Az Ujság, 1914. november (12. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-18 / 290. szám

12 A Használjunk hadisegélypostabélyeget ! AZ ÚJSÁG Szerda, 1914. november 18. 1­­. A drótsövény. A szöges drótsövénynek a modern hábo­­rúban nevezetes szerepe van. Ezzel szokták többszörös vonalban körülkeríteni az erő­dítéseket és ilyeneket húznak a bozótban, a kukoriczásban vagy a magas fűben kellemetlen és vészes akadályul az előrerohanó ellenség útjába. Alattomos, de borzalmasan hatásos védelmi intézkedés, ám a modern csata, a láthatatlan energiák birkózása szereti az alat­tomos, a rejtett, a váratlan és láthatatlan fegyvereket. A háborúnak ma is­ csorbítatlan, sőt a réginél talán még gazdagabb a lovagi romantikája, ama bizonyos kék virág ma is dúsan nyílik a harczmezőn, de maga a csata, földbe ásott hőseivel, rejtett ütegeivel, a víz alatt osonó hajókkal és a bomba vető repülő­gépekkel, nem lovagias mérkőzés. De a drótsövényről most nem mint harczi szerelvényűről van szó. A szöges drótsövénynek egy új szerepben való alkalmaztatását köve­telték az angol parlamentben, a­melyet oda-, haza a világ első gentlemanjei gyülekezetének szoktak emlegetni. Tehát a világ első gentle­manjeinek a gyülekezetében tette meg tegnap egyike a világ hivatalból első gentlemanjeinek, a nagyon tiszteletreméltó Charles Beres­ord képviselő az indítványt, hogy az összes ellen­séges államok összes Angliában élő alattvalóit rang-, társadalmi helyzet-, nem- és korkülönb­ségre való tekintet nélkül össze kell terelni egy fogolytáborba, szöges drótsövény mögé. Ilyen módon, ilyen alkalmazásban a szöges drótsövény még nem szerepelt se czivilizált országban, se czivilizálatlanban. Egy szép, fekete afrikai zsarnokról olvastuk, hogy az ellene föllázadt törzsek vezérét, mikor ez fog­ságba került, ketreczbe záratta és igy vitette a főfaluja piaczára. De ez lázadó volt és hadi­fogoly. Ám hogy ketreczbe zárjanak nyolczvan­­ezer ártatlan embert , férfit, nőt és gyermeket, csak azért, mert se oly szerencsések nem voltak, hogy az egyéni szabadság klasszikus földjén, Angliában szülessenek, se oly ügyesek, mint a mi kitűnő Eu­rópünk, hogy mindenféle szüle­tési fogyatkozást fényesen és kamatozóan jó­vátenni tudjanak : erre még nem volt példa se Európában, se Afrikában. Ez angol termék, a­melyen Kolumbus Kristóf se tudja fölfedezni a gyűlölt és diadalmas jelzést, hogy : Made in Germany. Ez a Mr. Beresford legsajátosabb műve. Ez angolul van. Hogy milyen képet vágott a világ leg­­kifogástalanabb gentlemanjeinek gyülekezete ehhez az indítványhoz, nem tudjuk. De meg kell állapítani, hogy a nevezetes alsóházi ülés­nek, a­melyen ez a drót sövény-j­avaslat meg­tétetett, szinte valamennyi szónoka igazában ugyanezt mondta. Cak éppen nem tudták a konklúziót olyan szabatosan, mint Mr. Be­resford, megfogalmazni. És minthogy így ő csak kimondta azt, a­minek a kimondását a többi — inkább másra bízta, fölháborodást a szívekben semmiesetre se kelthetett. A világ legtökéletesebb gentlemanjei a lelkükben egy­hangúan, élénken és viharosan helyeselték a drótsövényt. Éppen ezért érthetetlen, hogy hangosan, élénken és viharosan nem tilta­koztak és nem háborogtak ellene. Fölháborodni és­­ megcsinálni, ez sokkal angolosabb lett volna, így a