Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
g 192»« AZ UJSAS '^V. ^ 9 A Király utazása tisztító hatással volt Ausztria politikai életére — Rchner volt kanczellár nyilatkozata, — —írta Újság bácsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Béce, április 8. Az Ujság bécsi szerkesztőségének ma alkalma nyílt beszélgetést folytatnia benne- (K. volt szövetségi kanczellárral, aki a király utazásáról és annak az osztrák politikára való hatásáról a következőképp nyilatkozott : — Károly király utazása az osztrák politikai viszonyokra, valamint a lakosság gondolkodására nézve is általában tisztító és felvilágosító hatással volt. A monarchista körök, melyek eddig abban a gondolatban tetszelegtek maguknak, hogy Károly visszatérése esetén a nagy entente részéről segítségre számíthatnak, a kis entente részé-' ről pedig semmiféle ellenállásra nem találnak, — most kénytelenek belátni azt, hogy a Habsburgok restaurációja Ausztriában nemzetközijog szerint lehötetlen. A monarchista párt erős megrázkódtatást szenvedett és kénytelen beletörődni a megváltozhatatlanba. — Nagyon valószínű, hogy a király utazásának az osztrák politikára még erős kihatása lesz. A volt császár ugyanis nyilatkozatában a pragmatika szankció elvi alapjait feladja és Ausztriáról önkéntesen is lemond. Azokra, a hírekre vonatkozólag, melyek egy várható politikai koalíczióról rebesgetnek, röviden csak annyit mondhatok, hogy ezek a hírek valótlanok és koaliczióról egyáltalában szó se lehet. Fülöp René: Fogadalmi á&imp&tok yZtngiHt&an. (Jtfeszlyíttas Mfrszfjfc5t? fejfiSduk a bsíny&sz* — Az Újság bécsi szerkesztőségének telefon jelentése. — Pécs, április .8. Zürichből jelentik, hogy Angliából olyan hírek érkeznek, melyek szerint Anglia területén a forradalmi mozgalon nagyon erősen fokozódik. A forradalmi nyugtalanságról szóló híreket az angol kormány eddig visszatartotta, de most már azok kiszivárognak. Ezekből meg lehet állapítani, hogy Angliát forradalom fenyegeti. Skótország és Wales egyes bányavidékein bolsevista terror áll fenn. A kormánycsapatok és a felkelők között erős harczok folynak. A kormány ezeken a vidékeken tehetetlennek mutatkozik. Londonból jelentik, hogy ez idő szerint majdnem semmi kilátás sincs a bányászsztrájk ügyében a megegyezésre. Hogy ha holnapig nem találják meg a kivezető utat, akkor vasárnap éjjel tizenkét órakor kimondják az általános sztrájkot, amelyben immár nemcsak a bányászok, hanem a hármas szövetségi nek másik két csoportja: a szállítómunkások és a vasutasok is részt fognak venni. F. R. Hága, április 8. Londonból jelentik : A bányaterületekben a helyzet változatlanul kritikus, különösen Walesban, Skótországban és Észak-Angliában, ahol a bányászok magatartása felette fenyegető. Linlinthow kerületben önkéntesek ellátták a legsürgősebb munkálatokat, a sztrájkolók azonban kézigránátot dobtak közéjük, úgy hogy kénytelenek voltak a munkát abbahagyni. Edinbourgjiban a sztrájkolók fosztogatásokat követtek el. Delreth bányakerületben egész sor épületet ■megrongáltak, Fife kerületben véres összeütközések voltak a sztrájkolókkal. Tanner/John házassága, vígjáték 4 felvonásban, írta G. Bernard Shaw, fordította Hevesi,/ Sándor; előadták a Nemzeti Színházban / 1921 április 8-án. Szinte restéli az ember, hogy egy színdarabbal szemben, melynek íróját a közönség jelentékenynek, sőt jelesnek fogadott el, ellenkezésbe helyezkedjék. De hát mit csináljunk? Sok mindenfélét megtehet az ember, csak azt az egyet nem, hogy mulasson, mikor unatkozik. Márpedig Shawnak Tanner John-ján meglehetősen jól unatkoztunk. És a főpróba disztingvált, de hadinyereségektől mentes közönségének hangulatából