Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
AHOL A KIRÁLY LAKOTT. Svájcában volt dolgom, de már itthon elhatároztam, hogy a húsvéti ünnepeket Lausanne-ban töltöm. Innen Pranging alig háromnegyed óra, s gondolam, ha lehetséges, kihallgatást fogok kérni a két ismerőshöz fordultam, akikről kijött foomása, hogy megfelelő eszéköttetésekkel rendalJiáSnek s nagyon meg voltam lepelbe, a mikor kffc^semre igen feltűnő idegességet tapasztaltam.^pátfMlólevél nélkül utaztam el, de Zürichben a, kiE^la^egyik bizalmasa megígérte, hogy a kihallgatás ujra legyengetni fogja. Utólag most megállapíthatom, hogy itt is meglehetős nyugtalanságot észleltem az első pillanatban, ami azonban, szintén nem tűnt fel. E tüneteket mégis felemlítem, mert az a benyomásom, hogy a király elutazásáról meglehetős széles körben lehettek bizalmasai informálva. Rómában vagyok és a pápát nem látom, — hát ebbe belenyugodtam, de a Vatikánt már is mégis csak megnézem.. Súsvét hétfőjén ültem vonatra, amely Pranginsnél is megáll. A tulajdonképpeni vasútállomás Nyon, amely Pranginstől alig néhány perczre van. Prangins egész igénytelen kis megállóhely. A váróterem nyitott verandaszerű fabódé,, amelynek a végében kis zárt kamra van, ahol a pályaőr felesége adja ki a jegyeket. Az állomástól mintegy száz lépésnyire van a falucska, mely alig néhány házból áll. De ezek aztán ragyogóan tiszták. Az egész helységben mindössze egy boltocska akad, ahol csokoládétól petróleumig mindent lehet kapni. Amikor bemegyek, csak pár percz múlva jön elő egy fiatal asszony. Ki van pirulva, kötényének egyik széle a kerezba dugva. Nyilvánvalóan a dejeuner főzésében zavartammeg. Veszek egy pár apróságot, s közben próbálom faggatni. *— Tudja hol lakik Itt a magyar királyi — Nagyot néz, gondolkozik egy kicsit. — Az osztrák császár, ugye, — mondja mosolyogva. Ráhagytam, hogy, legyen hát osztrák császár. Kérdéseimre elmondotta, hogy eddig csak nagyon ritkán látta meg a királyi családot, mert ha mennek is valahová,’s többnyire a nyoni pályaudvarra. rendszerint zárt autóban vannak. Általában látogató is csak elvétve ,érkezik hozzájuk, s szóval visszavonult életet élnek. Lassan ballagtam lefelé a dombocskáról, a melyen Prangins" fekszik, s kiértem az országútra, hangyán szabad ezzel a, névvel illetni olyan aszfaltozott és példátlanul tiszta utat, amilyennek a főváros legelső útvonalát is szeretném látni. Alig egy kilométerre csillogott előttem a genfi tó, melynek vize kéken fodrozódott át tiszta égbolt alatt. A túlsó partról tükröződtek a svájczi havasok. Alighanem friss hó esett az éjjel, mert a hegyek csúcsa szikrázva villogott az erős napsütésben. A Villa Prangins, ahol a király lakott, a nyon— lausanne-i országúton fekszik. A falutól körülbelül 25— 30 pereznyi séta. Az egész jó pár száz holdas területet alacsony kőfal veszi körül s közvetlenül a sarkon fut be egy elég sebes áramlásu folyó a parkba, melynek százados fái között kanyarogva ömlik a tóba. A fronton két, egyszerű vaskapu van s a kerítésen belül mindegyik előtt egy-egy kis házacska. Csöngetek az elsőnél. Többrendbeli szívós és kitartó kutyaugatás a válasz. A másik kapunál egy fiatal leány nyitja ki az ajtót és közli, hogy csak V. százados úr engedélyével lehet a parkba lépni. A bejárattal, szemben van egy elég nagy villamosor, amelynek a gépésze egyúttal a park felügyelője is. Innen telefonálok a kastélyba és V. százados úr őszinte sajnálkozással közli, hogy a király rövid idő óta beteg és így csak egy pár nap múlva adhatna nekem részletesebb felvilágosítást. Nem szükséges mondani, hogy e kijelentést malóden gyanakvás nélkül és tökéletes bizalommal fogadtam, hisz senkinek — akikkel beszéltem — még csak sejtelme sem volt arról, hogy a király Pranginsből