Az Ujság, 1916. január (14. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-05 / 5. szám

Szerda, 191­6. január 8. AZ UJ£á­* SZÍNHÁZ. ZENE. * Opera. A Troubadour ma esti előadásán Tuna gróf szerepében mutatkozott be Szántó Gáspár. Úgy énekén, mint színpadi játékán sok kifogásolni valót találtunk; a vendég éppen csak helyettesítette, de semmiképpen sem pótolta Rózsa Lajost. Szereplőtársai Sebeők Sári, Budanovich Mária, Fényei voltak. * Simon Judit a filmen. Felkértek a követ­kező sorok köz­é ére: Nagyságos szerkesztő ur ! B. lapja mai számában közre méltóztatotta adni Kiss József nyilatkozatát, mely a Simon Judit film rende­zőjét, engem, azzal vádol meg, hogy bár ő készítette a mozgókép z­izenáriumát, annak szerzőjéül én szerepelte­tem magamat a hirdetésekben és kritikákban. Bár e közle­ményektől teljesen távol állok, legyen szabad az audiatur et alteres pars elve alapján a következők közlőét kérem : — Kiss József leglelkesebb tisztelői közé tartozom. Tisztelem benne a nagy — szerintem a legnagyobb — magyar költőt és tisztelem a pátriárkákon­ öreg urat. De ez a hódoló tisztelet se fojthatja belém annak az igaz-­ ságnak a megállapítását, hogy Simon Judit, film ír zóná­immá az én legsaját­abb munkám, a­melyen Kiss József csak egynéhány változtatást, toldást eszközölt. Arány­számokban beszélve — legalább 80% az én munkám, 20 a Kiss Józsefé, de ebből is legalább a fele papiroson maradt, mert a vásznon kivihetetlen volt. Ha erre Kiss József nem akar, vagy nem tud visszaemlékezni, én min­den bírói fórumon, minden instituált bizonyító eszközzel (kézirattal, tanukkal, esküvel) tudom és akarom bizonyí­tani az én igazamat. Szerkesztő úrnak kiváló tisztelettel alázatos szolgája Mórei Adolf. Kies József e nyilatkozatra a követk­ezőket feleli : Az Újság szeretetreméltósága révén még azon fris­siben értesülve a fenti nyilatkozatról, elmondom itt a tényeket, azok talán nyomósabbak lesznek, mint a Móréi úr százalékszámításai. A Simon Judit filmre­ alkalmazásának gondolatával már két évvel ezelőtt foglalkoztam, mikor Mórei urat még nem volt szerencsém mint film­szakértőt ismerni. Akkor Haáz Istvánnal tárgyaltam is erről a dologról. Mikor most a vers filmje-alkal­mazását konkrét ajánlat­­kérte tőlem, elővettem kétéves tervemet, de egyúttal azt is gondoltam : mozinak még nem dolgoztam, jó lenne, ha valaki a filmtechnika mesterségbeli részében segítsé­gemre lenne. Így jutottam Mérei Adolf úrhoz, a­ki előtt intenczióimat, a fim-költemény kompozíczióját, de még az egyes jelenetek legapróbb részleteit, is töviről-hegyire kifejtettem. -Mérei" azzal távozott tőlem, hogy ezeknek a részletes és mindenre kiterjedő ins­­rukc­ióknak alapján ő nyers vázlatot fog készíteni, azt nekem bemutatja. Be is mutatta, de abban művészi intenczióim részben meg voltak hamisítva, részben el voltak ejtve, részben pedig olyan brutálisan kiélezve kerültek ki a kezei közül, hogy munkáját mint használhatatlant­ a sutba dobtam. Fájda­lom, még így is került bele a Mórei úr rendezése révén — mert rendezni ő rendelte a darabot — sok olyan brutali­tás, a­mi ellen megbízott képviselőm még a főpróbán is tiltakozott, például a vízbe dobott gyereknek tüntető végigúsztatása a színen, viszont kimaradt belőle sok olyan művészi részlet, a­mi a Mérei úr rendezői tudományának — a­hogy nyilatkozatában maga is bevallja — »kivihe­tetlen« volt. Ekkor újra hozzáláttam magam a szövegkönyvhöz,­­ a nyáron a Svábhegyen — Rózsa Miklós napokig élt ve­lem ott fenn s látta — a szövegköny­vet az első szótól az utolsó betűig újra