Az Ujság, 1912. május (10. évfolyam, 104-115. szám)

1912-05-05 / 107. szám

Vasárnap, 1912. május 6. AZ Ú­JSÁG • Uj zeneművek. Pápay Tibor magyar nótáinak nost jelent meg a harmadik füzete Nádor Kálmán ki­­adásában. A három dalt tartalmazó füzet ára 2 korona. Színházjegyek AZ ÚJSÁG olvasótermében kaphatók. A mai előadások: M. kír. Operaház: A denevér. (Eisenstein: Székely­­hidy, Rozalinda: Bánó I., Frank: Komár, Orlovszky: Héber M., Alfréd: Környey, Falke: Dalnoki, Blind: Kertész, Adél: Ambrus,­ Frosch : Hegedűs, Iván: Kárpát.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház: Délután: A czámó. (A czámóc .'tárkán E.,­ Soltikoff: Gál, Csery: Beregi, Boncourt: Décy, Ronezky: Pethes, Kasumovszky: Rajnai, Malakofi: Sugár, Dim­oji báró: Hajdú, Jasikog gróf: Garamszeghy, Jasikov grófnő: Várady A., Marié: Bakos­y.) Kezdete fél 8 órakor. — Este : Éva boszorkány.,(lira herczegnő: Alzadi A., a gróf: Irénfi, a deák: Orsfzy, Orsola néni: Ráko­si Sz., Anzelmus:­Rózsahegyi, a kamarás: Hor­váth, a kapitány: Mihályfi, Dirik: Somlai, Enzio: Ga­­ranisseghy, Falco: Rajnai, a morva: Sugár, a bosnyák: Bart­os, Jakab: Ditrói, génasszony: Bem­jén M., egy lovag: Balassa­) Kezdete fél 8 órakor. Népopera: Az olasz,,opera-társulat vendégjátéka: Tosca. Kezdete­ fél 8 órakor. Vígszínház: Délután: Az ördög. (László: Szerémy, Jolán: Sz. Varsányi I., az ördög: Hegedűs, János: Stella, Elza: Komlóssy I., Selyem Czonka: Hegedű­sné, Christeene: Barzaczékiné,, Hidyné: Kész B­.­ Kezdete Sorakor.—r.Este:' Mindenütt jó. (Barsac: Gathné, Ront- Hébert: Gott­, C'laire: Gazsis M., Saint-Renan:’ Vendrey, Mosolygó: Mészáros G., Girand: Tapolczay, Javalte: Tatjaj,­ Jeaspisje:,.Csáki I., Marguerite: Komk­ely I.). Kezdete fél, ,8 órakor- A Magyar Színház: Délután: A kolozsvári Nemzeti: Szánkás vendégjátéka: A rivalda­. Kezdete 3 órakor. — Este: A­­zigény Kezdete 8 órakor. Király­ Színház: Délután: Leányvásár. (Harrison: Boross, Harrisonné: Erdei B., Lucy: Petráes Sári, Rottenberg, gróf: Latabár, Fritz­ , Rátkai, Higgles: Király, Bessy: Lonzay A., Sam: Sáfrány.) Kezdete 3 óra kór,­­.Este: A gésák (Reginald: Lugossy, Bronville: Krasznay, Stanley: Fényes A , Imán márki: Boross, Teremini: Sáfrány, Van-C­si: Rátkay, Mimóza: Lédák 8.,­ Tvjösly: Berky L­, lady Constance: Bethlen G. grófné.) Kezdete 8 órakor. Budapesti Színház: Délután: Olasz gyermek­opera vendégjátéka: A szevalai borbély. Kezdete fél 4 óra­kor. — Esté­: Mayer­ék..Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi Nyári Színház: Délután: .4 drótostót. Kez­dete 3 órakor. — Este: Az édes lányka. Kezdete fél 8 órakor. — Uránia: Délután: Megölt országok Kezdete 4 óra­kor.- -Ír Este: Isteni szinjáték. Kezdete fél 8 órakor. Új Színpad: Délután: Thermidor. Utána: A pénz­táron­. Kezdete fél 4 órakor. — Este: Halál küszöbén. Kezdete 4 órakor. A Fővárosi Gyermekszínház: Csipkerózsika is a tündérek. Kezdete 4 órakor. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Az Akadémia ünnepélyes közülése. A M. Tud. Akadémia május 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor saját­ dísztermében tartja meg XXXII. ünnepélyes közülését, a­melyre a tudomány és irodalom barátait ezúton is meghívja. Az ünnepé­lyes közülés tárgysorozata a következő: 1. Szé­chenyi és az Akadémia, elnöki megnyitó, Beöthy Zsolt akadémiai másodelnöktől­ 2. Jelentés az Akadémia 1911. évi munkásságáról, Heinrich Gusztáv főtitkártól. 