elutazott. Mégis alkalmam volt végignézni a gyönyörű és ritka művészettel gondozott parkon, amelynek a tó felé eső részén van a palotának is beillő villa. Valamikor ez Napóleon Jerome herczegé volt, de utóbb svájczi tulajdonos kezébe került s ettől bérelték ki a királyi család részére. Talán érdekes részlet, hogy kedden délelőtt még nem tudott senki Bernbenti király elutazásáról, én is csak másnap délután olvastam Luganóban az egész esetet. Nyomban telefonáltam Bernbe és érdeklődtem, hogy a hivatalos körök milyen álláspontra helyezkednek. Értesülésem szerint Seljubsics szövetségtanácsi elnöknek megelőző éjjel jelentették csak a király elutazását és Magyarországra való érkezését. Az elnök teljes nyugalommal fogadta a hírt, s reggelre kért az ügyről jelentést. Igen figyelemreméltó, hogy a svájczi hivatalos körök már ekkor számoltak a király esetleges visszatérésével és információm szerint szerdán tartottak ez ügyben értekezletet. Katona Béla: G Ztll I WíwwinriMi'iiiMBHBHannnJ zaasaaoMpnnf u.i,nJ Mw«ca.wniBU' j ' j. >iiaaeaceauwg«aiamaES«a ; — Mért oly későn? — Majláth püspök memoranduma a román királyhoz. Bukarestből jelentik, hogy Majláth gróf erdélyi püspök eskütétele alkalmával a következő memorandumot adta át a királynak : Királyi Felség! Midőn érett megfontolás után és az apostoli szentszék engedélyével a hűségeskü letételére jelentkeztem, tettem ezt abban a meggyőződésben, hogy ezzel is tartoztam hiveimnek, akikhez a gondviselés immár negyedszázad óta fut. Szeretném, ha ezen ténykedésemből áldás fakadna és vigasztalás mélyen sújtott híveimre, akiknek ezeréves hazájuk szétdarabolása mélységes fájdalom. Tehát bizalomteljes kérésemmel fordulok Felségedhez, hogy királyi szavával nyugtassa meg a híveiért aggódó ■ pásztor lelkét és teljesítse igazságosan kérésünket, hogy az erdélyi katolikusoknak évszázados törvényes alapon nyugvó autonómiájukat változatlanul megőrizhessük, és önállóan intézhessük annak keretein belül egyházi, iskolai és gazdasági ügyeinket. Birtokainkat, amelyekkel kultúrintézményeinket eddig fentartottuk, hagyják meg nekünk és kérjük, hogy autonómiánkat és kulturális czéljainkat szolgáló birtokaink sérthetetlenségét a román állam törvénykönyvéből iktassák. — Nem engedélyezték a köztársasági párt nagygyűlését Az országos köztársasági párt április tizennegyedikére tervez##!"nagygyűlése ügyében Nádassy kikapja ajuinWtíle határozatot hozott és a nagygyűlés, valamint az ezzel kapcsolatban tervezett emlékünnepélyek és felvonulások megtartását betiltotta. A főkapitány döntése utal arra a miniszteri rendeletre, amelypolitikai jellegű népgyűlések tartását tiltja. A döntést Nagy György és társai megfelebbezték. — Mattyasovszky államtitkár memoranduma. A kommün bukása után Mattyasovszky György dr. belügyminiszteri tanácsost nevezték ki Budapest rendőrfőkapitányává, egyévi működés után azonban itimentették állásától és mint belügyi helyettes államtitkárt a rendőri osztály vezetésével bízták elő meg. Mattyasovszky nem foglalta el új hivatalát fírrrrem hosszabb szabadságra ment, amelyet újabban május elsejéig meghosszabbítottak. A volt főkapitány ez év február elején hosszabb memorandumot intézett a belügyminiszterhez és ebben több hivatali, kebelbeli ügyet hozott fel, amelyek sérelmesek és ezeknek a sérelmeknek a reparálását kérte. A memorandum nem került nyilvánosságra, sikerült azonban annyit megtudnunk, hogy szó van benne arról is, hogy Mattyasovszky György helyettes államtitkár nem hajlandó együttműködni azokkal a tisztviselőkkel, akik a Károlyi-forradalmat és a vörös uralmat is végigszolgálták, minden helyzettel megalkudtak és most jól elhelyezkedtek a magyar nemzeti, keresztény ügy szolgálatában. A memorandumban foglaltakra vonatkozólag a belügyminisztérium