Az Ujság, 1918. szeptember (16. évfolyam, 204-228. szám)
1918-09-14 / 215. szám
Szombat, 1918. szeptember 1-j. AZ ÚJSÁG (A többi szónok.) Scitovszky Béla, a képviselőház alelnöke a magyar képviselőhéz üdvözletét tolmácsolta, amely hűt kifejezője a magyar nemzet gondolkozásának és érzületének. Ebben az órában, amikor katonáink Verdini előtt vállvetve küzdenek a hős német sereggel, szivének sugallatát követi, a midőn a német közvéleménynek megmondja, hogy a magyar nemzet a szövetség keretén belül minden ellenség ellen harczolni fog, a mely a németek hazáját épp úgy, mint a mienket meg akarja alázni és meg akarja semmisíteni. A hatalmas német birodalom zavartalan jövő boldogságára ürítette poharát. (Lelkes éljenzés.) Bárczy István dr. főpolgármester a vendégeket Budapest főváros nevében üdvözölte és arra utalt, hogy ugyanazok a magasztos tulajdonságok, amelyek a német kultúrát jellemzik és amelyek a feltörekvő Magyarország előtt ragyogó példaképpen lebegnek, jellemző tulajdonságai a német sajtónak is, tudniillik a mélységes komolyság, a soha nem lankadó munkakedv, az alapos szakértelem, a becsületesség, az elfogulatlanság és a fölény, amelylyel az eseményeket megítéli. (Élénk éljenzés.) Gonda Henrik miniszteri tanácsos, sajtófőnök a sajtónak a háborúban való kötelességteljesítégéről és mostani diplomácziai missziójáról beszélt. Poharát a vendégekre és működésük sikerére ürítette. Faider Lajos szellemes felköszöntőjében azt mondta, hogy a legfinomabb bók, amelyet házigazda vendégének tehet, az, hogy az ő anyanyelvén üdvözli. A magyarok mint házigazdák ezt megtették és megmutatták, hogy mintaszerűen beszélnek németül. A németek a magyar nyelvvel ennyire még nem jutottak, de ez csak azt mutatja, hogy kultúrájukkal még nem foglalkoztak eléggé. A jövőben ezt is meg fogják tenni s Berlinben már társaság is alakult, amely a magyar nyelv tanulmányozását tűzte ki zászlójára. Lányi Zsigmond a Külföldi Sajtó Tudósítóinak Szindikátusa nevében felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy a német lapok Budapesten is tartsanak tudósítókat, mert a kerülő után Németországba jutott tudósítások sokszor félreértést szítottak. Sedlak, a bécsi Ostdeutsche Rundschau szerkesztője, az osztrák vendégek nevében beszélt s hangoztatta, hogy az osztrákok is a magyarokkal való közvetlen érintkezés révén revízió alá vették a magyarokról való véleményüket. Reméli, hogy a magyarok is keresni fogják az alkalmat, hogy az osztrákokat alaposan megismerjék. A társasági emelkedett hangulatban sokáig maradt együtt. Vilmos császár és Károly király táviratai az újságírókhoz. Bécsből jelentik. Közvetlenül a Concordia ünnepi lakomája után a német és az osztrák sajtóképviselők hódoló táviratot intéztek Vilmos császárhoz és Károly királyhoz. Károly király válaszában megköszönte a hódolatot és kifejezte azt az óhajtását, hogy a német sajtó képviselői Bécsben kellemesen érezzék magukat. Vilmos császár választáviratában köszönetet mondott a barátságos üdvözlésért és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a sajtó képviselőinek személyes érintkezése és eszmecseréje a két birodalom mindig javuló kölcsönös megértéséhez és a ma elhatározott akarat megaczélozásához fog hozzájárulni, hogy a létünkért és szabadságunkért folyó harcot a két állam hűséges fegyverbarátságban szorosan egybefűzött népei teljes erővel a szerencsés befejezésig végig fogják küzdeni. A főhadiszálláson Bécs, szeptember 13. A német birodalmi