3. Than Károly másodelnök emlékezete, Ilosvay Lajos r. tagtól. 4. Shakespeare költözése, párbeszéd Gárdonyi Géza. 1. tagtól. 6. Sadovától Sedanig, tanulmány Tisza István gróf p. tagtól­ 1 A közülés után déli 2 órakor disz-, ebéd lesz a­ Gontinentál-szállóban, ( ) Az Akadémia I. osztályának ülése. A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya e hó 6-án, hétfőn, délután öt órakor ülést tart, a­melynek tár­gyai: :1. Melich János 1.1. : Régi magyar nyomtat­ványok 1027-ből. 2. Rácz Lajos, vendég : Rousseau magyar barátja. Bemutatja Heinrich Gusztáv r. 1. Az ülés után zárt ülésben folyó ügyeket intéznek el. Hogy a pulyka miért mérges. Ez a­ kérdés nem is kétes. Ránczos, vörös a tokája, nem tett Kerpelcrémet rája. Konprol finomíts 90 fullén Xeppe( arcfinomító 2 K 50 f. Kon pel point«? 2 Honolta. Kontrol fzeppan (3 Snb) 1 Hon- 30 f. Kerpel, V., Zipötm körút 23. n. (-) A Magyar Tudományos Akadémia jutal­­mazottjai. A Magyar Tudományos Akadémia most folyó nagygyűlésein döntött értékesebb jutalom­­díjai felett. Az Akadémia nagy jutalmát a nagygyűlés néhai Böhm Károly kolozsvári egyetemi tanár mélyen járó művének, Az emberek világa, IV. rész. Axiológia vagy értéktan czímű művének ítélte oda. A bírálók :­Concha Győző, Hauer Imre, Alexander Bernát, Medvetzky Fri­gyes és Pauler Ákos jelentésükben megemlítik, hogy néhai Böhm Károlynak egyik legnagyobb érdeme az értékelmélet terén éppen az, hogy az értékelés alapjait a világmagyarázat végső princzipiumaival iparkodott összefüggésbe hozni. E tekintetben úttörő a világiroda­lomban. Sajnos, — mondja továbbá a jelentés — a sors nem engedte, hogy Böhm Károly értékelméleti művét, a­mely rendszerének legkimagaslóbb és legfényesebb pontja, még megalkotójának életében elismerésünkkel és a magyar tudomány nevében hálánkkal honoráljuk. A bi­zottság ily körülmények között e posthumus megjut­al­­m­azást javasolja, hogy legalább Böhm Károly sírjára tehesse le az Akadémia azt a koszorút, a­melyet életében nem nyújthatott neki.­A Marczibányi mellékjutalmat ugyanezek a bírálók Kármán Mór egyetemi tanárnak ítélték oda, A pedagógia helye a tudományok sorában, A pedagógia alapvetése,­ A történeti fejlődés útja, A nevelés feladatai czímű elme-, Jeti irányú tanulmányai alapján. A jelentés kiemeli,­­hogy a közvélemény megszokta Kármánban Herbart követőjét látni. Pedig ez úgy pedagógiai, mint filozófiai álláspont­,­jára nézve csak annyiban áll, hogy Kármán nagyjában Herbart módszerét követi, de annak tanításait több ponton szervesen továbbfejleszti. Kármán minden peda­­­gógiai művében azt a tételt fejezi ki, hogy minden mű é­rettség történeti és nemzeti jellegű. Sokoldalú és mesézi kihatású kulturmunkásságnak hű tükre a Pedagógiai dol­gozatok, két köteté, a­melyek kétségtelenül Kármán Mór munkái közül a legbecsesebbek. A Krádasdy-jutalmat Hegedűs István, Radics Fe­­rencz és Vojnovich Géza bírálók Palágyi Lajos Az angyal-­ föld czímű munkájának ítélték. Jelentésükben a bírálók felemlítik, hogy a benyújtott Tristan és Izolda történetét, feldolgozó 43. számú pályamű már egyszer megjelent az Akadémia, költői pályázatán és akkor elismerést­­vitott ki. A ma általában