Az Ujság, 1912. május (10. évfolyam, 104-115. szám)
1912-05-05 / 107. szám
Vasárnap, 1912. május 6. AZ ÚJSÁG • Uj zeneművek. Pápay Tibor magyar nótáinak nost jelent meg a harmadik füzete Nádor Kálmán kiadásában. A három dalt tartalmazó füzet ára 2 korona. Színházjegyek AZ ÚJSÁG olvasótermében kaphatók. A mai előadások: M. kír. Operaház: A denevér. (Eisenstein: Székelyhidy, Rozalinda: Bánó I., Frank: Komár, Orlovszky: Héber M., Alfréd: Környey, Falke: Dalnoki, Blind: Kertész, Adél: Ambrus, Frosch : Hegedűs, Iván: Kárpát.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház: Délután: A czámó. (A czámóc .'tárkán E., Soltikoff: Gál, Csery: Beregi, Boncourt: Décy, Ronezky: Pethes, Kasumovszky: Rajnai, Malakofi: Sugár, Dimoji báró: Hajdú, Jasikog gróf: Garamszeghy, Jasikov grófnő: Várady A., Marié: Bakosy.) Kezdete fél 8 órakor. — Este : Éva boszorkány.,(lira herczegnő: Alzadi A., a gróf: Irénfi, a deák: Orsfzy, Orsola néni: Rákosi Sz., Anzelmus:Rózsahegyi, a kamarás: Horváth, a kapitány: Mihályfi, Dirik: Somlai, Enzio: Garanisseghy, Falco: Rajnai, a morva: Sugár, a bosnyák: Bartos, Jakab: Ditrói, génasszony: Bemjén M., egy lovag: Balassa) Kezdete fél 8 órakor. Népopera: Az olasz,,opera-társulat vendégjátéka: Tosca. Kezdete fél 8 órakor. Vígszínház: Délután: Az ördög. (László: Szerémy, Jolán: Sz. Varsányi I., az ördög: Hegedűs, János: Stella, Elza: Komlóssy I., Selyem Czonka: Hegedűsné, Christeene: Barzaczékiné,, Hidyné: Kész B. Kezdete Sorakor.—r.Este:' Mindenütt jó. (Barsac: Gathné, Ront- Hébert: Gott, C'laire: Gazsis M., Saint-Renan:’ Vendrey, Mosolygó: Mészáros G., Girand: Tapolczay, Javalte: Tatjaj, Jeaspisje:,.Csáki I., Marguerite: Komkely I.). Kezdete fél, ,8 órakor- A Magyar Színház: Délután: A kolozsvári Nemzeti: Szánkás vendégjátéka: A rivalda. Kezdete 3 órakor. — Este: Azigény Kezdete 8 órakor. Király Színház: Délután: Leányvásár. (Harrison: Boross, Harrisonné: Erdei B., Lucy: Petráes Sári, Rottenberg, gróf: Latabár, Fritz , Rátkai, Higgles: Király, Bessy: Lonzay A., Sam: Sáfrány.) Kezdete 3 óra kór,.Este: A gésák (Reginald: Lugossy, Bronville: Krasznay, Stanley: Fényes A , Imán márki: Boross, Teremini: Sáfrány, Van-Csi: Rátkay, Mimóza: Lédák 8., Tvjösly: Berky L, lady Constance: Bethlen G. grófné.) Kezdete 8 órakor. Budapesti Színház: Délután: Olasz gyermekopera vendégjátéka: A szevalai borbély. Kezdete fél 4 órakor. — Esté: Mayerék..Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi Nyári Színház: Délután: .4 drótostót. Kezdete 3 órakor. — Este: Az édes lányka. Kezdete fél 8 órakor. — Uránia: Délután: Megölt országok Kezdete 4 órakor.- -Ír Este: Isteni szinjáték. Kezdete fél 8 órakor. Új Színpad: Délután: Thermidor. Utána: A pénztáron. Kezdete fél 4 órakor. — Este: Halál küszöbén. Kezdete 4 órakor. A Fővárosi Gyermekszínház: Csipkerózsika is a tündérek. Kezdete 4 órakor. TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Az Akadémia ünnepélyes közülése. A M. Tud. Akadémia május 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor saját dísztermében tartja meg XXXII. ünnepélyes közülését, amelyre a tudomány és irodalom barátait ezúton is meghívja. Az ünnepélyes közülés tárgysorozata a következő: 1. Széchenyi és az Akadémia, elnöki megnyitó, Beöthy Zsolt akadémiai másodelnöktől 2. Jelentés az Akadémia 1911. évi munkásságáról, Heinrich Gusztáv főtitkártól. 