Az Ujság, 1911. július (9. évfolyam, 154-166. szám)

1911-07-04 / 156. szám

Kedd, 1911. julius 4. AZ ÚJSÁG A lágymányosi uj dohánygyár. —­ Saját tudósitónktól. — A Budafoki-utón, a hatalmas műegyetemi palotákon túl valamivel, Budának legjobban fej­lődő városrészében egy méreteiben impozáns, kül­sejében artisztikus, modernül és ötletesen össze­komponált gyártelep emelkedik. Ez az üde fehér­falu, sokablakos épületcsoport a lágymányosi új dohánygyár, mely működését a múlt hónapban kezdte meg. Az új dohánygyár a ferenczvárosi gyár utóda. Az ósdi, nagy múltú ferenczvárosi gyár már nem tudott megfelelni a modern gyártási technika kö­vetelményeinek s azért a pénzügyminisztérium mintegy tiz év előtt elhatározta annak kitelepíté­sét. De a terv csak lassan haladt előre s mialatt a vidéken egyre-másra épültek az új dohánygyárak (tiz év alatt mintegy négy), azalatt a budapesti gyár ügye még mindig stagnált. Időközben a fő­város is sürgette a kitelepítést városrendezési szem­ ,­pontból. A Tisza-kormány alatt végül megvásá­rolta a dohányjövedék a lágymányosi telket, me­lyet egy magános hagyatéki tömegből aránylag igen olcsó áron szerzett meg. Évekre menő előkészületek és munkálatok előzték meg a lágymányosi gyár építésének meg­kezdését. A dohányjövedéki központi igazgatóság, mely az egész építkezést irányította és vezette, mindenekelőtt az épület alapterületének méreteit állapította meg. Ennek alapján készültek az építészeti tervek. Maga az építés az 1908. évben kezdődött s tulajdonképpen még most is folyik, mert a nagyméretű gyár egyes részei, például a hatalmas gépház, még nincsenek befejezve. Tel­jesen készen csak néhány hónap múlva lesz a gyár, de a munka mindazonáltal akadálytalanul folyik a múlt hónap óta. A dohánygyár telkének kiterjedése 74.741 négyszögöl, a beépített terület 10.423 négyzetméter, a gyári épületek száma tíz, a gyár összes helyi­ségeinek száma mintegy 200, a gyár építési és berendezési költségei körülbelül 30 millió koro­nára rúgnak. A raktár hossza 235 méter s 50.000 méter mázsa dohányt képes befogadni. Ezek a a számadatok igazolják a lágymányosi dohánygyár nagyarányúságát. A gyár építése és berendezése a legmodernebb. Az építés az elkülönítés elve alapján történt s a gyár főbb üzemalkatrészek szerint sok külön épületből áll. Villaszerűen épültek az igazgatói és egyéb tisztviselői, valamint kapusi és szolgai lakások. Az egész épületkolosszust magas vas­kerítés veszi körül. A berendezésnél a higiénikus követelménye­ket a legmesszebbmenő mértékben érvényesítették : legmodernebb szellőztetés, porszívók, modern fűtési és világítási rendszerek vannak bevezetve, úgy­hogy bátran mondhatjuk, hogy ez most a leg­modernebb gyár az egész monarchiában. Mert bár az osztrákoknak is van már több új és modern gyáruk, de azok a legutolsó technikai vívmá­nyokkal nincsenek felszerelve, minthogy vala­mivel régebben épültek. Micsoda perspektíva ez, a dohánymonopólium kezdetét tekintve! Mikor a monopólium behoza­talát tervezték, akkor magánosok úgynevezett szivarkészítési műhelyeket tartottak fenn, melyek között legnevesebb volt a Fuchs czégé, mely már az akkori viszonyokhoz képest gyár­számba ment. Pesten egy dohánygyár czéljaira alkalmas épület megszerzését tervezték, mikor tudniillik az egyedáruság behozatalára vonatkozó előkészítő lépések történtek. A választás a Soroksári­ utczá­­ban volt Szvetenay Márton-féle házra esett, melyet a dohánygyárak bécsi igazgatósága fek­vésénél , építési beosztásánál fogva jövedéki czélokra igen alkalmasnak talált. A tulajdonosok a házat a kincstárnak 88.000 forintért ajánlották fel, de a megindult tárgyalások abbamaradtak. 