Az Ujság, 1920. március (18. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-31 / 78. szám
ROVÁS: A nemzet nem felelős akaratáért. Nem mondhatja az, aki a nemzetgyűlés minőségén kétségbeesik: te akartad! A nemzet nem sújtható, ha rosszabrt tart, ezért is parlamentáris orszigban a kormánynak kell a felelősséget viselnie. Márpedig a nemzetgyűlés mai képe szerint a nemzet valóban rászorult arra, hogy a kormány fedezze az akarata súlyos következményeivel szemben. A kormánynak most e rosszul megválogatott nemzetgyűléssel is ugyanazt kell elérnie, amit egy jól megválasztottal ért volna el. Nem lehet akczeptálni, hogy a keresztény kurzus bukik, mert a nemzetgyűlési választásoknak rossz az eredményük. A hiba nem a nemzetben, nem a kurzusban mutatkozik eddigelé, hanem az általános titkosban, melyet alapul vettünk, holott sem nem nemzeti, sem nem keresztény princzipium. Ennek a nemzetgyűlésnek, ha alkotni nem tud, marad még mindig egy hasznos feladata: lerombolni az általános titkost. # A jelszó szent, de ne felejtsük el: az emberek még mindig nem szentek. Egymásról a legrosszabbat plauzibilisebbnek teszik föl, mint a legjobbat s ezt rossznéven venni nekik nem szabad. Innen való, hogy amikor megharagszanak egymásra, menten korrupcziót hangoztatnak, vádakat vagdosnak egymás fejéhez, bűnöket, melyektől a megvádoltak mentek lehetnek ugyan, de a melyekben elvégre nem kevesen ludasak. A jelszóhoz csatlakoznak tiszták és tisztátalanok, őszinték és képmutatók egyaránt. Nem várható a jelszótól, hogy egy már megtisztult országot domináljon, de nem is várható az emberektől, hogy ami nem is várható, abban mint meglevőben higyjenek. A frázis mondhatja, hogy egy politikai győzelem teljesítette már, amit ígért. Ez túlságosan könyvvé tenné minden rendszernek a dolgát s túlságosan nehézzé az országnak, hogy bármely rendszert elviselhessen. • / • Müller... Tuczatnév. Mert Müllernek hívják a német kanczellárt, a kit valamikor Bismarcknak hivtató.’ S Bismarcktól Müllerig a német birodalom ki nem fogyott a kemény emberekből. Hányan váltották már föl egymást a háború kezdetétől! Tuczatjával akadnak ott a tuczatnevet viselő nem tuczatemberek. Az egyik kidől s már ott van a másik. Nekünk egy volt s ezzel az égigyel meg lehetett ölni a magyar Bismarckokat s megmaradtál, nélkülözhetetlenül a magyar Müllerek, akiket csak ki lehet kiáltani Bismarckoknak, de összehasonlítani velük nem. Az orvosok. Nem hiszszük, hogy Dollinger Gyula tudós professzor urat rossz kereszténynek és magyarnak lehetne tartani azért, mert az orvosi hivatás szolidaritásából csak egyetlen kirekesztendő elemet,, ismer el, a bolsevistát. És nem hienyjük, hogy alapgondolata, melyből milil az Orvosszövetség elnöke kiindul: a nemzet legdrágább és legféltenivalóbb vagyontétele az emberélet, nem volna beilleszthető abba a tisztultabb világnézetbe, melyet az új magyar politika alapjául választott. Az ember élete — az egyének száma és az élettartam nagysága értendő alatta — társadalmilag és közgazdaságilag egyaránt megkíván befektetést és dúsan fizet is érte. Dollinger közegészségügyi minisztériumot kíván ezek alapján, a magunk részéről ezt a politikai detailt