Az Ujság, 1915. november (13. évfolyam, 304-333. szám)
1915-11-20 / 323. szám
n és magaserkölcsű ember vészkiáltása, aki lerántva a leplet az orosz czárizmus rettenetességeiről, el akarja magától hárítani a felelősséget mindenért, amit a czárizmus a »republikánus demokrácia« segítségével követ el az emberiség örök gyalázatára. A könyvét, amely a Népszava könyvkereskedés kiadásában 2 korona áron jelent meg — Békessy Imre kitünően fordította magyarra és ugyancsak ő irt Demokratizmus és czárizmus czimen igen tartalmas és komoly szocziológiai tudásról tanúskodó bevezetést is a könyv elé. Pressense könyvéhez Levelek a halottasházakból czímen függelékként néhány megrázó erejű levél jelent meg, amelyet politikai foglyok írtak. (.) Lejáró tudományos pályázatok. A Magyar Tudományos Akadémiának eddig rendszerint október 31-én esedékes pályázatai ebben az esztendőben deczember 31-én járnak le. A lejáró pályázatok az év utolsó napján déli 12 óráig küldendők be az Akadémia főtitkári hivatalához és azok a következők : 1. Teleki-jutalom (szomorújátékok) 100 arany, 2. Karátsonyi -jutalom (vígjátékok) 200 arany, 3. Farkas—Raskó-jutalom (hazafias költemény) 200 korona, 4. Bulyovszky-jutalon ki (hazafias óda) 400 korona. 5. Nádasdy-jutalom (elbeszélő költemény) 100 arany. 6. Kóczán-jutalom (színmű a kuruczkorból) 100 arany. 7. Vojnits-jutalom (1915-ben előadott színművek) 800 korona. 8. Lohr Albert-jutalom (a népiesség elmélete) 200 korona. 9. Bésán-jutalom (a középkori művészet története Erdélyben) 2100 korona. 10. Sámuel-díj (az 1915-ben megjelent nyelvtudományi értekezések) 15 arany. 11. Nagy-jutalom (200 arany) és Marczibányijutalom (50 arany) történeti tudományi munkák. 12. Vigyázó-jutalom (az erdélyi fejedelmi hatalom 1542— 1690) 2000 korona. 13. Gorovc-jutalom (az értelmi és erkölcsi nevelés) 100 arany. 14. Dóra-jutalom (magyar államvasúti rendszer) 50 arany. 15. Fáy András-jutalom (az agrárvámok történeti fejlődése) 6000 korona. 16. Vigyázó-jutalom (társadalmi és családi élet Magyarországon a XVI. században) 2000 korona. .17. Lukács Krisztinajutalom (tervezet kémiai vizsgálatokról) 2000 korona. 18/ Fóliák-jutalom (a matematikai statisztika elmélete) 1500 korona. 19. Lukács Krisztina-jutalom (a Fourierféle sorok elmélete) 2000 korona. 20. Tomori-jutalom (a p.r génusz algebrai görbök elmélete) 2000 korona. (-) Az újpesti Szabad Liczeumban vasárnap, e hó 21-én Lovrich József dr. egyetem. tanár tart előadást Kötelességeink a nővédelem terén, tekintettel a háborúra czimmel. Az előadás előtt Csillag Teréz fog szavalni. AMozzuntc az ingpiemen! SZIRAZ. Ilii. ' * Markovics Ilka meghalt. Özv. Rasvay Zsigrondné, Markovics Ilka, néhai Pauli Richard, a híres operaénekes elvált felesége, aki Pauline néven szerepelt sok éven át az Operában, cziráki birtokán meghalt. A múlt század hetvenes éveinek egyik legnépszerűbb és legünnepeltebb énekesnője volt. Később férjétől elvált,és feleségül ment Rasvay Zsigmond táblai tanácselnökhöz. Operánknak, még a régi Nemzeti Színházban, egykor ünnepelt csillaga volt Markovics Ilka. Eleinte a színpadi gyakorlat szerzése végett is kisebb jelentőségű szerepekre volt utalva, de négy év alatt olyan elismert elsőrangú énekesnő lett, hogy a bécsi udvari opera is hírét vette, és meghívta vendégjátékra. Föl is lépett ott 1863 májusban mint Mirza (a Lalla Roukh-ban), Valois Margit királyné (A hugenották-ban), Gilda (a Rigoletto-ban), júliusban pedig a Varázsfuvolában, s dicsőséget szerzett a magyar névnek. Bécsben történt az a végzetes föllépése is, mely váratlanul végét szakította művészi pályafutásának, tíz évvel az első vendégszereplés után. Az 1873—74-iki évad telén ismét oda hívták első férjével együtt, Pauli Richárddal, akivel akkor tíz éve élt boldog házasságban; mind a ketten erősen meghűlve érkeztek a császárvárosba. Ez a megerőltetés tönkretette a ritka szép és magas, csengő, édes szoprán hangot. Még csak egyszer bírta itthon elekelni a Fekete domino Angéláját; ez volt hattyúdala. Ritka művészetét a mai napig sem felejtette el az