dolog csak psichico - matematikai feladatokat állít az emberek elé. Ha a gentle­manek annyira félnek attól a hatvanezer fegy­vertelen némettől, a­ki nem ment haza ellenük csatázni , mennyire félhetnek attól a hatvan milliótól, a­ki a seregeit küldi ellenük szárazon és vizen ? Ha Churchill lord a mellét kivetve mondja, hogy nincs az a hatalom, a­mely csak a tövébe is jöhetne Angliának, miért remeg Mr. Beresford annyira ötvenezer fegy­vertelen aggastyántól, asszonytól és gyerektől, hogy szöges drót sövényt akar közéjük és maga közé hozatni . Egy gentleman még jobban is félhet, de ennyire nem szabad elárulni, hogy fél. Az ember nem ismer rá többé az angolokra. Valószínűleg azért, mert most az igazi képüket mutatják. — Rekviem Erzsébet királyné emlékére és az elesettekért. A tudományegyetem tanácsa már széjjelküldötte a meghívókat az évenként szokásos gyászistentiszteletre, a­melyet néhai Erzsébet királynénk emlékezetére szoktak megtartani. A rekviem november 19-én, csütörtökön, délelőtt tíz órakor lesz az egyetemi templomban, a­hol az ünnepi gyászistentiszteletet Rott Nándor dr. pre­­látus-kanonok, a papnevelő-intézet rektora fogja pontifikálni. Ugyanott másnap, pénteken, délelőtt kilencz órakor a harertéren elesettek lelki üdvéért tartanak gyászistentiszteletet, a melyet Robitsek Ferencz dr., a szeminárium alkormányzója fog czelebrálni. — Auguszta királyi herczegasszony kórház­látogatásai. A pár nap előtt megnyílt gróf Edels­­heim-Gyulai-féle Vöröskereszt-kórház betegeit a mai napon Auguszta királyi herczegasszony magas látogatásával tisztelte meg. Két és fél órai tartóz­kodása alatt a fenséges asszonyt Borda dr., a kórház orvosa, és az éppen inspekcziót teljesítő hölgyek élén gróf Andrá­ssy Gyuláné és báró Csá­­vossy Béláné kalauzolta. A királyfi herczegasszony minden egyes beteg ágyánál behatóan s nagy sebészi tudásra valló módon érdeklődött a sérü­lések iránt, minden beteghez volt egy-egy vigasz­taló, bátorító szava, és miután a katonák között kedves ajándékokat osztott szét, a sebesültek lelkes ovácziói között távozott. — Bjelik püspök Budapesten. Bjelik Imre püspök, tábori vikárius a mai nap folyamán meg­látogatta Budapest valamennyi katonai kórházát. Holnap a tábori püspök Esztergomba utazik, a­hol alkalmasint meglátogatja a hadifoglyok táborát is. Csütörtökön reggel Bjelik püspök a déli harcz­­térre megy. — Kitüntetett kadét. Kassáról jelentik: A harertéren szerzett sebesülése miatt Széplakon szabadságon lévő Róth Ernő 9. honvédgyalog­­ezredbeli hadapródőrmesternek tegnap adták át nagy ünnepélyességgel a legfelsőbb helyről eredő kitüntetést, a második osztályú vitézségi érmet. A hős kadét több ütközetben vett részt s az egyik ütközet alkalmával egy shrapnell-golyó fúródott a mellébe. Súlyos sérülésével a harcrtérről egy bécsi kórházba vitték, a­hol szerencsésen megmen­tették az életnek. A kórházban még az a kitünte­tés is érte, hogy ő felsége látogatása alkalmával megszólításával tüntette ki, a­mely alkalommal emlékül megkapta ő felsége arczképét is. — Hősök halála. Petzrik István honvéd­­százados folyó hó 4-ikén a San melletti ütközet­,­ben, kötelességének önfeláldozó teljesítése közben, életének 36. évében hősi halált halt. Nemes Mór, kisvárdai áll. főgimnáziumi