Az Ujság, 1912. április/2 (10. évfolyam, 91-103. szám)
1912-04-19 / 94. szám
Péntek, 1912. április 19. AZ XTISAG * Művész-zsur. Az Erzsébetvárosi Kaszinó mai művész-zsurján zsúfolásig megtelt a kaszinó nagyterme. Előbb társasvacsora volt, majd Sándor Mariska, a Népopera művésznője jelent meg az emelvényen. Tarnay Alajos két kedves magyar dalát énekelte, majd a Mignon egy bájos románczát adta elő, gyönyörűséget szerezve a hallgatóságnak. A művésznőt Grosskopf Márk, a Népopera első karnagya kísérte zongorán. A kaszinó tagjai mindkettőjüket percekig ünnepelték. * A kolozsvári színészet válsága. Kolozsvár város egyik nyári közgyűlése— amelyen a városatyáknak csak egy elenyésző kisebbsége volt jelen — kapzsi határozattal valósággal veszedelmes válságba sodorta Kolozsvár tradíciókban és művészeti teljesítményekben gazdag színészetét. Ugyanis elhatározták, hogy megadóztatják a színházjegyeket. Azonban nehogy azt higyjék, hogy az ő bölcs ténykedésük holmi silány franczia utánzat, hát az ottani néhány centimeos jegyadó helyett egész kis házbérességeket róttak ki az egyes belépőjegyekre ! Például a színház páholybérlői, akik úgyszólván a színházi üzem anyagi fundamentumát alkotják, minden egyes alkalommal egy-egy koronát tartoznak fizetni, ha a saját páholyukban egyegy jelenetet akarnak megnézni abból a színdarabból, mely a színházi bérlet természete folytán már 4—5-ször az ő bérleti napjukra esett. A földszinti ülők 25 fillérrel, a karzatiak pedig 10 fillérrel kötelesek esetről-esetre ezt a geniális ötletet megfizetni! Természetes, hogy a franczia esprittől inspirált határozat a város közönségében óriási fölháborodást keltett. A város lakosságának zömét szerény fizetésű állami hivatalnokok alkotják, akiknek egyedüli szórakozásuk a színház és akiknek ugyancsak nincs módjukban ilyen értelemben francziáskodni. A nagy világvárosok egyike sem követte ezt a példát, és Kolozsvár sem vindikálhatja magának az elsőség dicsőségét, mert Madrid is megpróbálkozott ezzel, azonban a közönség fölháborodása és néhány színház csúfos anyagi bukása egykettőre eltöröltette ezt a műnelet« jegyében született adót! . . . ■ «. . ... Bs.ami a jelen esetben egyrészt elszomorító, másrészt ugyancsak operettigy, hogy a kolozsvári nemzeti színházat az állam építtette rengeteg költséggel, fentartására és művészi nívójának fejlesztésére évenként horribilis összegeket áldoz, hogy Erdélyben kultúránknak minél erősebb és megdönthetetlenebb bástyája legyen, és mindezt Kolozsvár városa most jegyadó alakjában ettől a kultúrintézménytől egyszerűen el akarja szedni ! Míg más városok évenként tízezreket áldoznak a színházukért, »kincses« Kolozsvár nem ad egy fillért sem (talán évi 2000 korona fűtési költséget), ellenben el akarja venni színházától azt is, amit az állam kultúrpolitikája juttat neki! És történik mindez Erdély földjén ugyanakkor, amikor a legnagyobb oláh bankoktól az utolsó kis bocskoros szövetkezetig minden évi közgyűlés ezreket szavaz meg az erdélyi állandó oláh színészet létesítésére. * Elmaradt vendégszereplés. A Magyar Színház társulata május hó első felében két hétig szeretett volna vendégszerepelni a kolozsvári és nagyváradi színházban. A kolozsvári Magyar Színház-esték május másodikétól nyolcadikáigtényleg meglesznek, de a nagyváradi esték, mint nekünk írják, elmaradnak. Úgy volt kontemplálva, hogy amíg a Magyar