Az ujság, 1913. december (11. évfolyam, 285-298. szám)

1913-12-14 / 296. szám

S3 2743. hímsámu Ingatlanának fele része 951.90 K.-ért Pollacaere Károly ur.-ra. Hentballer Frigyes III. Szérün­kért-utcza 26. sté­­n a háza 2602 K.-ért Vajda József és nejére. Balázs Ferenczné III. Kaszás-utcza 6. ti házának fele része kisk. Balázs Ferencz és testvéreire (öröklés). Ecker Ferencz és neje III. Csúcshegyen fekvő 3964 hrszámu ingatlana ISO K.-ért Pollacsek Károly dr.-ra. Krcsák Mihály és neje III. Filatori-dülőben fekvő 6200/10. hrszámu ingatlana 2000 K.-ért Gürtler Imre és nejére. Obermayer József és birtoktársai III. Kaszás­ utcza 14. számú háza 5508.30 K.-ért Bayer István és nejére. Behusz­­ter István és neje III. Filatori-dülőben fekvő 6305/1— 6305/2. érszámu ingatlana Néger Gusztáváéra (igazolás). Székely Ármin III. Csúcshegyen fekvő 8061 /19. nrszámu ingatlana 33.500 K.-ért Fischer Ernő és nejére. Kitzinger János III. Szerfiskert-utcza 34. számú háza 1400 K.-ért Asztolk Károly és nejére. Makler Gyula és neje III. Apát-utcza 40. számú háza 17.700 K.-ért Farkas Lajos és nejére. Lindmayer József és neje III. Csúcshegyen fekvő 4106­-4107. létszámu ingatlana 180 K.-ért Pollacsek Károly dr.-ra. A SÖIÖSSÉC SÍKÉBŐL. dl . rovatban közh­ittekért a s tklőecég a beküldőt terheli. Büro falék a járási számvevők ? Ebben a kérdésben ma újabb két felszólalást kaptunk, a­melye­ket alább közlünk, megjegyez­vén, hogy ezzel a két közleménynyel a további vitát lezárjuk. Íme az egyik: firegdöblyenéssel tölt el az a tudat, hogy a »mindenki által elfelejtett« intézmény felett éppen annak egyik tisztviselője ily rosszakaratú, vagy pedig annak nem ismerésén alapuló nyilatkozatot tesz közzé, mely arra vezethet, hogy az ország intelligens közönsége félre­vezetve, ilyen nyilatkozat alapján alkossa meg vélemé­nyét ezen »pénzpocsékoló« és M­unkátlan« tisztviselői karról. E helyütt nem ismertethetem a­z Írási számvevői utasításban részletesen felsorolt teendőket, de ha az érdeklődő — laikus is — elolvasná a 78000 XVI. 1904. sz. belügyminiszteri körrendeletét és a 2800/1904. sz. pénz­ügyminiszteri utasítást, a­mit egyébként »Egy őszinte járási számvevőnek« is­ melegen ajánlok, könnyen meg­győződhetik arról, hogy ha fenti számú utasításoknak lelkiismeretesen meg akarunk felelni és azoknak meg is felelünk, úgy egyáltalában nem tartozhatunk a »munkával el nem látott tisztviselők« csoportjához. Hogy a járási számvevő mily értéktelen munkája a köznek, azt leg­jobban igazolja a járási számvevői intézmény reformja tárgyában kiadott 170.572/X 1911. sz. belügyminiszteri körrendeletre a vármegyei törvényhatóságoknak a minisz­térium előtt fekvő véleménye, a­melyek — merem átü­­teni — kivétel nélkül nem az intézmény megszüntetését, de éppen a közszolgálat jól felfogott érdekében annak minden irányban leendő fejlesztését véleményezik. Hogy az 1904. évi október hó 1-től (és nem 1903.) lefolyt idő alatt a járási számvevői működés nem volt eredménytelen, azt még községeink biráinak is el kell ismerniük. Kétség­be vonom egyébként, hogy akadna az országban még egy járási számvevő, sőt