Opera régi közönsége. * A jövő színésznemzedék. Az Országos Színművészeti Akadémia növendékei ma három egyfelvonásosban folytatták nyilvános vizsgáiknak a sorát. A firenzei tragédia, Wilde Oszkár művészi játékot igénylő egyfelvonásosa, Sudermann Morituri czímű egyfelvonásos cziklusának egyik darabja , a Friczike és Murai Károlynak régen hallott kedves vígjátéka, a Virágfakadás került szinte. A szereplők közül elsősorban Lenczi Hedvig tűnt ki, aki nagyon szépen beszél és finoman játszik, nagy sikerrel debütált a csodagyermek, Ferenczy Magda,az előkészítő osztály talentumos növendéke, Pártos Gusztávnak meglepő az alakítóképessége és a rutinos játéka, de Apor Margitról, Baló Elemérről és Visi Ferenciről is elismeréssel szólhatunk. Az Urániában még felülfizetéssel sem lehetett ma jegyet kapni és a közönség ugyancsak bőkezű volt a tapsokban, amiknek jórésze Gál Gyulának, ez előadás kiváló rendezőtanárának dukált volna. * Filharmóniai hangverseny. Filharmonikusainknak bécsi sikerük, úgy látszik, visszaszerezte budapesti népszerűségüket, mert ma este második hangversenyük alkalmával már egészen megteltek a Vigadó termeinek széksorai. Műsoruk ugyanaz volt, mint első bécsi estéjükön. A 3. számú Tonoranyitány, Goldmark Scherzója, Strauss Till Eulenspiegel-je és Brahms negyedik szimfóniája. Valamennyit oly színesen, jól hangzóan, érdekesen, hibátlanul adták elő, hogy ma este mindenki, aki ott volt a Vigadóban, csak természetesnek találta, hogy a császárváros közönsége és sajtója olyan egyhangú lelkesedéssel magasztalta úgy a zenekart, mint vezetőjét, Kerner Istvánt. A hangverseny magánszereplője, M. Medek Anna, Beethoven An die femne Geliebte czímű dalciklusát énekelte el stílusosan, nemesen fölényes művészettel, ragyogó hangon. A dalok kíséretét Rékai Nándor hangszerelte, ízléses munkája pompásan sikerült. A nagyszámú hallgatóság melegen ünnepelte Medek Annát, Sverner Istvánt és a zenekart. * Műsorváltozás a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház műsorán kedd estére, november 23-ára, hirdetett Faust előadása közbejött akadályok miatt elmarad, helyette Gárdonyi Géza Bor czimű drámája először szerepel esti előadásul az idei szezonban. Gárdonyi mindig friss és nagyhatású darabja természetesen a régi, kitűnő szereposztásban kerül színre. * Az Operaházban holnap, vasárnap, kerül színre új szereposztásban előkészített Mignon, Sándor Erzsi, B. Kosáry Emma, Székelyhidy Ferencz dr., Szemere Árpád, Kertész Ödön, Toronyi Gyula és Kárpát Rezső közreműködésével. Kezdete fél nyolckor. — Kedden, november 23-án Burrián Károly kamaraénekes fellépésével Lobengrin-t adják, melyben Burriánon kívül Medek Anna, Haselbeck Olga, Rózsa S. Lajos, Szende Ferencz és Ney Bernát a főbb szereplők. Ezt az előadást 7 órakor kezdik. Csütörtökön, november 25-én Környey Béla Bánk bán czímszerepét énekli. Kezdete fél nyolczkor. — Vasárnap, november 26-án Faust van műsoron. Kezdete 7 órakor, a Harcz Schönherr Weibsteufel czimü színműve ellen. Schönherr legújabb színpadi művének előadását legutóbb Hamburgban tiltották meg. A Weibsteufel ellen Svájczban is folyik a harcz. Egy svájczi lapban tiltakozás jelent meg, hogy a darab nem való másra, mint hogy piszkot vigyen a színpadra és felébreszsze a legaljasabb ösztönöket. Az ilyen művet istállóban sem lehet előadni, nem hogy színházban ! A luzerni színház igazgatója azt válaszolta, hogy mindez nem igaz. A színdarabot a legnagyobb német és svájczi színházak előadatták. Az előadást csak itt-ott tiltották meg, hol nem ismerik a színházi kéziratot, melyből mindazok a részek hiányoznak, melyekkel szemben esetleg jogos lenne a támadás. A betiltók mindig csak a Weibsteufel könyvalakban megjelent formáját ismerték. Schönheimek ezt a művét csak azért támadják annyian, mert már első munkájával, a Hit és Hazával is ellenségévé tette a sajtó egy részét. Baselben, Bernben, Zürichben is előadták a Weibsteufelt. A luzerni igazgató tiltakozása azonban nem ért semmit sem. Megtiltották neki is, hogy Schönherr legújabb művét előadathassa. * * A