tanár, tart. hadnagy, a 28. népfölkelő gyalogezred 7. szá­zadának parancsnoka, a déli harcrtéren egy ellen­séges golyótól találva, hősi halált halt. Holttestét bajtársai a Száván inneni Mitrovicza községben helyezték örök nyugalomra. Szarva­ssy György cs. és kir. kapitány, zászló­alj parancsnok, kötelességének önfeláldozó teljesi­­tése közben, a Stary-Sambor körül folyt harczok­­ban súlyosan megsebesülvén, életének 43. évében október 23-ikán Turzen (Galiczia) hősi halált halt. Raik­ics Antal birharhosszuaccai áll. tanító a galicziai harertéren október hóban 31 éves korá­ban hősi halált halt. Steinbrecher Ottó gazdász, a gróf Festetich­­féle Csáktornyai uradalom gazdatisztje, mint a losonczi 25. gyalogezred zászlósa, az északi harer­téren Ivangorodnál október 23-ikán egy éjjeli támadás hősies küzdelmében súlyosan megsebe­sült. Nehéz sebével Polnisch-Ostrauba szállították, a­hol megoperálták, de az operáczió nem segített, mert november 8-ikán élete 27. évében meghalt. Polnisch-Ostrauban temették el. — Teológusok a harcrtéren. A debreczeni kollégium teológusai, mint jelentettük, félre­téve törvényben biztosított kiváltságaikat, mind­annyian fegyveres szolgálatra jelentkeztek s kö­zülök tegnap 43 ifjút be is soroztak. A besorozott teológusok tegnap este megjelentek Baltazár püspök lakása előtt, a­hol a püspök gyújtó hatású beszédet intézett hozzájuk s átadta nekik a selyem­ből készült nemzeti lobogót, a melyet a püspök neje és leánya hímeztek. Az ifjak ezután Kiss Ferencz egyetemi rektortól búcsúztak el. A be­sorozott teológusok ma reggel Budapestre utaztak, a­hol az altisztképző iskolában fogják kioktatni őket. A most vizsgázott segédlelkészek is jelent­keztek fegyveres szolgálatra. A honvédelmi mi­nisztérium intézkedésére a segédlelkészeket har­­minczas csoportokban Debreczenben sebesült­szállító vonatkísérőkül képezik ki. — Hódítás. Élünk, hála Istennek, ezen a mi földünkön már több mint ezer esztendő óta, és élni fogunk Isten segedelmével, a­mig csak élet lesz ezen a földön, mert éppen most adjuk véres és dicsőséges bizonyságát , hogy van hozzá jogunk, erőnk és lelkünk. De hódítani — fegyverrel uj földet szerezni, idegen városok tornyaira a mi zászlónkat feltűzni, első házaikra a mi drága c­i­­merünket felszegelni — mikor is tettük­ ezt utol­jára? ... Évszázadok múltak el azóta, hogy ilyet a magyar Klio feljegyezhetett: azóta abban telt időnk és erőnk, hogy gátakat töltsünk ősi földünk határain, megakadályozván, hogy idegen hódító áradatok minket elborítsanak. És ime , most a mi fegyvereink aczéltengere zúg rá idegen, ellen­séges földekre, és kint robog a magyar zászló, ragyog a magyar czimer hódított városok csúcsain és falain. Tegnap Sabácz, ma Valjevó, holnap már nem Belgrád, hanem — Nándorfehérvár. A me­lyiknek nincs még magyar neve, hamarosan lesz, a melyiknek már volt egyszer, most megint az lesz az érvényes. Már a macsói bánság megint a Macsva ; magyar katonák készítik elő az utat a magyar közigazgatásnak az »egykori«, a­­ tegnapi Szer­biában. A jelen megint dátummá lett, a lövészárok határvonal, a­melynél múlt és jövő emlékezetes találkozása történik. Valami különöset és nagyot érzünk, a­mit ez a generáczió így még nem érez­hetett sohasem. Valami közénk szállt és a