Az Ujság, 1916. október (14. évfolyam, 273-303. szám)
1916-10-19 / 291. szám
12__________________________ (A pénzügyi bizottság) pénteken délelőtt ülést tart. Ezen az ülésen többek között tárgyalni fogják azt a belügyminiszteri leirtot, amely a fővárosi alkalmazottak családi pólékja ügyében érkezett, továbbá a fővárosi alkalmazottak újabb háborús segélyére vonatkozó előterjesztést. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A fSfentitia&f sssláílf drámája. — Farkas Ferenczet a hadbíróság felmentette. — (Saját tudósi tőnktől.) Rákosszentmihályon ez év május havában két revolverlövés dördült el, a mely akkoriban igen nagy feltűnést keltett a fővárosban, mert az ügyben érdekeltek a budapesti művészvilág ismertebb nevű szereplői. A budapesti cs. és kir. hadbíróság ma egész nap foglalkozott ezzel a bűnügygyel. A vádlott Farkas (Fort) Ferencz dr. volt színházigazgató, a Royal Orfeum művészeti vezetője, tartalékos főhadnagy, aki hosszabb ideig a harcztéren volt és májusban szabadságra jött haza. A felesége Szalontai Ferike, ez ismert kabaréénekesnő. Az ügy harmadik szereplője Győri Bertalan, a Korpaközpont tisztviselője, aki dalokat komponál és e réven ismerkedett meg Szalontai Ferikével. Farkas megtudta azt, hogy Győri nagyon sokat foglalkozik a feleségével. Ezért figyelmeztette a feleségét arra, hogy ennek véget kell vetnie. Amikor Farkas májusban szabadságra hazajött, Győri betoppant az ő rákosszentmihályi lakásába, majd onnan átszaladt a szemben lakó Forinéhoz, Farkas anyjához, mert Farkas feleségével akart beszélni. Farkas utána rohant és néhány indulatos szó elhangzása után revolverrel lőtt Győrire, aki sebesülten odébb vánszorgott. Ekkor még egy lövést irányzott feléje és a revolverrel a fejét is össze-vissza ütötte. A súlyosan sebesült Győrit nyomban a kórházba vitték és még mai napig sem gyógyult ki sebeiből. Farkast a katonaságnál letartóztatták és csak hat hét múlva helyezték szabadlábra. Az eljárást ellene gyilkosság bűntettének kísérlete miatt indították meg. Az ítéletet a hadbiróság az esti órákban hirdette ki. Az ítélet : felmentés. A tárgyalásról a következő részleteket közöljük : A tárgyalást, amelyen Oletics Márkus ezredes elnökölt, Münczer Izidor dr. főhadnagy-hadbíró vezette. A vádat Bauer István századoshadbiró, a védelmet Baumfeld Lajos dr. ügyvéd, tartalékos főhadnagy képviselte. A még mindig gyengélkedő és Miskolcon tartózkodó Győri Bertalan jogi képviseletét Csukásai Jenő dr. vállalta, aki a tárgyalás elhalasztását indítványozta. A bíróság azonban a tárgyalás meglátását rendelte el. Nem jelent meg a tárgyaláson Farkas dr. főhadnagy felesége sem. A tárgyalást vezető hadbíró először a vádlottat hallgatta ki, aki a következőket adta elő: — Büntetlennek érzem magamat. Amikor feleségemmel, a kiválófélben volt, megismerkedem, színész voltam a Magyar Színháznál, ahol ő is működött. Aztán Szabadkára kerültem mint színigazgató. Később a Royal Cli'feumhoz szerződtettek főrendezőnek és művészeti vezetőnek. Ekkor már boldog házasságban éltem a feleségemmel. A háború kiérése után én is a karettóne mentem. Májusban szabadságra jöttem haza. A vádlotton itt oly nagy erőt vett a megindulság, hogy rosszul kezdte magát, érezni. Az elnök 15 perc re felfüggesztette az ülést. Kuróbb a vádlott magához tért és folytatta vallomását: — Győri a Dohány utczában lakott, bennünket ellátott élelmiszerekkel. Mikor egyszer Győrinél jártam, meglepetve észleltem, hogy szobájának a falán a feleségem arczképét láttam. Ez gyanút ébresztett bennem.. Otthon pedig a kis leánykám folyton azzal fogadott, hogy : »Itt volt ez Győri bácsi.« A házmestertől is, ahol Győri lakott, megtudtam, hogy Győrihez egy főhadnagy felesége szokott járni. Nekem nemeztéren kellett fonnom és itthon ilyen kellemetlenségek voltak.