Az Ujság, 1912. december/1 (10. évfolyam, 285-297. szám)

1912-12-12 / 294. szám

Csütörtök, 1912. deczember 15. AZ ÚJSÁG AZ ÚJSÁG KARÁCSONYI JUBILEUMI SZÁMA! Ez év karácsonyán jut el az Újság fenti­ állásának IX. évfordulójához. A modern zsurnalisztikában páratlan lendülettel és bámulatos gyorsa­sággal jutott a vezető és mértékadó apilapok legelső sorába és immár évek óta országos hírnév, megbecsülés és közkedveltség az osz­tályrésze. Olvasóinak óriási tömege éS sokfélesége legjobban bizonyítja hogy min­denkor és mindenkinek a legjobbat, a legszebbet és legértékesebbet nyújto­tta hosszú 10 esztendőnek munkájában nap-nap után. Ez a Jelentős az Újságra, a magyar zsurnalisztikára és bizonyos tekintet­ben a magyar közéletre is nevezetes évforduló* úgy ünnepli meg méltó módon Az Újság, hogy karácsony napján olyan tubeáris számot ad ki, mely tartalmá­nál és terjedelménél fogva felülmúl minden eddig, még a külföldön is meg­jelent ünnepi számot, érték dolgában pedig nem vetekedhetik vele semmiféle nap­tár- vagy albumajándék. Előfizetink figyelmébe! 1913. évi január hó 1 ével új elő­fizetést nyitunk AZ UJSÁG-ra. AZ UJSIiS előfizetési ára: A MAGYAR KORONA ORSZÁGAIBA, AUSZ­TRIÁBA BOSZNIÁBA és HERCZEGOVINÁBA egy hónapra .. .. .. K 2.40 két hónapra ■> ■■ .. K 4.80 negyedévre ............ K 7.— fél évre .. ................... K 94.­egész évre ■ ■ ■■ aa aa aa K 28.— AZ ÚJSÁG előfizetési ára a DIVAT SZALON­­NAL együtt negyedévre .. ....................K 9.80 AZ ÚJSÁG Karácsonyi nagy jubileumi számát megkapj­a telj­esen díjtalanul az az új előfizető is, aki január elsejével az AZ UJSÁG-ra, ha csak egy hónapra is, MÁR MOST előfizet Hirdetők figyelmébe!! AZ ÚJSÁG KARÁCSONYI JUBILEUMI SZÁMA 150.000 ju­r.MKMEG Hirdetési megbízásokat a karácsonyi jubileumi szám részére akár hirdető iroda u­tán, akár köz­vetlenül csak e hó 20-ig fogadhat el a kiadó­­hivatal. Később érkező hirdetési megbízások teljesítését nem garantálhatja a kiadó­hivatal. Kapható lesz a főváros és az egész ország minden újságáru­sítójánál és a pályau­varokon. Egyes példány ára 40 fill. KÖZGAZDASÁG. A tokaji borvidék szőlőtulajdo­nosainak segélyezése. — Törvényjavaslat. — A tokaji borvidékhez tartozó szőlőket az utolsó négy esztendőben igen súlyos elemi csapá­sok érték, s főleg azokat a szegénysorsi­ szőlőtulaj­donosokat sújtották legérzékenyebben, a­kik sző­lőiket annak idején saját anyagi erejükből nem tudták beültetni, s szőlőfelújítási kölcsönöket vettek igénybe. Ezek a szőlőtulajdonosok a sző­lőkben az utóbbi években nem élveztek jövedel­met s igy a kölcsön után járó törlesztési részlete­ket nem tudták megfizetni. A kölcsönhátralétyre ennélfogva, felszaporodott járulékaikkal csak tö­meges kényszervégrehajtások útján lennének be­hajthatók, a­mi a szőlősgazdák anyagi tönkretéte­lével járna. Bár nem tekinthető állami feladatnak egyes, elemi csapások vagy üzleti konjunktúrák kedve­­zőtlensége folytán a romlás veszélyében forgó magángazdaságok közvetlen támogatása, a kor­mány a jelen esetben mégis állami támogatásra határozta el magát, s ma törvényjavaslatot nyújtott be a tokaji borvidék szőlőtulajdonosainak segé­lyezéséről. Indokolja ezt nemcsak közgazdasági, de az érzésben gyökerező szempontokkal is. A világhírű tokaji bort termő szőlők fentartása ak­kor, a­midőn erre a birtokosok anyagi