Színház egy hétig Kolozsvárott, a rá következő héten pedig Nagyváradon játszik, ugyanannyi estén a kolozsvári, illetőleg nagyváradi színház Budapesten a Magyar Színházban vendégszerepel. Ez utóbbi vendégszereplés most, igen reális anyagi okokból, elmarad. A Magyar Színház nem megy Nagyváradra és Erdélyi Miklós kitűnő társulata nem jön a fővárosba. Nem pedig azért, mert Erdélyi igazgató májusban, amikor a pesti közönség már nem igen jár színházba, nem hajlandó félüres házak előtt a fővárosban játszani. Igen helyesen úgy gondolkodik, hogy az ő társulatára és a budapesti színházakban már lejátszott műsorára sem volnának többen kiváncsiak, mint a Magyar Színház újdonságaira, melyekért tavaszszal nem törik egymást az emberek. Az ilyen luxust Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója megengedheti magának, mert ő elég szerencsés helyzetben van ahhoz, hogy az erkölcsi sikerre ráfizessen. De Erdélyinek nincs szubvenciója, az ambíciója pedig kielégítést nyer odahaza Nagyváradon, és úgy véli, hogy van olyan művészi siker a Szigligeti-színház szorongásig megtelt nézőtere előtt játszani, mint itt a Magyar Színházban néhány fizető és a tipikus szabadjegyes közönség előtt, amely pedig ellenszenves és igen pretenziózus, hamisítatlan budapesti típus, amelynek senki és semmi nem tetszik. Ezért jár ingyen a színházba. * Magyar mozi. Néhány bizalmas, benfentes, jó baráton kívül csupa szakemberből, professzionistából alakult az a meghívott érdekes publikum, amely a Hunnia biográf nővel alakult filmgyár jóvoltából egy nem kevésbé érdekes produkcziót nézhetett végig. Bizonyára nem csekély jelentőségű mozzanata volt ez a vetítési próba, amelyen először került a közönség elé a magyar mozigyár nehezen várt és most nagy örömmel üdvözölt első alkotása. Bánthatott minket eléggé, hogy egy nagy kiterjedésű, óriási fogyasztóképességű iparág tekintetében teljesen és tökéletesen a külföldre vagyunk utalva és akármennyire áll rendelkezésünkre a művészi erő, amely ezzel az iparággal kapcsolatos, akármennyire bővelkednek országrészeink a szebbnél-szebb, festőibbnél-festőibb tájakban és tarka-barka, jellegzetes embertömegekben, nem volt senki, aki ezeket az elemeket egyrészt hasznothajtóan, másrészt az ország hírét terjesztve kiaknázhatná.. Pathé és Gaumont, a Vitagraph, a Nordisk és megannyi más cég adózói voltunk ellenszolgálat nélkül. Most végre láthattuk, hogy tőlünk is telik valami, ami a kultur-külfölddel szemben fel tudja venni a versenyt. Nem ment valami könnyen, tudjuk, de a szívós, kitartó munkának meglett a gyümölcse. Igen jelentékeny költséggel installálták a gyárat, amelynek kiegészítő része egy óriási, három emelet magasságú üvegház, amelyben az interieur-felvételek, vagyis a szobákban történő dolgok fotografálását végzik. Csak ily épületben szabályozható ugyanis a világosság kellően, árnyalható a túlságosan erős fény, és emelhető a gyenge világosság óriási fénytömegeket szóró higanylámpák segítségével. Az első kísérletek a filmanyag sok ezer méterébe kerültek. A felvevő és reprodukáló gépek tökéletesítése tömérdek pénzt emésztett fel és a technikai nehézségekkel együtt igen nagy fáradsággal és költséggel járt a művészi kérdés megoldása is. De mindkét irányban pompásan sikerült a nehézségek leküzdése. Elvégre is a Vígszínház java művészei állottak rendelkezésre, és ezek, mintha csak az vezette volna