Az Ujság, 1919. január (17. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-23 / 20. szám
i hálynak. Ezután újból hangoztatta a Nemzeti Tanács, hogy a wilsoni elvek alapján áll és a népszövetséget a megegyezéses béke útján akarja megvalósítani. Coolidge és a német nemzeti tanács. A magyarországi német néptanács legutóbbi értekezletén Kalmár Henrik jelentést tett a német nemzeti tanács képviselőinek Coolidge tanárnál tett látogatásáról, melynek folyamán Magyarország integritásának, egy semlegesített népszavazásnak és a nemzetiségi politikának kérdéseit tárgyalták. Ezután Imnch Ernő dr. az erdélyi, Mersog Ottó dr. pedig a nyugatmagyarországi viszonyokról tettek előterjesztést. A radikális párt. A radikális párt végrehajtó bizottsága kiegészítette a párt elnökségét. A párt alelnökei most az eddigi alelnökökön kívül: Bíró Lajos, Madzsar József, Szász Zoltán és Czigány Zoltán. A nő és a pártpolitika. A Feministák Pártközi Szövetsége hétfőn, január hó 27-én délután 6 órakor a régi képviselőháziján (Feherczeg Sándor-utcza) nagygyűlést hívott egybe, amelyen Itilass Valéria dr., a Feministák Pártközi Szövetsége intéző bizottságának tagja előadást fog tartani »A nő és a pártpolitika « czimén. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Az állami azdálkodás ellenőrzése. — Strausz István nyilatkozata. — Az állami főszámszékhez fordult, e sorok írója: miképpen ellenőrzik az államgazdálkodást, a kormánynak az állampénzek körül való ténykedését. Thuróczy Vilmos lemondása folytán az államszámszéki elnöki állás — köztudomás szerint — üres; a hivatalt Strausz István alelnök vezeti, aki a fölmerült kérdésekre így válaszolt: — Az állami főszámszék hatáskörét a törvény szorosan megállapítja. Az új kormányforma ezen mit se változtatott. Általában a köztársasági kormányformák az állami főszámszékeknek még terjedelmesebb hatáskört adnak, mint a monarchiák. Az ország meg lehet nyugodva : a kormány gazdálkodása nálunk komoly, leszűrt bírálattal találkozik és az államvagyon kezeléséről annak idején hű képet fogunk adni. A kormány maga se kívánja ezt másként és ezt már az a körülmény is eléggé világosan igazolja, hogy a miniszterek egészen pontosan küldik hozzánk a -a beadványokat*, a tárczáik körében történt utalványozásokról, ezeknek megokolásáról, általában az államvagyonnak a kormány által való kezeléséről. A miknek alapján azután a főszámszék a bírálatot gyakorolja. A szabályokkal meg nem egyező tételek a főszámszék jelentésében a nemzetgyűlés elé mennek s a nemzetgyűlés határoz a fölmentés megadása felől. — Az előirányzat nélküli vagy az előirányzatot meghaladó kiadásokról régebben negyedévenként, újabban félévenként tettünk jelentést a parlamentnek. Most, mivel országgyűlésünk nincs, ez a kimutatás majd a minisztertanács elé kerül. Összegekről beszélni ma még nem lehet, ma még jóformán minden tétel csak függő tétel, az egész gazdákodásról pontos számadatokkal a zárszámadásnál szólhatunk. Az 1915/16. állami számadási év zárszámadása most van a nyomdában ; a késedelemnek egyik fő oka az, hogy aránylag sok tisztviselőnk volt katonai szolgálatban és a munkának jelentékeny része jóformán mostanáig húzódott. Az 1916/17-iki zárszámadások máig sincsenek nálunk; ezeket a volt kormánynak kellett volna beküldenie, de a háborús munkatorlódás miatt ez is elmaradt és ezt most ennél a kormánynál sürgetjük. Ami az utalványozási keretet illeti, nem szabad elfelejtenünk, hogy rendes állami költségvetésünk az 1914/15 számadási évre volt utoljára, azóta a kormányok indemnitások alapján gazdálkodtak. Ezt a rendszert a népkormány is meghosszabbította. Az államháztartást tehát voltaképpen ma is az 1914/15. évi költségvetés keretéhez mért infamyitás szerint vezetik. (*) Hét aj egyetemi tanév. (Kunfi miniszter leirata. — Az egyetem autonómiájának csorbítása.) — Saját tudósítónktól. — Kunfi Zsigmond dr. tárcaanélküli miniszter leiratot intézett a budapesti tudományegyetem jogi fakultásához. Leiratában közli, hogy Ágoston Péter dr.-t a magánjog, Farkas Beyza dr.-t, az agrárpolitika, Juszi Oszkár dr.-t a szocziológia, Kovács Gábor dr.-t a társadalomgazdaságtan, Rónán Zoltán dr.-t a politikai tudományok, Varga Jenő dr.