Az Ujság, 1915. november (13. évfolyam, 304-333. szám)

1915-11-01 / 304. szám

2-AZ XTJSAG Hétfő, 1915. november 1. A háború m­ai teépg® ©©rai-fl'ifcBaMöwáss©® ©lfoglaltMka 4 Süwecp©® és 3 üSszerSkozsS® •asii&sraiaffa^o taka — ^ sanácial p* ellenséges lovasságot és k­eMMs,, SiSces’es előnyös muSás ^íw gMÍ©vác* felé. — 5B©í§gáy ®$á$|af®Ss Parot f@!©l Váasoftlnez© ff®Sé közelednek. — OaESwifz az­’isílessséget mSn^esiOtt dél felé vefeü© wisszai. — Visegrádiés keSstr© csapataink szerit tollaster i karszolnak.­­ Glak­to­­m­iiszktől nyugatra tová&S» szeriünk vissza az oroszokat. — a SSrypareáS. — Ném­etek Talsurenéi betörtek a fran­cziák ásájába. 21 tisztet és 1211­ emekert elfog® k. — Minden glass támadást visszavertünk. Az uj franczia kormányelnök, Briand, már nyilatkozott és sietett kijelenteni, hogy a kor­mányváltozás nem jelenti egyúttal azt is, hogy Francziaország politikája is megváltozott. Az új minisztérium csakúgy híve a háborúnak, mint a megbukott Viviani-kormány, és Fran­­cziaország addig nem teheti le kivont kardját, a­míg nem győzedelmeskedik és meg nem semmisítette a német milli­arizmust ; mi még hozzáteszszük azt, hogy addig, míg a kivont kardot ki nem ütik kezéből. Azt senki sem hitte, hogy a Briand-kormány a béke olajágát hozta magával, de már az a tény is, hogy Briand siet kijelenteni azt, hogy Franczia­­ország tovább folytatja a háborút addig, a­míg nem győzedelmeskedik, azt bizonyítja, hogy Francziaországban vannak olyanok, a­kik­ sze­retnék a békét, mert Mába valónak látják a küzdelmet. Az esetleg most hangosabbá vált békeóhajok elcsöndesítése volt czélja Briand kijelentéseinek. Az új kormány nem titkolja azt a nézetét, hogy a katonai helyzet a Balká­non kedvezőtlen, de mégis azzal biztat, hogy az entente itt még nem­ mondta ki az utolsó szót és azt hiszi, hogy a Szalonikiban partra­­szállott csapatoknak mégis sikerülni fog meg­akadályozni a központi hatalmaknak Kon­­stantinápolyba való jutását. E kijelentése daczára is azt mondja Briand, hogy a döntést nyugaton kell keresni, tehát ő sem akar több franczia csapatot küldeni Szalonikiba. Anglia és Oroszország még mindig nem tud­nak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy sem Görögország, sem Románia nem hajlandó az ő érdekükben ellenünk támadni, és svájczi lapjelentések szerint Anglia úgy Görögország­hoz, mint Romániához egy ultimátumszerű jegyzéket fog intézni, a­melyben nyílt állás­­foglalásra szólítja fel a két államot. Egy ily lépés a semlegességi elvnek brutális megsértése volna, ámbár a szalonikai partraszállás után, úgy látszik, Anglia nem nagyon respektálja a semleges államok jogait. Görögország ugyan barátságos az entente­­tal szemben és a­mint látszik, csapatainak összevonása sem az entente ellen van szánva­, hanem sokkal valószínűbb az, hogy hadseregé­nek az albániai határ és a szerb határ felé való felvonulásával azt készíti elő, hogy be­vonul Albániába és dán Mac­edóniába. Az albániai kérdésnél kerül szembe egymással éle­sen az olasz és görög érdek. Az olasz lapok mindegyre azt hangoztat­ják, hogy Olaszországnak Albánián keresztül kell csapatokat küldenie Szerbia támogatására, legalább 50.000 emberrel kell segítenie Szer­biát. Olaszországnak semmiesetre sem Szerbia támogatása a czélja, hanem inkább az, hogy Albánia déli részét, Valonát akarja magának feltétlenül biztosítani és azt megakadályozni, hogy Görögország onnan kiszorítsa. Talán ezért mégis csak rászánja magát Olaszország arra, hogy csapatokat küldjön a Balkánra. Romániá­ban a hangulat, daczára az orosz aknamunkának, nem kedvezőtlen. Bukarest­ben a józan elemek 31-en népgyűlést tartanak, a­melyen bizalmat szavaznak a kormánynak, mintegy válaszképpen Take Ionescu és Fili­­pescu pártjának forradalmi munkálkodására, és követelni fogják azt, hogy a kormány oly politikát kövessen, a­melynek czélja Bessz­­arábia visszaszerzése. Románia még várakozó álláspontot foglal el, de ad­­­szszük, nemsokára el kell dőlnie annak, hogy véglegesen semleges marad-e, vagy valamelyik küzdő hatalom­csoporthoz csatlakozik-e.