újságírók tegnap a főhadiszálláson tettek látogatást, ahol Arz báró vezérkari főnök üdvözölte őket az osztrák-magyar hadsereg nevében és megköszönte minden magasztalásra méltó támogatásukat a háború folyamán. Arz báró ezt mondta azután: A front és a haza egyképpen át vannak hatva attól a nagy gondolattól, hogy minden erőt belevigyenek a harczba és hogy ne bénuljanak meg a győzelmes védekezésben mindaddig, míg az igazságos béke véget nem vet a világtörténelem e legóriásibb háborújának. A kishitűséget ki kell vetnünk magunkból, a nép bátorságát és akaratát fokoznunk kell. Akkor tökéletesen fogják elvégezni súlyos feladatukat a hűségben és egyetértésben szövetkezett hadseregek a nép akaratának támogatásával. Baecker Pál, a berlini Deutsche Tageszeitung főszerkesztője kiemelte válaszában, hogy a német újságírók a német sajtóban arra is fognak törekedni, hogy azokat a nagy érdemeket, amelyeket az osztrák-magyar hadsereg rendkívül súlyos körülmények között szerzett vitéz haditetteivel a közös ügy szolgálatában, egyre nagyobb mértékben ismerjék el és méltányolják. AZ ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. ---KH--Előfizetési árak: Egy hónapra ........------K 4.60 Negyedévre ________.... K 13.— Félévre________________K 26.Egész évre ....... — ....... K 62.— Egyes példány ára Budapesten és vidéken 18 fillér, pályaudvaron 20 fillér. Hajba vonult előfizetőinknek a tábori posta útján pontosan megküldjük a lapot, ha a tábori posta számát velünk köztik. HÍRES. Jegyzetek a hétről A vasúti jegy ára „csak“ száz perczenttel emelkedett, a perron-jegy árát azonban egy ugrással az ötszörösére szöktették. Ezelőtt csak egy hatosba került, hogy az ember ne a szugos csarnokban, állva, hanem nagyszerű, puha bőrfotélyben, egy barátságos kis teremben várhassa az érkező vonatot. Már nincsenek öblös borszékek, nincs az érkezési oldalon várószoba, még csak lóczák sincsenek, ellenben az entrée a minden kényelemtől megszabadított perronra egy kerek korona. A tendenczia nyilvánvaló. Nemcsak a vonatok zsúfolódtak tele, hanem a perron is. A hatos becsülete annyira összezsugorodott, hogy az emberek, ha már csak ennyire állt a dolog, mikor választani lehetett az ingyenes és a belépődíjas kényelmetlenség között, inkább a fizetettet választották. Hiszen a perron volt csakugyan az egyetlen „fentartott hely“, ahová húsz fillérért be lehetett jutni. A szép lendületű áremelés kínálkozó megokolása tehát kétségtelenül az volt, hogy talán ez majd enyhít a perron csakugyan veszedelmes zsúfoltságán. Az a bőségesen szerzett tapasztalat, hogy ez a medicina ma egyáltalában nem fog a közönségen és három embert se riaszt vissza a háromezerből, a vasutat el nem kedvetleníthette. Először, mert a vonat befér, ha a perron még oly zsúfolt is. Másodszor ő annál kevésbé rossz üzletet csinál, mennél kevésbé hatásos az új árszabás. Harmadszor pedig méltánytalansággal se lehet vádolni, mert aki most vár valamely érkező vonatot, az sokkal többet vár, mint akkor, amikor a petronjegyet még hatosával is gyengén vásárolták.A kereskedelmi miniszter úr ő expzellencziája fölszólította az igaziakat, legyenek segítségére az uzsora és a visszaélések leverésében: ne tűrjék meg maguk között a konkolyt. A tisztességes kereskedők és iparosok seprűzzék ki a portájukról azokat, akik azért tolakodtak oda, hogy kiéljék a konjunktúra martalócz alkalmait, hiszen az ő becsületük, tisztességük, hírnevük rovására megy a gonosz kalandozás. Ez szó szerint