Vígszínházban holnap, szombaton és holnapután, vasárnap, két-két előadás lesz. Mindkét este, mint most már egy hónap óta minden este, az ő nagysága ruhája, Knoblauch Edward szenzácziós színjátéka kerül színre Fedák Sárival és Csortos Gyulával a két vezető szerepben. Holnap délután az Országos Színészegyesületi Színésziskola növendékei az Égért játszszák, vizsgaelőadásul. Vasárnap délután hosszabb pihentetés után a Zsuzsi kisasszony, Kálmán Imre népszerű operettje fogja mulattatni a közönséget. A czímszerepet Diósy Nusi adja. * Gyárfás Ibolyka ma esti hangversenye iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik a közönség köreiben, aminek legjobb bizonysága, hogy a jegyek nagy része már elkelt. A fiatal művésznő hangversenyén a következő műsort fogja előadni: Corelli: La folia, Csajkovszky : Concert, Gajáry : Ali, Hubay : Tavaszi ibolya, Cserebogár zümmögése kézirat (ajánlva az előadónak), Drigo: Serenad, Weber: Walzer, Bazzini: La reddedei Folletti. Jegyek a Harmóniában kaphatók (Váczi u. 19. Tel. 98—46.) * Simon Judit a filmen. Kiss József elévülhetetlen szépségű balladáját, Simon Juditot ma mutatták be filmen a Mozgókép-Otthonban zártkörű, meghívott közönség előtt. A pompásan sikerült mestermű megkapó hatásáról lesz alkalmunk részletesen beszámolni. Ma csak annyit jegyzünk meg, hogy erre a műre a külföld legelső filmművészei is büszkék lehetnének. Túlzás nélkül állítható, hogy ehhez a nagyszabású magyar filmműhöz foghatót igen keveset produkált még a kinematográfia.. A meghívott közönséget az a rendkívüli meglepetés érte, hogy az utolsó pillanatban Décsi igazgató azt jelentette be, hogy Jászai Mari, a zseniális tragika, nemzeti színművészetünk büszkesége előadás előtt elszavalja Simon Juditot. Valóságos tapsvihar köszönte meg a bejelentést és hangos lelkesedéssel üdvözölték a kiváló művésznőt. A kitűnő akusztikájú Mozgókép Otthon legtávolabbi részeiben is harangzúgásként hangzott az istenáldotta művésznő szívbe markoló, gyönyörű előadása. Szűnni nem akaró tapssal hálálkodott a meghatott közönség a ritka műélvezetért. Ilyen ünnepélyes hangulatban kezdődött az előadás. A gyönyörű darabról, amely minden nézőjét magával ragadta, még kimerítően fogunk beszámolni, most csak azt jegyezzük fel, hogy Kiss József remeke Mórei Adolf mesteri rendezésében került a filmre. * A román királyné filmdrámája. Mária román királyné nemcsak kitűnő festőművésznő, hanem több epikai költeményt is irt, melyek nem közönséges írói tehetséget árulnak el. A felséges asszony most filmdrámát irt, melynek tárgyát a népéletbe merítette. Egy szegény fiatalemberről van benne szó, ki felhevülésében megöli vetélytársát, a gazdag kérőt és ezért kényszermunkára ítélik. A leány kolostorban végzi életét. Román népünnep, a paraszti élet, a sóbányák mélyében folyó kényszermunka stb. adják a képek változatos sorozatát. * A Budapesti Színházban ma szombaton Dumas háromfelvonásos drámája, A kaméliás hölgy kerül színre Feld Irénnel a czímszerepben. A többi főszerepeket Váraczy Erzsi, Kürthy Teréz, Perényi Elly, Eördögh Illy, Fehér Arthur, Margittay Gyula, Petheő, Krómer Jenő, Barna József, Nagy Gyula, Pethő és Kertész játszása. Vasárnap két előadás lesz : délután/A órakor olcsó helyárakkal A falu rossza, este 118 órakor mérsékelt helyárakkal ismét A kaméliás hölgy van műsoron. A színház sütve van. * Vidéki színészet. A nagyváradi Szigligetiszínház a jövő héten a katonák karácsonya javára előadást rendez. A színháznak ezen a héten Babics Vilma, a jeles énekművésznő a vendége. AZ ÚJSÁG Szombat, 1915. november 20. MOZGÓKÉP-OTTHOH SCB_____________ TSLEIOM Igg—S3 Cs ak h.ala holnap. A Sietnig Vig életkép 4 felvonásban. Schildkraut Rudolf a főszerepben. A ny. Bűnügyi erkölcsdráma 6 felvonásban. Erna töorena a főszerepben. 41D háborús Btégsek.I Az előadások kezdete d. n. és este 8 és 10 órakor. — Nappali pénztár d. e. ti—1-ig és délután 6 órakor. MOZGÓKÉPOTTHONI VB«» Yerég-lsoriEfr 23. sssáro. 1 Heifim, noverrsfoei* 22-én J@e Jenssins a meT^dleKtin ESevemiis-slö® Az életkép. |