Az Ujság, 1918. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1918-12-11 / 290. szám

— A rutének nem akarnak elszakadni. (Szervezkedő­ gyű­lés a pesti megyeházán.) — Saját tudósitónktól. — Tegnap este körülbelül kétszáz tagból álló ■fittén-és­ hazul küldöttség jött a fővárosba, hogy a nemzetgyűlésük előkészítésével neutrális te­rületen foglalkozzanak és tárgyalásokba bo­csátkozzanak Jászi Oszkár miniszterrel a hazai­­ ruténség hovatartozandósága ügyében. A kül­döttség tagjai Ung-­ Bereg- és Máramaros­­megye előkelő polgáraiból és egyszerű rutén földmivesekből állottak, a­kik nagyrészét a fővárosi tanács a Hernád- és Baross-utczai elemi iskolákban helyezte el. Szabó Oresztesz kormány­biztos, a­ki a szervezkedő gyűlést előkészítette, úgy értesült, hogy a ruténeket Jászi miniszter ma­­ délben fogadja, de a miniszter gyengélkedése miatt ez egyelőre elmaradt. A küldöttség tagjai erre ma délelőtt tíz óra­kor a vármegyeház üléstermében összegyűltek, hogy megvitassák azokat a pontokat, melyeket majd a későbbi nemzetgyűlés elé fognak terjesz­teni s a­melyek magukban foglalják a rutén nép jogos követeléseit. Az értekezleten, melyen Szabó Oresztesz kor­mánybiztos elnökölt, heves vita keletkezett s a szónokok, a­kik közül nagyon sok került ki a rutén parasztok sorából, egytől -egyig azt hangoztatták, hogy a hazai ruténség tiltatk­ozik mind olyan törek­vések ellen, mely Magyarország területi integritását­­ sérti és hangsúlyozza, hogy a ruténség, a többi népek mintájára, teljes önrendelkezési jogot kiván, de Magyarországtól különválni semmi szín alatt sem ak­ar. A vita során kiderült azt is, hogy Ung-, Mára­­maros- és Bereg me­gyében pozíziel, és terrorral dolgozó ukrán agitác­ió folyik, de a rutén nép nem vezetteti magát félre és nem hajlandó semmiféle idegen uralom fenhatósága alá kerülni. Az értékelőjét, melyen felszólaltak Jegezej Pál­ungmegyei főispán, Janovics Gyula miniszteri ta­nácsos, Pelhesiden, Endrej osztály tanácsos, Popomén Szilárd dr. államtígyász, Zombory Emil mármarosi főispán,­­ délután két órakor félbeszakították, hogy estefelé újból összeüljen­ek és a statútum fe­letti vitát tovább folytassák. A délutáni értekezleten főleg a nép képviselői szólaltak fel, a­kik a községükben előforduló afo­­normis állapotokat tették szóvá, hogy képtelenek élelmiszert beszerezni és heves kifakadásokkal illették a csendőrség, a katonaság brutális fellé­pését. Az értekezlet, mely mindvégig rutén nyel­ven folyt, végül határozati javaslatot fogadott el, melyet holnap fognak átnyújtani a kormánynak. Este nyolca órakor v ért véget a rutének szervezkedő gyűlése, a­mikor is a rutén himnusz elének­lése után kimentek a pályaudvarokra és még az éjsaka folyamán elutaztak. Az értekezlet után alkalmunk volt beavati Szabó Oresztesz kom­ánybiztosnal, a­ki a rutének szervezkedéséről a következőket volt szíves nekünk mondani: —2 A rutén nép kint a vidéken tejesen tájé­kozatlan volt, és mindinkább szükségesnek mu­tatkozott, hogy végre ők is döntsenek sorsuk felett. Magyarország ruténlakta területein egyik nemzeti tanács a másik után alakult, közöttük különféle differencziák merültek­ fel, majd ellentétbe jutott az eperjesi és ungvári egyház, továbbá a közigaz­gatás bomlási proc­essárusa is, mind arra ösztökél­ték a Budapesten tartózkodó rutén nép vezetőit, hogy egy a közeljövőben megtartandó nemzet­gyűlés előkészítésére, a vidék bevonásával értekez­letet tartsunk, a­hol maga a nép dokumentálja és tegyen hitvallást a mellett, hogy