Az Ujság, 1917. október (15. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-02 / 244. szám

su­hisai. Zehe Az utolsó fcajnal. (Szóstellnel történ­t négy felvonásban. Bemutatta m­a este a Royal-Apóllo.) A kuruzsló zajos sikere után ma este való­­ságos­ műremekkel lepte meg a közönséget a Phönix filmgyár. Az utolsó hajnal­a szim­e a, legelső magyar filmgyár szenzácziós újdonsá­gának, a­mely zsúfolt széksorok tapsviharában indult el diadalútjára ma este a Royal-Apolló­­ban. A mai bemutató előadás örvendetes ta­pasztalatai nyomán valóban gyermekjáték meg­­jósolni, hogy a Phönix filmgyár büszkeségének, a világpiaczra szánt nagyszerű magyar film­nek maholnap Bécsben, Berlinben és a többi európai metropolisokban tapsolnak oly lázas melegséggel, a­melyet egy kivételes filmalkotás csak megérdemel. Deutsch-Ver­nan Alfréd és­ Vajda László, a Magyar Színház népszerű rendezője magas­­­színvonalú irodalmi munkát végeztek a film megírásával, melynek pompás meséje az utolsó pillanatig lázas izgalmasságban tartja a kö­zönséget. Egy elegáns vivér áll előttünk. Apja a maga költséges mulatságaira tékozolta el va­gyonát s fillér nélkül hagyta n­agy igényekre szoktatott fiát. Mihez kezdjen ig­y a szegény ördög . Arra a konklúzióra jut, hogy pénz nél­kül nem érdemes élni és öngyilkos akar lenni. Egy dúsgazdagnak hitt nagyur és lump társa­sága megakadályozzák ebben s az életunt ifjú tovább dáridózik. De ez sem tart sokáig. Kisül ugyanis, hogy a nagyur részben elherdálta kó­borló­ hajlamú gyámleánya örökségét, a leány egy év múlva nagykorú lesz s akkor átveszi majd öröklött vagyonát. A lord nagy baján úgy­­ segít az ifjú, hogy rábeszéli, adjon neki bősé­ges zsebpénzt, ellenértékül pedig biztosítsa be százezer fontra az amúgy is megunt életét, ígéri, hogy egy év múlva már nem lesz az élők sorában s így a lord megkapja a százezer fon­tot és teljes összegében adhatja át gyámleányá­nak az örökséget. A vu Indiába utazik s ott megismerkedik a lord gyámleányával, a ki in­kognito herczegnőként barangol a messze Ke­leten. Gyönyörű jelenetek lebilincselő sora után úgy oldódik meg a csomó, hogy a fiú és az ál­­herczegnő egymásé lesznek. A film írói az utolsó jelenetben oly nagyszerű trükköt alkal­­­­maznak, a­melyről még sokat fognak beszélni a mozivilágban. A filmet Kertész Mihály, a leghivatottabb magyar filmrendező rendezte. Mesteri ujjmu­­tatását minden jelenetben éreztük. A film sze­replői egytől-egyig elsőrangú alakítást adnak. A fiú szerepében Kramer Leopoldnak, a bécsi Volkstheater főrendezőjének gyönyörű alakí­tását csodáltuk, a lordot Balassa, Jenő ábrá­zolta igaz művészettel, megrázó erővel. A gyámleány szerepében tr. Marton Erzsi, a Ma­gyar Színház kiváló művésznője aratott újabb diadalt, valóban gyönyörű jelenség volt min­den jelenésében. A lord leányát a bájos Klans Lotto, az ezredest pedig Kardos Andor ábrá­zolta a néző nagy gyönyörűségére. Ujj Kálmán is méltóan helyezkedett el a kitűnő együ­t*­é­tesben. Külön érdekessége a filmnek a kisérő szö­veg. Ezeket az irodalmi becsű feliratokat Sik­­­lósi Iván, a­ Royal­ Apollo művészeti igazgatója írta. Úttörő munkája valóban dicséretreméltó. . • * A budai színkör bvesnestélye. A Fővárosi Nyári Színház sikerekben gazdag nyári sze­­­zonja után ma tartotta bucsúelőadását. A mű­­­vészestély keretében a társulat összes jobbnevű tagjai szerepeltek és valamennyit zajosan és melegen tapsolta a színház nagyszámú közön­sége, a­mely végül Sebestyén Gézát, az aréna népszerű direktorát kívánta hallani, a­ki né­hány kedves, szívélyes szóval búcsúzott hűséges közönségétől­­ a jövő esztendei viszontlátásig.