Az Ujság, 1916. október (14. évfolyam, 273-303. szám)
1916-10-09 / 281. szám
. — Sturgkh gróf a királynál. Bécsből táviratoztak, hogy a király ma délben Schönbrunnban hosszabb kihallgatáson fogadta Sturgkh Károly gróf miniszterelnököt. — A zirczi apát kitüntetése. A király Békefi Kenuig dr. zirczi apátnak, a tudomány és a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a II. osztályú vaskorona-rendet adományozta. — Salm-Salm herczegné a tüdővész elleni mozgalomért. Bécsből táviratoztak : Krisztina kir. herczegnő, Salm-Salm örökös herczegnője jelentékeny összeget adományozott a tubelludózis elleni mozgalom ózdijaira, még pedig egyenlő arányban az osztrák és a magyar mozgalom javára. — A Béke-kar felavatása. Ma avatták fel fényes ünnepséggel a középponti papnevelő intézet józsefvárosi kórházainak a Lósy Imre-utczában lévő oktogonján a főváros első nyilvános hadiemlékét, a Mária szobrával ékesített Béke-kutat. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött. Az Oktogon két főpontján egy-egy bíborvörös rátér emelkedett a herczegprímás, a kormány tagjai, valamint a katonai, világi és egyházi méltóságok részére. A sátrak közül a meghívott közönség foglalt helyet. Az Oktogon környéke zászlókkal és virágokkal volt feldíszítve. A középen emelkedő Béke-katetil mus dísze a nagy épülettömbnek. Főalakja a csensztohovai Szűz Máriának magas oszlopon nyugvó, szürke márványból faragott mellszobra, jobb- és baloldalt egy-egy pálosrendű szerzetes szobra áll, alant pedig a kút medenczéje van. Pontosan 11 órakor megérkezett Deerhoek János bíborosherczegprímás, majd a kormány képviseletében Jankovich Béla kultuszminiszter és Hazai Samu báró honvédelmi miniszter. A herczegprivoást a papsággal Hoek János józsefvárosi plébános fogadta s amint a főpásztor a miniszterekkel helyet foglalt a sátorban, Fricsay Pochard karmester intésére a honvtekerekar eljátszotta a Szózatot. Közben Kobitsek Berencz, a papnevelő-intézet helyettes rektora a szobor elején felállított oltárhoz vonult és megkezdődött a mise. Mise után a herczegprimás lépett az oltár elé s rövid fohász után körüljárt, megáldotta az emléket. Ezután Ilott Nándor dr. prelátus-kanonok, a papnevelő-intézet rektora mondott beszédet és felkérte a polgármestert, vegye át az emléket a város őrizetébe. Bérczy István dr. polgármester meghatódottan köszönte meg a főváros közönsége nevében az első gyönyörű művészi hadi emléket. A szoborfelavató-ünnep a Himnusszal véget ért. — Egy spanyol miniszter halála. San Sevaslianból táviratozzék. Baroso igazságügyi miniszter meghajt. — Női hitszónok. Tegnap a zsidók nagy ünnepén az István-út 61. szám alatt levő ismaházban Krauszné Müller Janka szívből fakadó bensőséges imát mondott hadseregünk és dicső szövetségeseink győzelméért, királyért, hazáért. Krauszné a háború óta immár a harmadik engesztelő ünnepen imádkozik a győzelemért ebben a kis templomban.— Marschalkó Jánosné halála, özvegy Marschalkó Jánosné született Giergl Hedvig, Marschalkó János dr. Ítélőtáblás bíró édesanyja, 86 éves korában Budapesten elhunyt. Az érdemes matróna egy magasztos és példás élet befejeztével hagyta el családi körét, amelynek dísze, büszkesége volt. A nemes úriasszony özvegye volt az 1877-ben elhunyt hírneves szobrászművésznek, Marschalkó Jánosnak, aki a Lénczhíd négy gyönyörű oroszlánjának kifaragásával, a fóthi templom szentségtartójának alkotásával, a kassai dóm tizennyolc pompás szoborművével, a Rudasfürdőben, az Akadémiában és a Vigadó termeiben elhelyezett alkotásaival nevének örök életet biztosított hazánkban. A közbecsülésben állott agg úrnőt holnap, hétfőn délután 4 órakor temetik a farkasréti temető halottas házából. .