Az Ujság, 1919. január (17. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-23 / 20. szám

i­ hálynak. Ezután újból hangoztatta a Nemzeti Tanács, hogy a wilsoni elvek alapján áll és a népszövetséget a megegyezéses béke útján akarja megvalósítani. Coolidge és a német nemzeti tanács. A magyarországi német néptanács legutóbbi értekezletén Kalmár Henrik jelentést tett a né­met nemzeti tanács képviselőinek Coolidge tanár­nál tett látogatásáról, melynek folyamán Magyar­­ország integritásának, egy semlegesített népsza­vazásnak és a nemzetiségi politikának kérdéseit tárgyalták. Ezután Imnch Ernő dr. az erdélyi, Mersog Ottó dr. pedig a nyugatmagyarországi vi­szonyokról tettek előterjesztést. A radikális párt. A radikális párt­ végrehajtó bizottsága kiegészítette a párt elnökségét. A párt alelnökei most az eddigi alelnö­­kökön kívül: Bíró Lajos, Madzsar József, Szász Zoltán és Czigány Zoltán. A nő és a pártpolitika. A Feministák Pártközi Szövetsége hétfőn, január hó 27-én délután 6 órakor a régi képviselőháziján (Fe­her­czeg Sándor-utcza) nagygyűlést hívott egybe, a­me­lyen Itilass Valéria dr., a Feministák Pártközi Szövet­sége intéző bizottságának tagja előadást fog tartani »A nő és a pártpolitika « czimén. Minden érdeklődőt szí­vesen látnak. Az állami azd­álkodás ellenőrzése. — Strausz István nyilatkozata. — Az állami főszámszékhez fordult, e so­rok írója: miképpen ellenőrzik az állam­­­gazdálkodást, a kormánynak az állampén­zek körül való ténykedését. Thuróczy Vil­­mos lemondása folytán az államszámszéki elnöki állás — köztudomás szerint — üres; a hivatalt Strausz István alelnök vezeti, a­ki a fölmerült kérdésekre így válaszolt: — Az állami főszámszék hatáskörét a törvény szorosan megállapítja. Az új kor­mányforma ezen mit se változtatott. Általá­ban a köztársasági kormányformák az állami főszámszékeknek még terjedelmesebb hatás­kört adnak, mint a monarchiák. Az ország meg lehet nyugodva : a kormány gazdálko­dása nálunk komoly, leszűrt bírálattal talál­kozik és az államvagyon kezeléséről annak idején hű képet fogunk adni. A kormány maga se kívánja ezt másként és ezt már az a körülmény is eléggé világosan igazolja, hogy a miniszterek egészen pontosan küldik hozzánk a -a beadványokat*, a tárczáik köré­ben történt utalványozásokról, ezeknek meg­­okolásáról, általában az államvagyonnak a kormány által való kezeléséről. A miknek alapján azután a főszámszék a bírálatot gya­korolja. A szabályokkal meg nem­ egyező té­telek a főszámszék jelentésében a nemzet­­gyűlés elé mennek s a nemzetgyűlés határoz a fölmentés megadása felől. — Az előirányzat nélküli vagy az elő­­irányzatot meghaladó kiadásokról régebben negyedévenként, újabban félévenként tettünk jelentést a parlamentnek. Most, mivel ország­­gyűlésünk nincs, ez a kimutatás majd a mi­nisztertanács elé kerül. Összegekről beszélni m­a még nem lehet, ma még jóformán minden té­tel csak függő tétel, az egész gazd­ákodásról pontos számadatokkal a zárszámadásnál szól­hatunk.­­ Az 1915/16. állami számadási év zárszámadása most van a nyomdában ; a ké­sedelemnek egyik fő oka az, hogy aránylag sok tisztviselőnk volt katonai szolgálatban és a munkának jelentékeny része jóformán mostanáig húzódott. Az 1916/17-iki zár­számadások máig sincsenek nálunk; ezeket a volt kormánynak kellett volna beküldenie, de a háborús munkatorlódás miatt ez is el­maradt és ezt most ennél a kormánynál sür­­getjük.