Az Ujság, 1918. augusztus (16. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-06 / 181. szám

8 ELLENSÉGEINK SAJTÓJÁBÓL. A francziák megtalálták egy Párisi lomb­zó ágyú­­ helyétt. A Nervyorrk Héro­d párisi k adása nagy elégtétellel adja hírül, hogy az­­előrenyomuló franczia-amerikai csapatok a tournellei erdő északi sarkán, Fére en Tardennoistól délnyugatra meg­találták egy német messzire hordó ágyúnak a helyét. Csak a helyét, mert az ágyút a németek magukkal vitték. A szörny­ ágyú helye egy tágas betonpincze, a­mely teljesen ép volt. A franczia műszaki tisztek mohón megvizsgálták azt, a­mit a németek meghagytak számukra. Csalódottan kellett megállapítaniuk, hogy abból vajmi kevéssé következtethetnek az ágyú szerkezetére. A­­vastag Bertáléból ma is csak a lövedékeit ismerik a francziák. Azokról tudják, hogy átmérőjük 38 c­entiméter,­ a súlyuk pedig körülbelül 800 kilo­gramm. Az eltűnt ágyú helye körülbelül nyolc­­­van kilométernyire van Páriától­­. Bevonják a III. Napóleon fejével ékes franczia ezüstpénzt. Julius harmin­cnegyedikére tűzte ki egy legutóbb meghozott franczia törvény azt az időhatárt, a­melyen belül a III. Napóleon császár babéros fejével díszített ezüstérméket, tehát a 2, az 1 frankosokat, az 50 és a 20 centimeusokat az állampénztár beváltja. Július 31-én túl a na­­póleonos ezüstpénzek közül csupán az 5 frankos marad meg a forgalomban. Hogy miért történik mindez most, a háború ötödik esztendejében, így magyarázza meg a Malin: A franczia ezüstpénz a háború­­kitörése óta teljesen eltűnt a forgalom­ból. A jó­ vidékiek rávetették magukat és gar­madába gyűjtötték ugyanannak a balga hitnek­­alapján, hogy a mi ezüst az ezüst és nem papíros. A franczia állam úgy­ igyekezett megbirkózni az ezüstkuporgatókkal, hogy nagy mennyiségű új ezüstérmét veretett.* Ak. 1914.­ év vége óta, vagyis négy esztendő alatt 450 m­ilió frank értékűt, csaknem annyit, a­mennyi a háború kitörése óta egyáltalán forgalomban volt (480 mil­l­ó frank). Mégis újra meg újra eltűnt az ezüstpénz. Közben kiderült, hogy az ezüstszaporításnak erre a mód­jára fokonként ráfizet az állam, mert Franczia­­országnak nincsen ezüsttermelése s Amerikából meg Angliából egyre drágább áron kapta az­­ezüs­tök Sőt idővel sehogy sem kapta, mert Anglia és Amerika maga­ is megszorult ■ ezüst dolgában. Az eldugott, ezüstöt már most olyanképpen akarja kicsalni rejtekéből­ a franczia állam, hogy érték­­teleníti a régibb, veretű ezüstpénzeket. Minthogy azoknak nyers ezüstértéke jóval csekélyebb a pénzértékénél, a pénzdugdosókat alapos veszteség éri, ha idején be nem váltják ezüstjeiket. A bevont ezüstpénzből állítólag a köztársaság embléma-­­ javal, a rátartó kakassal díszített új ezüstérméket veret az állam. Bizonyára azért, hogy a hivatásos ezüstkuporgatók azt is megint eltüntessék. / * A hibás franczia tábornokok meg­rend­szabályo­zása. Távirataink már hírt hoztak arról a törvény­­javaslatról, melyet a franczia hadügyminiszter nyújtott be a k­épviselőháznak a vezérletben hibá­zott főtisztek felelősségrevonása dolgában. A Tenyos közli a törvényjavaslat megokolását, mely­ből a következő érdekes részleteket emeljük ki : Bevezetőben elmondja a megokolás, hogy a katonai büntető törvénykönyv, az eddigi tapasztalatok szerint elégtelennek bizonyult bizonyos súlyos, sőt legsúlyosabb hibák megtorlására, melyeket