­­ A tegnapi nap ismét jelentős sikereket hozott szerbiai hadseregeinknek, az egész arcz­­vonalon mindenütt előrehaladásról és a szerbek vereségeiről számol be a hivatalos jelentés. A szerbeknek Kragujevácztól északra harczoló csapatai nemsokára abba a kényszerhelyzetbe kerülnek, hogy a Kragujevácztól nyugatra eső csapatrészeknek déli irányban való hátrálása következtében kénytelenek lesznek Kraguje­­vácsot ,feladni és még addig végrehajtani a visszavonulást Kraljevón át a Morava mögé, a­míg Gri-Milanováczon át előnyomuló csa­pataink ezt a lehetőséget is meg nem szüntetik. Kövess tábornoknak Valjevó felől előnyomuló oszlopai már te­gnap elérték Razanát, itt a szerb lovasságot visszavetették. Razana Valjevótól 30 kilométerre fekszik délre, az Uzsicze felé vezető úton, mely Pozsega városánál éri el a nyugati Morava völgyét. Ez a csoport már csak 25 kilométerre van Uzsiczétől és 40—45 kilo­méterre a Visegrád felől előnyomuló csopor­tunktól. Kövess zömének nyugati csoportja közvetlenül Gra-Milanovácztól északnyugatra nagy szerb haderőket vert meg, állásaikat el­foglalta és négy löveget és három lőszerkocsit zsákmányolt. Itt azok a csapatok működhettek, a­melyek Moravczi felől nyomultak Gmi- Milanovácz felé. Höfer különösen kiemeli a 46. osztrák népfelkelő-zászlóalj vitéz magatar­tását, a­mennyiben e sikerek kivívásának fő­érdeme ezt a zászlóaljat illeti meg. Egyidejűleg a Rudnik felől előnyomuló német csapatok északról és északkeletről Grn-Milanováczot tá­madták meg és el is foglalták. A szerbek való­színűleg még meg fogják kísérelni az ellen­állást a Grn-Milanovácztól délre lévő Vujan­­magaslat vonalában, de nem valószínű, hogy itt is hosszabb ideig ellent tudnának állani. Gra­ Milanovácz Kragujeváczczal egyenlő magasságban fekszik, és ha az itt vereséget szenvedett szerb oszlopok a Morava mögé szo­rulnak, akkor szabadon hagyják a Kraguje­­váczt­ól még 20 kilométerre északra harc­oló szerb csapatok nyugati oldalát. A szerb had­sereg nyugati szárnyának helyzete kezd vál­ságossá lenni, mert már Visegrád felől is szo­rítjuk kelet felé. Itt harczoló csapataink már szerb területre nyomultak. Kövess hadseregé­nek keleti szárnya a satornja—kragujeváczi út mentén űzte vissza a szerbeket és elfoglalta a Srebrniczától délre levő állásokat. A Srebr­­nicza folyó Satornjától 10 kilométerre van dél­keletre. Ez a siker a Csumicsi fensíkon ellen­álló szerbek állását is tarthatatlanná fogja tenni. Galiwitz csapatai elfoglalták a Lapovótól délnyugatra emelkedő Strazsevicza magaslatot, melyet már tegnap támadtak. Ez a 372 méter magas emelkedés a Lepenicza völgyében Kra­­gujeváczba vezető utat védte. A Morava mind­két partján sikerült a németeknek a szerb állá­sokat elfoglalniok. A szerbeket messze vissza­vetették és 600 foglyot ejtettek. Az előrehala­dás mértékét a német hivatalos jelentés köze­lebbről nem jelöli meg. Bojadjev tábornok hadseregéről csak annyi ismeretes, hogy a visszavonuló szerbeket min­denütt üldözi és 29-én Slatinánál, Knya­­zsevácztól 12 kilométerre nyugatra, a knyazse­­vácz—alexinaczi után a szerbek még