elismerést érdemlő jelenség irodal­munkban. Azonban a jelenlegi pályázaton — így szóba jelentés — ennél érdemesebb m­ű is van, Az anyaföld. Ez az essay magyar tárgyú, a monda és őstörténet elemei összefolynak­ benne. A költő Dareios hadmenetét írja le a skythák ellen, ezek csatározását a Don és Volga közén.. •­a nyelvlyel kifárasztják az ellenséget, aztán a rajta­ütést, a perzsák megfutamodását és hajóra szálltakat. A mű tárgyát kizárólag a történelmi események alkotják, egyéni küzdelmet, sorsot abban nem lehet t­alálni. Azt lehetne mondani, hogy az­ egésznek hőse a szittya nemzet. Azon­ban meg kell adni, hogy az elbeszélés e szokatlansága mellett is érdeklődést tud ébreszteni és azt mindvégig fenn is tartja. Elősegíti ebben, hogy nem hosszú énekek­ből, hanem 28 rövid, néhol szinte balladás képből áll, a­melyek r mindegyike egy-egy lépést jelent előre. A töre­dékes képek kerek egészbe olvadnak, a­melyeknek egy­séges hatása van. E részben a Frithiof, mondára emlé­keztet, valamint abban is, hogy minden egyes kép más­­más rz, jobbára Urai—versalakban zeng. Megvan ennek­ az az előnye, hogy az egyes részekben a tartalom é­s a forma szorosan összesimulhat. Meg kell vallani, hogy a­ szerző nemi részben Arany hatása alatt áll, de e mellett valóságos virtuóznak mutatkozik a verselésben. Mindent összefoglalva, e mű szerzője őstörténelmünk oly részleté­hez fordult, a­mely eddig nem­ volt feldolgozva irodal­­­m­unkban és igy mintegy új tárgyat talált; azt költői mintakép követése nélkül önálló erővel alakította és a­ kidolgozásban is művészi és különleges. Ezekért az ér­demeiért a bíráló­bizottság a jutalomra egyhangúlag érdemesnek találta. A­ Gerove-pályadíjat Az esztétika módszertana czímű mű szerzőjének, Tankó Béla szászvárosi főgim­ná­­ziumi tanárnak­ ítélte oda a bíráló bizottság (Beöthy Zsolt, Riedl Frigyes, Jánosi Béla). A jelentés felemlíti, hogy a szerző értékes munkájában az egész anyagot felölelte és széles irodalmi ismereteinek és mély alapos­ságának adta lannjelét. A mű sok helyen polemikus, ez azonban egészen helyénvaló, ha a szerző álláspontjának kifejtésére mások eltérő nézeteinek czáfolatába bocsát­kozik. A nyelvezet általában világos, szabatos, erőteljes, csak hosszú mondatai teszik itt-ott az előadást nehézkessé. Mindez azonban nem csökkenti a műnek belső értékét, a­melynek alapján a­ jutalom kiadását örömmel javasolták. A Vigyázó-jutalmat Angyal Dávid és Szádetzky Lajos bírálók Lukinich Imre dr. d­eési állami főgimnáziumi­­ tanárnak Az erdélyi fejedelemség területi változásainak története czimű műve alapján javasolták kiadni. A munka vezéreszméje • az, hogy Erdélyt a területi bővülés, a magyarországi részek odacsatolása tette fontos politikai tényezővé! A parziumból merített anyagi erő tette lehetővé­­ Erdély, jelentékeny politikai szereplését, mert a török hódítás előnyomulásával Erdély elvesztette politikai súlyát és végül önállóságát. A nagy ambicziójú szerző —­­így szól a jelentés — bizonyára át fogja dolgozni munkáját, de azért készséggel­­ajánlották a bírálók e munkát a juta­lomra. • A Kereskedelmi Csarnok pályadíját, a­mely arra a pályakérdésre volt kitűzve, milyen intézmények javíthat­ják a kereskedelmi alkalmazottak jogi és társadalmi hely­zetét, tudvalevőleg a bírálók: Földes Béla és