­­ A Városi Színház tegnap kétszer telt meg és két zsúfolt ház tanúskodott Budapest új operettszínházának gyorsan kiérdemelt népszerűségéről. Délután a Három a kislány mulattatta a közönséget. Este a Tavasz és szere­lem, az új Schubert-operett került színre, melyet a hét minden estéjén ismételnek abban a nagyszerű Szerep­­osztásban, a­melyben a bemutatón oly lelkes fogadtatásra ta­lált. * A Wildbauer—Kerpely-négyes újdonságai. Megírtuk a napokban, hogy a rövid fennállása alatt hamar népszerűvé vált kitűnő vonósnégyes társa­ság három évi szünet után ez évadban ismét meg­kezdi működését. Hangversenyeik folyamán az eddigi tervek szerint bemutatják Abraham Fái és Molnár Antal új vonósnégyeseit, továbbá Reger klarinét ötösét és Korngold Erich sértettjét. * A Mozgókép-Otthon premierje. A dik­tátor. Az élet éjszakája. Ha egy filmczimt alatt a közönség, azt a közelebbi megjelölést találja, hogy „orosz életkép“, ez körülbelül olyan jó ajánlólevél, mintha, hogy máshonnan vegyük a hasonlatunkat, egy bohózatról azt írják, hogy „párisi“. Az orosz életkép elnevezés épp úgy sa­játságosat jelent. A múlt mozi­idényének nem egy nagy szenzácziója került ki ebből a műfaj­ból. A Mozg­ókép-Ottlwk e heti egyik műsor­­filmje, A diktátor hivatkozhat ennek a műfaj­nak a kedvességére. Elődjeihez h­tven négy fel­vonásában egy sűrű cselekményű, drámai pil­lanatokban gazdag történetet ölel fel, egy len­­­gyel tánc­osnő életét, a­kit a kormányzóság diktátora orosz, módon akar szeretőjévé tenni. Minden részletében érdekes a minő, a cselek­mény és művészi a játék. Sok helyütt az ér­dekesség erősen feszült izgalommá fokozódik. A kivitelében grandiózus és különlegesen mű­vészi filmnek egy érzéki szépségű nő, Ellen Richter játszsza a főszerepét. A maga nemé­ben szenzácziós film mellett egy másik nagy-­­­szabású drámát kap a közönség, Czime Az élet­­ éjszakája. Ez már­ nem annyira a külső cse-­i leleménynek gyors egymásra halmozásával bi­lincseli le a néző ügyemet, mint inkább a belső drámai akc­ióval és művészi nívójával. A szín­padra kívánkozik rendkívül érdekes témája, egy vak szépségnek a­­története, a­kit egy­ öre­gedő orvos vesz maga mellé és a­kibe a lány beleszeret. Az orvos találmányának köszönheti, hogy visszakapja a szem­e világát, de az orvos fiatal asszistense bátorságának is, a­ki mestere tudta nélkül végrehajtja azt a műveletet, a­melyet az­ öregedő ember nem mer, mert előre látja, hogy az kiábrándul szerelméből. A fiatal asszonyra nézve, mert időközben az orvos-­nőül vette, véget ér az örökös éjszaka, de­ most egy másik dráma kezdődik benne: a természet tör­vényénél fogva a fiatal asszisztenshez vonzódik. Tudja azt is, hogy ez a vonzalma öreg jótevő­jének a kárhozata. Megkapó drámai helyzetek vannak a fotográfiáikig és rendezésben is egy­aránt művészi filmen, a­melynek főszerepét meglepő művészi készséggel játszsza meg egy fiatal és szép lengyel művésznő, Magda Sonja. Jellemző, hogy­ az intim házi próba után a bu­dapesti színházak valamennyi