még törvény­­hatóság, alispán, főszolgabíró vagy más, a­ki a kérdéses nyilatkozat tartalmát magáévá tenné. Ha én azt a testü­letet, a­melyben szolgálok, »pénzpocsékoló és munkátlan« csoportnak tartanám, a­mely »értéktelen munkája a köznek«, úgy nem várnám be annak esetleges megszünte­tését, hanem rég otthagytam­­volna őket. Bene Dezső, járási számvevő: Az újság a hó 9-iki és 9-iki számaiban megjelent két járási számvevő vitájába nem akarok beleavatkozni, csak azt konstatálom, — és velem együtt a községi és körjegyzők nagy többsége — hogy a járási számvevői intézmény teljesen czéltálan. Míg ugyanis egyrészt tág teret ad az önkénynek, másrészt megbénítja a községek szabad rendelkezését, és igen sok esetben a járási szám­vevő egyenesen beleavatkozik a községek autonómiájába. Ma, a­mikor a községek rendszeres költségvetéseket és számadásokat évről-évre kötelesek beadni, a­mikor a törvényhatóság minden közjogi számadás felülvizsgálá­sára érdektelen számvizsgáló elnököket delegál, a járási számvevő részéről való újabb felülvizsgálás egyenesen az ügy elintézésének hátráltatása. Nem elég a községek szabad rendelkezését megbénító 1886. évi XXII. törvény­­czikk 24—25. §-ainak minden esetben való alkalmazása, hozzá még a járási számvevők sok esetben és sok helyen fellépő önkénye megteremtette azt a ferde helyzetet, hogy a felsőbb hatóságokhoz majd minden esetben légió­­számra mennek a felebbezések. Ezzel egyrészt fölösleges munkát okoznak a jegyzőknek, ők lévén a község ügyei­nek vivői, másrészt a felsőbb hatóságok amúgy is nagy ügyforgalmát növelik. A községek vagyona felett rendelkezni s felügyelni a képviselőtestület hivatott, míg e felett a törvényható­ság áll. A járási számvevőség felállításával minden fele­lősség és anyagi kártérítési kötelezettség nélkül közbe­­ékeltetett a járási s­zámvevőség, hogy az amúgy is csiga, lassúsággal intézhető községi pénzügyek még hosszadal­masabb proc­edúrán menjenek át. E lap folyó hó 9-iki szántóban nyilatkozó, egy másik őszinte járási számvevő úr kiszállási napokat emleget. Ez ugyan kötelességévé téve nincs, de ha kiszáll, az bizony a járási számvevőnek igen csinos mellékjövedelem, a­mi azután legtöbbször az állam terheivel amúgy is fogyásig megterhelt községek bőrére megy. Kijár a járási számvevő az állam terhére is, holmi útonan épült házak adómentességének megállapítása ózdijából, és más egye­bekért . Hogy ezek elintézése sem kívánja a járási szám­vevőség fenta­rtását, cs­a­k azt jegyzem meg, hogy a községi és körjegyzők sokkal fontosabb dolgait végzik az állam­nak, semhogy ily csekélységgel megbízhatók nem lenné­nek. Ez mindenesetre olcsóbb is lenne, és teljesen meg­bízható. Az ily kiszállásokért kidobott járási számvevői fuvar- és napidíjakat adják a községi alkalmazottak javadalmazására. A köztudat rég tisztában van, hogy a járási számvevőségnek gyakorlati haszna nincs; minden reá fordított kiadás fölösleges pénze*,cs­koláa.­­ Kiss LáncVsr körjegyző. Ékszer, i I __ gyári áron beszerezhető kész- P/ljjvT nn? l'énsc és angol rendszerű vl tmt j§S2ienttetésiB is, neaufc liikti Qftn/'A cs- és udv.. szállító, ékszerész és mü-OHr­uM JAa«UO ettfösnál, Koloásvár, Mátyás kírálytér13. Ered.szabott gyári Arai* Jjegujabb "képes árjegyzék ingyen 0» Mrm AZ ÚJSÁG ■ n Y. .7/.