a hazai rsténség nem akar elszakadni Magyarországtól, de megkö­veteli azokat a jogokat, melyeket ezeréves nemzeti tradicziók biztosítanak részére. sisak egy hivő sza­vamba került és annyian akartak feljönni, hogy erővel kellett őket visszatartani. Itt nem dolgozott sem pénz, sem semmi néven nevezendő agitáczió és propaganda, azok, a­kik ma ezen az értekezleten részt vettek, önként jöttek, nem pedig toborzás útján. Azok a kívánságok, melyek ma Pest megye székházában elhangzottak, a magyarországi ruté­nek kívánságai. Ez az értekezlet a körülbelül két-három hét múlva megtartandó rutén nemzet­gyűlés előkészítése miatt volt szükséges. Ma pon­tokba foglaltuk a nép jogos kívánságait, melyek közül a legfontosabbak, hogy a hazai ruténség kö­veteli a magyar kormánytól egy tárc­a nélküli mi­niszter kinevezését, a­ki csupán a rutének ügyeivel foglalkozik, követeli a rutén nyelv teljes szabad­ságát iskolákban, a hivatalokban, a közigazgatás­ban, teljes autonómiát, de mindezt, Magyarország keretei között. Ezeket a pontokat összefoglaló memorandumot holnap nyújtjuk el a kormány­nak. A nemzetgyűlés pedig valószínűleg Munká­cson lesz. AZ ÚJSÁG Szerda, 1918. deczember 11. A német köztársaság A német gárda bevonulása Berlinbe. Berlin, deczember 10. (Saját tudósitónk táv­irata.) A gárdacsapatoknak ma délelőtt történt bevonulása nagyszerű képet nyújtott. A bevo­nulás megtekintésére százezrekre menő tömeg gyűlt egybe. A Párisi­ tér egyik oldalán tribünt állítottak föl, a­melyen a kormány képviseleté­ben Ebert és S­c­h­e­i­d­e­m­a­n­n, továbbá Wehrmuth főpolgármester, a városi képvi­selők és a berlini munkás- és katonatanács vég­rehajtó bizottságának tagjai várták a csapato­kat. A­mikor a menet eleje elérte a Branden­­burgi-k­aput, a tömeg hatalmas örömrival­gás­ban tört ki. (A folytonosan meg-megújuló éljen­zés következtében Éberének a menet élén, ha­ladó tisztekhez intézett beszédét alig lehetett hallani. A tisztek élén Bismarck herczeg egy unokája lovagolt. Utánuk az összes német tör­zsekből összeállított szövetségi hadosztály kö­vetkezett. Jellemző volt az egész képre, hogy a ■menetben vitt számos zászló között egyetlenegy vörös zászló sem volt. Legtöbb volt a feket­e­­fehér-piros és a fekete-fehér-arany szinti zászló. A zenekar politikai jelentőség nélküli nép­dalokat és indulókat játszott. A csapatok, a­melyek még legutóbb is nehéz harcrokat vív­tak, jó erőben és kitűnő hangulatban voltak. Csak az tűnt föl, hogy az egyes századok mily kevés emberből állottak. Ez szembeötlően mu­­tatta a­ veszteséget. A gárdakarasszirok eszede 48 emberre és 2 tisztre olvadt le. A menetben résztvevő katonák, lovak és kocsik virágokkal voltak díszítve. Egy gépfegyver-század nagy táblákat vitt ezzel a felírással: Mi nemcsek csak az Istentől félünk, senkitől mástól a vilá­gon I­llindenburg arczképét, valamint a porosz és a birodalmi sast is lehetett látni a tömegben. Ezért népbiztos a brandenburgi kapu előtt beszéddel fogadta a bevonuló gárdacsapa­tokat. A többi közt ezeket mondotta: — A népkormány első rendelkezését a­ há­ború árváinak és a hadastyánok sorsának­ ja­vítására bocsátotta ki. Ti épen kerültetek ki a borzalmas mészárlásból. Áldozataitok és tettei­tek példa nélkül valók. Nincs olyan ellenség, a mely legyőzött volna benneteket. Megvédté­­tek az országot az ellenség betörése­ilől és meg tudtátok menteni Németország mezőit és mű­helyeit a pusztulás és a rombolás elől. Most itt haza vár benneteket, megszületett a német