úgy vettük ki, mintha osztotta volna szelíd lehangoltságunkat. Aztán az április is hideg; ne csodálkozzanak tehát, ha leheletünk belefagy a dicsőítés trombitájába. Három szerelmet köt a hírneves író bokrétába, hogy e darabot gazdagon földiszítse: Whitefield Annáét, ki az apja által egyik gyámjának rendelt Tanner John-t szereti; Robinson Octavius-ét, ki a vele együtt nevelkedett Annát imádja ifjúkori hévvel; és az amerikai dúsgazdag Malone Hectorét, kivel-hal a szép Robinson Violet-ért, kivel, minthogy Angliát gyűlölő atyja ellenkezését nem reméli legyőzhetni, titokban egybe is kelt. Három szerelem, mely többé-kevésbé egymásba kapcsolódik! Ez csak gazdag téma arra, hogy érdekes drámát adjon! Ha ezt hiszik, akkor számításon kívül hagyták Bernard Shaw-t; you number your chickens before they are hatehed, mint ők mondják. Shaw olya sem, hogy képes három szerelemből nem csinálni semmit és helyükben megtölteni darabját csupa veszekedésekkel, vitákkal, elmélkedésekkel, velős mondatokkal, epés megjegyzésekkel és megdöbbentő paradoxonokkal. És ezt ebben a darabban meg is teszi. A három szerelmet az első felvonás elején bemutatja, mégpedig — meg kell adnunk — elég ügyesen és érdekesen. A helyzet, melyet így megismertünk, aztán állva és megdermedve marad a darab végéig, hol a két utolsó jelenetben kimagyarázások és beszédharczok révén előáll a megoldás: John nőül veszi Annát; Hector apja" megbékíti, Octavius pedig félrevonul nagy szerelmi bánatával. És egész az utolsó perczig John rágja nőgyűlöletének kemény zabláját. Hector apja anaglophobiájának szívós gummi-elasztikumját és Octavius bánatos szerelmének édesgyökerét. Akkor hát mivel tölti meg Shaw a förtelmesen hosszú négy felvonást ! Csevegéssel fecsegéssel, köteted# beszMnk^] ›ο« t irrigornó a férfi és a nő viszonylatáról bölcseskedő és élcselődő maximákkal. körmönfont aforizmákkal és csipkedő gondolatokkal. Ezek vannak a darabban túlsulylyal. Elöntik, elárasztják az egész darabbot. Oly tömérdek számban vannak, annyira halomra nőnek benne, hogy mikor elhagyjuk a színházat, egyetlen egy sem maradt meg emlékezetünkben. Gondoljanak issza azok, kik bent voltak a színházban, tudnának-e idézni csak egyet is Shaw tengersok bölcselméiből! Nem, mr. Shaw, csupa mazsolából népi lehet kugloffot csinálni. Kell ahhoz egy kis közönséges drámai nullásliszt is, mely az apró megfigyeléseket és szellemes ötleteket hiszül és édességül magába foglalja. De csupa édesség? Huh! Azaz, pardon ! Azt mondják, hogy middingót csupa mazsolából és aprószőlőből csinálnak. Lehet. De hogy az magyar gyomornak való volna, azt kötve hiszem. Az előadás viszont fényes volt. Jolin-nak szerepét Odry adta felülmúlhatatlan, majdnem azt mondtuk, hogy lehetetlen virtuozitással. Az egész darabot végig kellett beszélnie. Képtelen nagy feladat, hogy a színész ily szerepben egyhangúvá ne váljék. Reá csak az oly elsőrangú művész vállaltkozhatik, mint Odry. Hogy e feladatot oly nagy sikerrel mg tudta oldani, mindig nagy érdemeinek fogjuk betudni. Választékosan finom, mintá-á nak beillően előkelő, nemesen művészies volt Anna szerepében Paulay Erzsi, és oly szép , és oly angolosam fölényes magatartásában. Busnau megérdemelte a dicsérő elismerést, melylyel a közönség körében mindenki elhalmozta. Ue j/’/r.tájkeny eredménynyel működtek közre a többi nagyobb szerepekben Horváth Jenő, Abonyi Géza, Cs. Aczél Ilona, Hegyesi Mari, Bartos Gyula, Kiss Ferencz. Fehér Gyű!