1850-ben a tárgyalások újból megindultak, minthogy akkor a jövedék ügye elvileg már meg­oldást nyert. A Szvetenay-házat a kincstár 93.000 forintért megvette, azt a Fuch­s-féle legjobb do­hánygyár mintájára, sőt annak gyári berendezé­seiből megfelelően átalakította, úgy hogy az állami szivargyártási munka abban még ugyanazon év­­­­ben kezdetét vette az 1851-iki évi császári nyílt pa­rancscsal kiadott egyedárusági rendtartás alapján A Szvetenay-ház volt tehát a mai ferencz­városi gyár alapja, egyúttal ez volt a legelső állami dohánygyár is. A gyárban már kezdettől fogva egy vegyész is nyert alkalmazást, kinek feladata az volt, hogy a gyártás előmozdítására szükséges vegyészeti kísérletekkel foglalkozzék ,s a tisztviselőket e tekintetben kioktassa. A ferenczvárosi gyár nemcsak időben, de más tekintetben is mindig első volt a dohányjöve­dék gyárai közt. Abban készültek a legfinomabb szivarok, legelőször használta a gőzerőt, dohány­vágó és másféle gépeket, általában vezetett a do­hánygyártási újításokban. Az osztrák jövedéknél a hamburgi dohánygyárral hasonlítható össze, mely szintén mindig előljár minden gyártási újítás­nál és javításnál. A ferenczvárosi gyárnak régeb­ben legtöbb munkása is volt, most azonban e te­kintetben a fiumei, kassai és temesvári dohány­gyárak fölötte állanak. A régi ferenczvárosi gyár sorsa még nincs eldöntve. A Ráday­ utczai részt a pénzügyminisz­térium a ref. kollégiumnak adta hosszabb időre bérbe , a többi nagyobb rész pedig valószínűleg eladás alá kerül. A lágymányosi gyár a legújabb rendszerű s teljesen uj gépekkel van berendezve. A régi be­rendezés avult voltánál fogva mind a régi gyárban maradt. Az uj gyár teljesítő­képessége fokozottabb­­ lesz, mint a régié volt s ehhez képest a munkás­létszám is csekély mértékben emelkedik. Mert a dohányjövedék elve mindig a munkássegítés volt. Ezt a humanitárius elvet olyképp valósítja meg, hogy gépeket csak ott vesz igénybe, hol a pontosabb munka természete azt megkívánja, vagy a­hol kézi munkával a nagyarányú szükséglet nem fe­­dezhető. Minden más esetben azonban munkás­kezeket használ. A munkások részére egyébként­­ külön orvosi rendelő szobák, öltözők, éttermek, tűzhelyek, állanak rendelkezésre ; munkájukat világos munkatermekben végzik. Szocziálpolitikai szempontból tehát már nem lehet többet kívánni a gyártól, mint a­mennyit munkásainak nyújt. A lágymányosi dohánygyár gyártja az új Havanna-szivarokat is s általában a finomabb minőségű szivarfajtákat. A vezető szerepet tehát nemcsak továbbra is fentartja a huszonkét magyar dohánygyár között, hanem még magasabbra emeli, mert a Havanna-szivarok különleges gyártása a legnehezebb feladatok közé tartozik. A dohányjövedéki központi igazgatóság vezető férfiainak érdeme az, hogy ez a nagystílű, impozáns dohánygyár létrejött. Első­sorban Madarassy Gábor miniszteri tanácsos, dohányjövedéki köz­ponti igazgató az, kinek a terv megvalósításában a leghatalmasabb része van. Az ő kezében futnak­­ össze Magyarország összes dohánygyárai adminisz­­trácziójának szálai s így tulajdonképpen az ő döntő javaslatán múlt, hogy a pénzügyminiszté­rium a gyárépítést elhatározta és megvalósította. Mellette Vangel Károly és Zobel Lajos főtanácso­sok, a gyártási, illetve építési osztály főnökei buzgólkodtak a gyár minél tökéletesebben való felépítésén. Végül nagy része van a munkában Zolnay Vilmos kir. tanácsosnak is, ki a nagy­­konczepczióju gyár igazgatója s a ki a gyárat magas nívón és erélyes kézzel vezeti. A magya­r dohányjövedék még mindössze hatvan éves múltra tekinthet vissza. A mikor a a magyar kormány a dohányjövedéket az 1868. évi XIV. t.-czikk alapján átvette, még csak 7 dohánygyár létezett, miket az 1851-es császári nyílt parancs alapján létesítettek. Azóta van a jövedéknek 22 gyára, 90 millió nettó dohány­­monopóliumi jövedelme, mi a mostani áremel­kedések folytán mintegy 120 millióra fog előre­láthatólag emelkedni. Hatalmas számadatok s jelentékeny eredmények ezek, mik a magyar dohányjövedék fontosságát az állam bevételi for­rásai között jelentős sorba emelik. B. L. A német birodalom államainak területére: egy hónapra». . ... 