Az Ujság, 1912. október/1 (10. évfolyam, 232-244. szám)

1912-10-08 / 238. szám

Kedd, 1912. október 8 AZ ÚJSÁG TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Az Akadémia összes ülése. A Magyar Tu­dományos Akadémia ma délután öt órakor tar­totta a nyári szünet után első összes ülését Ber­­zeviczy Albert elnöklete alatt. Az elnök, miután üdvözölte az Akadémia tag­jait, meleg szavakkal parentálta el Samassa József egri bíboros érseket, a ki hat év óta volt tagja az Akadémia igazgatóságának; Poincaré Henrik kültagot, a világhírű franczia tudóst, a kit hat­ év előtt választottak meg kültaggá és a ki egy ízben a Bólyai-díj nyertese és a Bólyai-díjpályázat bíráló bizottságának tagja volt , végül pedig Török Aurél levelezőtagot, a kiváló antropológust, a­ki tíz évig volt tagja az Akadémiának. Az elhunyt akadémi­kusok emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg , egyben utasították a harmadik osztályt, hogy Poincaré Henrik és Török Aurél helyeit töltsék be. Samassa József csak az igazgatóságnak volt tagja s igy helyének betöltéséről nem kell gondos­kodni. Ezután a folyó ügyekre tértek át. Jónás Károlyt, az Akadémia gondnokát, a ki 25 éve áll az Akadémia szolgálatában, a király ez év junius 16-án a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tün­tette ki. Az elnök meleg szavakban emlékezett meg a kitüntetett gondnok kiváló érdemeiről és az Akadémia nevében szerencsekivonatait tolmá­csolta. A főtitkár apróbb ügyekről tett jelentést, majd az ülés végén Goldziher Ignácz rendes tag bemu­tatta azt az emlékkötetet, a­melyet a Kalkuttai Ázsiai Társaság Körösi Csom­a Sándor születése Száz­huszonötödik évfordulójának ünneplése alkalmá­ból kibocsátott. Az összes ülés után az I. osztály tartott ülést Goldzieher Ignácz elnöklete alatt. Ezen az ülésen Hegedűs István rendes tag »Sha­kespeare két utolsó szonettjének görög forrása« czímű értekezését olvasta fel. Értekezésében a szerző azt a meglepő találkozást igyekezett meg­magyarázni, a­mely a görög anthológia égyak epigrammája és Shakespeare két utolsó szonettjé­nek tartalma közt van. A felolvasó ülés után az II. osztály zárt ülést tartott. A zárt ülésen a pálya­munkák birálóit választották meg és folyó ügyeket intéztek el. (-)»Békesség nektek.« (Értekezések. Irta Izsák Aladár, református lelkész.) Bölcs okoskodások, a sziveket rabul ejtő, mélyen járó elmélkedések gy­űjteménye az Izsák Aladár előttünk fekvő könyve. Minden sorát tántoríthatatlan hit hatja át, mint a­mi egyesegyedül csöpögtet békességet és szeretetet az emberek szívébe. Nem tagadja, ízem is kicsinyli le a modern kor rohanvást haladó tudásszomját, ámde a huszadik század felvilágoso­­dottságát merészen szembeállítja azokkal a nagy­ kérdésekkel, a­melyeknek a lényegébe az emberi ész nem tud belehatolni. Az istentagadókat, a hitet­leneket a kétkelkedőket, a vallási kérdések iránt közönyöseket is fölrázzák Ihász Aladár bölcs értekezései, a­melyek békét és megnyugvást olta­nak az olvasó szivébe. Az érdemes munkát maga a szerző adta ki és 3 koronáért a szerzőnél Somogy­iadon megrendelhető. (-) Institucziók. Vezérfonal a római jogi elő­adásokhoz. Alapvizsgálatra és szigorlatra készülők­nek. Irta Rátvay Géza dr. jogakadémiai tanár Eger­ben. Tartalmát a czíme magyarázza. A római magánjognak a forrásművekben, különösen a justinianusi corpusban szétszórt tételeit áttekint­hető rendszerben és jó magyar fordításban adja. A 135 lapra terjedő könyv az alaptanokon kívül a római jog történeti fejlődését és az institucziók kivonatát adja