-' és Kűri őrmi. Ez ti! ",bbi , egy nagyszerű műveit soffőr volt. Ha egy amerikai milliomos látná, azonnal szolgálatába fogadná. Mindnyájan érdemén felül jól szolgálták a darabot és zajos tapsokban részesültek. Keszter József. / y Gratz Gusztáff^külügyminiszter nyilatkozi, a kis enteniesról és a király kérdésről. — A királykérdés nem zavarja meg a szomszédos államokkal való viszonyon* — A p áriám artben elfoglalt őszinte és férfias állásfoglalása és a lemondásával kapcsolatos híresztelégekre vonatkozólag Az Újság ma kérdést intézett Gratz Gusztáv dr. külügyminiszterhez, aki munkatársunknak a következőket mondotta : — Lemondásom okait a nyilvánosság előtt — úgy hiszem — teljesen világosan feltártam. Van egy bizonyos határ, amelyen túl, nézetem szerint, az embernek nem szabad kompromisszumot kötni önmagával. Miután elhatározásomban nem politikai, de kizárólag lelkiismereti szempontok vezettek, természetes, hogy elhatározásomat nem is vagyok képes megmásítani. Azt hiszem, hogy a király ideérkezésével megindult események most már teljesen le vannak zárva, és hogy mindazok a törekvések, amelyek az utóbbi időben részünkről is, más államok részéről is érezhetők voltak és amelyek arra irányultak, hogy az egészséges gazdasági vérkeringés közöttünk és szomszédjaink között újra meginduljon, ismét fel fognak éledni. Ezt magam részéről feltétlenül szükségesnek és kívánatosnak tartom. — Az a felindulás, amelyet egyes külső államoknak jogilag teljesen benső magyar ügyekbe való erőszakos beavatkozása nálunk joggal kiváltott, nem indokolhatja azt, hogy ne törekedjünk továbbra is magunkat és törekvéseinket a szomszédos országokkal, akikkel vglő sűrű érintkezésre geográfiai okokból is épp úgy rá vagyunk utalva, mint ők a velünk való érintkezésre, jobban megértetni. — Úgy látom különben, hogy ezt a felfogásomat a felmerült inczidensek daczára a szomszédállamok is osztják és ennek egy örvendetes jelét látom a római konferencziának egy ma tudomásomra, jutott elhatározásában, amely szerint a konferenczia három alelnöki állása közül egyet Magyarország hivatalos képviselőjének juttatott. Nem fogunk senki után futni, de barátságos hajlandóságokra mindenütt barátságos hajlandóságokkal fogunk felelni. Nem kételkedem benne, hogy ezen politikai törekvésünkben a külügyminisztériumból való távozásom semmi változást nem fog jelenteni. A külügyminiszter távozásával kapcsolatosan felmerültek olyan kombinációk is, melyek szerint Gratz Gusztáv dr. fontos külföldi diplomácziai szerepet fog vállalni. A külügyminiszter ezt a híresztelést a leghatározottabban megcáfolta. Egyelőre teljesen visszavonul a politikától és néhány fontosabb közgazdasági munka megírására szenteli minden idejét. A Városi Színház Ábrányié marad. Folytatólagos közgyűlés. — Végig annyi huzavona, akadékoskodás, gálcsvetés és kellemetlenkedés után ma dűlőre jutott a Városi Stzínház oly régen húzódó ügye. A népszínházi bizottság uitórelhtározottsága, melyet a maga autonóm jogának védelmében kifejtett és a közgyűlés mai állásfoglalása eldöntötte a küzdelmet és most már biztos, hogy a Városi Színház Ábrányié marad. A közgyűlés rövid vita után megszavazta az átalakításnak a. fővárosra eső költségeit és — mint velünk illetékes helyen köztik — a főváros a közeli napokban meg is köti Ábrányi Emillel a bérleti szerződést. Joanovits Pál dr. volt az egyetlen, aki az előterjesztést ellenezte. Szabó Imre dr. tiszti főügyész a főváros autonómiájának szempontjából világította meg az ügyet, míg Bródy Ernő dr. -- általános helyeslés közepette - arról beszélt, hogy az Ábrányi név maga magyar kultúrát jelent. E név viselőjétől lehet csak elvárni azt, hogy a magyar népszínmű újból hajlékra talál és lehetővé válik, hogy Blaha Lujza, művészetében még gyönyörködni lehessen. Az előterjesztés mellett beszéltek még Weisz Konrád és Trovszky János is, mire a