megírtam. Ez a szövegkönyv volt a rendezői példány,­­vagy legalább is kellett volna, hogy le­gyen, ha Mérei úr a legszebb részleteket nem találta volna benne rendezőileg »kivihetetlen«-nek) s ha Mérei úr a ren­dezésben is nem ba­tatizálta volna a filmköltemény mű­vészi finomságait, akkor most talán nekem is örömem lenne a darabban­, így, a­hogy ő megrendezte, csak legyen rá büszke ő. Én már csak megmaradok a magam Simon Juditja mellett. Kiss József. * A Népopera ügye. A főváros tanácsa, ma tar­tott ülésében foglalkozott a Népopera régebben húzódó kérdésével és a városgazdasági ügyosztály javaslatára elhatározta, hogy olyirányú előterjesz­tést intéz a legközelebbi közgyűlés elé hogy a tör­vényhatóság a­­ Népopera részvénytársasággal kö­tött szerződést arra való tekintettel, hogy a Népopera r­­ t. fizetési és a színház üzemben tartására vonatk t­ozó kötelezettségének eleget tenni nem tud, a szer­ződésben biztosított jogánál fogva bontsa fel s uta­sítsa a tanácsot, hogy a színháznak a főváros birtokába és használatába való visszavétele iránt haladéktalanul intézkedjék. Javasolja a tanács a közgyűlésnek annak kimondását is, hogy mind­addig, a­míg a bérbevételre vonatkozóan megfelelő ajánlatot kap a főváros, a színházat a tanács házilagosan kezelje és a befolyó jövedelmet a jel­zálogos terhek és a főváros egyéb követeléseinek törlesztésére fordítsa. Tárgyalta a tanács egyúttal a Népopera r­­t. egyik hitelezői csoportjának ké­relmét is, a­melyben bejelenti, hogy az összes hitelezőknek körülbelül 1.100.000 koronát kitevő követelésének rendezésére a Népoperával meg­kötött egyezség értelmében 350.000 koronára van szükség és kérik, hogy a Népoperai szerződés fel­bontásából folyólag ezt az összeget a főváros kö­zönsége egy összegben térítse már a hitelezőknek. A tanács a kérelmet ebben a formájában elvetette ugyan, azonban arra való tekintettel, hogy a szer­ződés fenmaradása esetén a főváros­, nyereség a vállalatból úgy sem illethette volna, hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a nyereségnek a törlesz­tési részletek, a közterhek és a fentartási költsé­gek kiegyenlítése után fenmaradó részéből az engedélyezési időtartam alatt, vagyis negyvenhat év alatt a hitelezők egyezségszerű követelését ki­fizetni hajlandó. * Az Operaházban csütörtökön, e hó 6-án A bibliai ember czímű dalmű kerül színre. Vasárnap a Faust van műsoron Butrián Károly, Adler Adelina, Bársony, Serák, Nirschy közreműködésével. Kedden, e hó 11-én először kerül színre az Operaháziján Erkel Ferencz A névtelen hősök czímű dalműve. Csütörtökön, január 13-án a neve­zett mű második előadása lesz. * Candida: A Vígszínházban szombaton kerül bemutatóra a Candida, Shaw Bernát leghíresebb műve, a­mely a­ nálunk is népszerű ír költő nevét leginkább tette ismeretessé a kontinensen. Külö­nösen a Reinhardt-féle előadások révén hódított ez a nagy­érdekű színjáték, a­mely csodás színekkel ecsetel egy vidám és izgalmas részletekben bővel­kedő lelki konfliktust, a­ hitvesi kötelességérzet és a poézissel teli szerelem küzdelmét, a­melyben egy szép fiatal asszony és egy alig felserdült költő álla­nak egymással szemben, és köztük harczol a maga igazáért a férj, a­ki az egész világot boldogítja, de veszélyezteti a saját boldogságát. Varsányi Irén mint asszony, Fenyvessy Emil mint férj, és Kertész Dezső mint költő játszszák ezt a három hatalmas szerepet. A többi főszerepben Vendrey Ferencz, Gombaszögi Ella és Kemenes Lajos lépnek fel. Az újdonságot, a­melyet Hevesi Sándor fordított, Jób Dániai rendezi. — Holnap, szerdán, a