őket, hogy ezúttal valóban az örökkévalóság számára játszanak, a szokott ambíczió és alakító erő mértékét is meg tudták haladni. Csakugyan imponáló az a művészet, amely a próbán bemutatott darabokban, ott a vásznon, a szereplők játékában megnyilatkozik. És ezen a réren csakugyan a színjátszással foglalkozó rovatba való a megemlékezés a Hunnia, biográf első próbájáról. Különösen Vendrey Ferencz fog szenzácziót kelteni. Az Asta Nielsen, Linder és Prince neve mellett meg fogják tanulni az ő nevét is, amelyet idehaza annyira szeretnek, meg fogják tanulni Parisban, Londonban, Kanadában és Newyorkban, de Ausztráliában is, mert már mindenfelé megvannak az új magyar vállalat összeköttetései. És amint megismerték mindenütt a Pathó fréres formás kakasát, meg fogják szeretni a szimbolikus női arczot is, amely a H. B. betűkkel együtt hirdeti a Hunnia Biográf Társaság sikereit. * A szimfónikusok jövő évadja. Kun László zeneakadémiai tanár, az OrszágosSzimfónias Zenekar igazgató-karnagya nagyjából már megállapította a szimfonikusok jövő évi munkarendjét. A bérleti és ifjúsági hangversenyeken kívül fokozottabb mérvben rendeznek munkáshangversenyeket, továbbá a nagyobb, önálló zenekarral nem rendelkező vidéki városokat is meglátogatják. A klasszikus és romantikus mesterek alkotásain kívül több magyar Szerző művét is felvették jövő évi műsorukba, mely nagyon érdekesnek ígérkezik. Rendkívüli érdeklődésre számíthat mindjárt a franczia Ravel legújabb műve, Pavane pour une infante definite, továbbá dindy specziális érdekességű Jean de Hiniyado czímű magyar szimfóniája, melyet a világhírű mester kéziratban engedett át előadásra ; Branek Czézár Les Drums szimfonikus költeménye zongorára és zenekarra és Debussy Danse sacré et danse profane műve. A műsorterven szerepelnek még újdonságképpen a román Enesco Suite-tel, a cseh Suk vonós-szerenáddal, az oroszok közül Glazunov, Tanasev, Scriabina egy-egy Budapesten elő nem adott szerzeményükkel. * A szeszélyes primadonna. Az aradi színtársulat legutóbbi kommünikéje tudatja a közönséggel, hogy »az estére kitűzött Kis dobos-operett elmarad és helyette az Ártatlan Zsuzsi kerül színre«. A darabváltozásnak oka, hogy Neogrády Dóra, a társulat primadonnája búcsú nélkül elutazott Aradról és megüzente direktorának, hogy nincs szándékában egyhamar visszatérni. Szendrey igazgató nem tudja megmagyarázni magának a szeszélyes primadonna eljárását, aki, hír szerint, Budapestre utazott. * Az asszonyfaló. A Budapesti Színházban már megkezdték a próbákat Eysler, A vándorlegény, Vera Violetta, Halhatatlan lump zeneszerzőjének Az asszonyfaló (Der Frauenfresser) czímű új operettjéből. Az asszonyfaló már közel kétszázkor kerül a bécsi Bürgertheater-ben színre. A Budapesti Színház igazgatósága a czímszerep és két női főszerep eljátszására elsőrendű művészekkel folytat, szerződtetési tárgyalásokat. A darab teljesen új ragyogó kiállítása Berlinben készül. Az asszonyfalu bemutatója május hó elején lesz a Budapesti színházban. * A művésznő pőre. A nagyváradi színtársulat primadonnája, a szőkefürtű Aranyossy Anna művészetével annyira, meghódította László Ernő bankbizományost, hogy ez házában ingyen lakást bocsátott rendelkezésére és azt igen finoman és ízlésesen berendezte. Azontúl Aranyossy kisasszony igen boldog és elégedett lehetett volna. De egyszerre csak levelet kapott háziurától, a melyben