a főrangú katonatisztek követtek el. Az ilyen hibá­­zásokat a régi törvénykönyv szerint legfölebb azzal büntethették, hogy a hibás tábornokot el­mozdították helyéről, vagy hogy korai nyugdíjba küldték. D­e bármilyen súlyos lett, legyen is a hibázása és bármilyen fájó következésekkel járt légyen is, büntetése fejében semmi igazszágszolgál­­tatási szankc­ió sem volt törvénybe foglalva. . Az új törvényja­vaslat mindenekelőtt megálla­pítja, hogy a főtisztek hibázásai különféle termé­szetűek lehetnek és hogy jelentőségük is a szerint módosulhat. Ehhez képest a büntetés foka is nő vagy csökken. Határozottan megkülönbözteti a javaslat a megbocsáthatatlan hibát az egyszerű hibától. Az előbbi esetben a törvényjavaslat első paragrafusa a legsúlyosabb büntetést szabja, ki: az elmozdítást 2—5 évig terjedhető börtönnel. Az utóbbi esetben lefokozás a­­ büntetés. A lefokozás, akkora rangú tisztek között teljesen új fajtája a büntetésnek. A törvényjavaslat szerint a le­fokozás a bírák értékelése szerint egy vagy több rangfokozatra terjedhet ki. A hibás tábornokok fölött ítélkező bírói testület összetételében is fontos újítást tervez a törvényjavaslat. A had­bíróságnak, a­mely egy hadseregcsoport főparancs­noka, vagy hadser­egparancsnok, vagy hadosztályt vezénylő tábornok fölött ítélkezik, a következők lesznek a tagjai: két hadosztályt vezénylő tábornok, kiket a rangra legidősebbek közül választanak ki és a­kik tényleges szolgálatban­ vannak, továbbá a szenátus és a képviselőház hadügyi bizottságá­nak elnöke. A hadbíróság elnöke minden esetben a semmitőszék elsőtelnöke. A bizottságot mindenkor a hadügyminiszter hívja egybe s ülésezéseinek idejét és helyét is ő határozza meg. . . AZ ÚJSÁG Kedd, 1918. augusztus 6. ü szibériai háború. (Az expos Siczia- Sar ügyei mecsavssnteni a esahinsei a szibériai német és osztráks­­ma­gyar­i Kae Strog­yssk túlerejétől. — Japán Ígéret Oroszország térséleti fogása a Sc res pascitálásáról.) Hivatalos Reuter-jelentés szerint beha­józták az első japán csapatkontingenst, mely­nek rendeltetése Vladivosztok. Ez a távirat kezdetét jelenti annak a támadásnak, mely egykori szövetségesétől éri Oroszországot. A hadüzenet nélküli háború ürügyek és kenetes biztosítások kisérő zenéjével kezdődik. A kenetesség hangjai megint Washingtoniról jönnek, ezúttal nem Wilson, hanem az Egye­sült­ Államok külügyi államtitkárának ajká­ról. Amerika, elősegítve Oroszország megtá­madását, szép szavakkal variálja Wilson ré­gebbi oroszbaráti kijelentéseit s ígéri, hogy Oroszországot nem tipor­ják le, területét nem csonkítják meg. Meg fogja ezt ígérni, úgy­mond, Japán is; csak az nem tűnik ki szavai­ból, hogy a japáni ígéretet szentírásnak is veszi. A várt biztosítást Japán egy félhivata­los közleményben megi­s tette­, az amerikai nyilatkozattal egyidőben. Japán támadás ja­pán ígérettel. Oroszország­­ kietlen érzéssel nézheti a távol keleten meginduló esemé­nyeket. Behajósták a Vledivosztokba induló japán csapatokat. Pak­s, augusztus 5. A Havas-ügynökség­nek jelentik Tokióból. Az első japán csapat­­kontingenst, egy hadosztályt, a­melyet Vla­­divosztokba fognak elszállítani, már beha­józták. Biz­­eisS­SssacuSIcSac* Szibériában , az antanté és a bolseviki csapatok kfist. Berlin, augusztus 5. A Telegraphen- Kom­­pagnie pétervári távirata szerint Szibé­riában az entente és