— Házasság. Márkus Andor dr. október 22-én házasságot köt Vészi Lenkével, Vészi József ny. miniszteri tanácsosnak, a Pester Lloyd főszerkesztőjének leányával. — Vasúti szerencsétlenség Berlinnél. Berlinből táviratoztak . A 138,7 kilométer jelzőnél a Berlin— Schneidemühl vonalon ma hajnali 4 órakor a 24. számú D) vonat nekiment az itt álló másik D) vonatnak. Tizenegy utas életét vesztette, tizenöt megsebesült, közülök négy súlyosan. Egy posta- és több személyszállító kocsi összezúzódott. A fővonat utasai közül senki sem sebesült meg. — Halálozások. Bikafalvi és Közedi Márké Györgyné született tresztyánszló Nádacsy Szeréna élete 47-ik évében folyó hó 2-án Budapesten meghalt. Kanitz Mórnak, a Leipziger-féle szeszgyár cégvezetőjének neje szül. Deutsch Katalin ma életének 59-ik, házasságának 38-ik évében elhunyt. Az elhunytban, aki kiváló lelki és szellemi tulajdonságai révén köztiszteletnek és közszeretetnek örvendett, Kanitz Vilmos, a Belhajózási rt. igazgatója, Kanitz Emil dr. ügyvéd, ki most az olasz harc?,téren teljesít szolgálatot és Keszthelyi Ernőnek, a Hazai Bank r.-t. igazgatójának neje szül. Kanitz Irma anyjukat gyászolják. A temetés október 5-én délután 124 órakor fog a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából végbemennii. 1 — Nagy tűz a Király-malomban. Ma reggel egynegyed hat órakor a Soroksári út 44. szám alatt lévő Király-malomban veszedelmes tűz keletkezett . A tüzet Szécsényi Mihály rendőr vette észre, de már előbb is gyanús füstszagot érzett az éjjeli őr, aki több munkással végigjárta az épület összes helyiségeit, hogy a tűz helyét megtalálja. Elsőnek a rendőr lármázta fel a tűzoltókat amikor látta, hogy az árparaktár egyik ablakán sűrű füst tódul ki, majd lángok csapnak fel. A tűzoltóság a malomtűz avizálásával nagy készenléttel vonult ki. Sorra, érkeztek meg a IV., VIII. és IX. kerületi tüzérségek, a központi tüzérség és Janicsek Andor főparancsnok útmutatása, alapján megkezdték működésüket. Ekkor már a két főépület közé beckeltt hatalmas raktár teteje lángban állott. A veszedelem igen nagy volt, mert a kedvezőtlen irányú szél a szikrákat és a lángokat is a főépület felé sodorta. Növelte a veszedelmet az is, hogy a malom vízberendezése éppen a tűz idején felmondta a szolgálatot. Szerencsére azonban a tűzoltók tíz motoros fecskendővel vonultak ki és olyan víztengert árasztottak a malomra, hogy a tűz tovaterjedését sikerült megakadályoznik, daczára annak, hogy már a raktárt a főépülettel összekötő Ind is lángokba borult. Két és félórai megfeszített munka után a tűzoltók a tüzet teljesen eloltották. A raktárépületnek is sikerrült a felét megmenteni. A tetőzet teljesen leégett és a III. emelet menyezete is beomlott. A leégett raktárrészben Weiss Manfrédnak volt nagy áruraktára. A konzervkészítéshez szükséges köleskása, árpakása és rizs volt itt, mintegy tizennégy-tizenöt vagyonnal. A raktár 436.000 koronára volt biztosítva. A földszinten lévő áru azonban sértetlen maradt, úgy hogy az egész kár épületben és anyagban a malom bejelentése szerint öt-hatszázezer korona lehet. A tűzoltók félkilenc