Az Ujság, 1918. szeptember (16. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-29 / 228. szám

16 !­ ­zándék is, hogy­ a­mennyiben a tőzsdei ár­folyamok visszaesése folytán támadt fizetés­­képtelenségek jelentékenyebb mennyiségű ér­tékpapír kényszereladását vonnák maguk után, a pénzintézetek ezt az anyagot is igyekszenek majd átvenni. Mindent összevetve, nyomatékosan kell hangsúlyozni, hogy az ötödik évbe forduló világháborúban ismét olyan helyzet elé kerül­tünk, milyen, sajnos, a lefolyt évek alatt több­ször megrázott már minket. A nemzet öntuda­tos nyugalma azonban már nehezebb helyzetek­ben is rendületlen tudott maradni, úgy­hogy a mellék­j­elentőségű Balkán-harczvonal megingá­sából sem szabad magunknak döntő gondokat okozni. KEAUSZ SIMON, a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság vezérigazgatója: A felvetett kérdésre nem lehet pusztán a tőzsdei helyzet által elhatárolt szempontból fe­lelni, hanem az ott­­­zefutó tünetek egész komplexumát kell figyelembe venni. Elsősor­ban azzal legyünk tisztában, hogy gazdasági viszonyaink általában kielégítők s minden okunk megvan a legteljesebb bizalomra, hogy további fejlődésünk egészséges és erőteljes. Ipa­runk igen sok nehézség daczára a legnagyobb önfeláldozással és eredményesen dolgozik s a háborús szükséglet kielégítése mellett egy pil­lanatra se téveszti szem elől, hogy fokozatosan fel kell készülnie a békeállapot termelési rend­jére is. Nagyon fontos, szinte döntő jelentő­ségű ez gazdasági helyzetünk megítélésénél, mert az ilyen előrelátó felkészülés eleve kikü­szöböl nagyobb zökkenést, vagy éppenséggel válság lehetőségét. Még ennél is biztatóbb a helyzet mezőgazdasági termelésünk terén, a­hol a többtermelés gondolata a háborús viszonyok kényszere folytán kezd valóság lenni. A tényle­ges állapot tehát­­ részben szintén az, hogy a há­ború befejezése után — a lényegesen növelhető termelési eszközök birtokában — az eredmé­nyek is alig sejtett mértékben fokozhatók lesz­nek. Ha pedig a mostani állapotot veszszük szemügyre, akkor számításba kell venni a már eddig értékesített s a most eladásra kerülő me­zőgazdasági termények több milliárdnyi érté­két, mely Magyarország és Ausztria fogyasz­tóitól jut a gazdákhoz, részben pedig a keres­kedőkhöz. S ne feledjük el, mert ezen van a hangsúly, hogy a­mit mi kiadunk, az egészben itthon marad, még­pedig azon összegekkel meg­­duzzasztva, a­mit az osztrák fogyasztók fizet­nek ilyen terményekért. Röviden: gazdasági helyzetünk nem ad okot aggodalomra, likviditásunk pedig a mező­­gazdasági terményekért befolyt és most be­folyó sok milliárd által a legszélesebb mérté­kig kifogástalan. Ezen a ponton jutunk el a tőzsdéhez, mely­nek eseményei a gazdasági viszonyoknak fen­tebbi megvilágításával kétségkívül egészen más szint nyernek, mint a­mi a közönség fel­fogásában kialakult. Nyilvánvaló nevezetesen, hogy itt olyan jelenséggel állunk szemben, mely többé-kevésbé független a tőzsdétől, sőt még a gazdasági viszonyoktól is. Azt lehetne mondani, hogy a tőzsdei eseményekben tulaj­donképp az a rendszertelenség és kapkodás tükröződik, mely a háború alatt évről-évre fo­kozódott. A közönség a szó szoros értelmében tájékozatlan a javak értékének megítélése te­kintetében, a­mi elég szemléltetően nyilatkozik abban a hajszában, a­mit műtárgyak, házak, földbirtokok s természetesen az értékpapírok adás-vételénél tapasztalhatunk. Az egyik pilla­natban azt hiszi a közönség, hogy csak a ház­nak van értéke s akkor igyekszik pénzzé tenni egyéb javait, hogy házat vásárolhasson. Hirte­len az a felfogás jut túlsúlyra, hogy czélsze­­rű­bb, ha birtokot vagy értékpapírt