vezetésével ideiglenesen megbízott Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter elrendelte a vizsgálatot és annak vezetésével Madarász Elemér miniszteri tanácsost bízta meg. A vizsgálat most folyik, a napokban történtek az első kihallgatások és elsősorban Mattyasovszky helyettes államtitkárt hallgatták ki. Az ügy természete — értesülésünk szerint —teljesen politikai és a személyi kérdéseket is ebből a szempontból tárgyalja. A vizsgálat befejeztéig Mattyasovszky távolmarad hivatalától. — Kiss József annak közlésére kér fel bennünket, hogy ^egészségi állapota nem engedi meg, hogy nyilvánosakSs^Mepjijen s éppen ezért felolvasásra szóló meghívást piáig nem is fogadott el s ilyen szereplésre a jövőben sem vállalkozik. — Nyilatkozat: Egyes, lapok folyó hó 6-iki számában czikkek jelentek meg, melyek egy leleplezett kártyázó-társaséggal kapcsolatban személyemmel is foglalkoznak. Az ezen csikkekben foglalt kádakra nézve a következőket jelentem k! : ?Nem felel me£ a valós)^jy.a.k a., hogy én rendőrségi besúgó lettem volna. A tény az, hogy a katonai rendőrség tagja voltam, mint a nyomozóosztály csoportvezetője. A katonai rendőrség megszűntével az államrendőrséghez helyeztek át, ahol a román megszállásig teljesítettem szolgálatot. Ami pedig a leleplezett kártya-partit illeti, annak szervezésében nekem semmiféle részem nem volt, a mit 1 ülemben, az ez ügyben megindított rendőrségi nyomozás , is igazolni fog. Ha ti ii ska .1 ez s ti f. — Házasság. Szeniczey Kálmán és Geiger Margitka f. hó 12-én d. u. 3 órakor tartják esküvőjüket Rákospalotán. .Vaj.? Lajos mérleggyáros eljegyezte Morva Jolánkát, Morva Rezső szakiró leányát. Orvosi dir. PerluszMiklós dr. bőrgyógyász orvosi renik- i lvját VII., Kertécz-K arcza 37. es. alá helyezte át. A Vilist ningim elölről véssve, A Vilit* Prangina öldalféi: „Mx Újság** htpfletési rovates a megséi*d£fcasefo& olvasmány. Itt közlik a kereskedők az árak leszállítását. Saját magát károsítja meg, ha nem kiséri figyelemmel Az Újság hirdetéseit. Helyben telefonon is megrendelhetőf az Újsági Telefonszámok: József 16—26 és József 13—35. 1921, AZ ITJIMO IV. 8. 3 — Elmaradt /Footballmérkőzés. Bécsből jelentik.A lapok szerint a Budapesti Torna Klubnak és a bécsi Vienna csapatának mára, csütörtökre, hirdetett simmeringi labdarúgóversenyét a magyar csapat több játékosának megsérülse miatt nem játszsza le. — Az uj fajegyek. A forgalom ideiglenes felszabadításával a fajegyek használatát felfüggesztették ugyan, de az uj fajegyelvet május első napjaiban mégis kiadják és a főváros tanácsa, figyelmezteti a közönséget, hogy ezeket a jegyeket gondosan önzze meg. — A szegénysorsú tüdőbetegekért. A gyulai szanatóriumban szegény sorsú tüdőbetegek javára sikerült nagy kabarét rendezett néhány igen műülypöe siket ért el felsőbükki dr. Négy Vándorné előadó művészetével, Friedmann Lea játékával, Stanek Lujza és Krall Ferencz énekével, Ebrenreich Bözsi dr. zongorajátékával. Németh Ferencz dr. és Jakubovics mint rendező és conferencier működtek közre. Pesti album. — Erős , kéz fogja Németország terkét! — mondja Briandur, a franczia miniszterelnök. A háborúban,mint azt tudomásul kellett vennünk, tudvalevőleg a czivilizáczió győzött, a művelt emberiség emelkedett szelleme a barbársággal szemben. A békét nem a boszu vagy a megtorlás, iatve,1,u az igazság és az engesztelékenység lelke diktálta SSjjjferBOTnt czél, amelyet nemes mérséklettel, sőt önmegtagadással folyton a szeme előtt tartott, szt volt, hogy a háború soha többé meg ne zavarja az emberiség testvéri ölelkezését. A béke aláíratott. Wilson remek gondolata : a népszövetség is megalakult. Akik a borzalmas mérkőzésben szemben álltak és vak indulattal taposták egymás testét, nem ellenségek többé. A