­­ A­mi az utalványozási keretet illeti, nem szabad elfelejtenünk, hogy rendes állami költségvetésünk az 1914/15 számadási évre volt utoljára, azóta a kormányok indemnitá­­sok alapján gazdálkodtak. Ezt a rendszert a népkormány is meghosszabbította. Az ál­lamháztartást tehát voltaképpen ma is az 1914/15. évi költségvetés keretéhez mért in­­famyitás szerint vezetik. (*) Hét aj egyetemi tanév. (Kunfi miniszter leirata. — Az egye­tem autonómiájának csorbítása.) — Saját tudósítónktól. — Kunfi Zsigmond dr. tárcaanélküli minisz­ter leiratot intézett a budapesti tudomány­egyetem jogi fakultásához. Leiratában közli, hogy Ágoston Péter dr.-t­ a magánjog, Farkas Beyza dr.-t, az agrárpolitika, Juszi Oszkár dr.-t a szocziológia, Kovács Gábor d­r.-t a társada­lomgazdaságtan, Rónán Zoltán dr.-t a politikai tudományok, Varga Jenő dr.-t a gazdasági po­litika és Vámbérit Rusztem dr.-t a kriminoló­gia tanárává nevezte ki, egyúttal arra is utal a miniszter, hogy rövidesen elkészíti az egye­temek szabadságát intézményesen biztosító törvényt, addig is ezeket a kinevezéseket a­ füg­getlen tudományos közvélemény ellenőrzése alá helyezi. Meg kell állapítani azt a tényt, hogy a jogi karnak ezeknek a­­kinevezéseknek nagyobb ré­szében nincs aktív szerepe. Kunfi miniszter egyszerűen nem volt kíváncsi arra, mit szól előzetesen a dologhoz a jogi kar. Mellőzte az eddigi szokásos utat-módot és rendeletileg ne­vezte ki a tanárokat. Leiratában azzal okolja meg ezt a lépését, hogy a jogi kar „intézmé­nyesen nem biztosított" hozzászólásának kiké­rését ezúttal a forradalom szellemi vívmányai­nak biztosítására kellett mellőznie. A kinevezések módja természetesen érthető feltűnést keltett Moravcsik Ernő dr., a tudományegyetem rektora azon a véleményen van, hogy a minisz­ternek ez az intézkedése sérti az egyetem auto­nómiáját és ezzel szemben állást kell foglalnia az egyetemi tanácsnak. Az egyetem vezetői számoltak azzal, hogy a kormány ezekben a ki­vételes időkben kivételes intézkedéseket fog tenni, de a dolog mégis meglepte őket, mert a jogi kar teljes mellőzésével történt. Munkatársunk felkereste Orosz Emil dr. orvostanárt s megkérte, hogy nyilatkozzék álláspontjáról. A hírneves professzor ezeket volt szives mondani: — Első­sorban a jogi fakultás illetékes arra, hogy a kinevezések ügyében állást foglal­jon, de természetesen az egyetem valamennyi fakultását, sőt az összes főiskolákat is érinti az, ha az egyetem autonómiáján csorba esik. — Miben látja professzor úr az autonómia meg­sértését ? — A tanszékek betöltésekor véleményadásra az illetékes fórum az egyetem fakultása. Ezt a jogot és kötelességet a pozsonyi, és deb­­reczeni egyetemeknek az 1912. évi XXXVI. tör­­vényczikk határozottan megadja, a midőn a tör­vény 6. §­-a azt mondja, hogy az első szervezést követő kinevezéseknél a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter az illető tudományegyetem meg­hallgatásával teszi meg előterjesztéseit. A­mi a pozsonyi és debreczeni új egyetemet megilleti, az