elő. Ara 4 korona. (-) A Magyar Jogászegylet könyvkiadó vállalatában e héten megjelent: Degré Miklós dr. győri kir. törvény­széki elnök tollából A főtárgyalás az esküdtbiróság előtt czimű gyakorlati kézikönyv, mint a vállalat V. folya­mának harmadik (befejező) kötete. A jövő folyam­anyaga gyanánt a vállalat a következő műveket biztosította : Benkó Albert dr. közigazgatási bíró A közigazgatási bíráskodás kiterjesztéséről. Finkey Ferencz dr. kolozs­vári egyetemi tanár A fiatalkorúak büntetőjoga az Egye­sült­ Államokban. Medgyes Simon dr. budapesti ügyvéd Magyar csődjog. Szladits Károly dr. egyetemi magán­tanár A polgári törvénykönyv tervezetének alapelvei. Tatits Péter dr. budapesti kir. járásbiró Végrehajtási jog, végül Válogatott esetek az angol magánjogi gyakor­latból. E programm pontosan alkalmazkodik a vállalat­nak ahhoz a kitűzött feladatához, hogy jogrendszerünk­nek kevésbé mivelt részeit beható tudományos feldol­gozásban részesítse, másrészt gondoskodjék arról, hogy hazai jogi műveltségünk a vezető kulturállamok jogrend­szerének megismerésével bővüljön, mindig különös súlyt helyezve a gyakorlati jogászok szempontjából értékes művekre. A vállalat egyes folyamainak előfizetési díja 12 korona, tetemesen kevesebb a kötetek bolti áránál. Felvilágosításokat készséggel ad a Magyar Jogászegylet titkári hivatala (Szemere­ u. 10.), a­hová az előfizetési pénzek is beküldhetők (-) A Kir. Magyar Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya október 9-én, szerdán, este hat órakor az Egyetemi Növénytani Intézet termében (Múzeum-körút 4.) ,ülést tart. Tárgysorozat: 1. Blatthy Tibor: Megjegyzések F. Pax: »Grundzüge der Pflanzen­verbreitung in den Karpathen« czimű munkájához. 2. Kaposok Samu : Florisztikai adatok Breznóbánya, az Alacsony-Tátra és a vele határos vármegyék flórájához. Előterjeszti Lengyel Géza. 3. Tuzson János: Borbás Vincze herbáriumának megvétele. 4. Moesz Gusztáv: Az orgona másodszori virágzása bogárrágás következté­ben. Ülés után vacsora Katona Géza vendéglőjében. (-) A Budapesti P­filológiai Társaság október 9-én, szerdán, délután hat órakor a Magyar Tudományos Aka­démia heti üléstermében havi felolvasó ülést tart, a­mely­nek tárgysorozata a következő : Benigny Gyula : A jelenés­változás egy faja a görögben. Braun Soma : Hogyan lett Porcius szatirairóvá. A felolvasó ülést zárt választmányi ülés követi, a görög-magyar szótárbizottság fél hat órakor a felolvasó ülést megelőzően, tanácskozik. (-) Az Erdélyi Irodalmi Társaság most tartotta az új idényben első felolvasó ülését Kolozsvárt. A nagy­közönség előtt lefolyt ülésen Dózsa Endre, Kolozs megye alispánja, a társaság elnöke megnyitójában megdöbbentő adatokat tárt fel arról a veszedelemről, a­mely Erdély magyarságát feszegeti a földbirtokoknak idegen kézbe jutásával. Az elnöki megnyitó mély benyomást tett a közönségre. Kovács Dezső titkári jelentésében beszámolt a társaság működéséről és felhívta a közönség figyelmét Petelei István hátrahagyott elbeszéléseire, melyeket, a társaság két hatalmas kötetben adott ki. A titkári elő­terjesztés után Baáry Elemér (Mayer Gyuláné Szűcs Olga), az újabban feltűnt jeles költőnő mutatta be né­hány igen szép költeményét. A közönség nagy tetszéssel fogadta a bemutatkozást. Végül Fabula János olvasta fel Nyolcz éves Írástudók czímű humoros rajzát, mely a közönséget állandó derültségben tartotta. Itt említjük meg, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság a felolvasó ülés előtt tartott zárt közgyűlésén Beöthy Zsoltot tiszteleti