Az Ujság, 1919. március (17. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-26 / 72. szám

Budapest. 1919»_____________________ XVII. évfolyam. 72. szám.____________________Szerda, márczius 26. Előfizetési strafti ___ ________ ^ SZERKESZTŐSEG: Félévre _ _ _ _ 44 » _ » Jill!® R* ni |||| Telefon Jóasef 13—35. &| JSSF Pjl| Én ||| gat||| dHB Budapest. Rákóczi­nt 54. ss. ken 30 fil­.ér, pályaudvarokon 40 fill. ,0!» SH yrf jgj!} ||;| |(R 5r§rjY; rjKSr SS, M| Telefon- Józse J16- 36 «e I —3*. Sn'na^^ntruur*: B m n M ^%di Bodlp^SIklfm 43. Minden fronton győz az orosz bolsevik­ hadsereg. Rendben folyik az országban a nagy átalakulás. A cseh szocziáldemokraták a mozgó­sítás estén. Tanácsköztársasági rendeletek. A forradalmi törvényszék. (A forradalmi Kormányzótanács IV. sz. rendelete.) 1. §. Forradalmi törvényszékek állíttat­nak fel a szükséghez képest. 2. §. A forradalmi törvényszék elnökből és ezen felül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tag­jait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyző­­könyvvezetőt a forradalmi kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képe­sítéshez kötve. 3. Forradalmi törvényszék hatásköré­be az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, a­melyet a forradalmi kormányzó­­tanács külön rendelettel oda utal. 4. §. A forradalmi törvényszék hatás­körébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyo­mozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig, az együtt é­lő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet elfogása után azonnal a for­radalmi törvényszék elé kell állítani. 5. §: A vádbiztos kötelessége a tárgyalás­hoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetetlenül megidézni, vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely órá­ban és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. 6. §:– A terhelt bárkit választhat védőjé­nek. Ha a terhelt a jogával nem él, vagy ha választott védőt a tárgyalásra azonnal meg­hívni lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. 7. A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terhelt ellen fenforgó tényeket előadja. A bizonyító eljárás befejeztével a vád­­biztos­­annak eredményét kifejti és indítvá­nyát megteszi.. Erre a terheit és védője felel , s ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és­ védőjét illeti. 8. §. A tárgyalás befejezésével a forra­dalmi­ törvényszék zárt tanácskozás után ha­tároz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni.­­1. §. A forradalmi törvényszék határo­zata ellen felebbvitelnek, vagy másféle per­­orvoslatnak helye nincs. Az elitélt érdekében bárki által előter­jesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüg­gesztő hatása a végrehajtásra. 10. §: A forradalmi törvényszék által ki­szabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919. évi m­árczius hó 25-én. A forradalmi kormányzótanács. A hamis hírek terjesztői ellen. (A forradalmi Kormányzótanács V. sz. rendelete.) A­ki oly híreket terjeszt, a­melyek a köz­­nyugalom megzavarására alkalmasak, forra­dalmi törvényszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hírek ter­jesztése a közbiz­nság megzavarásával járó mozgalmakat, vagy más igen súlyos követ­kezményeket idéz elő, a forradalmi törvény­szék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a­ köz­nyugalom megzavarására, irányuló czélzat nélkül történik. Budapest, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács, A nemesség, rang és czimek eltörlése. (A forradalmi Kormányzótanács VI. sz. rendelete.) A magyarországi tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és czim; nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló ki­tüntetések­. Nincsenek továbbá oly c­ímek sem, a­melyek csupán­­ hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri taná­csos, titkár stb.). , A közalkalmazottak azt a hivatali elne­vezést viselik, a­mely az állásukkal egybe­kötött működés szakszerű feltüntetésére szol­gál (pl. csoportvezető, osztályvezető, könyv­táros, írógépkezelő stb.). Ezeket a megjelölé­seket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg. Budapest, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács. Nincs törvénytelen gyermek! (A forradalmi Kormányzótanács VII. sz. rendelete.) 1. §. A magyarországi tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, a­melyek a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tar­tás, családi pótlék stb.), csorbí­tatlanul ki­terjednek­­azokra a gyermekekre is, a­kik házasságon kívül születtek. 2. §. Ha a gyermek születési anyaköny­véből nem­ tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az any­jának kérelmére hatósági úton külön eljá­rással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az el­ismerésről közokiratot avagy hitelesített magánokiratot állított ki, az elismerést tar­talmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy ok­irat­ alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési anyakönyvébe az atya nevét be­jegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a bejegyzés ellen ki­fogást emel, bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére a­­születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, a­ki ellen a gyermek javára jogerős bírói ítélet azért állapított meg tartási kötelezettséget, mert az anyával nemileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szem­ben történt. 3. §: Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyviből csak oly kivonatot szabad kiállítani, mely­ből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegy­zése utólagosan történt. Lapunk mai száma 8 oldal, 4. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi nép­, biztos hajtja végre. Budaimér, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács. Az együttélés házassággá nyil­vánítása. (A forradalmi kormányzótanács VIII. sz. rendelete.) 1. §. Azok, a­kik között legalább egy év óta házasságon kívüli állandó együttélés (vadházasság) áll fenn és nem egyenes ág­beli vérrokonok vagy testvérek, a házasságot minden házassági akadályra való tekintet nélkül megköthetik. E végből lakóhelyük anyakönyvvezetőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyvvezető erről a bejelentés­ről jegyzőkönyvet vesz fel, a feleket házas­­társaknak nyilvánítja és a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságot az itt feírt módon azok is megköthetik, a­kiknek van házastársuk, a­kitől különválva élnek. Ilyenkor ez a régi házasság az új házasság megkötésével meg­szűnik. 2. §. Ha a korábbi házasság ily módon megszűnik, külön eljárással kell megállapí­tani azt, hogy a volt feleség, a­ki a külön­élésre okot nem adott, volt férjétől milyen tartást követelhet. Ugyancsak külön eljárás állapítja meg az egyéb vagyoni követeléseket és a gyermekek elhelyezését is. Ezt az eljá­rást az igazságügyi népbiztos rendelettel fogja szabályozni. 31 §. Ezt a rendeletet az igazságügyi­­nép­biztos hajtja végre. Budapest, 1919. évi márczius 25-én.­A forradalmi kormányzótanács. A bírák és ügyészek rendelkezési állapotban. (A forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete.) Addig is, a frzig az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi népbiztosnak joga van itélőbírá­­kat és ügyészeket rendelkezési állapotba he­lyezni és a bíróságok és ügyészségek ideigle­nes vezetésével bárkit megbízni. Az igazságügyi népbiztos az ügyvédi és közjegyzői kamarák önkormányzatát felfüg­gesztheti és ezeknek a kamaráknak ideigle­nes vezetésével bárkit megbízhat. Budapest, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács. A birói és ügyészi vizsga fel­függesztése. (A magyar forradalmi Korányzótanács *nyi nemhiz*p431,lK I* W| . |OIO | I.--II. IX sz. rendelete az ügy­védi és bírói vizsgálóbizottságok műk­ödésének felfüg­­gesz­ése tárgyában.) Az ügyvédi és birói vizsgáló bizottságok működését további intézkedésig felfüggesz­tem.

Next