a bolsevikiek között megtörténtek az első fegyveres összeütközé­sek. Lenin erre azonnal összehívta a nép­biztosokat rendkívüli ülésre, a­mely viharos lefolyású volt. Stár amerikai kü­lügyminiszter nyalcz Sfecza SS, Washington, augusztus 5. (Reuters) Az Egyesült­ Államok külügyi államtitkára a szi­bériai amerikai,­japán akc­ióról a következő nyilatkozatot tette: " Az Egyesült­ Államok kormányának íté­lete­­szerint, melyhez az egész helyzetnek ismé­telt és beható megfontolás után jutott, az orosz­­országi katonai intervenc­ió valószínűleg in­kább a mostani zavarok fokozásához járulna, mint a helyzet javításához s Oroszországnak többet ártana, mint a­mennyire mostani nehéz helyzetéből kisegítene. Az olyan beavatkozás, a­minőt ismételten javasoltak, még ha közvet­len czélját, Németországnak kelet felőli meg­­­­támadását el­ is­ érhetné, valószínűleg­ csak azt eredményezné, hogy Oroszországot eszközként használnák fel erre és népességének nem válna a segítségére. Még ha a lakosságnak hasznára is válnék e beavatkozás,­­mégis összességében idejekorán aligha válhatna­­hasznára, mert tu­lajdonát idegen hadsereg fentartására kellene felhasználni és nem­ saját ügyeinek rendezé­sére, vagy férfiaiknak, asszonyaiknak és gyer­mekeiknek élelmezésére. Most egész erőnket arra fordítjuk, hogy a nyugati fronton minden áron győzzünk és az Egyesült­ Államok meg­győződése szerint igen oktalan volna a jelen körülmények között megosztani haderőnket, vagy elpocsékolni. Ennélfogva az oroszországi , katonai akc­ió csak annyiban lehetséges, a­­­mennyiben a cseh­ tótoknak az őket megtámadó­­, felfegyverzett német és osztrák hadifoglyok el­­­­len, lehetőleg segítséget ad s, ezzel­ önkomány­­­­zati és önvédelem­ iránti fáradozásaikban tár­­­mogatja őket. Jelenleg az amerikai­­csapatokat­­ csak arra fogják felhasználni hogy katonai készleteket őrizzenek, melyekre később az orosz haderőknek szükségük lesz, vagy olyan támo­gatást nyújtsanak, a­minőt az oroszok önvé­delmük szervezésénél kívánatosnak tartanak. Az Egyesült­ Államok kormánya e szándék által vezérelve kezd a szövetségesekkel közös munkába. Az Egyesült­ Államok és Japán az egyedüli két hatalom, a­mely a jelen pillanat­ban képes Szibériában kellő erővel fellépni a különböző imént meghatározott feladatok meg­valósítása érdekében. Az Egyesült­ Államok kormánya azt a javaslatot tette a japán kor­mánynak, hogy mindegyikük néhány ezer em­berből álló különítményt küld Vladivosztokba, melyek Vladivosztokban egységes csapatként lépnek fel s a­mennyire lehetséges, a nyugatra előnyomuló csehek mögött biztosítják az orszá­got. A japán kormány e vállalkozásba bele­egyezett. Az Egyesült­ Államok kormánya Oroszország népével nyilvánosan és ünnepélye­sen közölni kívánja, hogy nem szándékozik Oroszország politikai szuverenitásába, sem belső ügyeibe, sem csapatai által esetleg megszál­landó elhatárolt vidékek helyi ügyeibe beavat­kozni, sem most, sem később, s nem akarja te­rületi sértetlenségét érinteni, hanem kizárólag az a szándéka, hogy oly segítséget nyújtson, a­minő az orosz nép előtt saját ügyei, saját te­rülete, saját sorsa feletti uralmának vissza­nyerésében kívánatosnak tűnik fel. Úgy hallatszik, hogy a japán kormány ha­sonló biztosítást fog közzétenni. E terveket és szándékokat az Egyesült­ Államok Nagy-Bri­­tannia, Francziaország és