igaz. De, óh bocsánat, igaz más is. A miniszter úr intelme után elolvasom az éppen azon a napon elítélt árdrágítók terjedelmes névsorát és nincs rá bátorságom, hogy ezt a listát feketének merjem nevezni. Mert, óh bocsánat, ezeknek a neveknek egy jelentékeny része semmiképpen se mondható homályosnak. Ezek nem bevándoroltak és nem a Dobuteza sötétjében kuporgok. Előkelő negyedek régi, finom üzletei fölött üvegtáblákon, aranyhetükkel ragyogók. A szakma tisztelt és megbecsült előkelőségei. Kiválóságok és potentátumok a ezekben. Első emberek a maguk mesterségében. Az is, aki táplál és az is, aki fölruház, egészen más árszabás szerint, mint Isten a mezők liliomait. Sőt más árszabás szerint, mint amilyet a hatóság méltányosnak és megengedhetőnek tart. Kicsit riasztó ez a névsor, a maga meglepő előkelőségével. De semmiesetre se riasztó a galicziai üzérekre, akik bizonyára büszkén eszmélnek rá, hogy a pár száz koronányi bírság árán milyen rangos társaságba kerültek. Fejenként, tekintet nélkül a fej alkati és tartalmi tulajdonságaira, két liter rumot kapunk mi boldog budapestiek. Nagyon természetes, hogy boldog örömmel veszszük a hírt tudomásul. Hiszen olyan világot élünk, hogy az ember talán még a pofonnak is örül, ha kap valamit. Igaz hogy nemcsak teánk nincs, de a második emeletnél följebb vizünk sincs, amivel a rumhoz való teát főzhetnénk , ez azonban nem hiba. Legalább tisztán iszszuk a rumot, és akinek a túlzott alkoholizmussal szemben aggodalmai vannak, meg merjük kockáztatni a vigasztalást, hogy az aggodalma is túlzott. Elég víz lesz abban a rumban, ha nem is öntjük vízbe. — A bajor király átutazott Budapesten. Lajos bajor király ma éjjel 2 óra 48 perczkor Belgrádból jövet Budapest-Ferencz.városon át visszautazott. — Evangélikusok közgyűlése. A magyarhoni ág. hitv. evangélikus egyetemes egyház ma._ folytatta és befejezte évi rendes közgyűlését Solymossy Lajos báró és Babtik Frigyes dr. püspök elnöklésével. A mai közgyűlésen Gyürky Pálnak a lelkészi nyugdíjintézetről tett jelentését tudomásul vették. A lelkészi egyesület indítványára, amelyet Paulisz János egyesületi elnök terjesztett elő, a közgyűlés a római katolikus Corpus juris canonici a vegyes házasságok jogviszonyát és ezáltal az állam érdekét sértő, a protestáns egyházakat megalázó intézkedései ellen óvást tesz és megkeresi a kormányt, hogy törvény útján akadályozza meg ezen pápai intézkedés végrehajtását, mert ez az intézkedés a felek között csak viszályt teremt és az erőszakos térítés előmozdítására alkalmas. Hasonló óvás emelése czéljából megkeresi a közgyűlés a református konventet és a közös protestáns bizottságot. A háborús segélyt a lelkészek és a tanárok részére újból kérelmezni fogják. A nyugdíjas lelkészek részére háborús segély czímén 40.000 koronát szavazott meg a közgyűlés. Örömmel vették tudomásul, hogy Solymossy Lajos báró felügyelő a lelkészfiakat segítő egyesület részére 5000 koronát adományozott. A közgyűlést Baltik dr. püspök imája után berekesztették. — Adomány. Néhai domonyi Domony Ödön halála alkalmából hozzátartozói 3000 koronát juttattak a szegények részére. A polgármester megtette a szükséges itézkedéseket az összeg szétosztására. Wimpffen gróf hadnagy holtteste elégett egy barakkban. Wimpffen Simon gróf hadnagy, Wimpffen Szigfrid gróf titkos tanácsos, főrendiházi tag másodszülött fia súlyosan megsebesülve olasz fogságba került. Kis idő múlva kiszenvedett, mire holttestét egy barakkban helyezték