kezek és a szívek megtrlálták egymást. A győzelmes szövetségesek ünnepiesen jelentették ki, hogy eszük ágában sincs bármely nemzetet is megsemmisíteni, azért, mert a háborúban ellenségük volt. Sőt minden törekvésük az, hogy a vesztes országok életképességét gondosan megőrizzék. A háborúban az akkor még czári vitéz orosz hadsereg hivatalos jelentésében olvastunk ilyen mondatokat : „Bátor kozákjaink körülkerítettek egy ellenséges zászlóaljat és lemészárolták". Akkor egy gerpárás, mámoros, vad világot éltünk. És az ilyen mondat mégis végigmarta a gerinczünket. De Oroszország akkor is a félig barbár országok közé számított. A fele Ázsia, nemcsak a fökrajz, hanem a kultúra térképén is. Ma, a Sors akaratából, egy megújhodott világban élünk. A diadalmas czivilizáczió, igazság, emberség és a visszatért béke világában. És Briand egy oly nemzet első felelős politikusa, a melyik mindig a czivilizáczió és az emberi jogok tisztelete élén haladt.„ (sz.) — Helyreigazítás. A Magyar Távirati Iroda a Korizsánszky hadbíró százados letartóztatása tárgyában megjelent közlemények helyreigazításául illetékes helyről vett értesülés alapján közli, hogy az illető nem hadbíró-,hanem hadbiztos-százados. — A holnapi napfogyatkozás. Irni kell róla, mert különben senki sem venné észre, hogy holnap, pénteken gyűrűs napfogyatkozás lesz. Anynyira sorsüldözöttek vagyunk, annyira nem törődik velünk s^kL^Jj^ymeg a nap is Észak-Norvégiában, Skócziában fogy el teljesen és csak a skótoknak meg a norvégeknek érdemes a drága üveget bekormozni és a kormos üvegen át gyönyörködni a nap produkcziójában. A mi ez égi jelenségnek tudományos részét illeti, erre vonatkozólag Kövesligethy Radó, egyetemi tanár a következőket volt szíves velünk közölni: — Teljes napfogyatkozás csak Norvégiában, Skócziában és Görlandban lesz. Nálunk csak részleges gyűrűs napfogyatkozás lesz, a hold árnyéka kétharmadrészét takarja el a napnak. A napfény tehát a dXSA-.erds lesz, hogy a gyűrűs fogyatkozás nagyobb feltűnést nem is fog kelteni. A napfogyatkozás nálunk egyébként pénteken reggel 8 óra 42 perckor kezdődik, a maximumát 10 órakor éri el és féltizenkettőkor ér véget. Ennyi az egész. Kár az üvegekért. — itt. istentiszteletek. A pesti izr. hitközség Pokány-utczai templomában ii péntek esti istentisztelet 6, szombaton reggel 7 és Vita, délután ki és este ’/17 órakor, a hétköznapi reggeli istentptelet 7 órakor, az esti 8 órakor tartatik meg. Ugyancsak istentszteletet tartanak a Rombach-utczai, Aréna-ut 55. és Pávát. utcza Xjp. sz. alapjelef Krpiomban, még pedig: pénteken este 6, szambaTBK "WgíftíT*T""és 9, délután Víö és este S 14 órakor, hétköznap reggel 7, este pedig 6 órakor. Már elég gyakran írtuk le a pesti utczát olyannak, éi milyen volt. Tegnap, tegnapelőtt, esőben, viharban, Inában, szemétben. De mindig csak a múlt utczáját. Ez most kivételképpen kísérlet akar leírni, hogy a jövő utczáját ifják meg : a holnapit. Nos hát holnap napfogyatkozás lesz. És a pesti ember annyit se fog vele törődni, mintha nem volna napfogyatkozás. A vállát fogja vonni, s odébb megy. — Mit nekem a napfogyatkozást — fogják mondani az emberek. — Minden éjjel van napfogyatkozás, s én mégis aludni megyek tíz órakor... A másik meg így gondolkozik : — Mit törtem magamat miatta ! Majd elolvasom az újságban, milyen volt... Ha egy ablakot becsapnak, ha egy kémény füstölög, ha egy régi czégtáblát újra cserélnek ki, százakra menő tömeg verődik össze az utczákon. Igy részeg embert megbámulnak, egy ficzánkbló kutyát tömegesen kísérnek, egy furcsa ruházatért utczákon végig szaladgálnak, de a napfogyatkozásra csak vállat vonogat a pesti ember. — Van nekünk napfogyatkozásunk több mint kellene — mondja s nem törődik vele, ha a pesti utcdának igaza van...