Az Északamerikai Egyesült Államokba: egy hónapra 1.— dollár 20 cent ( 6 korona) negyedévre 3.— » 60 » (18 » ) ESP*’ Nyáron az egész fürdő évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét.A főváros környékén levő nyaralókba idején, pontosan vitetjük a lapot. Kérjük azokat a t. ez. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése június végével lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb, megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a czím szalagra is, amelylyel az előfizetett példáula a legutolsó tartózkodás helyére ment. — Külföldre való költözködés esetén kérjük a portókülönbözet megtérítését is. AZ ÚJSÁG. Előfizetési ára: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba: Egy hónapra ...... 2 kor. 40 fill. Negyedévre .......... 7 kor. — fill. Félévre .................. 14 kor. — fill. Egész évre .......... 23 kor. — fill. 7 NEM POtiÁNYZUNK. — Le a szivarral. — Igen nagyra nőtt a postám, köszönet érte azoknak, a kik szívesen olvassák írásaimat s adnak valamit a szavamra. A nevemre érkezett igen sok levelet nem adhatom közre, egyfelől mert a szerkesztő se adhat olyan bőségesen helyet, másfelől mert a legtöbb levélben csak elismerés van és hozzájárulás ahhoz, amit a dohányról való lemondáshoz irtam. De a mai postának egy rövidke statisztikáját közreadom. Hogy hányan értesítettek arról, hogy már abba is hagyták a dohányzást, s mennyi szivar és czigeretta marad meg ezen a réven a trafikban. (Ezt a statisztikát egyébként, ha módomban lesz, a következő napokon is folytatom.) Vulpes: A dohányzásról teljesen lemondottak : 1. Puskás József hivatalnok Vojtoken. Ezelőtt erős dohányos volt. 2. Szabó Zsigmond dr. kórházi orvos Nagykanizsán. Hamiincz év óta naponként átlag húsz czigarettát szivott 3. Boros Marczel főerdész Zsolnán. Napi szivarkiadása legalább 80 fillér volt. 4. Homoky István Érsekújvár. Naponta 25—30 drámát szivott el, vasárnap 20 hölgyet. 5. Klein Sándor hivatalnok Budapest., Naponta 35—40 hölgyczigarettát szivott. 6. L. S. okleveles mérnök Budapest. (Megkért, hogy ne írjam ki a nevét.) Naponként 15—20 Memphist szívott.. Szombat óta egyet se. 7. Braun Albert gazdálkodó Borsosberény. Eddig 20—25 czigarettát szivott naponta. Ezentúl egyet se. 8. Heisler Dávid divatárukereskedő Érsekújvár. Naponta 25—30 princzezást szivott. Ezentúl semmit. 9. Botár Árpád Margitháza. Tiz-tizenkét médiát szivarozott eddig. 10. Víg Gyula Szentgotthárd. Nem dohányzik többé. 11. Schwanz Izsák Galánta. Nem dohányzik többé. 12. Szatmári Mihály gépészmérnök Budapest. Tíz éven át naponta 15—20 czigarettát és 2—3 szivart szivott. Ezentúl semmit. 13. Barta Jenő Budapest. Tizenöt czigarettáról mond le naponta. 14. Mátray Canika Budapest. A czigarettázást abbahagyja. 15. Szegő József üzletvezető Budapest. Eddig harmincz princzezást szivott. 16. Erdődy Sándor mérnök Budapest. Már abba is hagyta a dohányzást. 17. Kéri Szabó Ernő okleveles jegyző Soponya. Negyven czigarettát szivott naponta. 18. Péntek Ferencz református lelkész, Virginiaczigarettát szivott eddig. Részben lemond a dohányzásról s S. G. főhadnagy Szeged. Egy igen nagy sor levelet fel se említettem itt. A hol olvashatatlan volt az aláirás. A ki tréfára vette a dolgot. A ki nem nyilatkozott elég világosan. Elvégre ezt még pótolni is lehet. .. "