közgyűlés nagy többsége magáévá tette a tanács javaslatát. A napirend többi pontja nem sok vizet zavart, de sokaknál kínos meglepetésként hatott, hogy az előadók között szerepel Zilahi Kiss Jenő dr. tanácsnok is, aki még mindig a tanügyi osztály élén áll. A mai rendszernek nem nagy dicsőségére válik, hogy az jó forradalmár áll a tanügyek élén, aki jóval az októberi forradalom kitörése előtt hirdette a kommunizmus eszméit, amelyek aligha egyeztethetők össze a mai közgyűlés többségének elveivel és felfogásával. Mindenesetre helyesebb volna, ha a tanácsnok úr ügyének elintézéséig kevésbé exponált helyen fejtené ki áldásdús tevékenységét. Még hat óra sem volt, amikor már az interpellácziókra és indítványokra került a sor. Tekintettel arra, hogy ezeknek kitalálásában és kitálalásában a közgyűlés tagjai — pártra való tekintet nélkül — rendkívül termékenyek, senki sem csodálkozhatik, ha még fél kilenc után is ilyeneket hallgatott az a néhány városatya, aki részben mint indítványozó, részben mint interpelláló, türelmetlenül várt a sorára. Lázár Ferencz dr. az utczák locsolása, ügyében interpellált. Tilt tanácsnok felelt neki. Bibiti Horváth János a tejellátás rendkívül fontos kérdésében terjesztett elő alaposan megokolt interpellácziót. Rámutatott arra, hogy a mai rendszer mellett a főváros tejellátása csőd előtt áll. Felhívta a polgármester figyelmét a fenyegető veszedelmekre és azt kívánta, hogy a főváros üüneseit kövessen el a tej forgalmának szabaddá tétele ellen. Általános helyesléssel fogadták Törökné Kovács Herminnek, a legszorgalmasabb városanyának, interpelláczióját„ amelyben élesen kikelt a budapesti pékek ellen, akik főzőlisztből entik az előírásnál kisebb súlyú zsemlyéket. Vajna Ede tanácsnok adott erre az interpelláczióra megnyugtató választ. Vörösvári Miklós oly. a körúti közlekedés miatt interpellált. A választ is rögtön megkapta s azt a közgyűlés tudomásul vette. Miután még két régebbi interpelláczióra feleltek, rátértek az indítványokra. Ezek közül említésre méltó a, Horváth Károlyé, aki az adófelszólamlási bizottságok szaporítását kívánta. A közgyűlés ezt az indítványt sürgősen letárgyalta és Hont. Arnold államtitkár, Gál Jenő dr. és Kozma Jenő dr. felszólalása után el is fogadta. Különösen megnyugtatta a közgyűlést Hannfelszólalása, aki kijelentette, hogy az adókra vonatkozóan — bár a határidő lejárt — még nyolc napig adnak felvilágosítást a kerületi adófelügyelőségek. Gáspár Fülöp indítványa következett a tüzelőellátásról. A tárgy rendkívüli fontosságára való tekintettel az indítványozó, azt szerette volna, ha a legközelebbi közgyűlésen terjeszthette volna elő mondanivalóját. Hetek óta várta Gáspár, hogy ebben a százezreket érdeklő kérdésben — mint szakértő — elmondhassa a maga praktikus javaslatait, de nem kerülhetett szóhoz. Ma aztán a nyolcz városatya jelenlétében volt kénytelen beszélni, mert a „többségie nem volt, hajlandó halasztást adni. Gáspár el is mondott egyet-mást, de végül mégis arra az elhatározásra, jutott, hogy a fontosabb dolgok elmondását elhalasztja. Szerencse, hogy a többi indítványozó már nem volt jelen,mert különben éjfélig is eltartott volna a közgyűlés, amelyet Buláth alpolgármester öt városatya jelenlétében háromnegyed kilenczkor rekesztett be. Károly király Svájcziban maradhat. Bern, április 8. (Svájczi Távirati Iroda.) A Svájcai szövetség-tanács mai ülésén elhatározta, hogy Károly királynak megengedi, hogy a továbbiakig is svájcai szövetség területén tartózkodhassék. Genf, április 8. (Svájczi Távirati Iroda.) Megbízható forrásból kapott értesülés szerint Károly király családja április végén hagyja el a pranginsi villát.