sza­badság. Szegény lett ez a boldogtalan ország, a győző kemény ökle nehezedik ránk. De a régi Németország romjaiból egy új Németországot akarunk teremteni. Legyetek azon, hogy Né­metország együtt maradjon, nehogy a kis álla­mok régi nyomora, újra úrrá legyen fölöttünk, nehogy szétszakadásunk tegye teljessé veresé­günket. Mentsétek meg az egységét a német nemzetnek. Közeledik a béke vágyra várt­­ órája. A nemzetgyűlés az egész német nép aka­ratával meg fogja szilárdítani a köztársaságot és a szabadságot. Berlin, deczember 10. A jzárdacsapatok ün­nepélyes fogadtatásakor a járdák, a fák, a háztetők és az ablakok zsúfolva voltak. A­mi­kor a csapatok bevonultak, a rettenetesen szo­rongó tömeg még jobban összezsúfolódott Több helyütt pánikszerű jelenetek támadtak. Az asszonyok és gyermekek sikoltozásába han­gos kiáltások vegyültek. Házkutatás a Spartacus-csoportnál. Berlin, deczember 10. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Spartacus -csoport párth­elyiségében­ teg­nap este házkutatást tartottak. Tizenöt felfegy­verzett katona benyomult a párt­ helyiségébe és a tisztviselőket igazoltatta és megmotozta. Egy ide­gent, a­ki valószínűleg külföldi volt, letartóztat­tak, mert revolvert találtak nála. Úgy látezik, a katonáknak írásos megbízásuk volt a városparancs­­nokságtól. Németorság pénzügyi reorganizálása. (Schiffer államtitkár az atték egész tömegét je­lentette be.) Berlin, deczember 10. A német ipari és ke­reskedelmi gyűlés meghívására Schiffer, a bi­rodalmi kincstári hivatal államtitkára, tegnap este a berlini kereskedelmi kamara dísztermé­ben nagyszámú hallgatóság előtt előadást tar­tott erről a tárgyról: Németország pénzügyi helyzete és a pénzügyi politika. A következő­ket fejtette ki. Az első kérdés csak ez lehet, hogy áll pénzügyi helyzetünk ? A felelet erre­ áttekinthetetenül. Ha a há­ború őszszel végződött volna, a birodalom adószükséglete 14 milliárdot, az egyes államoké és községeké öt milliár­­dot tett volna ki, tehát összesen 10 milliárdot. Ez az egész számítás most az események következtében halomra dőlt. Mindenekelőtt még ismeretlenek azok a követelések, melye­ket az ellenség veünk szentben támasztani fog. Egyelőre csak egyet tudunk, hogy napról-ne­­m trinul. Minden bi­zonytalan. A munkaerő helyes feloszlása lesz a jövőben egyik legfontosabb feladat és ezért gondoskodni kell arról, hogy a munkások ne a nagy városokba vonuljanak, ha­nem a síkságon végezzenek produktív munkát. Nyugalmat és rendet, jogot és törvényt kell teremteni, nemcsak politi­kai, hanem pénzügyi okokból is. Az az egy bizonyos, hogy az egyenes adók plutokrata ellenesek­ lesznek. Minden megterhelés mellett, a­melyet az adók okozni fognak, mégis lesz egy kedvező következményük. Az Árak esése. Lehetetlen már most adótörvényeket bocsátani ki." 1914-ig visszahatólag az összes lazdinyereségekre kiterjedő adótör­vényt fognak kibocsátani, mely a kisösszegű megtakarítá­sokat nem érinti. A vagyonadót résztelekben fogják kiróni és talán arra­ is lehet gondolni, hogy a vagyonadót részben kényszerkipcsen alakjában kell megadni. Az adófizetésnél a hadikölcsön nagyobb szerepet fog játszani, mint eddig. Üzemi adóra gondolnak, a­mely mindjárt a forrásnál lefoglalja az ipari vállalatok magas jövedelmeit, továbbá járad­éktők­e adóra, a­­mint azt egyes szövetséges államok­ban mara kivetik az örökségi adó fejlesztésére. Az államtitkár közvetett adóként elsősorban a do­hányt említette. A czukoradót fel kell emelni. Mindenekelőtt azonban