el.. A faépületet közvetlenül ezután tüzérségi tűz lángba borította s a barakkal együtt a fiatal gróf holtteste is elhamvadt. Wimpffen Simon gróf nemrég töltötte be életének huszadik évét. — ítélet a nagykanizsai hazaárulási perben. A pozsonyi hadosztálybiróság augusztus 24-ike óta tárgyalja Hamburger Jenő dr. népfölkelő főorvosnak, a nagykanizsai szocziáldemokrata párt elnökének és Sneff József ottani munkásbiztosító-pénztári titkárnak bűnügyét, akiket hazaárulással vádolnak. A vád szerint január 19-én és 20-án, az általános sztrájk idején a nagykanizsai vasúti alkalmazottakat felhívták, hogy lépjenek be a munkásszövetségbe. A munkások a beszéd után több ablakot bevertek Nagykanizsán, mire Hamburger doktort és Sneffet letartóztatták és az állam hadiereje ellen elkövetett bűntett czimén átadták őket a katonai hatóságnak. Az ítéletet ma hirdették ki a nyilvánosság előtt. Hamburger Jenő dr. orvost nyilvános erőszakoskodás és hatóság elleni erőszakra való csábítás bűntettében mondották ki bűnösnek, melyet azzal követett el, hogy a tüntető tömeghez intézett beszédében a többi közt azt mondotta, hogy amennyiben 48 órán belül nem vonják vissza a gabona forgalombahozatalára vonatkozó rendeletet, akkor törni-zúzni fognak. Bűnösnek mondották ki közcsend elleni izgatás vétségében is és ezért a vizsgálati fogságból négy hónapot beszámítva, egy évi szigorú fogságra ítélték. Hamburger Jenőnét és Sneff Józsefet a hadbíróság felmentette. A hazaárulás vádja alól Hamburgert felmentették, azonnali szabadlábra való helyezése ügyében azonban a kerületi parancsnokság fog intézkedni. — Az Árpád-utcza—budai Margithidfő közötti átkelési hajójáratok megnyitása. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy az átkelési hajójáratokat az Árpád utcza és a budai Margithidfő között az egyidejűleg kiadott menetrend szerint szeptemmber hó 14-én akként nyitja meg, hogy az átkelési gőzös reggel 6 órától este 11 óráig óránként 13 járatot teljesít. A Súlyos spanyolnátha-járvány Norvégiában, Krisstiániából táviratozzák. A Nordensgang értesülése szerint a spanyol betegség egyre nagyobb mértékben terjed Norvégiában, főképpen Trondhjem, Aalesund és Christiansund városokban, ahol naponként több halálozás is fordul elő. Az iskolákat, templomokat, gyülekező helyeket és mozikat bezárták. Aalesundba vasárnap egy halászhajó érkezett, amelynek személyzetéből nyolcan haltak meg útközben spanyol betegségben. — Házasság. Sejesek Sándor dr. és BadóIsy tudatják, hogy szeptember 7-én házasságot kötöttek Rózsahegyen. Újpest lett a galicziaiak menedékhelye. Mióta a rendőrség ismét erélyes módon jár el az itt rekedt galicziai menekültekkel szemben, ezek Újpestet választották új menedékhelyükül. Tegnap este ismét razziát tartottak a VII. kerület galicziaiak által lakott, részében s a többi közt a Dob-utcza 24. számú házban lakó Teichner Sachernénál nagymennyiségű lisztet találtak elrejtve. A Kazinczy-utcza 51. számú házban lakó Lungner rabbi öt galicziai menekültnek adott szállást. Hatezer korona készpénzt, több takarékpénztári könyvet, nagymennyiségű ezüstpénzt találtak a lakásban. Minthogy pedig Újpesten még nincs bejelentőhivatal, a galicziaiak nagy része most Újpesten telepszik le, mert ott biztonságban érzi magát a rendőrség elől. A rendőrség most Újpest város tanácsával tárgyalásokat folytat a bejelentőhivatal felállítása iránt, egyben pedig intézkedések történtek az Újpesten lakó galicziai üdültek felkutatására nézve is 7