| Vasárnap, 1913. dec?,ember 14. Misiül FlSSEIiK! A gyermekek elismert, legkiválóbb táp­­szere az elválasztás időszakától kezdve a « 783S .PHMRTIRE FREIERES, mert nagyon könnyen emészthető, igen kellemes izű, a fogzást megkönnyíti és biztosítja a csontrendszer fejlődését. Egy nagy doboz, elegendő 8 bitre, 1gra 3 korona 80 lter. Főraktár: Zoltin Béla gyógytara, Budapest, V., Szabadaág-tér ás árviz-bélyegek, Tisztelt szerkesztőség! Jó gondolatnak látszott az árvízkárosultak sorsán a 2 fillérrel pótolt árviz­bélyegek kibocsátásával segíteni, ha azonban valami módot nem találnak azok terjesztésére, úgy alig fog azokért a kiállítási költség befolyni, mert legalább itt, Székesfehérvárott, a dohány­tőzsdében azokat nem árusítják. Ez különben természetes is, mert a dohány tőzsdetulajdonos, saját veszélyére nem szerezhet be ilyeneket, mivel ha nem tudja eladni, a nyakán maradnak és a posta nem váltja tőle vissza. Ily aránytalan áldozatot azonban tőle kívánni nem lehet. Talán a két fillér többletből is meg lehetne adni neki az elárusítá­i illetéket, sőt valamely más módon, biztatni a közönséget a vételre, mert különben azon bélyegek a postahivataloknál eladatlanul maradnak. Teljes tisztelettel Székesfehérvár, 1913. deczember 10-én. Fittler Béla: KÖZGAZDASÁG. A berlini pénzpiaca. Berlinből táviratoztak nekünk . A birodalmi bank kamatlábleszállitásának a m­ai börzén épp oly kevéssé lehetett hatását érezni, mint tegnap. Hétfőre nagy összegeket kerestek, mely összegekre a kamatláb 3*/* és 4 százalék között mozgott. A Seehandlung a hó 20-áig 41/1 százalék mellett adott pénzt. Magán­­kamatláb változatlan maradt . Ultimópont továbbra is 61/4 százalékra becsülték. Nyersbőr-elárusító központ. Bicéből telefonoz­zák nekünk . Az osztrák-magyar nyersbőrértékesítő szövetkezetek mintegy negyven képviselője csü­törtökön itt gyűlést tartott, melyben elhatározták, hogy egy egységes eladási szervezetet létesítenek, hogy a hatalmas bőrkartellnek sikeresen ellen­állhassanak. A gyűlés kiküldött egy előkészítő­­bizottságot, a­mely a szükséges előmunkálatokat és az alapítandó szervezet formájának a megálla­pításával fog foglalkozni. A déli vasút szanálása. Bicéből telefonozzák nekünk . A déli vasút kötvénybirtokosainak párisi védőbizottsága az iránt érdeklődött Bécsben, váj­jon a gondnoki hatóság megtette-e a kezdeményező lépéseket a kötvényesek gyűlésének egy­behívására. Ezen akczió számára szükséges előfeltételek azon­ban még nincsenek meg, m­ivel a gondnok a gyűlés egybehívását majd csak akkor fogja előkészíthetni, ha a déli vasút szanálási tervezetében a pro videótt pótlásokat eszközük. E tekintetben arról van szó, hogy előbb Magyarországgal kell megállapodást létesíteni. A déli vasúti egyezmény kérdésében még folytatandó tárgyalásoknak, hír szerint, már csak­ formális jellegük lesz. Mindenesetre még nyolc­-tíz hét fog eltelni, míg a kötvényesek közgyűlését meg lehet tartani. A gondnoknak előbb érintkezésbe