-t a gazdasági politika és Vámbérit Rusztem dr.-t a kriminológia tanárává nevezte ki, egyúttal arra is utal a miniszter, hogy rövidesen elkészíti az egyetemek szabadságát intézményesen biztosító törvényt, addig is ezeket a kinevezéseket a független tudományos közvélemény ellenőrzése alá helyezi. Meg kell állapítani azt a tényt, hogy a jogi karnak ezeknek akinevezéseknek nagyobb részében nincs aktív szerepe. Kunfi miniszter egyszerűen nem volt kíváncsi arra, mit szól előzetesen a dologhoz a jogi kar. Mellőzte az eddigi szokásos utat-módot és rendeletileg nevezte ki a tanárokat. Leiratában azzal okolja meg ezt a lépését, hogy a jogi kar „intézményesen nem biztosított" hozzászólásának kikérését ezúttal a forradalom szellemi vívmányainak biztosítására kellett mellőznie. A kinevezések módja természetesen érthető feltűnést keltett Moravcsik Ernő dr., a tudományegyetem rektora azon a véleményen van, hogy a miniszternek ez az intézkedése sérti az egyetem autonómiáját és ezzel szemben állást kell foglalnia az egyetemi tanácsnak. Az egyetem vezetői számoltak azzal, hogy a kormány ezekben a kivételes időkben kivételes intézkedéseket fog tenni, de a dolog mégis meglepte őket, mert a jogi kar teljes mellőzésével történt. Munkatársunk felkereste Orosz Emil dr. orvostanárt s megkérte, hogy nyilatkozzék álláspontjáról. A hírneves professzor ezeket volt szives mondani: — Elsősorban a jogi fakultás illetékes arra, hogy a kinevezések ügyében állást foglaljon, de természetesen az egyetem valamennyi fakultását, sőt az összes főiskolákat is érinti az, ha az egyetem autonómiáján csorba esik. — Miben látja professzor úr az autonómia megsértését ? — A tanszékek betöltésekor véleményadásra az illetékes fórum az egyetem fakultása. Ezt a jogot és kötelességet a pozsonyi, és debreczeni egyetemeknek az 1912. évi XXXVI. törvényczikk határozottan megadja, a midőn a törvény 6. §-a azt mondja, hogy az első szervezést követő kinevezéseknél a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető tudományegyetem meghallgatásával teszi meg előterjesztéseit. Ami a pozsonyi és debreczeni új egyetemet megilleti, az annál inkább megilleti a budapestit, amely e jogot már régen tényleg gyakorolta. Természetesen ez egyetemnek az autonómiájával élni is kell. Ha a miniszter tényleg nem kérdezte meg a jogi fakultást a kinevezések ügyében, akkor ebben az autonómia súlyos sérelmét látom. Természetesen, korántsem vitatom azt, hogy egy felelős miniszter soha sem térhet el a fakultás javaslatától, sőt azt is lehetségesnek tartom, hogy egyes tanszékek felállítását a törvényhozás a fakultás és egyetem véleménye ellenére is elhatározza, de egyszerű oktrojt nagyon veszedelmes precedensnek tartom még abban az esetben is, ha az egyetem kiváló tanerőket nyer. A kinevezett tanárok tudományos kvalifikációjáról annál kevésbé nyilatkozhatom, mivel egészen más tudománykörhöz tartoznak. Az én szememben csak az az irányt adó, hogy ha a miniszter az egyetem teljes mellőzésével tölt be állásokat, pláne megüresedett rendszeresített tanszékekre, ez a módszer alkalmas arra, hogy az egyetemet a jövőben a pártpolitikának kiszolgáltassa. — Mit tehet az egyetem az autonómia védelmére ? — Véleményem szerint a jogi fakultás álláspontjának ismerete után minden fakultásnak sürgősen kell foglalkozni a kérdéssel s nem kételkedem, hogy az egyetem állásfoglalását, ha az kellően indokolt, a közvélemény is támogatni fogja. Nem szabad feledni, hogy a főiskolák minden kulturállamban mégis csak a tudomány leghivatottabb tényezői , a demokratikus fejlődésnek éppen a legfontosabb garancziája az, ha a tudományt függetlenítjük a politikától. -——----- AZ ÚJSÁG _ Csütörtök, 1919 január 23. Döntő fordulat a burgonyadarab ügyben« (Marich Jenő miniszteri tanácsost, Miklós Jenőt, a Burgonyaközpont vezérigazgatóját és László Ernő igazgatót letartóztatta a rendőrség.) (Saját tudósítónktól.) A rendőrség, amely tegnap befejezte a nyomozást a burgonyadara-ügyben, — mint jelentettük — az utóbbi napokban történt tanúvallomások által döntő fontosságú bizonyítékok birtokába jutott. Ma azután megtörtént a rendőrség részéről is az elhatározó intézkedés. Marich Jenő miniszteri tanácsost, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöki osztályának jelenleg felfüggesztett vezetőjét, Miklós Jenőt, az Országos Burgonya Közvetítő Iroda vezérigazgatóját és László Ernőt, a Burgonyaközpont igazgatóját letartóztatták. A hetek óta botránynvá dagadt ügy ezzel a fordulattal a rendőrségen végső stádiumába került és úgy látszik a bírósági főtárgyalás előtt már aligha lesz szükség a krumplibotrány koronatanújának, Windischgraetz Lajos herczeg volt közélelmezési miniszternek kihallgatására. A nyomozás megállapította, hogy Windischgraetz herczeg adott megbízást Miklós vezérigazgatónak, hogy a megfagyott burgonyából burgonyadarát készíttessen és az ebből az üzletből származott tíz millió korona hasznot a köztisztviselők élelmezésének megjavítására, helyesebben olcsóbbá tételére fordítsák. Kiderült, hogy a főkönyv tele volt hamis adatokkal. Olyan províziók voltak ebben elszámolva, melyeket egyáltalán ki sem űzettek, ezenkívül számos olyan províziótételt tüntetett fel a főkönyv, amely valójában sokkal kisebb összegű volt, mint amilyent mint kifizettetett elkönyveltek. Szerepelt az ügyben egy 3.900.000 koronás tétel is, amely valójában nincs elszámolva. Erre a nagy összegre nézve Miklós Jenő olyan vallomást tett, hogy azt négy vagy öt csomagban átadta Marich Jenő miniszteri tanácsosnak, aki az összeget az átvételkor megolvasta és a saját fiókjába zárta el. Ezzel szemben Marich Jenő úgy vallott, hogy kapott ugyan bizonyos összegeket, azokat azonban meg sem olvasta, hanem úgy, amiképpen átvette, olvasatlatlanul továbbadta Windischgraetz Lajos herczegnek. Windischgraetz herczeg Bernben a burgonyadara-ügyre vonatkozóan nyilatkozatokat tett, amelynek a lényege az, hogy nem tud azokról a pénzekről, amelyeket itt úgy szerepeltettek, minthogy ha azokat ő vette volna fel. A főkapitányság távirati megkerersése folytán a berni rendőrség kihallgatta a herczeget. A vallomásáról felvett jegyzőkönyv tegnap érkezett meg a főkapitányságra. A herczeg tagadja azoknak a tényeknek a valóságát, amelyeket Miklós és Marieh rá vonatkozóan jegyzőkönyvbe adtak. Windischgraetz vallomása szerint a burgonyadara-üzletből származott haszon az ő tudomása szerint arra a czélra fordittatott, amelyre eredetileg tervezték. Ennek a külön, eredeti alapnak külön könyvei voltak, ezeket Marieh kezelte. Ezeknek a könyveknek meg kell lenniük és ezekből fillér pontossággal ki kell tűnni minden bevételnek és az összes kiadásoknak. Kijelentette Windischgraetz, hogy e könyvek alapján a legteljesebb felelősséget meri vállalni úgy a legfelsőbb számvevőszék, mint a parlament előtt is. Kijelenti ab - Leli készségét, hogy ebben az ügyben a svájczi követség előtt mindenkor készséggel rendelkezésre áll és bárminő felvilágosítással szolgálhat. Windischgraetz e nyilatkozatából, valamint abból, hogy az eljárás ez alap körül nagyon titokzatos volt, az ügyben szereplők csak Marieh útján közvetve érintkezhettek a miniszterrel, a rendőrségnek az a gyanúja, hogy a Miklóstól felvett pénz, amelyről Marieh nyugtát nem adott, nem került rendeltetési helyére, arról Marieh önhatalmúlag intézkedett és a pénzzel úgy bánt, mintha a sajátja volna. Megállapította a nyomozás azt is, hogy Marieh, összejátszott Miklóssal és felbujtotta őt a hamis könyvvezetésre. A 3.900.000 koronát igyekezték hamis tételek alapján leplezni és elkönyvelni és amikor az első szmleges vizsgálatot vezették, ennek az eredményét, a hamis könyvelési adatok alapján állították össze. Ezzel az eredménynyel a minisztert is megtévesztették. A nyomozás alapján a rendőrség elérkezettnek látta az időt, hogy döntsön a burgonya-ügy terheltjeinek sorsa iránt. Szentkirályi Béla címzetes főkapitány elővezetési parancsot adot ki Marich Jenő, Miklós Jenő és László Ernő ellen, egyben pedig elrendelte, hogy nevezettek lakásán házkutatást és személyi motozást is végezzenek. Jiede József rendőrfogalmazó Mariek lakásán, Stenger Károly fogalmazó Miklós vezérigazgató lakásán és Nikolényi Dezső fogalmazó László igazgató lakásán foganatosította az intézkedést. László igazgató nem volt már lakásán, amikor Nikolcevi fogalmazó a detektivekkel megjelenik A hozzátartozói azt mondták, hogy fürdőbe ment, de már ott sem találták. Később azonban László