ereje elég­telen, méltán sorolható, ama feladatok közé, me­lyek az állam kivételes segítését igényelhetik. A támogatás a törvényjavaslat szerint abban a formában történnék, hogy az állam teljes összeg­ben előlegezi a szőlőtulajdonosok tartozásait. Ez­által a hitelező pénzintézet követelései kielégít­­tetnek s az államkincstár válik a szőlőtulajdonosok hitelezőjévé. Az ily módon az államkincstárral szemben előálló tartozások csekély évi részletek­ben kamatfizetési kötelezettség nélkül lennének visszafizetendők. A ma beterjesztett törvényjavaslat fölhatal­mazza a pénzügyminisztert, hogy a tokaji bor­vidékhez tartozó községekben azokat az elemi csapások által sújtott szőlőtulajdonosokat, a kiknek szőlőit az 1896. évi V. t.-czikk alapján felvett szőlőfelujitási kölcsön terheli, abban a kedvezményben részesítse, hogy a szőlőfelujitási kölcsönből kifolyólag a hitelező pénzintézettel szemben fennálló tartozásaikat helyettük előle­gezésként kifizethesse. A kedvezményben csakis azokat a tokaji borvidéki szőlőtulajdonosokat szabad részesíteni, a­kiknek szőlőit az 1909., 1910., 1911., vagy 1912. évben oly elemi csapás érte, melynek következ­tében az illetők fizetési kötelezettségeiknek a szőlő jövedelméből nem voltak képesek eleget tenni s a­kik anyagi viszonyaiknál fogva tényleg rá vannak utalva. A kedvezményben részesült szőlőtulajdonosok az államkincstártól helyettük kifizetett összeget 1914. évtől kezdődőleg 25 éven át, minden év január 1-én esedékes egyenlő évi részletekben, kamatmentesen kötelesek, az államkincstárnak megtéríteni. Az első törlesztési részlet 1914. évi január hó 1-én esedékes. Az állami előleggel terhelt szőlő művelését a földmivelésügyi miniszter ellenőrzi és ha azt állapítja meg, hogy a szőlőt hanyagul mivelik, a még fennálló összeg a pénzügyminiszter által egészben és egyszerre esedékessé nyilvánítható. Az egyszerre esedékessé lett állami előlegösszeget az adós 15 nap alatt köteles az államkincstár részére befizetni. A tőzsdéről. A tegnapi mozgalmas napot ma teljes nyugalom váltotta fel. A gabonatőzsdén nor­málisan folyt az üzlet, bár igen szűk határok közt. A tőzsdetanács kérdőívei alapján az ügynökök nem sok reménységet fűznek a keddi ankét ered­ményéhez, bár eltökélték, hogy az ankéten erő­teljesen síkra szállnak érdekeik figyelembevétele mellett. A készáruügyn­ökök küldöttsége is járt Horváth Elemérnél, a tőzsde elnökénél, s egy me­morandumot nyújtott át, melyben ez ügynökök kívánságait és panaszait sorolják fel. Azt kíván­ják, hogy az ügynöki reform egyidőben és egysé­gesen történjék. A tőzsde elnöke jóakaratáról bi­­zosította a küldöttséget s megígérte, hogy a határ­­időügynök-kérdés rendezése után a készü­lügynö­­kök dolgával is foglalkozni fog a tanács. A Béga-szabályozás. Teleszky pénzügyminisz­ter ma a Béga-csatorna szabályozása tárgyában nyújtott be törvényjavaslatot. A kormány az 1902. évi XXIV. törvényczikk alapján a temes-begavölgyi vizszabályozó társulatnak a tör­vény­ben előirt munkálatok czéljaira 3.000.600 korona kamatmen­tes állami előleget folyósított, mely előleget a társu­lat legkésőbben 1913. évi január hó 1-én az állam­kincstárnak visszafizetni tartozik. A mennyiben az előleg e napig nem fizettetnék vissza, a törvény értelmében a társulat elesnék az adóvisszatérí­­téstől. A társulat, hogy a