kell lépnie a bel- és külföldi letéthelyekkel, hogy megtudja, mennyi kötvényt helyeztek letétbe és ezt azután be fogja jelenteni a törvényszéknek. A közgyűlés azután két legfőbb hat héttel a gondnoki hatóság által eszközölt egybehívás köz­zétételétől számítva, tartható meg. A jelen esetben a hosszabb időt fogják igénybe venni, hogy a rész­vételt ne korlátozzák. Tehát február vége előtt aligha lesz meg a közgyűlés. A déli vasút egyébként már foglalkozik a szerződési egyezmény formulázás­á­ával, mivel ez is egy részét fogja képezni a kormány által benyújtandó a déli vasút szanálására vonat­­­kozó törvényjavaslatnak. Az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársaság hajóinak járatairól a következő távirati­ jelentések érkez­tek : Az Adria Genuában berakodik hazafelé B-vostaloil. Az Andrássy decz. 11-én indult Valenciából hazafelé A-vonalon. Az Arad decz. 5-én indult Cardiffból Veten­­ezébe. Az Árpád decz. 12-én indult Messinából Nápoly és Marseillbee B-vonalon. A Balaton decz. 11-én haladt el Gibraltár mellett, Rouen és Glasgowba menet. A Báró Fejérváry decz. 7-ike óta Anconában kirakodik. A Báthori dec­. 9-én indult Sebenicóból Málta, Lisszabon, Leixeea és Bordeauxba. A Báró Kemény decz. 9-én indult Fiumé­ból Alicante, Rotterdam, Antwerpen és Leithbe. A Buda II. decz. 11-én haladt el Gibraltár mellett, Brazíliába menet. A Carola Omnban berakodik hazafele északafrikai vonalon. A Deák decz. 7-ike óta Fiuméban berakodik Bordeauxba. A Duna decz. 9-ike óta Cardiffban berakó­­dik Velencéébe. A Ferencz József Király okt. 1-én vízre bocsáttatott. A Jókai Rio de Janeiróban kirakodik, onnan Sarlósba megy. A Kálmán Király decz. 10-ike óta Trieszt­ben berakodik észak afrikai vonalon. A Kassa decz. 11-én indult Oltania­ból hazafelé A-vonalon. A Kolozsvár Nemoursban berakodik hazafelé északafrikai vonalon. A Lederer Sándor Nápolyban berakodik hazafelé A-vona­lon. A Matlekovits okt. 24-ike óta, Triesztben javítás alatt van. A Mátyás Király Cataniában berakodik hazafelé B-vonalon. A Nagy Lajos decz. 10-én indult Swanseaból Velenczébe. A Rákóczi Triesztben berakodik Marseillebe B-vonalon. A Stefánia decz. 10-én indult Palermóból Rouen­ba. A Szápáry Bariban berakodik kifelé lybiai vonalon. A Széchényi decz. 8-ika óta Benghazi­ban van északafrikai vonalon. A Szeged decz. 4-ike óta Triesztben van, ormán Fiuméba m­egy, bár Braziliába fog rakodni. A Széll Kálmán decz. 10-én haladt el Gibraltár mellett, Velencéébe menet. A Szent István decz. 12-én indult Cardiffból Máltába. A Szent J­ászló Nápolyban berakodik Marseille és Spanyolország részére A-vonalon. A Tibor decz. 2-án indult Rióból Oran, Málta, Fiume és Triesztbe. A Tisza decz. 11-én indult Tuniszból kifelé északa afrikai vonalon. A Zichy decz. 11-én indult Bariból Marseille és Spanyolországba A-vonalon. A Zrínyi Fiuméban be­rakodik Marseille és Spanyolországba A­ vonalon. A budapesti tojástőzsde ü­jeg­­rései. Deczember 13. Tiszavidéki eredeti 24—128 K Hűtőházi 1­8 K. Me­szes 105 K. Selejtes u zó bolgár erede­ti­ 118 K. Kosár-áru (10*.«—rt drb 1 K.) átszámítva 133.86— 30.90 K. — Irányzat: élénk. — Időjárás: hűvös. 