művésznője ren­delt magának jegyet a premierre* * A Tanítónő. A Vígszínház hosszabb­ pihentetés után holnap, kedden, ismét színre hozza a játékrend egyik legértékesebb és legszebb művét, s Tanítónőt, Bródy­­Sán­dor falusi történetét. A századik előadás jubileumának küszöbéig ért már a Taní­tónő, a­mely bemutatója óta ál­landóan műsoron szerepel nemcsak Budapesten és a vi­déki színházakban, de szám­os nagy német Színpadokon is. Varsányi Irén és Fenyvesi Emil, a­kik csekély kivétellel a Tanítónő ,volan-,ennyi Vigszink­ézi előadásában részt­­vettek és a kik vidéken is számtalan.‘•'/.or jót hozták a ha­talmas vezető szerepeket, a­melyeket oly fényes sikerrel kreáltak, holnap is fellépnek. Hegedűs Gyula, az öreg tisztelendő kreálója,­lsmét átvette régi szerepét, valamint Hegedüsné a Kray Ida szerepét. Haras­zti Körmin és Sze­rem­i Zoltán játszszák ifj. Nagy István szüleit, Bárdi Ödön a káplánt. A tanítót Kertész Dezső adja, a­ki ebben a szerepében tűnt fel a legelőnyösebben. Szerdán a Víg­színházban a Féltékenység előadását ismétlik meg. * A Télikert új műsora. A Télikert októberi műsora, a­melynek m­a este volt a bemutatója, röviden: szenzácziós. Valóságos nagy színházi esemény Gussy Holl fellépte. Ez a külsőségek­ben is egészen exotikus művésznő, a­ki joggal volt a világhírű Reinhardt-társul­at egyik leg­nagyobb büszkesége, olyan alakítást produkál a „Die letzte­ Strafe“ czím­ű kiválóan sikerült szkeccsben, a­mely mindenképpen igazolja az ő világhírét. Lebilincseli, magával ragadja, el­kápráztatja a közönséget. Partneréről, Victor Eckhardtról csak annyit, hogy méltó volt Gussy Holl­hoz. A közönség, a­mely a szkeescset léleg­zetvisszafojtva hallgatta, perczekig tapsolta őket. Nagy érdeklődésre tarthat számot az „Akropolis“ czímű­ mutatvány, melyben ugyan a szó szerint vett Éva-jelm­ezben lép fel nyolca gyönyörű leány, de az egészről annyira leárad a művészet és a szép kultusza, hogy gyönyör­ködve szemléli mindenki a pompás látványt. A legnagyobb elragadtatás hangján tapsoltak neki. Nem kevésbé érdekesek Sent M’Ahesa cso­dás indiai tánczai. Az eredetiség, a különleges­ség és a legbámulatraméltóbb táncrtehetség egyesül itt. Erről a számról rövidesen nemcsak a nagyközönség körében, hanem a festők és művészek szakértő körében is sok­ szó fog esni.’ A vidámságot szolgálják: Büron, a bohócz­­sirály, a­ki igen sok harsány kaczajt fakasz­tott, továbbá Magyari Lajos, a­kinek e havi kupléi úgy sikerültek, min­t már évek óta nem. Igen jól mulatott a közönség Szalontai Ferike nézőtéri mókáin. Nagy sikere volt Harsány­ Zsolt és egy nálunk ismeretlen zeneszerző, Mat­­tyasovich Viktor (az innsbrucki színház hadba­­vonult magyar karmestere) „A pokolbeli mo­­nokli“ czimű rendkívül mulatságos darabjának. Kabos Gyula, Ujváry Károly — ez utóbbinak a szólói is szenzácziós sikerűek. — Kovács Lili a darab főszereplői, brillíroztak. De külön kell megemlékeznünk Gallay Nándorról, a­ki a leg­csodálatosabb táncz- és groteszk-tehetség a fia­talok közt és a­mit ebben a darabban produ­kált, tökéletes bravúr. Az elsorolt számok csak a felét teszik ki a­ műsornak, de a másik fele is csupa elsőrangú és kiváló szám, úgy hogy ajánlatos az előadás kezdeténél ott lenni, mert minden elmulasztott számért kár. * A Sztambul rózsája századszor. A Király­ Színház nagyban