3. Than Károly másodelnök emlékezete, Ilosvay Lajos r. tagtól. 4. Shakespeare költözése, párbeszéd Gárdonyi Géza. 1. tagtól. 6. Sadovától Sedanig, tanulmány Tisza István gróf p. tagtól 1 A közülés után déli 2 órakor disz-, ebéd lesz a Gontinentál-szállóban, ( ) Az Akadémia I. osztályának ülése. A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya e hó 6-án, hétfőn, délután öt órakor ülést tart, amelynek tárgyai: :1. Melich János 1.1. : Régi magyar nyomtatványok 1027-ből. 2. Rácz Lajos, vendég : Rousseau magyar barátja. Bemutatja Heinrich Gusztáv r. 1. Az ülés után zárt ülésben folyó ügyeket intéznek el. Hogy a pulyka miért mérges. Ez a kérdés nem is kétes. Ránczos, vörös a tokája, nem tett Kerpelcrémet rája. Konprol finomíts 90 fullén Xeppe( arcfinomító 2 K 50 f. Kon pel point«? 2 Honolta. Kontrol fzeppan (3 Snb) 1 Hon- 30 f. Kerpel, V., Zipötm körút 23. n. (-) A Magyar Tudományos Akadémia jutalmazottjai. A Magyar Tudományos Akadémia most folyó nagygyűlésein döntött értékesebb jutalomdíjai felett. Az Akadémia nagy jutalmát a nagygyűlés néhai Böhm Károly kolozsvári egyetemi tanár mélyen járó művének, Az emberek világa, IV. rész. Axiológia vagy értéktan czímű művének ítélte oda. A bírálók :Concha Győző, Hauer Imre, Alexander Bernát, Medvetzky Frigyes és Pauler Ákos jelentésükben megemlítik, hogy néhai Böhm Károlynak egyik legnagyobb érdeme az értékelmélet terén éppen az, hogy az értékelés alapjait a világmagyarázat végső princzipiumaival iparkodott összefüggésbe hozni. E tekintetben úttörő a világirodalomban. Sajnos, — mondja továbbá a jelentés — a sors nem engedte, hogy Böhm Károly értékelméleti művét, amely rendszerének legkimagaslóbb és legfényesebb pontja, még megalkotójának életében elismerésünkkel és a magyar tudomány nevében hálánkkal honoráljuk. A bizottság ily körülmények között e posthumus megjutalmazást javasolja, hogy legalább Böhm Károly sírjára tehesse le az Akadémia azt a koszorút, amelyet életében nem nyújthatott neki.A Marczibányi mellékjutalmat ugyanezek a bírálók Kármán Mór egyetemi tanárnak ítélték oda, A pedagógia helye a tudományok sorában, A pedagógia alapvetése, A történeti fejlődés útja, A nevelés feladatai czímű elme-, Jeti irányú tanulmányai alapján. A jelentés kiemeli,hogy a közvélemény megszokta Kármánban Herbart követőjét látni. Pedig ez úgy pedagógiai, mint filozófiai álláspont,jára nézve csak annyiban áll, hogy Kármán nagyjában Herbart módszerét követi, de annak tanításait több ponton szervesen továbbfejleszti. Kármán minden pedagógiai művében azt a tételt fejezi ki, hogy minden mű érettség történeti és nemzeti jellegű. Sokoldalú és mesézi kihatású kulturmunkásságnak hű tükre a Pedagógiai dolgozatok, két köteté, amelyek kétségtelenül Kármán Mór munkái közül a legbecsesebbek. A Krádasdy-jutalmat Hegedűs István, Radics Ferencz és Vojnovich Géza bírálók Palágyi Lajos Az angyal- föld czímű munkájának ítélték. Jelentésükben a bírálók felemlítik, hogy a benyújtott Tristan és Izolda történetét, feldolgozó 43. számú pályamű már egyszer megjelent az Akadémia, költői pályázatán és akkor elismeréstvitott