felszólította, hogy azonnal fizessen neki lakbért, a bútorokat pedig adja vissza. A szőke gyermek hosszú pourparlerk után kénytelenkelletlen eleget tett László Ernő felszólításának, de egyszersmind be is perelte a kifizetett házbér összegért, no meg a bútorokért. A pikáns pert ma tárgyalta a nagyváradi járásbíróság, előbb nyilvánosan, igen nagy érdeklődő közönség előtt, majd zárt ajtók mögött. A zárt tárgyalást a bíró ugyanis a felek szembesítésére rendelte el, attól tartott, hogy heves jelenetek és intim dolgok kerülnek szőnyegre ... A nyílt tárgyalás tanúi (akik között a legnagyobb érdeklődést László Ernőné keltette), mind azt vallották, hogy házbérfizetésről sohasem tett László Ernő említést. Aranyossy kisasszonynak a bútorokat pedig ajándékba adta. — És miért volt ez a nagy előzékenység ? — kérdezte a művésznő szobaleányától a bíró. — A színművészet hanti rajongásból! — felelte szendén az ügyes leányka. A bíróság rövid tanácskozás után megállapította az ajándékozás tényét és László Ernőt a bútorok kiadására kötelezte. * Gluck Kristófnak egy elfeledett balletje, a párisi Bibliothéque Nationale-ban a minap rendkívül érdekes leletre akadt Georges de Duber Egészen véletlenül felfedezte Gluck Kristóf egy teljesen elfeledett halletjének, a Don Juan-nak partitúráját. A ballet négy képre oszlik. Az elsőben don Juan megöli a kormányzót, a másodikban don Juan ünnepet ad, a harmadikban megjelenik a kormányzó szobra; a negyedikben don Juan a pokolba kerül. A ballet 1755-ben került bemutatóra Bécsben. Azóta soha és seholsem került színre. * Olasz operatársulat. Szombaton először játszsza, az olasz staggione a Rigolettót. A czímszerepet Viglione Borghese, a herczeget Pietro Navia, Gildát pedig Lida Lipkovska énekli. Az előadást Arturo Vigna vezényli. * A Zene legújabb száma Karátsonyi István. Perényi Géza és Geszler Ödön czikkeit tartalmazza a változatosan szerkesztett állandó rovatokon kívül. 15 Színházjegyek AZ ÚJSÁG olvasótermében kaphatók. A mai előadások: M. kír. Operaház: Nincs előadás. Nemzeti Színház: A felhők. (Strepsiades: Gál, Pheidippides: Rajnai, Sokrates: Somlai, igaz beszéd: Hajdú, hamis,eszéd: Horváth, karvezetőnő: Fái Sz.) Kezdete fél 8 órakor. Népopera: A kornevillei harangok. (Serpolette: Sebők 1. Germaine: Sándor ). Gáspár: Halmi, Henri: Németh, Grenjoheux: Majagos, Náni: Kalocsánné, Jutka: Lehner 51, Kató: Krasznai 51., Erzsi: Székiné, Zsuzska: Fenyvesi 1.) Kezdete fél 8 órakor.4 Vígszínház : A kalandor. (Jlahoney: Fenyvesi, Ellin: Varsányi I., Greenaway: Hegedűs, Joneberolles: Kennende, Gordon: Tanay, Gray: Balassa, mis. Etrangin.. . Haraszthy H., Marion: Makay M., ima. Maefelson: Komlós J.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Színház: A frankfurtiak. (Gudula asszony: Zorrai R., Anselm: Vágó, Nathan: Szirmai, Salamon: Sebestyén, Carl: Kertész, Jakob: Petheő, Charlotte: Nagy T., Gustav: Törzs, Christoph őrgróf: Dobi, Évenne hrgnő: Tóth I. von Klausthalerg: Pártos, a herczegnő: Csatár J., Fehrenberg gróf: Papp.) Kezdete fél 8 órakor. Király-Szinház : A gésák. (Reginald: Lugossy, Bronville: Krasznay, Stanley: Fényes A., Imár márki: Boross, Tekmini: Sáfrány, Vau-Csi: Pátkay, Mimóza : Fedák L., Trolly: Berky L., lady Constancy: Bethlen G. grófné.) Kezdete fél 8 órakor. Budapesti Színház: Magáék. Kezdete 1/28 órakor. Uránia: Isteni Színjáték. Kezdete fél 8 órakor.