Az Ujság, 1919. március (17. évfolyam, 52-76. szám)
1919-03-26 / 72. szám
Budapest. 1919»_____________________ XVII. évfolyam. 72. szám.____________________Szerda, márczius 26. Előfizetési strafti ___ ________ ^ SZERKESZTŐSEG: Félévre _ _ _ _ 44 » _ » Jill!® R* ni |||| Telefon Jóasef 13—35. &| JSSF Pjl| Én ||| gat||| dHB Budapest. Rákóczint 54. ss. ken 30 fil.ér, pályaudvarokon 40 fill. ,0!» SH yrf jgj!} ||;| |(R 5r§rjY; rjKSr SS, M| Telefon- Józse J16- 36 «e I —3*. Sn'na^^ntruur*: B m n M ^%di Bodlp^SIklfm 43. Minden fronton győz az orosz bolsevik hadsereg. Rendben folyik az országban a nagy átalakulás. A cseh szocziáldemokraták a mozgósítás estén. Tanácsköztársasági rendeletek. A forradalmi törvényszék. (A forradalmi Kormányzótanács IV. sz. rendelete.) 1. §. Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest. 2. §. A forradalmi törvényszék elnökből és ezen felül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a forradalmi kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. Forradalmi törvényszék hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a forradalmi kormányzótanács külön rendelettel oda utal. 4. §. A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig, az együtt élő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet elfogása után azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5. §: A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetetlenül megidézni, vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely órában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. 6. §:– A terhelt bárkit választhat védőjének. Ha a terhelt a jogával nem él, vagy ha választott védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. 7. A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terhelt ellen fenforgó tényeket előadja. A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiztosannak eredményét kifejti és indítványát megteszi.. Erre a terheit és védője felel , s ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti. 8. §. A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határoz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni.1. §. A forradalmi törvényszék határozata ellen felebbvitelnek, vagy másféle perorvoslatnak helye nincs. Az elitélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. §: A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919. évi márczius hó 25-én. A forradalmi kormányzótanács. A hamis hírek terjesztői ellen. (A forradalmi Kormányzótanács V. sz. rendelete.) Aki oly híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hírek terjesztése a közbiznság megzavarásával járó mozgalmakat, vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyugalom megzavarására, irányuló czélzat nélkül történik. Budapest, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács, A nemesség, rang és czimek eltörlése. (A forradalmi Kormányzótanács VI. sz. rendelete.) A magyarországi tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és czim; nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá oly címek sem, amelyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri tanácsos, titkár stb.). , A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés szakszerű feltüntetésére szolgál (pl. csoportvezető, osztályvezető, könyvtáros, írógépkezelő stb.). Ezeket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg. Budapest, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács. Nincs törvénytelen gyermek! (A forradalmi Kormányzótanács VII. sz. rendelete.) 1. §. A magyarországi tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tartás, családi pótlék stb.), csorbítatlanul kiterjednekazokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül születtek. 2. §. Ha a gyermek születési anyakönyvéből nem tűnik ki, hogy ki a gyermek atyja, ezt akár a gyermeknek, akár az anyjának kérelmére hatósági úton külön eljárással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az elismerésről közokiratot avagy hitelesített magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési anyakönyvébe az atya nevét bejegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a bejegyzés ellen kifogást emel, bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére aszületési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, aki ellen a gyermek javára jogerős bírói ítélet azért állapított meg tartási kötelezettséget, mert az anyával nemileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szemben történt. 3. §: Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyviből csak oly kivonatot szabad kiállítani, melyből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. Lapunk mai száma 8 oldal, 4. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi nép, biztos hajtja végre. Budaimér, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács. Az együttélés házassággá nyilvánítása. (A forradalmi kormányzótanács VIII. sz. rendelete.) 1. §. Azok, akik között legalább egy év óta házasságon kívüli állandó együttélés (vadházasság) áll fenn és nem egyenes ágbeli vérrokonok vagy testvérek, a házasságot minden házassági akadályra való tekintet nélkül megköthetik. E végből lakóhelyük anyakönyvvezetőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyvvezető erről a bejelentésről jegyzőkönyvet vesz fel, a feleket házastársaknak nyilvánítja és a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságot az itt feírt módon azok is megköthetik, akiknek van házastársuk, akitől különválva élnek. Ilyenkor ez a régi házasság az új házasság megkötésével megszűnik. 2. §. Ha a korábbi házasság ily módon megszűnik, külön eljárással kell megállapítani azt, hogy a volt feleség, aki a különélésre okot nem adott, volt férjétől milyen tartást követelhet. Ugyancsak külön eljárás állapítja meg az egyéb vagyoni követeléseket és a gyermekek elhelyezését is. Ezt az eljárást az igazságügyi népbiztos rendelettel fogja szabályozni. 31 §. Ezt a rendeletet az igazságügyinépbiztos hajtja végre. Budapest, 1919. évi márczius 25-én.A forradalmi kormányzótanács. A bírák és ügyészek rendelkezési állapotban. (A forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete.) Addig is, a frzig az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi népbiztosnak joga van itélőbírákat és ügyészeket rendelkezési állapotba helyezni és a bíróságok és ügyészségek ideiglenes vezetésével bárkit megbízni. Az igazságügyi népbiztos az ügyvédi és közjegyzői kamarák önkormányzatát felfüggesztheti és ezeknek a kamaráknak ideiglenes vezetésével bárkit megbízhat. Budapest, 1919 márczius 25. A forradalmi kormányzótanács. A birói és ügyészi vizsga felfüggesztése. (A magyar forradalmi Korányzótanács *nyi nemhiz*p431,lK I* W| . |OIO | I.--II. IX sz. rendelete az ügyvédi és bírói vizsgálóbizottságok működésének felfüggeszése tárgyában.) Az ügyvédi és birói vizsgáló bizottságok működését további intézkedésig felfüggesztem.