ki. A ma általában elismerést érdemlő jelenség irodalmunkban. Azonban a jelenlegi pályázaton — így szóba jelentés — ennél érdemesebb mű is van, Az anyaföld. Ez az essay magyar tárgyú, a monda és őstörténet elemei összefolynak benne. A költő Dareios hadmenetét írja le a skythák ellen, ezek csatározását a Don és Volga közén.. •a nyelvlyel kifárasztják az ellenséget, aztán a rajtaütést, a perzsák megfutamodását és hajóra szálltakat. A mű tárgyát kizárólag a történelmi események alkotják, egyéni küzdelmet, sorsot abban nem lehet találni. Azt lehetne mondani, hogy az egésznek hőse a szittya nemzet. Azonban meg kell adni, hogy az elbeszélés e szokatlansága mellett is érdeklődést tud ébreszteni és azt mindvégig fenn is tartja. Elősegíti ebben, hogy nem hosszú énekekből, hanem 28 rövid, néhol szinte balladás képből áll, amelyek r mindegyike egy-egy lépést jelent előre. A töredékes képek kerek egészbe olvadnak, amelyeknek egységes hatása van. E részben a Frithiof, mondára emlékeztet, valamint abban is, hogy minden egyes kép másmás rz, jobbára Urai—versalakban zeng. Megvan ennek az az előnye, hogy az egyes részekben a tartalom és a forma szorosan összesimulhat. Meg kell vallani, hogy a szerző nemi részben Arany hatása alatt áll, de e mellett valóságos virtuóznak mutatkozik a verselésben. Mindent összefoglalva, e mű szerzője őstörténelmünk oly részletéhez fordult, amely eddig nem volt feldolgozva irodalmunkban és igy mintegy új tárgyat talált; azt költői mintakép követése nélkül önálló erővel alakította és a kidolgozásban is művészi és különleges. Ezekért az érdemeiért a bírálóbizottság a jutalomra egyhangúlag érdemesnek találta. A Gerove-pályadíjat Az esztétika módszertana czímű mű szerzőjének, Tankó Béla szászvárosi főgimnáziumi tanárnak ítélte oda a bíráló bizottság (Beöthy Zsolt, Riedl Frigyes, Jánosi Béla). A jelentés felemlíti, hogy a szerző értékes munkájában az egész anyagot felölelte és széles irodalmi ismereteinek és mély alaposságának adta lannjelét. A mű sok helyen polemikus, ez azonban egészen helyénvaló, ha a szerző álláspontjának kifejtésére mások eltérő nézeteinek czáfolatába bocsátkozik. A nyelvezet általában világos, szabatos, erőteljes, csak hosszú mondatai teszik itt-ott az előadást nehézkessé. Mindez azonban nem csökkenti a műnek belső értékét, amelynek alapján a jutalom kiadását örömmel javasolták. A Vigyázó-jutalmat Angyal Dávid és Szádetzky Lajos bírálók Lukinich Imre dr. deési állami főgimnáziumi tanárnak Az erdélyi fejedelemség területi változásainak története czimű műve alapján javasolták kiadni. A munka vezéreszméje • az, hogy Erdélyt a területi bővülés, a magyarországi részek odacsatolása tette fontos politikai tényezővé! A parziumból merített anyagi erő tette lehetővé Erdély, jelentékeny politikai szereplését, mert a török hódítás előnyomulásával Erdély elvesztette politikai súlyát és végül önállóságát. A nagy ambicziójú szerző —így szól a jelentés — bizonyára át fogja dolgozni munkáját, de azért készséggelajánlották a bírálók e munkát a jutalomra. • A Kereskedelmi Csarnok pályadíját, amely arra a pályakérdésre volt kitűzve, milyen intézmények javíthatják a kereskedelmi alkalmazottak jogi és társadalmi helyzetét, tudvalevőleg a bírálók: Földes Béla és Matlekovits Sándor, megosztották. A díj felét Kreutzer Lipót dr. kolozsvári kereskedelmi akadémiai tanár kapta A kereskedelmi alkalmazottak jogi és társadalmi helyzete czímű művével, a másik felét pedig Rácz Lajos dr. debreczeni kereskedelmi és iparkamarai segédtitkár kereskedelmi szocziálpolitika czímű művével. A jelentés konstatálja, hogy Kreutzer műve a magyar magánalkalmazottak szomorú viszonyait, mozgalmait, szervezeteit és jóléti intézményeit behatóan tárgyalja és kifejti, hogy a kereskedőknek miért van szükségük a továbbművelődésre, megállapítván egyúttal az erre vonatkozó oktatásügyet is. Az egész munka igen meggondolt és értékes mű. Rácz dr. műve különösen jogi részében van nagy gondossággal megírva, ha a tárgyat egész terjedelmében felöleli. A Lévay Henrik-pályázatot a bírálók: MágóceLeiter Sándor dr., Lengyel Béla dr. és Tangl Ferencz dr. Weiser István dr. és Zaitsek Artur dr.-nak javasolták, kiadni A csalamádé termesztése czimű értékes tervezetük alapján. . . . . A Rózsay-díjat Fröhlich Izidor és Zemplén Győző bírálók Lechher Gedeon dr. budapesti műegyetemi tanársegédnek adták ki, aki a következő kérdéssel óhajt foglalkozni : Megvizsgálandó, minő befolyással * van az elektromos áram görbe alakja az elektrizátorokban végbemenő kémiai reakcziók lefolyására. A tervezet, szerbtt Rechner dr. különösen az ózonképződést, a szénsav bomlását és több organikus vegyidet szintézisét óhajtja’ megvizsgálni. . . .. A Sámuel-díjat a kiküldött bizottság (Asbóth Oszkár, Simonyi Zsigmond, ifj. Szinyey Józszef, Melich János és Pete Gedeon) Keretsz Manó dr. főváros- polgári iskolai tanár »Maga« czimü dolgozatának adták ,ki. A szerző e munkájában foglalkozik a maga’névmás eredetével. Az értékes dolgozat mellett a bizottság dicséretése ajánlotta Fokos Dávid dr. fővárosi tanárnak »A vrogul ■osztják tárgyas igeragozásáról« czimü értekezését.- -A Bródy Zsigmond alapítvány, kamatait a zsűri. Plósz Sándor, Wlassics Gyula, Ferenczi Zoltán, Rákosi Jenő és Gál Jenő Halász Imre ismertpubliczistának ítélte oda. Halász mintegy fél század, óta fejt ki publicisztikai és hírlapírói tevékenységet. E pályára komoly alapos készültséggel és kiváló tehetséggel lépett. Készültsége oly ,alapos és közismert volt, hogy egy miniszterré lett tanárnak az egyetemen való helyettesítésével is megkínálták. Ő azonban ezt nem fogadta el, sőt a miniszteárelnöki sajtóirodában leírt főnökségét sem tartotta meg,mert függetlenül és háborítatlanul publiczisztikál , hivatásának kívánt élni. Magyarország újabb politikusainak és állam,férfiainak bizalmasa volt, a mi aztán tunkaestepik hatását széles körben jelentékenyen fokozta.Mint hirlapiró és mint esszéista egyaránt jeles. Magyarul és németül egyformán könnyen, tetszetősen és szellemmesen kezeli;a tollat, tárgyának lényegét és aktualitását kristálytisztán tudja feltüntetni, czikkéi az állami élet minden t ágát, főleg azonban a pénzügyi, közgazdasági, közművelődési és társadalompolitikai problémákat ölelik fel. Összegyűjtve mintegy 40 kötetre terjednének és így valósággal belső kortörténetet alkotnának, amelyben, a letűnt'-86 év képe megkapó színgazdagsággal ötlenék , szemünkil. A díjat különösen a »Letűnt nemzedék« czimű ’sorozatos munkája elismeréséül ítélték oda. Az egyetemi hallgatók részére kitűzött jutalmakat ebben az évben Németh Gyula, a budapesti egyetem harmadéves bölcsészet kari hallgatója ,és: Kis ..Lajos, s a kolozsvári egyetem negyedéves bölcsészeti kari, hallgatója ■ nyerte el. Könyvjutalmakat kaptak :Farczády Elek buda-pesti és Miklós Viktor és Szira Béla kolozsvár egyetemi hallgatók.