annál inkább megilleti a budapestit, a­mely e jogot már régen tényleg gyakorolta. Termé­szetesen ez egyetemnek az autonómiájával élni is kell. Ha a miniszter tényleg nem kérdezte meg a jogi fakultást a kinevezések ügyében, akkor ebben az autonómia súlyos sérelmét lá­tom. Természetesen, korántsem vitatom azt, hogy egy felelős miniszter soha sem térhet el a fakultás javaslatától, sőt azt is lehetségesnek tartom, hogy egyes tanszékek felállítását a tör­vényhozás a fakultás és egyetem véleménye el­lenére is elhatározza, de egyszerű oktrojt na­gyon veszedelmes prec­edensnek tartom még abban az esetben is, ha az egyetem kiváló tan­erőket nyer. A kinevezett tanárok tudományos kvalifikác­iójáról annál kevésbé nyilatkozha­­tom, mivel egészen más tudománykörhöz tar­toznak. Az én szememben csak az az irányt adó, hogy ha a miniszter az egyetem teljes mellőzé­sével tölt be állásokat, pláne megüresedett rendszeresített tanszékekre, ez a módszer alkal­mas arra, hogy az egyetemet a jövőben a párt­­politikának kiszolgáltassa. — Mit tehet az egyetem az autonómia védelmére ? — Véleményem szerint a jogi fakultás állás­pontjának ismerete után minden fakultásnak sürgősen kell foglalkozni a kérdéssel s nem ké­telkedem, hogy az egyetem állásfoglalását, ha az kellően indokolt, a közvélemény is támo­gatni fogja.­­ Nem szabad feledni, hogy a főiskolák minden k­ulturállamban mégis csak a tudo­mány leghivatottabb tényezői , a demokratikus fejlődésnek éppen a legfontosabb garancziája az, ha a tudományt f­üggetlenítjük a politikától. -——-----­­ AZ ÚJSÁG _ Csütörtök, 1919 január 23. Döntő fordulat a burgonyadarab ügyben« (Marich Jenő miniszteri tanácsost, Miklós Jenőt, a Burgonyaközpont vezérigazgatóját és László Ernő igazgatót letartóztatta a rendőrség.) (Saját tudósítónktól.) A rendőrség, a­mely tegnap befejezte a nyo­mozást a burgonyadara-ügyben, — mint jelentett­ük — az utóbbi napokban történt tanúvallomások által döntő fontosságú bizonyítékok birtokába jutott. Ma azután megtörtént a rendőrség részé­ről is az elhatározó intézkedés. Marich Jenő miniszteri tanácsost, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöki osztályának jelenleg felfüggesztett vezetőjét, Miklós Jenőt, az Országos Burgonya­ Közvetítő Iroda vezérigazgatóját és László Ernőt, a Burgonyaközpont igazgatóját letartóztatták. A hetek óta botránynvá dagadt ügy ezzel a for­dulattal a rendőrségen végső stádiumába került és úgy látszik a bírósági főtárgyalás előtt már aligha lesz szükség a krumplibotrány korona­tanújának, Windischgraetz Lajos herczeg volt közélelmezési miniszternek kihallgatására. A nyomozás megállapította, hogy Windisch­­graetz herczeg adott megbízást Miklós vezér­­igazgatónak, hogy a megfagyott burgonyából burgonyadarát készíttessen és az ebből az üz­letből származott tíz millió korona hasznot a köztisztviselők élelmezésének megjavítására, helyesebben olcsóbbá tételére fordítsák. Kide­rült, hogy a főkönyv tele volt hamis adatokkal. Olyan províziók voltak ebben elszámolva, me­lyeket egyáltalán ki sem űzettek, ezenkívül szá­mos olyan províziótételt tüntetett fel a fő­könyv, a­mely valójában sokkal kisebb összegű volt, mint a­milyent mint kifizettetett elköny­veltek. Szerepelt