készül a példátlan sikerű Sztambul rózsája ope­rett századik előadójára, mely csütörtökön, október 4-án, ünnepi előadásban kerül színre­­. Kotói , Burny, Lábasa Juci, Rátkai, Király, Szirmai és Latabával a főszerepek­ben. A jubileumi előadáson a szerzők, is jelen lesznek. Az ünnepi előadásra már napokkal ezelőtt minden jegy el­kelt. * Steinhardt új szerepben. JSteinhardt Géza, a­ legnépszerűbb pesti komikus, a­ki most tár­sulatával együtt a Kristálypalotában vendég­szerepel, ma este új szerepben lépett fel. A „Három a kérő“ czímű darab egyik végtelenül mulatságos alakját játszotta óriási sikerrel, a közönség­ végigkaczagta és végigtapsolta a da­rabot. Új szólójának a sikere még a régit is felülmúlta. Ehhez a nagy sikerhez méltó a K­ristálypMc^a­t októberi műsorának a többi száma is. Szöllőssy Rózsi víg kabarészólói elra­­gadók­. Heltay, Geiger, Pártos, Hatfaludi, Csa­bai számai minő igen nagysikerű­ek voltak. A varieté-rész pedig egyesíti a mulatságos és lát­ványos számok egész sorozatát. Romarcz és Ri­lay, a vidám kisértetek, Octavio csodálatos majmai, cziczái és apró kutyái, a 3 Meleg nagy­szerű létra jelenete, a­ 2 Leona, az eleven női kígyók, csupa nagy varieté-szám, a­melyek ért­hetővé és megmagyarázhatóvá teszik azt, hogy Dia a Kristálypalota a legnépszerűbb budapesti szórakozóhely. * Három zsúfolt ház közönsége tapsolt a Magyar Színház Cserebere vígjáték újdonságának, mely pénte­ken került bemutatóra. A közönség kitűnően mulatott a darab vidám helyzetein, élvezettel hallgatta a formás szellemes párbeszédeket és sűrű tapsokkal adózott a sze­replőknek : Báthory Giza, B. Márton Erzsi, Dobos Mar­git, Törzs, Z. Molnár, Vágó, Körmendy és Vándorynak. A sikert aratott vígjáték további előadásai iránt is igeng négy az érdeklődés. * A Belváros színházának szezonnyitó mű­sora a teljes siker minden jelével hagyta el az első huszonöt előadás jubileumát. A műsor kö­zéppontjában a Kisasszony, Nyári kaland és a Schubert, továbbá a„ vidám tréfák és dalok a Modern Színpad régebbi műsorainak erejével vonzzák "a közönséget, mely napról-napra lel­kesen tapsolja Mészáros Géza, Kökény Ilona, Lukács Sári, Antal Ella, továbbá Vendrei, Bo­ross, Békeffi, Palotay és Földváry produk­­czióját. * Kiss József Irodalm! délután. Eseménye lesz az iro­dalomnak az Uránia-színház kedd délutáni Kiss József matinéja. Az ősz költő két eddig sehol meg nem jelent; mesterművét fogja a közönség hallani. A rténó és Banka B­ezimű hosszabb költeményt és a »Legendák« nagyapám­ról legújabb fejezetét, melyet csak a napokban fejezett be Kiss József. A matinén közreműködnek Góthné Kr­­­esz Ella a Vígszínház művésznője,­­Sebestyén Károly dr. a kitűnő irodalom­történész és Tarnay Alajos zongora­­művész. „ * Dorian Gray arczképe­s filmem A hétfői bemutató páratlan sikerrel koronázta az Urá­nia új műsorát. Oscar Wilde világhíres regé­nyének film-átdolgozása oly szenzáczió erejével, hat, mely a táblás házak egész sorát ígéri az Urániának. Az előadások kezdete 5, 7 és 9 óra. * Méry Béla hangversenyei a Zeneakadémiában: Kedden, október 23-ára rendezi a Cseh­ vonósnégyes ezidei első kamaraestélyét B'Bred’ne—Brahms—Beethoven 3 vonósnégyeseivel. Csütörtökön, október 25 én, Slezdk Leo kamaraénekes tartja egyetlen dalestélyét remek a mikorra­. Pénteken, október 26-án, Gárdony Hona