Az Ujság, 1916. január (14. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-08 / 8. szám

Szombat, 1915. január S. AZ Ú­JSáG ■ ------------— I.......... I. „...ii i.... IS ííííll!MJIIIIIlmílí!íTfllHlíiill!!llflliíMI!llí!!llill Gsafe a ,f Sur^x^JT■am-,, fekivx&su, tdtfnp>a, fiuzrotz. ft KÖZGAZDASÁG. A Pénzintézeti Központ ügye. A kormány és az ellenzéki pátere megállapodása, melyet a pénz­ügyminiszter legutóbbi beszéde elvben már szank­­c­ionált is, megállapította azon keretet, melyben a Pénzintézeti Központot létesíteni és szervezni fogják. Eltekintve az ideiglenességet jelző öt évi időtartamtól, most már leginkább a revízió kér­dése az, mely a pénzintézeti köröket leginkább fog­lalkoztatja. E részben mi nyomban kifejezést ad­tunk azon felfogásnak, hogy­ a megállapodásnak a­ revízióra vonatkozó része egyáltalában nem fog túlságos lelkesedéssel találkozni a pénzintézetek­nél, mert a leginkább kifogásolt viszonyok egész­séges reformálása akasztatik meg a kötelező revízió elejtésével. A kérdés ezen részletét oly nagyfos­tos­­ságúnak tartottuk, hogy az ország több részében érdeklődtünk a pénzintézeti vezérférfiak felfogása iránt,­­a­minek eredménye kétségkívül igen"Széles kö­rű figyelmére tarthat számot. A megállapodás tudvalevőleg abban történt, hogy a revízió csak azon pénzintézetekre terjesztessék ki, a­melyek a Központtól hitelt, vagy más irányú támogatást kívánnak igénybe venni. Általában azt hiszik, hogy ilyen eset kü­lönösen az első időben gyéren fog előfordulni, m­e­g az intézetek tartanak helytelen megítéléstől. Már most ezzel szemben több kisebb és nagyobb, de csorbítatlan tekintélyű intézet vezetőjétől kaptunk kérdésünkre oly természetű választ, hogy ők intézeteiket feltétlenül revízió aki engedik még akkor is, ha hitelre, vagy támogatásra ■nem is reflektálnak a Központnál. Ezenfelül való­színűleg meg­ fogják tenni azt is, hogy nyilvánosságra hozandó mérlegeiken fel fogják tüntetni, hogy az intézet ügyvitele a Központ revíziója alatt áll. Ezzel az eljá­rssal tulajdonképpen rendkívül meg fog könnyebbedni a gyengébb intézetek helyzete, m­ert így minden küülön­ösebb aggályoslodás nélkül fog­nak majd a Központhoz fordulni. Döntő súl­lyal esik azonban majd a Kö­pont biztató kialakulásába és tevékenységének id­ős hatásába az a kö­rü­­mény, hogy nagyobb intézeteink, mint például a Hitelbank is, a melynek bő —60 vidéken működő fiókjára, vagy affiliált intézeté­n van befolyása, ezeket bizonyára kivétel nélkül nemcsak felvételi részjegyjegyzései a Központ kötelékébe, hanem annak revíziója alá bocsátja. Kétségtelen, hogy ilyen­­jós­dőt a többi nagy pénzintézet is követni fog már csak azért is, hogy a mindenképp óhajtott és kívá­natos­­pénzintézeti reform útja az autonóm moz­gási szabadság ke­­tein belül legyen megvalósít­ható. Ez egyaránt érdeke az egyes vidéki piac­ok­­nak és a kö­z­ségnek is, de külön­ö­en é­deke a magyar gazdasági élet további nagy fejlődésének. Mindezekkel kapcsolatban meg kell még állapíta­nunk, hogy azok a személyi kmbinácziók, melyek a Központ elnöki és vezérigazgatói állására nézve ezideig forgalomba kerültek, teljesen alaptalanok, me­r­t részben még semmiféle döntő tárgyalás nem indult meg. Debreczen és a Pénzintézeti Központ. I­ hu ezen város tanácsa tegnap tartott ülésén Márk Endre polgármester indítványára egy­hangúlag kimond­dotta, hogy a tör­vényhatósági közgyűlés elé javaslatot terjeszt, hogy párt­­külö­nbség nélkül üdvözöljék a kormányt korszak­­alkotó jelentőségű Pénzintézeti Központ törvény­hozási tárgyalása alkalmából. A polgármester megemlékezett a pénzügyminiszternek objektív beszédéről, a­mely az egész ország gazdasági köz­véleményében tetszésre talált. A központra szük­ség van, nemcsak a vidéki városok és vidéki pénz­intézetek érdekében, de az egész ország hitele, érdekében is, hogy a háború utáni nagy feladatokat megoldhassa. A