az ügyben egy 3.900.000 koro­nás tétel is, a­mely valójában nincs elszámolva. Erre a­ nagy összegre nézve Miklós Jenő olyan vallomást tett, hogy azt négy­ vagy öt csomag­ban átadta Marich Jenő miniszteri tanácsos­nak, a­ki az összeget az átvételkor megolvasta és a saját fiókjába zárta el. Ezzel szemben Ma­­rich Jenő úgy vallott, hogy kapott ugyan bizo­nyos összegeket, azokat azonban meg sem ol­vasta, hanem úgy, a­miképpen átvette, olvasat­­latlanul továbbadta Windischgraetz Lajos her­­czegnek. Windischgraetz herczeg Bernben a­ bur­­gonyadara-ü­gyre vonatkozóan nyilatkozatokat tett, a­melynek a lényege az, hogy nem tud azokról a pénzekről, a­melyeket itt úgy szere­peltettek, minthogy ha azokat ő vette volna fel. A főkapitányság távirati megkerersése folytán a berni rendőrség kihallgatta a herczeget. A vallomásáról felvett jegyzőkönyv tegnap érke­zett meg a főkapitányságra. A herczeg tagadja azoknak a tényeknek a valóságát, a­melyeket Miklós és Marieh rá vonatkozóan jegyző­könyvbe adtak. Windischgraetz vallomása sze­rint a burgonyadara-ü­zletből származott ha­szon az ő tudomása szerint arra a czélra fordit­­tatott, a­melyre eredetileg tervezték. Ennek a külön, eredeti alapnak külön könyvei voltak, ezeket Marieh kezelte. Ezeknek a könyveknek meg kell lenniük és ezekből fillér pontossággal ki kell tűnni minden bevételnek és az összes kiadásoknak. Kijelentette Windischgraetz, hogy e könyvek alapján a legteljesebb felelős­séget meri vállalni úgy a legfelsőbb számve­vőszék, mint a parlament előtt is. Kijelenti ab - Leli készségét, hogy ebben az ügyben a svájczi követség előtt mindenkor készséggel rendelke­zésre áll és bárminő felvilágosítással szol­gálhat. Windischgraetz e nyilatkozatából, vala­mint abból, hogy az eljárás ez alap körül na­gyon titokzatos volt, az ügyben szereplők csak­ Marieh útján közvetve érintkezhettek a mi­niszterrel, a rendőrségnek az a gyanúja, hogy a Miklóstól felvett pénz, a­melyről Marieh nyugtát nem adott, nem került rendeltetési helyére, arról Marieh önhatalmúlag intézke­dett és a pénzzel úgy bánt, mintha a sajátja volna. Megállapította a nyomozás azt is, hogy Marieh, összejátszott Miklóssal és felbujtotta őt a hamis könyvvezetésre. A 3.900.000 koronát igyekezték hamis tételek alapján leplezni és elkönyvelni és a­mikor az első szm­leges vizs­gálatot vezették, ennek az eredményét, a hamis könyvelési adatok alapján állították össze. Ez­zel az eredménynyel a minisztert is megtévesz­tették. A nyomozás alapján a rendőrség elérkezett­nek látta az időt, hogy döntsön a burgonya-ügy terheltjeinek sorsa iránt. Szentkirályi Béla c­ímzetes főkapitány elővezetési parancsot adot ki Marich­ Jenő, Miklós Jenő és László Ernő ellen, egyben pedig elrendelte, hogy neve­zettek lakásán házkutatást és személyi moto­zást is végezzenek. Jiede József rendőrfogal­mazó Mariek lakásán, Stenger Károly fogal­mazó Miklós vezérigazgató lakásán és Nik­o­­lényi Dezső fogalmazó László igazgató lakásán foganatosította az intézkedést. László igazgató nem volt már lakásán, a­mikor Nikolcevi fo­galmazó a detektivekkel megjelenik A hozzá­tartozói azt­ mondták, hogy fürdőbe ment, de már ott sem találták. Később azonban László

Next