Matleko­­vits Sándor, megosztották. A díj felét Kreutzer­ Lipót dr. kolozsvári kereskedelmi akadémiai tanár kapta A keres­kedelmi alkalmazottak jogi és társadalmi helyzete czímű művével, a másik felét pedig Rácz Lajos dr. debreczeni kereskedelmi és iparkamarai segédtitkár kereskedelmi szocziálpolitika czímű művével. A jelentés konstatálja, hogy Kreutzer műve a magyar magánalkalmazottak szomorú viszonyait, mozgalmait, szervezeteit és jóléti intézményeit behatóan tárgyalja és kifejti, hogy a keres­kedőknek miért van szükségük a továbbművelődésre,­­ megállapít­v­án egyúttal az erre vonatkozó oktatásügyet is. Az egész munka igen meggondolt és értékes mű. Rácz dr. műve különösen jogi részében van nagy gondosság­gal megírva, ha a tárgyat egész terjedelmében felöleli. A Lévay Henrik-pályázatot a bírálók: MágóceLeiter Sándor dr., Lengyel­ Béla dr. és Tangl Ferencz dr. Weiser István dr. és Zaitsek Artur dr.-nak javasolták, kiadni A csalamádé termesztése czimű értékes tervezetük alapján. . .­­ . .­­ A Rózsay-díjat Fröhlich Izidor és Zemplén Győző bírálók Lechher Gedeon dr. budapesti műegyetemi tanár­­segédnek adták ki, a­ki a következő kérdéssel óhajt fog­lalkozni : Megvizsgálandó, minő befolyással * van az elektromos áram görbe alakja az­ elektrizátorokban végbe­menő kémiai reakcziók lefolyására. A tervezet, szer­btt Rechner dr. különösen az ózonképződést, a szénsav bom­lását és több organikus vegyidet szintézisét óhajtja’ meg­­­vizsgálni. .­­ . .. A Sámuel-díjat a kiküldött bizottság (Asbóth Oszkár, Simonyi Zsigmond, ifj. Szinyey Józszef, Melich János és Pete Gedeon) Keretsz Manó dr. főváros­- polgári iskolai tanár »Maga« czimü dolgozatának adták ,ki. A szerző e munkájában foglalkozik a maga’névm­ás ere­detével. Az értékes dolgozat mellett a bizottság d­icséretése ajánlotta Fokos Dávid dr. fővárosi tanárnak »A vrogul ■osztják tárgyas igeragozásáról« czimü értekezését.- -A Bródy Zsigmond alapítvány, kamatait a zsűri­­. Plósz Sándor, Wlassics Gyula, Ferenczi Zoltán, Rákosi Jenő és Gál Jenő Halász Imre ismert­­publiczistának ítélte oda. Halász mintegy fél század, óta fejt ki publi­­c­isztikai és hírlapírói tevékenységet. E pályára komol­y alapos készültséggel és kiváló tehetséggel lépett. Ké­szültsége oly ,alapos és közismert volt, hogy egy miniszterré­ lett tanárnak az egyetemen való helyettesítésével is meg­kínálták. Ő azonban ezt nem fogadta el, sőt a­ miniszteár­­­elnöki sajtóirodában leírt­ főnökségét sem tartotta meg,­mer­t függetlenül és háborítatlanul publiczisztikál , hi­vatásának kívánt élni. Magyarország újabb politikusainak é­s állam­­,­fé­rfiainak bizalmasa volt, a mi aztán t­unkaes­te­pik hatását széles körben jelentékenyen fokozta.­­Mint hirlapiró és mint esszéista egyaránt jeles. Magyar­ul és németü­l egyformán könnyen, tetszetősen és szellemmesen kezeli;a tollat, tárgyának lényegét és aktualitását kristálytisztán tudja­­ feltüntetni, czikkéi az állami élet minden t ágát, főleg azonban a pénzügyi, közgazdasági, közművelődé­si és társadalompolitikai problémákat ölelik fel. Össze­­­­gyűjtve mintegy 40 kötetre terjednének és így valósággal belső kortörténetet alkotnának, a­melyben, a letűnt'-86 év képe megkapó színgazdagsággal ötlenék , szemünki­l. A díjat különösen a »Letűnt nemzedék« czimű ’sorozatos munkája elismeréséül ítélték oda.