(A vádlott könyezik.) Közöltem is a gyanúmat a feleségemmel, aki belenyugodott abba, hogy Győrit eltávolítjuk a házunkból. Én meg voltam győződve a felől, hogy ő sem tehetett a dologról, hogy ő is áldozat, miként én. Aztán egyebet nem is tehettem, mint azt, hogy közöltem vele lelki állapotomat, hiszen ő gyermekeim anyja. A feleségem ki is jelentette, hogy szeretne alighalni. I .. . teljesen kétségbe voltam esve, nem tudtam, hogy mitévő legyek. — Szabadságra hazaérkezve, május 25-én rákosszentmihályi lakásunkba egyszerre csak betoppant Győri. Nagyon, meg voltunk lepve, de én egyszersmind fel is voltam háborodva, mert mára udvaron kérdezte hangosan : Itthon van-e a Ferike? Én azt feleltem neki, hogy a feleségem nincs itthon, mire Győri azt mondta, hogy pedig neki okvetlenül kell a feleségemmel beszélnie. Ekkor Győri átsietett a velünk szemben lakó anyámhoz. Utána siettem, azért, hogy kiutasítnam. Ott is azt kérdezte,: Mi van a Ferikével? Én azt, feleltem neki hogy beteg. De már ekkor nem tudtam többé magamon uralkodni. Revolverrel reá lőttem, Győri elrohant, én utána lőttem, Győri ekkor birkózott velem. És ütni kezdtem és szidtam azért, mert családi bodsogság orcát tökretette. A tárgyalást vezető habbitó ama kérdésére, vájjon ölési szándéka volt-e, a vádlott azt feleli : Nem. A bíróság asztalán ott feküdtek azok a levelek, amelyeket Győri a vádlott feleségéhez irt. A vádlott aztán elviondotta még azt is, hogy Győri a művészet előtérbe tolásával igyekezett a felesége kegyét megnyerni. Dalol,az komponált számára és azokat vele énekeltette. A végzetes napon ő csupán kiutasítani akarta Győrit a házából, de amikor ez folyton »Ferilé«-nek nevezte a feleségét, akkor többé ő már nem volt indulatának ura. A bíróság kihallgatta Fort Férer ezrét, a vádlott anyját, mint tanul, a fi elmeidelta, hogy a fia nagyon ingerülten szidta Győrit, mint becsülete megrablóját. Dr.brovecski Berta szótaleány azt tudja, hogy ő a lövés zajára elfutott.•Herczig József dr. orvos vallja, hogy a megsebesült. Győrinek ő nyújtotta az első segélyt. Győri lába el volt törve, ezt ő rögtön megállapította. Szabó Jánosié vallja, hogy Győri gyakran hazakisérte Farkasnál és gyakran meg is látogatta őt. A délután folyamán Rudoff alezredes-hadbíró és Sztaniy századba, a helyőrségi fogház ügyeletes tisztjének vallomása következett, akit azt mondották, hogy Farkas Ferencz dr. még a helyőrségi fogházban is annyira feldúlt állapotban volt, hogy szinte beszámíthatatlannak látszott. Ezután a fegyverszakértők kihallgatása következett, akik megállapították, hogy a fegyver 1. vádlott szolgálati fegyvere és halált is okozhat. Az orvosszakértők jelentésükben elmondták, hogy Győri Bertalan sérülése súlyos, s előtte áthajólás örökké nyomát fogja hordani, amennyiben egyik lába rövidebb lesz. Az ügyész a vádlott súlyos megbüntetését kívánta, mert embert akart ölni. A védő szerint borzalmas, hogy amíg a katona a fronton harcol, addig itthon családi tűzhelyét feldúlják. A bíróság rövid tanácskozás után felmentette Farkas Ferencz dr.-t a vád alól. Indokolásában kimondotta a hadbíróság, hogy a vádlott az öntudatlanságig fokozódó magas izgalomban és a lelki kényszer hatása alatt cselekedett. ______ AZ UTJgjg________ Csütörtök, 1016. okttóber 19, Hyilf-tér. GOTatbMl foglaltakért S'.ern »illat felelosséget *• sasikeszt5»ig, Használt JaI || ||]||^|||[ vessek napi úron. Szabó Lajos, Budapest, V?., Andrássy-ut 6. Telefon GB-S4. égvényes J y ovi . f Külön női lomé is vívóosztály Svéd tornaszer®!