tanács határozatának hatása alatt mintegy száz előkelő bizottsági tag párt­­különbség nélkül hasonló tartalmú önálló, indít­ványt terjesztett be a rendkívüli közgyűlésen való tárgyalásra.. Német előreg: Törökországnak, Kosiballánápolyba' jelentik. Egy most'­ elfogadott' törvényjavaslat felhatal­mazza a kormányt hogy 20 millió font erejéig német kincstári jegyekből álló kölcsönt vegyen fel. Ennek elle­nében is török államadósságok igazgatósága kényszer­­árfolyamos pénztárjegyeket fog kinőni. Ezek egy évvel a háború belejevé­re után váltandók be Konstantinápolyban. A pétervári tőzsdét egy napra megnyitják. Stockholm­ból jelentik : A pétervári értéktőzsdét egy napra meg­nyitják, hogy ■■■,■ részvények és járadékok árfolyamát, meg­lehessen állapítani. Üzlet nem lesz és valuta-árfolyam«»­­kát sem fognak jegyezni. Orosz papírpénzek elfogadása. Berlinből jelentik : A fizetési eszközök elégtelensége miatt a meghódított oroszországi tor­ijet­ten ezentúl kopottal»!», vagy kisebb hiányosságú rubel papírpénzt is elfogadnak. Az egészen rongyos papírpénzeket a forgalom­ból kizárták. Gyárosaink szerbiai követelésének behajtása. A ke­reskedelemügyi miniszter­­ arról értesítette a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét, hogy a magyar vál­lalatok szerbiai követeléseiket a harmadik hadsereg had­­tápparáttcsnoks­ágánnak jelentsék be. A szövetség elhatá­rozta, hogy a követelések bejelentésének egyszerűsítése és a magyar ipari vállalatok érdekeinek hathatósabb vé­delme ózdijából felhívja tagjait, hogy­ közhitelű okmá­nyokkal (pl. közjegyzőileg hitelesített könnyvkivonattal) igazolt követeléseiket a szövetséghez jelentsék be, a­mely azt­ továbbítani fogja és gondoskodni fog arról, hogy a vállalatok érdekeinek megóvása végett egy közös meg­hatalmazott utazzék Szerbiába. Amerikai talpfák Európában. Most már nem csak iparcikkeket szállít az új világ Európába, hanem fát is. Legutóbb a francia kormány öt millió darab erdei fenyő­ből való talpfát, vett news orleansi c­égektől, az olasz kor­mányt pedig egy milliót newyorki czégektől. A tojás olcsóbbodása és a kereskedők helyzete. Az a nagyarányú derout, mely e hét elején történt a tojáspiaczon, a­hol az áru értékesíthető egyáltalá­ban nem volt és így a tojás ára névlegesen ládán­ként­ 160 koronára csökkent, a legutóbbi napok alatt némileg normális mederbe ter­elődött s a tény­leges eladási árak 100 koronára emelkedtek. Rész­letesen alkalmunk volt megmagyarázni az ár­hanyatlás okait, nevezetesen a szokatlan enyhe időjárás, Galíczia felszabadulását, a bolgár áru be­hozatalának lehetősége, az orosz-lengyelországi készletek rendelkezésre állása s a német, valamint újabban az osztrák bevásárlás szervezettsége által előidézett helyzetet. Az árhanyatlásnak azonban még egy igen fontos oka van, az nevezetesen, hogy az idén olyan termelők is áruba bocsátották a tojást,­ a­kik alacsonyabb árak esetén attól tartóz­kodtak. J­óval a készletek ezen a réven is gyara­podván, ma a budapesti tojástőzsdén újból 20 ko­­pr­ával ISO koronára hanyatlott az ár. Ha ezt a két év előtti ár­akkal ö­sszehasonlítjuk, még mindig 60 koronával drágább az áru, mint akkor volt, a­miben a hábor­ús áremelkedés jut kifejezésre. A nagyarányú készletek forgalomba kerülése is segített azonban a pár hét előtti rendkívüli feszült­ségen és így ma ott tartunk, hogy a nagyforgalom­ban átlag 1-1 fillérbe kerü­l egy tojás és így a köz­ségi üzem 18, illetve 16 filléres árai nem mondhatók túl alacsonyaknak. E mellett a­ községi üzem két­ségtelenül élvezi a nagyösszegű bevásárlás és be­raktározás minden előnyeit, tehát határozott előny­­ben van kiskereskedőinkkel szemben, a­kik érte­sülésünk szerint az abnormális és hirtelen bekövet­kezett árhanyatlás folytán jelentékeny összegeket veszítettek, pedig nem »halmoztak fel« készleteket, csupán legközelebbi szükségletüket