kincstári előleget leg­későbben 1913 január 1-ig visszafizethesse, meg­felelő összegű törlesztéses kölcsönt akart fölvenni. Időközben azonban a pénzviszonyok nagyon ked­vezőtlenekké váltak. Tekintettel arra, hogy a jelen­legi helyzet a társulaton kívü­l álló körülmények be­hatása következtében állott be, a most benyújtott javaslat megengedi, hogy az adóvisszatérítés 1913. évi január 1-je napjától kezdődő hatálylyal az eset­ben is folyóvá tétessék, ha a társulat a 3.000.000 korona állami előleget 1913 január 1-ig az állam­kincstárnak nem téríti meg, a társulat köteles azonban az előleg után 1913 január hó 1-től 4%-os kamatot fizetni. A berlin pénzpiac 7. Berlinből táviratoztak lapunknak. Napipénzt 5 l6 százalékért kerestek, de 6 százalékot is fizettek. A magánkamatláb ma 6 százalék volt. A párisi csekk 2% pfenniggel 80.97 %-re esett. Londoni csekk 20.4334 volt. Bécsi árfolyamot tegnapi magasságában kínálták és végül 234 pfenniggel 84,40-re emelkedett. London 413/16 százalékos magánkamatlábat és 4 százalé­kos napipénzt jelentett. A Hitelbank és a sárosmegyei pénzintézetek­ Eperjesről jelentik : A Bártfai Takarékpénztár r.-t. a folyton tartó betétkivételekre való tekintettel kérvényt intézett a pénzügyminiszterhez, hogy juttasson a pénzintézetnek is az állami pénzkész­letekből. A kormány a kérést nem találta teljesít­hetőnek, ellenben a Magyar Általános Hitelbanknál közbenjárt, hogy a sárosmegyei pénzintézetek kérését valamiképpen oldja meg. A Magyar Álta­lános Hitelbank elnöke, Horváth Elemér miniszteri tanácsos részvételével a pénzintézetek tegnap érte­kezletet tartottak Eperjesen és a kérdést olykép­pen oldották meg, hogy a sárosmegyei pénzinté­zetek mintegy három millió korona szükségletét az Osztrák-Magyar Banktól fogják kérni és pedig oly módon, hogy a nyújtandó hitelért az Eperjesi Takarékpénztár r.-t. és az Eperjesi Bankegylet r.-t. garancziát vállalnak. Maróthi Fürst Bertalan kitüntetése. Maróthi Fürst Bertalan udvar tanácsost­, a Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének társelnökét, az osztrák kereskedelmi utazók egyesülete egy­hangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. A tisz­teletbeli tagságról szóló átiratot külön küldöttség hozta meg Budapestre a kitüntetett udvari taná­csosnak. Az otthonmunka kérdése. A budapesti keres­kedelmi és iparkamara a kereskedelmi miniszter felhívására, összegyűjtötte a Budapesten és kör­nyékén űzött otthonmunkára vonatkozó adatokat. Az adatgyűjtés és feldolgozás munkája Szegő Ernő dr.-tól, a kamara segéd fogalmazójától való. Az elő­terjesztés munkáslakások és műhelyházak építésé­től, továbbá az ipari szakoktatás fejlesztésétől várja a viszonyok javulását. Szigorú adóbehajtás. Maléról jelentik. A makói kereskedők, italmérők és dohányárusítók körében ma kínos meglepetést keltett a pénzügy­igazgatóság sürgős rendelete, a­melyben szigorúan meghagyja, hogy mindennemű egyenes adóhátra­lékot, azoknak járulékait haladéktalanul fizessék ki, mert a­ki ez év végéig hátralékait ki nem fizeti, annak italmérési, úgyszintén dohányeladási enge­délye bevonatik. A rendelet igen nagy elkeseredét­'­ keltett a makó kereskedők körében, mert amúgy is rossz gazdasági év miatt igen nagy hátr­a­lékokban vannak, melyeknek kifizetése úgyszólván anyagi válságba döntené az amúgy is nagy gon- 21

Next