«. SSf Wfe $F%‘ flPKk Torna» é& at f éa«3st aty* rvBvR iCoronzlaerczeau. & ID1GAZDASI6. Megszűnik a szerb moratórium. Belgrád-ból táviratozzák : A belgrádi katonai parti.Clnoks-ág jogi osztályában a magyar, német és osztrák hitelezői érdekképviseletek megbízottainak bevonásával a napokban szaktanécskozás volt, amelynek tárgyát a szerb moratórium kérdése képezte. Ezen az értekezleten — Az Újság értesülése szerint — megállapodtak abban, hogy mivel ma már semmi sem indokolja a moratórium további fentartását, az fokozatosan megszüntethető. A kötelező fizetések megkezdése, illetve a moratórium lefaragása alkalmasint december elsején kezdődik és a napokban megjelenő kormányzósági rendelet ezzel a nappal jelöli meg a moratórium megszűnését. Diezenber elseje után a háború előtt keletkezett tartozások részletekben lesznek fizetendők, a részletfizetések határideje azonban aránylag elég rövid lesz. A hitelezői érdekeltség arra kérte a katonai hatóságot, rendelje el a kibe, csaltandó rendeletben azt is, hogy egész tartozására perelhető az az adós, aki a rendelettel előírt részleteket nem tartotta be. Szó volt arról is, hogy az adósok milyen kamatot fizessenek a tartozásaik után, e tekintetben azonban nem volt szükség megállapodásra, mert a szerbiai törvények tudvalévően a 6% kamatot írják elő mindennen a tartozásra és így ez a kamatláb lesz a mérvadó a háború előtt keletkezett tartozások után is. A rendelet természetesen módot talál majd arra, hogy méltányos esetekben fizetési halasztásokat adjanak az egyébként megbízható adós részére. A moratórium megszűrésével egyidőben életbe léptetik Szerbiában a csődön kívüli kényszeregyezséget is, a rendelet főbb vonásait illetőleg, megtörtént már a megállapodás az érdekeltek között. Egy biztosítási alapítási terv kudarca. Ma közöltük bírósági ítélet alapján a Magyar Tiszt-,viselők Takarékpénztára rt. igazgatóságának egy nyilatkozatát. Fatális véletlen ,folyt én nem veknek abban a helyzetben, hogy a bíróságnál főszoryítékainkat előterjeszthettük volna s így a sajtótörvény értelmében csupán azt a megjegyzést tehettük az említett nyilatkozathoz, hogy közleményünk lényegét fentartjuk. A takarékpénztár nyilatkozatában azt mondta, hogy nem igaz az az állításunk, mintha a július hó 13-án tartott rendkívüli közgyűlésen a biztosítási alapítás ellen egyetlen felszólalás vagy ellenzéki szavazat történt volna, vagyis az alapítás a nyilatkozat szerint egyhangú határozattal mondatott ki. Ezzel szemben a közgyűlés lefolyásáról felvett jegyzőkönyv következő határozatát másoljuk le : ». . . elnök Frivaldszki Sándor indítványa tekintetében (mely a közgyűlés összes tárgyainak, tehát a biztosító alapításának elhalasztására vonatkozott) felteszi a kérdést, mire a közgyűlés az indítványt Frivaldszki Sándor részvényesnek az elfogadásra irányuló 19 szavazatával szemben fenmaradó 2414 szavazattal mellőzi. A takarékpénztár szerint nem igaz az, hogy a biztosító társaság alapításának elhalasztása történt és így Keleti Lajos igazgató nem volt kénytelen meghátrálni, mert egyetlen illetékes tényező sem gondolt arra, hogy a biztosító a háború nagy kockázata mellett megkezdje működését. Ezzel szemben közöljük Keleti Lajos igazgatónak s, takarékpénztár január 24-iki igazgatósági ülésén elmondott beszédéből a következő részt : »Minthogy azonban az eszme megérett s az előkészületekkel rendben vagyunk, «engedélyt kérek a t. igazgatóságtól, hogy ezt a négy és szép vállalkozásunkat most már részvényeseinknek is tudomására hozhassuk. Tekintettel azonban arra, hogy a biztosító intézet alakulásának törvényes útja és beczikkelyezése 3—3 hónapot vesz igénybe,egyelőre mellőznünk kell azoknak az eszközöknek és módozatoknak a publikálását, melyek segélyével... stb.« A beszédből csak az olvasható ki, hogy januártól számított két-három hónapon belül igenis szándékában volt a takarékpénztárnak az új alapítást bejegyeztetni, ami egyértelmű a működés megkezdésével. Az Újság azonban február 18-iki számá-ban a legélesebben elítélte ezt az alapítási tervet.