egy fiatal nagyreményű és ritka szép hangú magyar opera­ének e­mie, ki most hagyta el Hű germán­n Lava beert mesteriskoláját, tartja első önálló dalért,élvét Budapes­ten. Csütörtökön, november 1­1-én, pedig Colp Julia a pá­ratlan hollandi éneknaüvésínő rendezi egyetlen dalesté­lyét a Vigadóban népszerű felállítással. Jegyek a Cseh­­vonósnégyes, Siessük, Gárdony éa .Gulp hangversenyeire Storostya-utcza 3. (Gerimand-palota.) * K. Du­rigó iftn­a matinéja. Vasárnap, október 7-én, délelőtt 11 órakor K. Dorigo Ilona kamaraérekesn­ő B­ab­es-matinét rendez az Uránia-szính­ázban. Jegyek 1.50­­5 koronáig, elővételi díj nélkül, már most vált­hatók . * Berkr­ányi Ernő október 3-iki m­űsora : Beethoven ■­­Leegmagasztosabb szonátája, (C-moll op. 111.). Bach : Olasz konc­ert, Schumann: Sim­fonische Etüden, végül Szendy, Dohnányi, Molnár, Radnai, Siklós művei. Je­­lgyek Rózsavölgyinél kaphatók. * Rózsavölgyi hangversenyjegypér­itárai délután 2 és 4 óra között.zárgy vannak. AZ ÚJSÁG ------- •— ---------- ■•■■■■ Kedd, 1­0­. október 2 -- --------------------------------.------------.. ... -------­ TpnftMáHT. tmmmm (•) Megnyitó ívlés az Akan­émium. A Magyar Tudo­mányos Akadémia nyári szünete után ma tartotta eló ülését Berzeviczy Albert v. k. t. t. elnök elnökletével. Az ülést Berzeviczy Albert elnök nyitotta meg Tompa Mihály emlékezetének szentelt szép beszéddel. Azután Hornyánszky Gyula 1. tag tanulmányt olvasott fel néhai Schwar­er Gyula rendes tagról. Felolvasták ezután Ap­­ponyi Albert gróf kultuszminiszter átiratát, a melyben az Akadémia támogatását kérte miniszteri működéséhez. Elhatározták még, hogy Kitaibel Pál, a nagynevű bota­nikus emlékezetének halála 100-ik évfordulóján, deczem­­berben az Akadémia összes ülést tart, a­melyen az em­­lékbeszédet Tuzson János tartja. Folyó ügyek elintézésé­­■fel az összes ülés véget ért. Ugyancsak ma délután Gold­­zib­or Tgnácz dr. elnökletével ülést tartott az Akadémia I. osztálya, a­melyen Hegedűs István rendes tag Apponyi Balázs latin zsoltárköny­vét ismertette. A felolvasást élénk tetszéssel fogadták.­­ • (•) Tompa emlékünnep. A Petőfi-Társ­ág vasárnap ,a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Tompa Mihály születésének 100-ik évfordulója alkalmából ün­nepi ülést tartott. Az ülést Herczeg Ferencz elnök nyi­totta meg. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Kas Ede elszavalta Tompa Mihály ezimű alkalmi költeményét. Lőrinczy György hosszabb elolvasást tar­tott Tompa Mihályról. Értékes tanulmányát a közönség élénk figyelem­im­el hallgatta és osztatlan tetszéssel fo­gadta. Peterdy Andor rendes tag A madár­fai czim­ű ódáját mutatta be. A zugó tapsvihar között lépett ezután az emelvényre Jászai Mari tiszteletbeli, tag és utolérhetet­len művészettel adta elő Tompa Mihály Madár fiaihoz és Három a daru költeményeit. Az ünnepi ülés után a Petőfi­ Társaság tagjai zárt ülésre gyűltek össze. A zárt ülésen Pal­­ots József fő­titkár terjesztette elő az országos „Gyóni Géza ünnep” rendezésére vonatkozó tervezeteket, a­mely egyhangú helyesléssel találkozott. A­ Petőfi­ Táraság elő­ször Nagyváradon és Pécsett, azután Szabadkán,­ Mis­­kolczon, Sopronban, Újvidéken,­ Szegeden, Aradon, Te­mesvárétt, Kassán és Kolozsvárott rendez Gyóni-ünne­­pélyt. Budapesten is tartanak majd emlékünnepet.

Next