szívün­kön érezzük a kezét. Ezerek szivén, a mely meg­áll, és milliókén, a mely feldobog erre az érintésre. Ez a valami a Történelem... •— Erzsébet királyné reliefje az Akadémián. A Magyar Tudományos Akadémia elkészíttette Holló Barnabás szobrászszal művészi márványreliefben azt a jelenetet, midőn Erzsébet megdicsőült király­nénk Deák Ferencz ravatalát megkoszorúzza. Az Akadémia oszlopcsarnokában elhelyezett szép mű­emléket Erzsébet napján, csütörtökön, november 19-én, intim ünnepély keretében leplezik le. Az ünnepélyen a király Jenő kir. h­erczeggel képvisel­teti magát és jelen lesz a felejthetetlen királyné unokája, Auguszta kir. herczegnő is. A helyiség szűk voltára való tekintettel a bemenet csak meg­hívó felmutatása alapján lehetséges. — Krupp részvényei tizenkét százalékot fizet­nek. Berlinből táviratoztak nekünk: Krupp Fri­gyes esseni gyárának 33,9 millió márkányi tiszta jövedelméből 12 százalékos osztalékot fizet az előző évi 13 százalékkal szemben. — Megsebesült és elesett magyar tisztek. A veszte­ségi lajstrom 59. száma november 15-én jelent meg s a következő megsebesült és elesett magyar tisztekről számol be : Bauer Gyula 32. honv. gy.-e. hadn. meghalt, Baustätter Jenő 21. táb. tüz.-e. tart. hadn. megs., Gergely József 2. gy.-e. tart. hadn. megseb., Giacomozzi Eduárd 21. táb. tüz.-e. száz. megseb., Glatz Ede dr. 2. gy.-e. tart. hadn. megseb., Halbich Venczel 21. táb. tüz.-e. főhadn. meghalt, Horák Adolf 64. gy.-e. őrnagya meghalt, Korda Kálmán 37. gy.-e. tart. zászlós megseb., Körner Guidó 2. gy.-e. száz. megseb., Kostela Kálmán 3. boszv­­ia-herczegovinai ezr. őrm. hadapr. megseb., Kovács Lajos 7. lovashadoszt. tűz. ezr. tart. zászl. meghalt, Mohillo Viktor dr. 21. táb. tüz.-e. ezredorvos meghalt, Pellegrini Lajos 25. honv.-e. hadn. meghalt, Panzgruber Vilmos 64. gy.-e. őrn. meghalt, Radó Jenő 3. bosznia­­herczegovinai ezr. tart. hadapr. megseb., Révész Sándor S.bosznia-herczegovinai ezr. hadapr. őrmest. megseb., Révész Jakab 32. honv.szr. tart. hadn. megseb., Rónay Sándor 64. gy.-e. tart. hadn. megseb., Sajó Lajos dr. 28. táb. vad.-zászl. segédorvos megseb., Salgó Róbert 3. bosznia-herczegovinai gy.-e. tart. hadn. megseb., Schümichen Ernő 21. táb. tüz.-e. száz. megseb., Sedő József 3. bosznia-herczegovinai zászlóalj tart. zászl. megseb., Seyfried Ernő 27. honv.-e. tart. hadn. megseb., rákóczi és tótfalui Sváby Rezső 3. bosznia-herczegovinai gy.-e. száz. megseb., Székely Sámuel 29. vad.-zászlóalj hadn. meghalt, Szentgyörgyi Géza 2. gy.-e. tart. zászl. megseb., Tomicz Branjo 25. honv.-e. tart. hadapród meghalt, Weisz Elemér 3. bosznia-herczegovinai gy.-e. tart. hadapr. megseb. — A hős postamesternő. Nagykikindáról je­lentik . Az itteni városházán ma nagy ünnepségek között tűzte fel Podhorszky Lajos postatanácsos az arany vitézségi érmet Pálinkás Ilona posta­­kezelőnőnek, a­ki a báziási postahivatalnál az ellen­ség előtt kiváló és kötelességhű magatartást tanú­sított, és a­melyért legfelsőbb elismerésben ré­szesítették. A város nevében Müller József nagy­­kikindai helyettes polgármester köszöntötte a vá­ros kiváló szülöttjét. Délben a kitüntetett tiszte­letére lakoma volt, a­mely alkalommal pályatársai virágokkal és értékes ajándékokkal halmozták el az ünnepeltet.

Next