(-) A Kisfaludy-társaság ülése. Szerdán, e hó 8-án, délután öt órakor tartja meg a Kisfaludy-Társaság e havi rendes felolvasó-ülését az Akadémia heti üléstermében. Az ülés tárgyai: Folyó ügyek. Alkony, költemény Lévay József r. tagtól. Lohengrin, tanulmány Heinrich Gusztáv . r. tagtól. Költemények, Szabolcska, Mihály r. tagtól. Vaspróba, a Vigyázó-pályázaton dicsérettel kiemelt történeti elbeszélés Váczy József- vendégtől; -felolvassa' Angyal Dávid r. tag. Horváth István brigadéros...», Bulyovszky Gyuláné-pályázaton dicsérettel kiemelt költői beszély Horváth Ákos vendégtől; felolvassa :Jakab Ödön r. tag. A felolvasó-ülés előtt délután 4 órakor a, Shake-speare-bizottság tart ülést. (.) a m. kir. Természettudományi Társulat élettani szakosztálya május 7-ikén, kedden, este, tsz órakor azegyetem általános kórtani intézetében (Rákos utcza 9.) 163-ik ülését, tartja, amelyen Berrár Mihály és Manninger Rezső tartanak előadásokat. .. .. . (-) A Nemzeti Museumból, A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kertész Kálmán dr. magyar nemzeti - múzeumi őrt múzeumi igazgató-erré ugyanez országosintézethez kinevezte; a miniszter továbbá idősb Széchely Gyula gróf királyi főlovászmester, az aranygyapjas-rend vitéze és v. b. t. tanácsosnak, mint a Széchenyi grófi család képviselőjének, néhai Széchenyi Ferencz gróf . alapítólevelének 6-ik pontja értelmében tett javaslatára a magyar nemzeti múzeum igazgatójának előterjesztése alapján bártfai Szabó László dr.-t a magyar nemzeti múzeumhoz múzeumi őrré nevezte ki. (-) A »Vasárnapi Újság« május 5-iki száma az olvasni valóknak és szebbnél szebb illusztráczióknak nagy bőségével jelent meg. Eredeti rajzokat közöl a főváros legújabb, nemsokára megnyíló nevezetességéről, az új állatkertről, Hermann Lipót, jeles festőművészünktől, czikket, és képeket Mencsik Oszkár amszterdami képkiálltásáról, Alexander Bernáttól czikket. (pompás fölvételek keretiben), a Nemzeti Színház most folyó cziklusát-61. Szemere György nagy magyar társadalmi regénye mellett ClaudeFarrére kiváló franczia író »Csata«. czipan, regényépek , közlését is megkezdi e szám, mely ezenkívül Ranizeai Ferencitől novellát, Fejes Istvántól, Tóth Lászlótól és Kárpátiá Auréltól pedig költeményeket hoz , s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára. negyedévre öt korona, a »Világkróniká«-val együtt hat korona. .-t (-) Az Akadémia irodaigazgató állása. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsa legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a Borovszky Samu dr. volt irodaigazgató elhunytával megüresedett irodaigazgatói állást végleg beszünteti az Akadémián. 19 A fogak és száj tisztántartása és rendszeres ápolása nem csak az egészség, de a TtRSMDHLMM JÚSZEÉS KÖVETKEDMÉNYE Ennek pedig csak akkor tesz eleget, ha Brdzay halogén~fo&lfel fémet és szt&jr vizet használ. 12*09