fedezték. Pél­dául ha a kiskereskedő karácsony előtt 20 láda tojást vett 310 koronájával, az 6200 koronájába került. Ma minden egyes ládán 130 korona a vesz-,­tesége, vagyis 20 ládánál 2600 korona, a­mely, jelentékeny summa kis forgótőkével rendelkező exisztencziáknál. Szakkörökben most azt hiszik, hogy az alacsony árak a vidéki felhozatalokat­ alighanem csökkenteni fogják, a­ németeket pedig újabb bevásárlásokra ösztönzik, míg egy hirtelen bekövetkezhető fagy a teremtésre hatna korláto­zókig és a falvakból való elszállítást megnehezí­tené, a­mi az árak szilárdulásét vonhatja maga után. A német tojásnagykereskedők tömörülése. Ber­linből jelentik : Mintegy kétszáz német tojásnagy­­kereskedő szövetséget alapított ma a háború tarta­mára. A szövetségnek az a czélja, hogy a német tojásnagykereskedelmet képessé tegye a tojás­­kereskedelem és a fogyasztóközönség igényeinek kielégítésére. A tarhonya áremelkedése. A január 10-én életbelépő kenyér­jegy rendelet miatt a tarhonya igen keresett czikk lett legutóbb. E héten már 220—-250 korona, is volt elérhető jó minőségű tarhonyáért, hatósági részről is sok vásárlás tör­tént. Német kaucsukgyárak hitelvédő szervezete. A német kaucsukipárnák húsz legjelentékenyebb c­ége hitelvédő­­szervezetet létesített. Az olasz külkereskedelem hanyatlása. Hivatalos adatok szerint Olaszország novemberi behozatala 313,64, kivitele pedig 147.34 millió líra volt. A behozatal a múlt évi novemberivel szemben 147 millióval emelkedett, a kivitel pedig 36 millióval csökkent. A hadsereg széna- és szalmaszükséglete.­ A földmivelésügyi kormány a hadvezetőség széna- és szalmaszükségletének biztosítása érdekében úgy állapodott meg a cs. és kir. hadügyminiszterrel, hogy az egyes hadbiztosságok a törvényhatóság első tisztviselőivel egyetértő­leg fogják a hadsereg részére önként felajánlott széna és szalma átvételi árát megállapítani s az ármegállapításnál az illetékes gazdasági egyesület és a gazdasági fel­ügyelő véleménye is meghallgatandó. A meg-­ állapítandó árak mindig csak préseletlen állapot­ban lévő szénára és szalmára vonatkozhatnak. Egyúttal felhívta a földmivelésügyi miniszter a hatóságok útján a gazdaközönséget, hogy a saját, szükségletét meghaladó széna- és szalmakészletét­ önként ajánlja, fel az illetékes hadbiztosságnak, minthogy e termények rekvirálása esetén csak­ alacsonyabb térítési árat fog értük kaphatni.­ Az önként felajánlandó széna- és szalma préselésére ■nézve a hadbiztosságok külön fognak a tulajdono­­­sokkal, vagy esetleg másokkal megegyezni. Az árak a lehetőség szerint úgy állapítandók meg, hogy azokban a szénának és szalmának a vasúti állomás­hoz préselt állapotban történő szállítása bent-; foglaltassák, ha pedig ez nem volna lehetséges,­ a préseletlen széna és szalma ára a vasúti állomás­­ távolságának figyelembevételével, vagy pedig a­ fuvardíj kilométerein kint egységesen állapítandó meg.­­ A gazdasági cselédek kenyéradagja. A liszt-­ és kenyéradagokra vonatkozó rendelettel kapcso­latban arra figyelmeztetik a Molnárok Lapjá­t,­ hogy vidéken a gazdasági cselédek nem akarják el­­­­fogadni sok helyütt a kormány által élősd liszt-,­­ illetőleg kenyéradagokat és a­mennyiben nem ígér­­­­nek nekik továbbra is napi másfél kiló kenyeret,­ nem akarják tovább vállalni az illető gazdaságok­ban a munkát. Az Aradvárm­egyei Gazdasági Egyesület Vásárhelyi József igazgató elnök elnöklete alatt tartott igazgató­­választ­mányi gyűlésén Iátolyi- Keller Iván ügyvezető tit­kár előterjesztései alapján foglalkozott a gazdák tavaszi vetőmag szükségletének kérdésével. Új vasútvonal és Zlid Kelet felé. Az aradi keres­kedelmi és iparkamara fontos ügyben intézett most felterjesztést a kereskedelmi miniszterhez. A ka-­­mara rámutatott a háború után eljövendő ama nagy forgalomra, a­mely a nyugati államok és a­­ keleti országok között fog kifejlődni, és a­melynek

Next