tartották állásaikat. Pirot felől egy bolgár oszlop már 29-én közeledett Vlasotinczéhez, tehát eddig már bizonyára elérte a leskováczi medenc­ében a déli Morava völgyét. * Az orosz hadszíntéren Czartorijszktól nyu­gatra ismét előrehaladtunk és most már az oroszokat közvetlen Czartorijszk környékére szorítottuk vissza. Az oroszok állásaikat ellen­­támadással akarták visszaszerezni, de nem sikerült nekik. Itt a németek 150 foglyot ejtet­tek, a­melyek tizenegy különböző orosz ezred­hez tartoztak. Ez természetesen csak úgy ma­gyarázható meg, hogy a korábbi nagy táma­dások alkalmával az oroszok oly nagy veszte­ségeket szenvedtek, hogy egyes ezredeket való­színűleg fel kellett oszlatniuk, hogy a veszte­ségeket pótolni tudják. Ezért vannak 150 fogoly között tizenegy ezredhez tartozó emberek. A Strypa-arczvonalon az oroszok eddig nyugodtan viselkedtek. Valószínűnek jeleztük már tegnap, hogy az oroszok valahol ismét erőket vonnak össze és azért van általában nyugalom a kelet-galicziai arczvonalon. A vas­úti hálózat a Strypa-front környékére való csapatösszpontosításokat teszi legkönnyebben lehetővé. A mai Hofer-jelentés már mondja is, hogy Strypa-frontunk ellen az ellenség tegnap fokozottabb tevékenységet fejtett ki. Különö­sen az orosz tüzérség működött. A Strypán való átkelést azonban tüzelésünkkel megakadá­lyozták. A nyugati harcrtéren a tegnapi napon is­mét a németek értek el sikert. Neuville és Tabure környékén, foglaltak el egy-egy részt az ellenség állásaiból. Neuvillenél a francziák­­tól egy 1100 méter kiterjedésű állást foglaltak el, miközben 200 foglyot ejtettek, 4 géppuskát és 3 aknavetőt zsákmányoltak. Tahure mellett elfoglalták a német csapatok a községtől észak­nyugatra emelkedő Butte de Tahure (192 m.) magaslatot. Itt 21 franczia tisztet, köztük 2 zászlóaljparancsnokot és 1215 embert fogtak el. Lemesniltől északra a francziáknak sikerült, egy árokrészt elfoglalniok. * Az olasz hadszíntéren az olaszok a tolmeini és görzi hídfőállásokat támadták, valamint a Doberdón levő állásaink ellen is több ponton intéztek rohamokat. A harcrok nagyon elkese­redetten folytak és mindenütt az olaszok vere­ségével végződtek. Teljesen sikertelenek vol­tak az olaszok támadási kísérletei a tiroli arcz­vonalon is. A szerb háború, az entente diplomácziai veresége a Balkánon, Orsováról Viddinbe.­ zi Magyar Távirati Iroda jelenti Szófiából. A Berettyó nevű­ magyar dunagőzös teg­nap, a világháború kitörése óta első ízben, Orsováról Viddinbe érkezett. A bolgár sajtó a szövetséges csapatok egyesüléséről. Szófia, október 31. (Bolgár távirati iroda.) Az egész sajtó élénk örömmel ír a szövetséges csapa­tok egyesüléséről. A Narodni Prava írja : Ennek az eseménynek híre nagy lelkesedést keltett a bolgár népben, a­mely ebből a tényből bátorságot merít nemzeti óhajainak megvalósítására. Hála a szövetséges hadseregek hősiességének, nagy perspektívák nyíl­nak meg a bolgár nép számára. A bolgár nemzet­ hivatásának érzi, hogy a Balkánon a béke és az általános jólét tényezője legyen. A dunai út­cától fogva szabad és Bulgária közvetlenül érintkezhet a központi hatalmakkal. Nem nagy horderejű ese­mény-e ez ? Magyar hajók az Aldunán. Bukarest, október 31. (Saját tudósítónk távirata.) A Gyula és a Neptun nevű magyar­­ gőzösök tegnap elhagyták a turn-szeverini ki­kötőt és Orseme irányában indultak el. Kostelnél és Kladovónál a parton álló katol­­­nák megéljenezték a gőzösöket. A szerb sereg visszavonulás közben. Berlin, október 31. (Saját tudósítónk táv­­­­irata.) A Nationalzeitung jelenti az orosz határ- j

Next