órakor vonultak be laktanyáikba. Oltás közben Czuppor Sándor ötven éves malommunkásnak egy lezuhanó ablak cserepei fejét megsebezték. A mentők kötözték be sérüléseit. A tűzhöz nagy rendőrcsapatot vezényeltek ki Mathisz János rendőrfelügyelő vezetésével, mert a kora reggeli órák daczára nagy tömeg verődött össze a tűz körül. A malomban az éjszaka nem dolgoztak és az őrök állítása szerint a raktárban sem járt senki. A tűz keletkezésének okát tehát egyelőre nem tudják. A tűzoltóság gyors sikerében nagy szerepet játszottak az új autófecskendők, amelyek ezúttal is igen előnyösen váltak be. — Kokszszállítés: A közönség az utóbbi időben oly nagy mértékben rendelt kokszot a gázgyárnál, hogy az a mai fuvarozási eszközökkel képtelen a megrendeléseknek eleget tenni. Erre való tekintettel a gázgyár kénytelen a troliszmegrendelések felvételét október 23-ig bezárólag felfüggeszteni. — Elfogott utazó zsebtolvajok. A detektívek elfogták Bárd Pál, Stern István és Tisch lápot rovott múltú zsebtolvajokat, akik a Hársfa utczában lévő Szultán-kávéházban mulatoztak. Kihallgatásuk során kiderült, hogy október 2-án meglopták Miskolczon a vonaton Mank Samu kereskedőt, a lejtől 27130 koronát vettek el. Ebből a pénzből Weisz Jenőné született Köves Mari nevű nőnek ezer koronát adtak át. Ezt a pénzt meg is találták. A többi pénzt a zsebtolvajok elmulatták. A rendőrség most bünlajstromuk teljes összeállításán dolgozik. — Nemzeti fioyal Orfeum, Erzsébet-korut 31. Kezdete 8 órakor. — Életuntak. A Zsigmond-utcza 30. szám alatt Jükét ál Berenez huszonhét éves napszámos szublimáltal megmérgezte magát. Az Új Szent János-kórházba vitték. — Friedmann Márkus ötvenhat éves tisztviselő a Berencz József-rakpart 18. számú ház előtt a Dunába ugrott, de kimentették. A Dorog-kórházba szállították. — Tokás László lusszockilencz éves magánhivatalnok az Erzsébet-körut 51. szám alatti fürdőben karján az ereket felvágta és egy tőrrel a szive tájékán megszúrta magát. Súlyos áillapotban a Hókus-kórházba vitték. A Délivasút teherpályaudvarán Brosek Antal harminczkét éves kocsikapcsoló két kocsi ütközője közé került. Életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az új Szent János-kórházba vitték. A Margit-körút 41. számú ház egyik harmadikemeleti lakásának hálószobájában holtan találták özvegy Leiter Dávidné született Hirsch Jozefin negyvennégy éves magánzónőt. A szobából a fürdőszobába vezető ajtó nyitva volt és a fürdőkádhoz vezető gázcsap is ki volt nyitva. Lehnerné két levelet hagyott hátra, az egyiket fivére, Lelmer A. budapesti kereskedő részére, amelyben öngyilkosságát jelenti be, egyet pedig Gyöngyössy József dr. ügyvéd részére, a mely levél végrendeletét tartalmazza. Tettének okát nem tudják. AZ ITJSAG Hétfő, 1916. október 9. I « Bin Fiigyes I ’ uj 37. sorsjátékhoz. Leve- Bari’ RT I ,e*öl a Pategende. Budapest, Egész _ 12 K | Negyed ... 3 K K ... . , Fél « K | Nyolcad 1.50 Kossuth Lajos-u.4 SZÍNHÁZ, zene. Ártatlan varsok. Szenzácziós dráma. Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház művészének első nagy filmkreácziója. A mi mindenntől erősebb! Dráma 4 felvonásban. A főszerepében Erna Moréna. A Mozgókép-Otthon bemutatója. -Nagy napja, örömünnepe van ma a magyar mozgóképművészetnek. Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház illusztris művésze avatja azzá. Furcsa és felesleges vállalkozás volna Beregit akár a film szempontjából is felfedezni. Beregi, akit ma a világ legjobb Shakespeare-színészei között is a legelsők sorában kell említeni, épp oly mesteri és klasszikus a filmen, mint a színpadon. Hogy egyébként milyen komolyan fogja fel a filmszínjátszást is, arra elég egy minap megjelent pompás csikkéből idézni, amelyben Olaf Förssel és Paul Wegenerrel foglalkozik. Azt írja ebben a többi között: »Tudva azt, hogy e kiváló művészek nem véletlenül, de tudatosan alkotják meg szerepeiket, világosan láthatják szándékaikat és kimondhatjuk, hogy e korifeusoknak, mint ma már általában minden kulturált filmjátszónak képzőművészi törekvései, azaz stilizált színjátszási ambícziói vannak«. Ezekben a sorokban akaratlanul is benne van Beregi önkritikája, mert a stilizált színjátszás, még ha modern is, mindenesetre klasszikus, ami végső szintézisében azt jelenti : aki mint Shakespeareszínész olyan korifeus, mint Beregi, az csak nagyvonalú és klasszikus lehet a vásznon is. És ezt beigazolja az Ártatlan vagyok drámai jeleneteiben is, amelyekben a maga nagyszerűségében bontakozik ki tehetsége. A dráma maga is csupa érdekesség és jól fokozott izgalom. Rendkívül sikerült filmkompozíciója a Simon Juditot megalkotó Mórei Adolfnak s nem kevésbé nagystílű munkája a Corvin-filmgyár művészigazgatójának, Janovics Jenő dr.-nak, aki a maga nagy tapasztaltságát és művészi tudását vitte a rendezés munkájába. A Mozgókép-Otthon igazgatósága tudva azt, hogy ilyen ünnepi film mellé csak hasonló művészi értékű filmet állíthat, a legújabb, ezidén az első Erna Moréna-filmet, Ami mindennél erősebb czímű drámát illesztette a műsorba. Erna Moréna, mint filmművésznél, ha egészen más játékstílusa van is, de hasonlóan a nagykaliberű művésznők közé tartozik, aki minden idegével átérzi szerepét, aki a maga lelkiállapotát a művészet hipnózisától át tudja sugallani nézőibe. Ezúttal a dráma szenvedő hősnőjének, Tobaldi Júliának szerepében hatja meg a nézőt. Tobaldi Júlia története romantikus. A titkos szerelem, a kitaszítottság motívumaiból fonódik össze a végső tragikus robbanásig. Erna Morena a nagy jelenetekben lélekzetfojtóan erős játékot produkál. A két hatalmas dráma között egy amerikai burleszkfilm fogja megkacagtatni a nézőket, ha ugyan ez nem színtelen kifejezés ahhoz a hatáshoz képest, amit A házasságszédelgő két felvonása fog kelteni. Olyan kacagtató, rekeszizmot megrengető jelenetek vannak benne, amelyek mellett az egykor oly kedvelt hasonló franczia filmek erészen elhomályosulnak. A Mozgókép Otthon e heti műsora, nem is számítva a Beregi keltette ünnepélyes hangulatot, annyi értéket nyújt, hogy a múlt heti közönség erről sem maradhat el, épp oly kevéssé, mint ahogy a Homunkulust sem mellőzhette. * Opera. A Bajazzók mai előadásán ismét Zeneakadémiánk kitűnő tanára, Ahthes György, vendégszerepeit. Danio szerepét énekelte s művészete még azokon a helyeken is nagyszerűen hatott, ahol egyébként fényes, meleg, ragyogó hangokhoz voltunk szokva. Játékban, ábrázolásban tökéletesnek mondható alakításáért melegen ünnepelték, Hajdunéval, Dalnokyval, Toronyival és Szemerével együtt. A dalmű után Delibes örökéletű balettje, a Sylvia került színre. Diana nymfájának a szerepét ezúttal Pallai Anna tánczolta s ha elődjét nem is tudta teljesen utolérni, kifejező mimikájával és tánczbeli készségével méltán rászorult a nagyszámú közönség elismerő tapsaira.