tagjául választotta. SUMMÁI. ZEHE. * Főpróba az Operaházban. Zsúfolt nézőtér előtt tartották meg tegnap délután az Operaház holnapi újdonságának, Humperdinck Királyfia és király leány czímű dalművének a főpróbáját, hogy a színház akusztikáját kipróbálják. A próba fénye­sen sikerült. Az Operaház akusztikája tényleg jobb, mint annakelőtte. Nemcsak a zenekar polifónikus szólamai domborodnak ki plasztikusan, de az énekhang is tökéletesebben érvényesül. A közön­séget­ kellemesen lepte meg a földszinti széksorok kényelmesebb elhelyezése s örömmel látták, hogy nagyszabású tatarozás csak növelte Ybl alkotá­sának a szépségeit. Az újdonság bemutató elő­adását holnap, kedden este hét órakor tartják meg. A főszerepeket B. Sándor Erzsi, Székely­­hidy és Szemere énekelik. * Primerose kisasszony sikere, a­mely a szom­bati premieren oly imponáló méretekben bonta­kozott ki, a tegnapi előadáson még meg is erősö­dött. A siker titka a darab jóságán kívül bizo­nyára az, hogy a Vígszínház kitűnő előadásában mindenki a kellő helyen van, különösen Hegedűs, a­ki a bíbornok szerepében azokat is bámulatba ejtette, a­kik tőle mindig tökéletest várnak. Góthné­ Kertész Ella és Góth, mint mindig, a­mikor együtt játszanak, művésziesen tudják fokozni a jelene­teikben rejlő hatást. Fenyvesy nagy lendülettel adja a konzervatív főurat, a­ki a bíbornoknál is klerikálisabb. Haraszthy Hermin legújabb alakí­tása is újabb közeledés a tökéletesedés felé. A­mi a rendezést és a kitiltást illeti, magyar színpad még alig fejtett ki nagyobb fényt, mint a­minő a Primerose kisasszony előadásán látható. * Népopera: Hempel Frida hirtelen megbete­gedése folytán ma este Adler Adelina énekelte el a Szevillai borbély Rosina szerepét. Az elég nagy­számú közönség sokat tapsolt a szereplőknek. * Daudet Sapphója a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Daudet Sapphója lesz, Márkus Emilával a czímszerepben. Le Grand Fanny gyönyörű története, az utolsó szerelem hősnőjének megható, mély tragikuma a világ minden nagy színésznőjében feltüzelte a leg­forróbb becsvágyat és az utolsó évtizedek színpadi csillagai pályájuk legnemesebb feladatának tekin­tették, hogy Sappho szerelmének, boldogságának, szenvedésének minél mélyebb és minél igazabb hangot adjanak. Daudet Sapphója nemcsak iro­dalmi, de színpadi értékre is ott van, a­hol a Ka­­méliás hölgy, vagy a Manon Lescaut. A Nemzeti Színház a nagy műveket megillető komolysággal és minden becsvágygyal készül az előadásra, a­mely a színház legkiválóbb művészeinek ad alkal­mat elsőrendű alakításokra. A főszerepeket Rákosi Szidi, Kiss Irén, Vizváry Mariska, Gál, Odry, Pethes, Hajdú, Horváth, Náday és Bartos fogják játszani. A bemutató előadást október 25-ikére tűzték ki, s az újdonságot Ivánfy Jenő rendezi. * A Czárnőt betiltották, Biró Lajos és Lengyel Menyhért nagysikerű művét, A czárnőt, mely a Nemzeti Színházban tavaly aratott diadala után meghódította Münchent és esténként szorongásig megtelt nézőtér előtt kerül szinre Berlinben a Komödienhausban, mint a Berliner Börsen Courir írja, a minden oroszok czárjának birodalmában betiltották. Szigorúan meghagyták az orosz szín­­házaknak, hogy A czárnőt nem szabad előadni sem oroszul, sem más nyelven és jaj annak, ki vét ez ellen a tilalom’ ellen. Csakugyan jaj, mert a tilalom egyszerre két színházi körutat fojtott meg. Az egyik a kelet-tengeri vidékeken akarta játszani Biró és Lengyel drámáját, a másik Odesszából ki­indulva a nagy orosz városokban hirdette előadá­sait. A szép terveknek most vége és