vásárol s ezek a fordulatok a hangulatok kialakulásához képest ismétlődnek. A következés, hogy az ár­hullámzás egyre tart, mely egyik-másik ingó vagy ingatlan dolognál azért nem felötlő, mert nem konc­entrálódik rá nagyobb tömegek fi­gyelme. . Ennek a látszólag indokolatlan ingatagság­­nak azonban megvan az oka, t. i. a bizonyta­lanság érzése. A közönségnek alapjában véve folyton egy ismeretlen tényezővel kell számol­nia, a­mely adott pillanatban olyan elhatáro­zásra bírja, melyet higgadt megfontolás esetén aligha valósítana meg. Ez a körülmény döntő­ momentum a tőzsdei üzletnél, a­hol rendszerint a közönségnek igen széles rétegei vannak érde­kelve s igy tehát konczentrikusan hat az az ötletszerű felfogás, hogy a pénzt az értékpapí­rokból kivonják. Kétségtelen, hogy­ ennek konk­rét alapja nincs, hanem éppen olyan hangulat, mint a­mely a pénz birtokosát előbb más javak vásárlására indította. A legfontosabb feladat ilyen körülmények között a nyugodt megfonto­lás előkészítése, támogatása és lehetővé tétele, a­mi akkor következik be, ha a közönség fel­ocsúdik és azt látja, hogy képzelt veszedelem felől igyekezett menekülni. Azt hiszem, hogy a g­­ pénzintézetek közös eljárása gyorsan érvényre fogja juttatni a józan megfontolást s igy a tőzs­dei üzletnek újból normális keretekbe való­­visszavezetését. MADARASSY-BECK MARCZELL báró, a Leszámitolóbank vezérigazgatója: Nehéz jóslatokba bocsátkozni a mai helyzet is köze­pett. A külpolitika eseményei mindenesetre AZ U­SA. Vasárnap, 1918. szeptember 29. irányító hatással lesznek a jövő napokra, de sok függ a bankok és a közönség magatartásá­tól is. A bankokon semmiesetre sem fog múlni a helyzet konszolidálása és azt hiszem, a kö­zönség is meg fog nyugodni, mihelyt tisztábban látja a viszonyokat. FÓNAGY ALADÁR, a Magyar Fakereskedők Hitelintézete vezér­­igazgatója: Nehéz véleményt mondani a mai tőzsdei helyzetről és a jövő lehetőségeiről, mert az el­következő eseményekbe nem lehet belelátni. A h­arc­téri eseményeken kívül a hivatásos spekulácziótól és a bankok magatartásától függ a helyzetemért mindig az történik, a­­mit a bankvezető, vagy fiókfőnök szokott mondani a feleknek. Ha e felelős emberek a tényleges viszonyoknak megfelelően informálják a kö­zönséget, akkor mindenesetre csökkenni fognak az eladások és a fölfogás is bizakodóbb lesz. A helyzet most az, hogy a bankoknak nem is sza­bad fedezetkéréssel nyugtalanítani a közön­séget, mert hiszen ez realizálásokra szorítaná az embereket, a­mi újból lenyomná az árnivót. Új árutömeg is kerülne a piac­ra és vevők aligha jönnének, mert hanyatló irányzat mel­lett mindenki vár a még olcsóbb kurzusokra. Ha a közönség fölfogása megnyugszik és a bankok — a­miben nem kételkedem — segéd­kezet nyújtanak saját részvényeik és ipar­­vállalataik részvényeinek visszavásárlására, úgy mindenesetre remélni lehet az izgalom, fo­kozatos lecsillapulását. KÓNYI HUGÓ, a Hermes ügyvezető igazgatója: Nézetem szerint a havettéri és a politikai események további kialakulásától függ legin­kább a tőzsdei helyzet. A kedvezőbb és meg­nyugtatóbb hírekre már ma is javulás volt ta­pasztalható a bécsi magánforgalomban. Na­gyon természetes, hogy a világháború esemé­nyein kívül a kontremin akc­ióképessége is nagy súlylyal esik latba. A­mennyire a hely­zetet áttekinthettem, a közönség már sokkal nyugodtabb. Ma már vételi megbízások is­ ér­keztek a bankokhoz és az eladási megbízások erősen megcsappantak, sőt egy részüket vissza is vonták. A bankok szintén kulánsan visel­kedtek, fedezet miatt nem zaklatták a feleket és így ha a közönség is higgadtabb lesz, re­mélhető, hogy a helyzet