­­ Az egyetemi hallgatók részére kitűzött jutalmakat ebben az évben Németh Gyula, a budapesti­­ egyetem harmadéves bölcsészet ka­ri hallgatója ,és­: Kis .­.Lajos, s a kolozsvári egyetem negyedéves bölcsészeti kari, hallgatója ■ nyerte el. Könyvjutalmakat kaptak :­Farczády Elek buda-­­pesti és Miklós Viktor és Szira Béla kolozsvár egyetem­i hallgatók.­­(-) A Kisfaludy-társaság ü­lése. Szerdán, e hó 8-án, délután öt órakor tartja meg a Kisfaludy-Társaság e havi rendes felolvasó-ülését az Akadémia heti üléstermében. Az ülés tárgyai: Folyó ügyek. Alkony­, költemény Lévay József r. tagtól. Lohengrin, tanulmány Heinrich Gusztáv . r. tagtól. Költemények, Szabolcska, Mihály r.­­ tagtól. Vaspróba, a Vigyázó-pályázaton dicsérettel kiemelt tör­téneti elbeszélés Váczy József- vendégtől; -felolvassa' Angyal Dávid r. tag. Horváth István brigadéros...», Bulyovszky Gyuláné-pályázaton dicsérettel kiemelt költői beszély Horváth Ákos vendégtől; felolvassa :Jakab Ödön­ r. tag. A felolvasó-ülés előtt délután 4 órakor a, Shake-­­speare-bizottság tart ülést. (.) a m. kir. Természettudományi Társulat élettani szakosztálya május 7-ikén, kedden, este, tsz órakor­ az­­egyetem általános kórtan­i intézetében (Rákos­ utcza 9.) 163-ik ülését, tartja, a­melyen Berrár Mihály és Manninger Rezső tartanak előadásokat. .. .. . (-) A Nemzeti Museumból, A vallás- és közoktatás­- ügyi miniszter Kertész Kálmán dr. magyar­ nemzet­i - múzeumi őrt múzeumi igazgató-erré ugyanez országos­­intézethez kinevezte; a miniszter továbbá idősb Széchely Gyula gróf királyi főlovászmester, az aranygyapjas-rend vitéze és v. b. t. tanácsosnak, mint a Széchenyi grófi család képviselőjének, néhai Széchenyi Feren­cz gróf . alapítólevelének 6-ik pontja értelmében tett javaslatára a magyar nemzeti múzeum igazgatójának előterjesztése alapján bártfai Szabó László dr.-t a magyar nemzeti múzeumhoz múzeumi őrré nevezte ki. (-) A »Vasárnapi Újság« május 5-iki száma az olvasni valóknak és szebbnél szebb illusztráczióknak nagy bősé­gével jelent meg. Eredeti rajzokat­­ közöl a főváros­ leg­újabb, nemsokára­ megnyíló nevezetességéről, az új állat­­kertről, Hermann Lipót­, jeles festőművészünktől, czikket, és képeket Mencsik Oszkár amszterdami képkiálltásáról, Alexander Bernáttól czikket. (pompás fölvételek kereti­ben), a Nemzeti Színház most folyó cziklusát-61. Szemere György nagy magyar társadalmi regénye­ mellett Claude­­Farrére kiváló franczia író »Csata«.­­ c­zipan, regényépek , közlését is megkezdi e szám, mely ezenkívül­ Ra­nizeai Ferencitől novellát, Fejes Istvántól, Tóth Lászlótól és Kárpátiá Auréltól pedig költeményeket hoz , s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára. negyedévre öt korona, a »Világkróniká«-val együtt hat korona. .-t (-) Az Akadémia irodaigazgató­ állása. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsa legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a Borovszky Samu dr. volt irodaigazgató elhunyt­ával megüresedett irodaigazgat­ói állást­ végleg beszünteti az Akadémián. 19 A fogak és száj tisztántartása és rendsze­res ápolása nem csak az egészség, de a Tt­RSMDHLMM JÚSZEÉS KÖVE­TKEDMÉNYE Ennek pedig csak akkor tesz eleget, ha Brdzay h­alogén~fo&lfel fémet és szt&jr vizet használ. 12*09

Next