a forgalmi adók szolgáltatnak fontos adótárgya­kat és itt különösen arra gondolnak, hogy a luxuskészít­­mények és hasonló tárgyak megadóztatását bővítik, ki. Szükséges lesz, hogy az állam közvetlenül részt ve­gyen a gazdasági élet vezetésében, a­mint az a vasutak és a posta állami kezelésében máris történik, Így tekintve a kérdést, a szoczializálás, a­melyről most olyan sokat be­szélnek, nem új dolog. A szoczializálást természetesen nem, szabad korlátlanul és sematikusan végrehajtani. A kor­mány ismételten kijelentette, hogy a szoczializálást csak lépésről-lépésre fogják végrehajtani. Monopóliumként a biztosítási ü­gy­ek, vízierők, villamos erővel való ellátás jöhet­­ne csek tekintetbe. Az állami részesedésre is lehet gondolni, szindikátusok és kartellek alakítására. Az ellenséges né­pek érdeke, hogy a németeket ne pusztítsák el, mert az adós csek akkor tud fizetni, ha lehetőséget nyújtanak neki arra, hogy képességeit újra kifejtse. Vilmos császár megint korfaxfse. Rotterdam, deczember 10. A Nieuive Rotter­­damsehe Courant arról értesül, hogy a belmontei kastélyt, mely egy Büchler grófnak tulajdona, a volt német császár jövendőbeli lakhelyéül rendezik be.­ ­ Európa újjáalakulása Poincara Strawburgban. Strassburg, deczember 10. (Havas.) Poim­earé elnök Clémenceau, Dubost és Deschanel kíséretében ma délelőtt ideérkezett. Az elnököt a tábornagyok, a miniszterek, a szövetséges hadseregek vezérkari főnöke, valamint a köz­ségtanács fogadták. A polgármester üdvözlő beszédet tartott és átadta neki a város kul­csait. Válaszában az elnök kijelentette, hogy Francziaország Strassburg kulcsait jól őrizetbe veszi és nem fogja soha megengedni, hogy azt valaki újra elvegye. Az elnök különböző vallá­sok több templomát meglátogatta Útja alatt nagy tüntetéssel fogadták. Az olan kormány elrekvirálja a keres­­kedelmi flottánkat. Rotterdam, deczember 10. (Saját tudósí­tónk távirata.) A Daily Telegraph new­­yorki jelentése szerint az olasz kormány elha­tározta, hogy a­­magyar és osztrák kereske­delmi flottát rekvirálja. Pasics hazaérkezett. Belgrád, dec­ember 10. Pasién miniszterelnök tegnap délután Zimony felől ideérkezett. Család­ján kívül Francziaország, Olaszország, Görögor­szág és az Amerikai Egyesült­ Államok követei voltak a kíséretében, továbbá több szerb minisz­ter és tekintélyes jugoszláv politikus, a­kik idáig külföldön tartózkodtak. A hatóságok küldöttsé­gei és nagyszámú néptömeg viharos lelkesedése üdvözölte a miniszterelnököt. Az amerikaiak átvették Peta­ff, Hitt a parancsnokságot. Laibach, deczember 10. (Laibachi Távomnű­ Iroda.) A­mint a Slovenski Narod Pólóból jelenti, múlt héten amerikai, franczia, angol és japán hajókból álló hajóraj érkezett ide egy amerikai tengernagy parancsnoksága alatt. A délszláv flotta átadásáról kezdett tárgyalásokban a délszláv ér­dekeket a cseh-szlovák konzul képviselte, mint­hogy a délszlávok az olaszoknak azt a felszólítá­sát, hogy Pólában konzulátust állítsanak fel, azzal a megjegyzéssel utasították el, hogy saját, terültü­kön nincsen, szükségük konzuli képviseletre. A tár­gyalások eredménye az volt, hogy az egész dél­szláv flottát a nemrégiben Olaszországba vitt hadianyagokkal megrakott hat gőzössel együtt Pólában összegyűjtötték és a hajókon az amerikai zászlót tűzték fel. Csak a tengernagyi yachton, a Lacroman, leng a délszláv lobogó. Az amerikaiak, mint a legkevésbé érdekelt hatalom, Póla fölött is átvették a parancsnokságot s ők látják el a rendőri szolgáletot is.

Next