tisztázódásával nyu­­godtabb felfogás fog érvényesülni. (A mai események.) A tőzsdei kávéházban a rossz idő daczára már a kora reggeli órákban nagy közönség gyűlt egybe. Megnyugvással tárgyalták a bankoknak azt az elhatározását, hogy saját és vállalati rész­vényeik kurzusát, a piaczra kerülő áruhoz képest, tartani fogják. Híre jött, hogy a Fabank igazgató­sága 25.000 darab Fabank-részvény felvételére szindikátust létesített. Szóba került természete­sen a piac­ fizetőképessége, a­mmely ezúttal is a legkifogástalanabbul funkc­ionált. Bajok vagy fizetési nehézségek nincsenek. A­ péntekig kötött üzletek benyújtási napja október elseje, a diffe­­rencziákat pedig október 5-én kell befizetni. Magán® forgalom nem volt, üzletet nem kötöttek. Délután 124-kor tartott ülést az Értékpapírkereskedők Egyesületének választmánya a tőzsdei forgalom rendezése ügyében. Mank Péter indítványára el­határozta a választmány, hogy javasolni fogja a tőzsdetanácsnak a rendes szabad forgalom vissza­állítását minden korlátozás nélkül. A választmány ezen határozatának kimondásában döntő szerepet játszott az a körülmény, hogy a bankok hajlandók­nak mutatkoztak interveniálni kibocsátványaik érdekében. Azonkívül a közönség is megnyugo­dott és sok eladási megbízást visszavontak, sőt vételi megbízások is érkeztek már. Hétfőn délelőtt 11 órára Horváth Elemér, a tőzsde elnöke, ülésre h­ívta össze a tőzsdetanácsot, hogy a szabad forga­lom visszaállítási és egyéb szükséges tennivalók ügyében döntsenek. A bécsi tőzsde mai magánforgalmában — mint bécsi tudósítónk telefonálja — megjavult az irány­zat. A vezetőértékek 10—20 koronával emelked­­tek Magyar papírok közül a Leszámítoló 770 K.­­ról 790 K.-ra emelkedett. Magyar hitel 1270 K. volt. Kötés volt még Osztrák hitelben, a­mely 20 K.-val javult és 820 K. maradt. Államvasutban 960, Alpesiben 960—965 K.-t jegyeztek. HIZSSfiRMBj?!!?Sfl.K!ílle91'S Zsoldos Sanifzfézef, Dohány­ utcza 84. Telefon 32-40 ! Dr. Dota Jogi és Ügyvédi Szeminárium Kolozsvár,a Bolyai­ u. 3. sz. Díjmentesen küldi kiadványait 1. Jogi vizsgák letétele­­i. Mádba vonultak kedvezményei. 3. Az e. ügyvédi és birói vizsga. A Hitelbank félévi mérlege. A hogyar Általános Hitelbank igazgató- * sága mai ülésében megállapította folyó év jú­nius 30-án lezárt félévi mérlegét, mely 14,62 millió K nyereséggel zárul. Az előző év meg­felelő időszakával szemben 3,73 millió K-val nagyobb a nyereség, a­mi a­ bank 100 millió­ K-val megnagyobbodott saját tőkéjének, vala­mint a folyóüzlet további nagyarányú fejlődé­sének­ eredménye. A Hitelbank mérlegei rend­szerint lényeges befolyást gyakoroltak gazda­sági viszonyaink megítélésénél és ez a körül­mény fennáll kétségkívül még ma is, a­mit azért látunk szükségesnek kiemelni, mert az elért eredményekből következtetést lehet egyéb irányban is vonni. Világosan megítélhető a Hi­telbank mérlegadataiból gazdasági fejlődé­sünk örvendetes gyarapodása, a­mi épp ezek­ben a napokban, a­midőn a tőzsdei események felkavarták a közönséget, bizonyára igen meg­nyugtató hatást fog gyakorolni. Elég arra utalni, hogy a bank mérlegében kimutatott folyószámla és takarékbetétek, valamint a hi­telezők főösszege 1917 június 30 óta 1302 millió koronáról 1760 millió koronára szaporodott. Rendkívüli mértékben emelkedett az intézet összforgalma is, mely a folyó év első felében 38,5 milliárd koronát tett ki az előző év ha­sonló szakában elért 25,5 milliárd koronával szemben. A folyó üzlet ezen fejlődése kifejezés­re jut valamennyi jövedelmi tétel emelkedésé­ben is. Megemlítjük, hogy az intézet birtoká­ban lévő értékpapírok, valamint a szindikátusi részesedések a félévi mérlegben