a szerzők kénytelenek lesznek Japánnal vigasztalódni,­­ Tokióban ugyanis még ezen a téren hozzák szinre a rendkívül érdekes drámát. * Hempel Frida betegsége. A Népopera ven­dége, a budapesti közönség kedves művésznője, a kitűnő Hempel Frida betegen fekszik Hungária­­szállóbeli lakásán és kénytelen volt lemondani mai fellépését. A művésznő már gyengélkedett, a­mikor Budapestre érkezett, első fellépését is el kellett halasztani, másodszor pedig kifejezetten csak a Népopera igazgatójának kívánságára lépett fel. Hempel Frida ki van merülve, főfájás gyötri és legalább két hétig lesz pihenni kénytelen. A mai és további felléptei a művésznőnek (összesen hét­szer kellett volna énekelnie) ezúttal elmaradnak. A­mennyiben állapota javul, október második felében visszajön Budapestre és akkor fogja ab­szolválni vendégszereplését. Mert búcsúzni szeretne a budapesti közönségtől, mielőtt amerikai turné­jára indul. * Az Országos Színészegyesület közgyűlése. Az Országos Színészegyesület folyó hó 16—17-én tartandó közgyűlésén az egyesület alapszabályai­nak módosítása van kitűzve. Lény­egesebb módo­sításnak ajánlják a tanács rendszerének meg­változtatását, még­pedig úgy, hogy az eddigi tizenöt fővárosi tanácsos helyett csak tizet válaszszanak, a húsz vidéki tanácsos helyett pedig harminc­at, hogy a vidéki tanácsosok nagyobb mérvben foly­hassanak be az egyesület ügyeinek intézésébe. Ezen a közgyűlésen fogják végleg eldönteni a kötelező szünetek kérdését. A tanácsosi választások kapcsán — melyet már az e havi közgyűlésen megtartanak — lesz olyan indítvány is, melyben kimondatnék, hogy tanácsos csak egyesületi rendes tag lehet, Kemény Lajos javaslatát, mely az egyesület fel­oszlatását s vagyoni felszámolását indítványozza úgy a nyugdíjintézeti, mint az egyesületi vagyonra nézve, a tanács nem tárgyalja, mert az alkalmas arra, hogy magát a nyugdíjintézetet alapjában megrendítse. Remete Géza többek között egy szí­­nészbank felállítását javasolja, melyet a tanács pártolólag terjeszt a közgyűlés elé, bár a kivitel lehetőségében nem bízik. A fegyelmi szabályok és törvények revízióját c­élzó indítványai fölött a jövő évi márcziusi közgyűlés fog dönteni. Szigethy Gyula indítványozza, hogy tizenöt befizetett év után a tag pályaváltozás esetén is a rendes tag nyugdíjjogosultságával bírjon. B. Sárgi Jenő indít­ványozza, hogy a színház nézőterén minden tag­nak hely biztosíttassék. Végül a közgyűlés határozni fog azon indítvány fölött, mely javasolja, hogy küldöttség járuljon a közgyűlés kebeléből a kultusz­kormány elé a kötelező szünidő tárgyában. A Sziklay Grand Guignol pénteki megnyitóján Molnár Ferencz A detektív czímű darabja is színre­­kerül. Az Erőszakos asszony főszerepeit Sziklay és Sziklayné játszszák, a­kik rég ideje nem szerepeltek együtt a színpadon. A nagyszerű művészpár együt­tes fellépése egész külön szenzácziója lesz a Sziklay Grand Guignol első hetének. * Minden este : Tengerész Kató. A NépoT a peretfé­­jének a sikeréről az e heti műsor tesz bhspu. ..got, a­mennyiben minden előadás a Buchbinder—Jarno dal­játékának jut. Természetesen minden este Szoyer Ilona játszsza a czímszerepet, nem változik a kitűnő kémikus triász: Újvári, Horthy, Pázmán sem és megmarad a másik két női főszereplő : Bendtner Heddy és Hajnal Hajnalka is. Ebben a kiosztásban halad az operett 25-ik előadása felé. Vaárnap délután mérsékelt belyárak mel­lett a Hoffmann meséi kerül szinre. szájvíz, fogpor, fogkrém, fogkefe , az egyetlen megbízható fogápoló szer ■ ............... ■ .­­ 17

Next