mellőzzük a fontos társadalmi következtetések kedvéért, melyeket a tudós professzor kijelentéseiből levonhatunk. Megóvni az emberéletet, jelent munkaerő fokozását. Lehetetlen és veszedelmes a kishitű felfogás, hogy ebben a kicsi országban minél kevesebb embernek legyen lélekzete és joga az élethez és a nemzethez, mert nem tud annyit eltartani, amennyi itt élni akar. A megkötött gazdasági forgalom, a blokád, a termelés lehanyatlása, a fogyasztás változatlan igénye mellett szülte azt a felfogást, mely beválhatik egy ostromolt várban, de semmiesetre egy lerombolt országban, melyet újra ki kell építeni. Az alkotó, termelő munkáknál ez nyilvánvaló, az intellektuális munkánál könnyen átlátható, ha a figyelmet ráirányítják. Most az orvosról legyen szó. Túltermelés lenne nálunk orvosokban? Numerus elaususszal el kellene zárni az útját több orvos nevelésének? Járványok dúlnak mindenfelé, a háború és a forradalmak megviselték az egész generácziót, a társadalmi alakulások kedveznek a halálnak és gátjai a születéseknek. S kevés volna az orvos? Nagy-Magyarországon a vidéken igen kevés orvos volt. Lehet-e beszélni most orvostöbbletről, mikor még mindig egész körzeteknek nincsen orvosuk, holott most a rossz egészség általánossága idején minden faluban kellene orvost találni? Szó sincs róla. A szükséglet nagyobb, mint volt és nagyobb, mint mostanában a fedezet. A falut nem elég magasztalni, a falut meg is kell menteni. A falu ma gazdag, a falut ki lehet már emelni abból a kultúrátlanságból, mely életet pusztít és kürtít. Az új irányzatnak egyenes hivatása, hogy a falu fogalmát megtisztítsa az ázsiaság, az egészségtelenség, a piszok fogalmától. Ezt a hivatást valóban az orvos kezdje meg. Nem kell már a trágyadombnak az ablak alatt büzlenie, nem kell már a pöczegödörben a miazmákat tenyészteni. Nem kell már az apró ablakot télire betapasztani s összegyűjteni a házban a mikrobák miriádjait. A falunak van ma miből egészségesen laknia és élnie. A falut czivilizálni lehet a saját erejéből, ha élére az orvost állítjuk, aki után bevonul az építőmester, a csatornázó, az egész iparos készültség. Eddig az orvos húzódozott a falutól, mert ez a szegénységet jelentette. Ma azt hiszszük, az orvosok épp oly szívesen gravitálnak a falu, mint eddig a nagyváros felé. Falun élni ma bőséget és gondtalanságot jelent Minden adva van, hogy a falusi ’ *>:}:■' -*r¡ il- jy? r1 •* te V 5» 0.lt hft.Színőröl VÓT• hat noha, nem ilye teli: az e teljsége biztosítását Nem tudjuk, hogy hány falu lesz kis hazánkban s nem tudjuk pontosan, hogy hány orvosunk van. Csak azt tudjuk, hogy kevesebb az orvos, mint a falu. Nagy szükség van az orvosnevelés fokozására és nálunk szűkkeblűen és elfogultan orvosi numerus claususra is gondolnak. Nem érzik-e ennek a tévedésnek szörnyű végzetességét? Az érvényesülését kereső ifjúságot elütik érvényesülésétől, a műveltségben elhelyezkedhető elemek redukálják a művelt emberek számát, akiknek volna hivatásuk és növelik a proletárokét, akiknek e nélkül is meg-, volna a természetes szukkreszciencziájuk. Az országban pedig szervezni kell az egészeségépolő és fejlesztő intézményt s megvonják tőle a szükséges