Vígszínház­ban a Czikláment, Gábor Andor szenzácziós sikerű szín­játékát ismétlik. Az újdonság tegnapi, tizedik estéjére is minden jegy­ elkelt. * Zádor Dezső vendégfellépte Kassán. Zádor Dezső, a drezdai magyar kamaraénekes most Kassán katonáskodik. A jeles művész engedélyt kapott arra, hogy néhány estén az ottani színház­ban fellépjen. Zádor eddig kétszer énekelte a Faust Mefisztóját, s legközelebb a Hoffmann meséiben fogja énekelni a csodadoktort. * A Népoperában vasárnap este mutatja be a Vígszínház együttese a Diákéletet, Meyer-Förster énekes színművét, a Vígszínház játékrendjének egyik legkedveltebb darabját. Új betanulással ke­rül színre ez a pompás színjáték, a­mely német ha­zájában és nálunk is éveken át dicsekedhetett azzal az elsőséggel, hogy a legtöbbet játszott da­rabja a szezonnak. A Vígszínház rendes kórusát újonan szervezett férfikórussal erősítették meg, hogy a szép diákdalok minél jobban érvényesülje­nek. Vasárnap délután a nagy sikerrel felújított Tatárjárást adják, mely csütörtök este is szerepel a műsoron. Csütörtökön délután a Hinder­burg bácsit mutatják be a Népoperában. Ez az előadás, a­melyet rendkívül mérsékelt helyárakkal tarta­nak meg, három órakor kezdődik. Szombaton dél­után négy órakor is a Hindenburg bácsi kerül színre. * Az Országos m. kir. Színművészeti Aka­démia e hó 7-én, pénteken, saját színpadán (Uránia) Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett növendékei­vel gyakorlati előadást tart. Ez alkalommal színre kerül Alfonz úr három­felvonásos vígjáték. A főbb­­ szerepeket játszszák: Kálmán Erzsi, Lenczi Hedvig, Tapolczay Jolán, Bideskuti László, Pártos Gusztáv, Szabados Árpád. * Elengedett színházbér. Fodor Oszkár, s Székesfehérvárott működő színtársulat igazgatója, kérte a várost, hogy­ engedjék el neki a színház bérét, a napi 30 koronát. A színügyi bizottság tegnap foglalkozott a kérdéssel és úgy határozott, hogy a kérelmet pártolólag terjeszti a városi tanács elé, mert más városokban az ingyen színhá­zon kívül még ingyen fűtést és világítást is kapnak a színészek. * Gyermekszínház. A Csipkerózsika és a tündérek czímű varázsrege sikerére való tekintettel csütörtökön és vasárnapon is színre kerül ez a darab gyermekhangver­­senynyel egybekötve, olcsó helyárakkal. Jegyek a Gyer­­mekszínházban válthatók, VT., Révay­ utcza 18. szám alatt. * Vidéki színészet. Neményi Lipót színtársu­lata tegnap kezdette­­meg előadásait Nagykároly­ban. A társulat nőtagjai Kürthy Böske, Szabó Mis, N. Szelényi Ilonka, A. Szabó Ilona, Sándor Julia és Filó Jolán. — Rozsnyón a napokban kezdette meg előadásait egy konzorczium­os társulat. A kon­­zorczium tagjai : Gyulai Gizella, Nádasi Miczi, Ernyei, Csolnakossy, Farkas, Dinnyéssy Rózsi, Molnár János­ és Ernyeiné. * Dalpályázat. A Magyarországi Munkásműkedvelő Társaságok Szövetsége nagyobbszabású ünnepélyeken előadandó komoly dalokra, kabaréműsor-számokra és ■lifÁáiiítj í aán—tm­i • Jimianh líií uirti 11 FŐVÁROS. (Drágább a burgonya.) A burgonya ára a mai naptól kezdve egy fillérrel emelkedett a maximálási rendelet­­értelmében. (Nem árulnak többé tengeri halat.) A főváros hatósága már régebben sze­ződést kötött nagy­mennyiségű olcsó tengeri hal szállítására. Meg­kezdték az árusítást igen olcsó áron. Az úgyneve­zett Kabeljau-halnak kilóját 1 korona 60 fillérért árusították s még sem kellett a kö­önségnek. A halnak ugyanis túlságosan erős szaga volt. A hatóság ugyan adott ki a hal elkészítési mód­járól egy kis kötetet, melyet ingyen osztogattak, de a kö­önség meg sem vette, mert a