4 márka ( 4 kor. 80 fill.) negyedévre ____12 » (14 » 40­­ ) Francziaország, Belgium, Svájcz, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán­­államok területére: egy hónapra ..... _ 6 frank ( 6 korona) negyedévre................ 18 » (18 » ) Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra ... _. 5.— shilling ( 6 korona) negyedévre ......... 15.— » (18 » ) Oroszországba: egy hónapra 2.— rubel 40 kép. ( 6 korona) negyedévre 7.— » 20 » (18 » ) Az Északamerikai Egyesült­ Államokba: egy hónapra 1.— dollár 20 cent ( 6 korona) negyedévre 3.— » 60 » (18 » ) ESP*’ Nyáron az egész fürdő­ évad alatt elő­fizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatják tartózkodásuk helyét.­­A főváros környékén levő nyaralókba idején, pontosan vitetjük a lapot. Kérjük azokat a t. ez. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése június végével lejárt, h­ogy a lap meg­rendelését minél előbb, megújítani szíveskedjenek. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új c­ímüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentés­hez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a czím szalagra is, amely­lyel az előfizetett péld­ául­a a leg­utolsó tartózkodás helyére ment. — Külföldre való költözködés esetén kérjük a portókülönbözet megtérítését is. AZ ÚJSÁG. Előfizetési ára: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba: Egy hónapra ...... 2 kor. 40 fill. Negyedévre .......... 7 kor. — fill. Félévre .................. 14 kor. — fill. Egész évre .......... 23 kor. — fill. 7 NEM POtiÁNYZUNK. — Le a szivarral. — Igen nagyra nőtt a postám, köszönet érte azoknak, a kik szívesen olvassák írásaimat s adnak valamit a szavamra. A nevemre érkezett igen sok levelet nem adhatom közre, egyfelől mert a szerkesztő se adhat olyan bőségesen helyet, másfelől mert a legtöbb levélben csak elismerés van és hozzájárulás ahhoz, a­mit a dohányról való lemondáshoz irtam­. De a mai postának egy rövidke statisztikáját közreadom. Hogy hányan értesítettek arról, hogy már abba is hagyták a dohányzást, s mennyi szivar és czigeretta marad meg ezen a réven a trafikban. (Ezt a statisztikát egyébként, ha módomban lesz, a következő napokon is folytatom.) Vulpes: A dohányzásról teljesen lemondottak : 1.­­ Puskás József hivatalnok Vojtoken. Ezelőtt erős dohányos volt. 2. Szabó Zsigmond dr. kórházi orvos Nagykanizsán. Hamiincz év óta naponként átlag húsz czigarettát szivott 3. Boros Marczel főerdész Zsolnán. Napi szivar­kiadása legalább 80 fillér volt. 4. Homoky István Érsekújvár. Naponta 25—30 drámát szivott el, vasárnap 20 hölgyet. 5. Klein Sándor hivatalnok Budapest., Naponta 35—40 hölgyczigarettát szivott. 6. L. S. okleveles mérnök Budapest. (Megkért, hogy ne írjam ki a nevét.) Naponként 15—20 Memphist szívott.. Szombat óta egyet se. 7. Braun Albert gazdálkodó Borsosberény. Eddig 20—25 czigarettát szivott naponta. Ezentúl egyet se. 8. Heisler Dávid divatárukereskedő Érsekújvár. Naponta 25—30 princzezást szivott. Ezentúl semmit. 9. Botár Árpád Margitháza. Tiz-tizenkét médiát szivarozott eddig. 10. Víg Gyula Szentgotthárd. Nem dohányzik többé. 11. Schwanz Izsák Galánta. Nem dohányzik többé. 12. Szatmári­ Mihály gépészmérnök Budapest. Tíz éven át naponta 15—20 czigarettát és 2—3 szivart szivott. Ezentúl semmit. 13. Barta Jenő Budapest. Tizenöt czigarettáról mond le naponta. 14. Mátray Canika Budapest. A czigarettázást abba­hagyja. 15. Szegő József üzletvezető Budapest. Eddig har­­mincz princzezást szivott. 16. Erdődy Sándor mérnök Budapest. Már abba is hagyta a dohányzást. 17. Kéri Szabó Ernő okleveles jegyző Soponya. Negyven czigarettát szivott naponta. 18. Péntek Ferencz református lelkész, Virginia­­czigarettát szivott eddig. Részben lemond a dohányzásról s S. G. főhadnagy Szeged. Egy igen nagy sor levelet fel se említettem itt. A hol olvashatatlan volt az aláirás. A ki tré­fára vette a dolgot. A ki nem nyilatkozott elég világosan. Elvégre ezt még pótolni is lehet. .. "

Next