munkaerőket. S hol van még az ország új és régi határai között meglevő orvosi igény, melyet az idegenek alacsonyabb műveltségüknél fogva nem tudnak kielégíteni s nekünk nem is kívánatos, hogy az erdélyi, tótsági magyar idegen orvos kezére jusson! Micsoda nagy nemzeti hivatása is lenne a magyar képzettségben részesülő magyar orvosnak, a ki elszakadt testvéreinknek nemcsak a testi egészséget, hanem a magyar lelket is viszi! Nagyon távol vagyunk még az orvos-export lehetőségétől s már leeresztjük a sorompót: sokan vagyunk, többnek lennünk tilos! Nem kellene mindent elkövetni, hogy ezzel a szűkkeblű tévedéssel magyar nemzeti és keresztény politikai érdekből is szakit*sunk? Budapest, 1920. R XVIII. évfolyam, 78. szám. Szerda, márczius 31. Előfizetési árak mm SZERKESZTŐSÉG: Égés* évre----- 220 K — ___ _____ ____ 1^ ____ Budapest, Rákóczi-út 54. M» Félévre .........- 110 * — » Jfffi JfffiBF ■ SR H9 ^Mi SSMB .aOMt Telefon; Jéz«eJ18-36. Jizs. MSM i^tófZLlI 20 » — » MW 'jlfr Sl 8 Jllll /éfím KIADÓHIVATAL. Egyes szám ára Budapesten, ff 4ig |1| fgy 4S0SH Budapest, Rákóczi-ut 54. az. vidéken és a pályaudvarokon jgfodfl ff fiilg ffifflSL I ^ T^'iu£2i&lir*W* tteejelea MttS MvéteUvel JP 1 ImPIIw %# Ifik. FIÓKKIADÓHIVATAL S minden nap. ünnep az&n is. ^■mSnB Budapest, Erzsébet körút 43. ...........................— ........ ■■■ ---------* A koaliczió fölött meg- Kondul a lélekharang. fx X X X X f X X X X X X x — lUMfAberg oUcxHSJa. — Egy táborba, ajtaejtik tömöríteni a mérsékelt elemeket. — Mentőakczió a nemzetgyűlés feloszlatása ellen. — Új kabinet följön !) — Az Utsáa tudósítójától. — Elmentek haza a képviselő urak, mintha jól végezték volna dolgukat. A tegnap lezajlott — x x x x x — ülés után az elnök Isten áldását kérte munkájukra és pihenésükre, mi pedig megpróbáltuk, hogy elkészítsük az elmúlt mozgalmas hat hét mérlegét. A hat hét, a nemzetgyűlés első hat hete, valóban mozgalmas volt. x x x xxxxxxxxx xxxxx xxxx xxxxxxxxx xxxxxxxxX x x x A nemzetgyűlésnek be kellett volna bizonyítania, hogy nagy cselekedetekre képes, hogy a nemzetnek szüksége van reá, mert ha ezt sem tudja bizonyítani, akkor nincsen jogosultsága. Ez a nemzetgyűlés, amelyet nem a régi törvény, nem is tradíció, hanem a végveszedelem hívott munkára, csakis akkor érdemli az életet, ha valóban dolgozik is. És mi ez után a megállapítás után nem merjük a mérleg két serpenyőjébe vetni az igazságokat és tényeket, mert félünk, hogy a mérleg fölborul. A személyes gyűlölet, a nagy idők meg nem értése, a kicsinyesség és az elvakult pártszenvedély annyira kiütközött e tanulságos x x x x hat hét alatt, hogy a nemzetgyűlés komoly elemei — x x x x x x x x — belátják, hogy ha az eddigi irányban fejlődnek tovább az események, akkor húsvét után bekövetkezik a nemzetgyűlés csődje és bekövetkezik a házfeloszlatás. Most arról folynak bár bizalmsa megbeszélések, nem lehetne-e közeledést létrehozni a nemzetgyűlés mérsékelt elemei között, hogy kialakuljon egy középpártféle arra az esetre, ha a keresztény pártszövetség felrobban. Mi nem bízunk ennek a kísérletnek sikerében, pedig éppen úgy kívánjuk, mint a hon Lapunk mai száma 8 oldal. — Egyes példány ára 80 fillér. 4