Olaszország kormá­nyaival közölték s e kormányok kijelentették, hogy velük elvileg egyetértenek. Az Egyesült­ Államok határozatainak egyike sem befolyá­solja azonban azon kormányok független ítéle­tét, melyekkel e háborúban szövetkeztünk. Az Egyesült­ Államok kormányának az a szán­déka, hogy az első kínálkozó alkalommal me­zőgazdasági szakértőket, kereskedőket, a Vörös­­kereszt képviselőit s az ifjúkeresztény szövet­ség megbízottait küldi oda, a­kik hasznos isme­retek terjesztéséhez lévén szokva­ a lakosság­nak mostani szükségében segítségére lesznek. E terv végrehajtása a cseh­ tótoknak nyújtandó katonai segítséget fogja követni s a segítséget nem fogja befolyásolni. Az Egyesült­ Államok kormánya reméli és elvárja, hogy szövetsége­sei e katonai és gazdasági tervében, a­hol szük­séges, lehetőleg segítségére lesznek. Japán nyilatkozat az expedíc­ió c­éljáról. London, augusztus 5. A Reuter-ügynökség arról értesül, hogy a tokiói hivatalos lap augusztus 3 iki számában nyilatkozat jelent meg, a­mely bejelenti, hogy a szövetségesek legközelebb csapatokat küldenek Vladivosztok­ba, minthogy az Egyesült­ Államok megkérték Japánországot, hogy a csehek pótlására minél előbb küldjön csapatokat. A japán kormány még egyszer nyomatékosan hangsúlyozza, hogy tar­­tózkodni fog Oroszország belső politikai ügyei­be való beavatkozástól. Azokat a veszedelme­ket, a­melyek a cseh csapatokat a németek, osztrákok és magyarok részéről Szibériában fenyegették, a szövetségesek természetesen nem nézhették közönyösen. Csapataik egy része máris parancsot kapott a Vladivosztokba való elutazásra. Az Egyesült­ Államok kormánya, a­mely szintén tisztában van a helyzet komoly voltával, rövid idővel ezelőtt megkérte a japán­­kormányt, hogy gyorsan küldjön csapatokat és szabadítsa fel a cseheket a rájuk nehezedő nyo­más alól. A japán kormány teljesíteni akarja az Egyesült­ Államok kívánságát és elhatározta, hogy azonnal elküldi a megfeleő hadierőket. E csapatoknak­ egy neszét azonnal elküldte Vladivosztokba, azonban még most is fenn akarja tartani Oroszországgal a jó barátságot. A japán kormány ismét kijelentette, hogy ra­gaszkodik ama többször ismertetett­ politikájá­hoz, a­mely Oroszország területi érintetlensé­gének tiszteletben tartását tartja szem előtt. A japán kormány kijelenti továbbá, hogy fent kifejlett szándékainak meg­valósí­tása után visszavonja összes csapatait Oroszországból és szibériai Oroszországnak politikai és katonai tekintetben is meghagyja teljes függetlenségét. Az omszki kormány hiatat üzen a szovjet kormánynak­. Berlin, augusztus 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) Moszkvából jelentik : A szovjet­­kormány lapjainak informácziója szerint az omszki ideig­lenes szibériai kormány néhány napon belül hivatalosan és formálisan hadat, üzen a szovjet­­kormánynak. Az­ omszki kormány minden szö­vetséges és semleges hatalomnak értesítést küldött a független szibériai köztársaság meg­alakulásáról.­­Az új kormány első hivatali tette az volt, hogy megsemmisítette a szovjet­ kor­mány valamennyi rendelkezését és a földbir­tokosoknak visszaadta a tulajdonaikat. A­z Újság szerkesztőségének és kiadóhivatalának egyesített telefonszámai: 24 24, József 13-35, József 13 SS és József 16-26. Olvasóterem és fiókkiadóhivatal, JÓZSEI 19­88. - Intérurban­ külföld és vidék b-57.

Next