21 roves f«!jrta*áfca at» 3«i-nSi oMalon ven. VÍZÁLLÁS, deczember 13. Inn: Szentimete C1 Schärding 41 Bö ‡4 + 5 Our,a t i­'aasáu •••••• 4340 ›83 4 4 Lm» 0»*.«»»•4 71' ‰.:S 4 4 éiéo» *.««•••• + B.6 ‰. 8 4 7 i áiftnnf ...» 4255 ‡37 4 61 omájom 4810 ›56 4 4 udapest .... 4254 ‰344 1 ,­f­öldvár ..4 520 ›545 +188 ›21 t 4 Aiobeos ...... i 'Ou­'thM a # fc -44iS · 27 4 5 v jvldő’-. .... +337 ›6 + 6 /ín.ony+3«0 ›6 + 2 1 ilIlCSOVfl ....-4-S06 ›8 + 3 1 r«»nkova ....41-47 ›6—1 Orso»va +317 ›7-1 /..feOl 110 ...... + 84 › 4 - 2 4 reLcaén •.».+ 61 › 7 + 3 -zered ............. +107 ‰ +5 i.aea: AJVAI .............4 84 ‰ 6 4 4 ■ ger..................4820 ‰26 + b­­­fává: /-akauy ......­­ 12 ‰ 4 4 L-arob + 67 ‰ 5 + 1 - ezék­ ......+212 ‰12 + 1 íz írva: •V216/.OE.............4137 ›10 4 5 e.ltrovic­a .. 4341 ‰15 4 3 laza. .»+.-62n­á.tífe 0 . . .4 14 › 4 + 2 lekenÄÄ«. . . . .4 12 › 6 •* 3 Lkami-Ljiasc. .. V .-ín i­mény .4­­28 ‡ 3 4 1 ( sáp) /Lán­ouy - 62 ›12 01 OH». ............ 41SC ‹82 4 1 Haza- Híred . 4218 ‡32 4 2 fista. Szolnok . -päonffFAd • • • 'tó eseti........­T'firök­-Rccse . Titel......................... CienM'T«*»»' S­ , +268 ›2? + 4 . +2 ! ‰11 + 5 . +26­, ‰3+1 . +260 ›4 + 1 . +3(2 ‰2 + 2 ! Szamor: I lieus......................- in › 7 — i | ’’s.tmár ........4 2› › 6 4 1 haszna: -aa-y-Ma.it+ny.. 4 68 ‡ + 1 Latorera: 1 '«nM«s ........4 H › ! + 8 : Onocva-Tapolyi; ! Oiirtfa .............4 18 › 8 4 1 ratropkó...........— › * — \ ›pói ....... —102 › 0 I aoarog: j uadmecz ■„ .. 4277 ›26 0 crettye: j '.-l.jia.lu------- 4 20 › 2 4 i íterat: ' -outs . N.-Varai. —43 ‡ 4­2 I . ekotc­­­enkt:.. _ 2 › 42 ! t­ehén boroH­e.iu — 43 › 2 4 2 I „etM­! békés .. 4 16 › 44 I .járma* nyome -+ 56 › 2 4. 2 ' u.aros; j tiranyieaka › _2 larad­.................—102 ‡ +3 i „ak*. ......... -+ Si ‡ + 1 I issnes: j .Jiskaetély .... 4 GB ¡ $ p t­ega: I uig^'oto 4 72­­10 0 i leruertar.........— 45­­ 5 4 1 j .N.• n­ecskerek .. 4113­­30 4. 6 ieiefc mass+riia;»: * jegeava, + anil !3i5tt, — null alaki, m­itadt, ‚ apadt, t kéttizet. & &am=!£éi Celsius ascilití. ^2 élet iasiitéjss kellemetlenségeket okozó lassú emésztés, mely porokra és cseppekre csak ritkán javul, a F­erencz J­ózsef a keserűvíz természetes tisztító és elvezető hatására szinte játszva meggyógyul. A felfúvódás, gyomorégés és ideges fejfájás már az első adagolás után meg­szűnik. Rendszeres használat mellett (naponkint éhgyomorra 1 borospohárral levéve) a valódi „Ferencz Józsefhúsz a gyomrot és az egész bélcsatornát keresztülmosva, még nagyevőknél is lehetetlenné teszi újabb torlódások képződését. A budapesti és bécsi tudományos egyetem európai birt kapacitásai, mint: Bamberger, Braun, Breisky, Korányi, Kraff­t-Ebing, Meynert, Pur­­jesz­, Schauta, Tauffer, mindannyian igazolják a Fe­rncz József-források keserüvizének hasznos­ságát s csakis ennek köszönheti magyar földünk ezen istenadta remek terméke az egész világon elért sikerét. A cselédet megfelelőleg kell ki­oktatni, hogy a fűszerüzletben, esetleg a gyógy­szertárban vagy drogériában jól érthetően „valódi Ferencz József ’­vizet kérjen.

Next