halnak egy napi áztatás és bőrének lefejtése után is megvolt az erős szaga. Miután sehogy sem tudták ez olcsó tengeri halfajtát a kö­­ltséggel megkedveltetni, a hatóság ennek a halfajtának az árusítását a mai nappal egyszerűen beszüntette. Konstatálható tény, hogy a német nagyvárosokban is megkísé­­elték az olcsó tengeri hal fogyasztását a közön­séggel megkedvelteim, de ott sem volt a kísérlet­nek sikere. Valamennyi német városban beszün­tették a Kabeljau-hal árusítását. (Védekezés a himlő ellen.) Minthogy a valódi himlő úgy a szomszédos külföldön, valamint ha­zánkban is több helyen fellépett, minthogy továbbá néhány esetben Galicziából, részint a belföld egyes helyeiről már Budapestre is behurczolták, mint­hogy végül a himlő elleni oltások tudomás szerint hathatós közegészségügyi megelőző intézkedés, illetve védekezés a himlő ellen, szükségesnek látta a polgármester, hogy a közönség figyelmét a himlő­oltás igénybevételére felhívja és hogy a szegényebb lakosságnak ingyen oltásra alkalmat nyújtson. Tö­meges, vagy járványszerű himlő megbetegedések­ről Budapesten ez idő szerint annnál kevésbé lehet szó, mert a múlt év egész dec­emberi hónapjában összesen tizenöt valódi himlőeset fordult elő, de egyiknek sem volt eddig folytatása. Az újév első három napján pedig polgárságunk körében egyet­lenegy himlőeset sem fordult elő. Bár a szórványos behurczolást, mint eddig, úgy ezentúl sem igen lehet megakadályozni és éppen e miatt kell beol­tással védekezni ellene, mégis gyors, kiterjedt és eddig teljesen bevált védekezési eljárásunk mel­lett méltán remélhető, hogy a himlő, miként eddig, úgy ezután sem fog a fővárosban elharapó­­zni. (Dohányzási tilalom a közúti kocsikon.) A bel­ügyminiszter leiratot intézett a fővároshoz, a­mely­ben felhívta arra, tegye újabb megfontolás tár­gyává, miképp lehetne a közúti villamos vasúti kocsikon a dohányzást részben megengedni és a dohányzó utasok érdekeit a nem dohányzókéval összeegyeztetni, anélkül hogy emiatt a forgalom­ban zavar állana elő. A leiratban utal a miniszter arra is, hogy a dohány­zási tilalom felfüggesztését csakis a rendkívüli viszonyok elmúltáva kellene kimondani, a­mikor ismét érvénybe lép a hatóságoknak az a rendelkezése, a­mely a villamos kocsikban a férőhelyek számát megállapítja, illetve a kocsi belsejében való állást megtiltja. A tanács ma tartott ülésében foglalkozott a belügyminiszternek ezzel a leiratá­val és megállapította, hogy a mai rendkívüli viszonyok közepette, a­mikor a közlekedés amúgy is szűkebb korlá­tok között mozog, a dohányzási tilalomnak még részleges felfüggesztése is tetézné a bajokat, ennélfogva felterjesz­tésben értesíti a tanács a belügyminisztert, hogy a dohány­zási tilalom kérdését a normális idők bekövetkeztével újból megfontolás tárgyává fogja tenni és majd annak idején fog a közgyűlés elé előterjesztéssel lépni ebben a kérdésben, szatirikus jelenetekre pályázatot hirdet. Külön kiélezett tendenczia nélkül a szoczialista ízlést fejlesztő munkák jöhetnek csak számításba. Megzenésítésről a Szövetség gondoskodik. A három nagyobb pályadíjat nyerv művön kívül a szerző beleegyezésével a többi irodalmi értékű darab is előadásra kerül. A pályázatok jeligés levéllel el­látva, legkésőbb 1916 január 31-ig a szövetség titkári hivatalába (VII., Nagydiófa­ utcza 3.) küldendők be. A pályázat eredményét a szövetség ugyancsak újság útján közli. TJMFORfB TÉLI GYÓGYHELY. TÉLI SPORT 2 REMEK Téli KLÍMA. .j lá­kkBQBPflLYfl.KORCSOK­APálY* Téli idény: DECEMBER-­MflftCZÍUS . Prospektust küld G­rafiNP hotel

Next