változatlanul, a régi árakon szerepelnek. Az áruosztály tevé­kenysége a lefolyt félévben csaknem kizárólag a bizományi üzletre szorítkozott. A fővárosi és vidéki fiókok további kedvező fejlődést tün­tetnek fel. A bank az Andrássy­ úton nyitott új fióküzletet, s még további két fővárosi fiók létesítését tervezi. A költségek a nagyobb jö­vedelemmel szemben szintén lényegesen emel­kedtek, a­mi a fizetéseknél és személyzeti ki­­adásoknál, háborús pótlékok és egyéb hasonlói czimén 2,1 millió K-t, adószámla czimén pedig 2,36 millió K-t tett. Hadsegélyezési czélokra is az idei közgyűlésben megszavazott 1 millió koronán felül szintén tekintélyes összeget for­dított az intézet. A mérleghez fűzött jelentés részletesen megemlékezik a bank által a le­folyt évben végrehajtott műveletekről s ki­emeli, hogy az intézet érdekkörébe tartozó vál­lalatok csaknem kivétel nélkül igen jól fejlőd­nek. Az első félévi üzleteredmény-számla té­telei a következők: Üzleteredmény-számla. Jövedelem : nyereségáthozat a múlt évről 1.052.391.13 (a lefolyt év első felével szem­ben — 2.841.009), kamatok 15,300.004.47 (+ 5,726.792), jutalékok 4,401.478.10 (+ 1,362.679), társasüzleti nyere­ségek 2,974.146.76 (+ 1,090.450), nyereség értékpapíro­­kon 2,363.884.49 (­+ 652.339), nyereség külföldi váltókon és pénznemeken 274.592.82 (+ 43,630), nyereség árukon 422.591.52 ( + 162.859), hátbérjövedelem 252.005.61 (+1166). Összesen 27,041.094.90 (+ 6,198.899) korona.­­ Kiadás: tiszti fizetések 1,487.851.30 (+ 223.286), egyéb személyzeti kiadások 3,877.472.28 (+ 1,886.877), költségek és hadsegélyezési adományok 2,540.894.51 (+ 847.339), veszteség követeléseken 11,965.44 (*7857), adók 4,505.925.60 (+ 2,358.666). Összesen 12,424.109.13 ( + 5,308.306) korona. Nyereség 14,616.985.77 (+ 890.594) korona. A kisipari hitel megszervezése ügyében úgy intézkedett a kereskedelmi miniszter, hogy a köl­csönöket minden körzetben egy helyi bizottság bírálja el. Ezt a bizottságot a helyi hatóságoknak, a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó, az akc­ióban résztvevő helyi pénzintézeteknek, helyi érdekképviseleteknek és esetleg az Országos Hadi­gondozó hivatalnak kiküldöttei fogják­ alkotni. Az akc­ió központi irányítására a Pénzintézeti Köz­pont kebelében országos bizottság fog alakulni. A kölcsönök kamatlába 4% lesz, a törlesztési idő legfeljebb 10 évre terjedhet. A korona árjavulása Zürichben. Éjjel érkezett távirat jelenti, hogy a korona árfolyama a béke­hírek hatása alatt */1 koronával javult. Budapesti bankok Aradon. Mai számunkban meg­írtuk, hogy az Agrárbank Aradon fiókot fog létesíteni. Mint most Aradról telefonálják, az Anglobank is le akar telepedni Aradon. A Magyar Bank és a Leszámítolóbank is puhatolódznak fiókalapítás vagy érdekeltség vállalása ügyében. Az ukrán borkiviteli szindikátus megalaku­lása most már bizonyosra vehető, mert egy kivé­telével valamennyi differencziát sikerült eloszlatni. Nincs még megegyezés a részjegyek névértékére nézve. A H. T. ugyanis azt akarja, hogy az alap­tőke 400 darab 50.000 K névértékű részjegyből álljon, míg az érdekeltek többsége 800 darab 25.000 K névértékű részjegy kibocsátását kívánja. Ebben ma dönt végleg Szterényi miniszter. Az alá­írási felhívást már a napokban ki is bocsátják. A jegyzés végső időpontja október 15-ike lesz, a megalakulást pedig valószínűleg október 20-án tartják meg. Derűt a lánczkereskedők börzéjén. A békehírek hatása alatt a lánczkereskedelemben forgalomba ke­rülő áruczikkek ára rohamosan esett. Tegnap és ma nagy krach volt a teában, a­mely 30—50 koronával csökkent. Erősen hanyatlott a posztó, vászon, ezer­

Next