Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

* 1921. AZ ÚJSÁG IV 8. — Károlyivével Karinthiában. Klagenfurtból táv­iratoztak : i az ideiglenes tartománygyűlés tegnapi ülé­sért a nagynémetek és a parasztszövetség szóvátették­­Károlyi Mihály villachi tartózkodását. A tartományi a­lkormányzó válaszában bejelentette, hogy miután a jugo­szláv kormány megengedte, hogy Károlyi ezentúl Spa­­latóban tartózkodjék, Károlyi április 7-én, tehát ma oda játszik, szónoka azt az állítást koc­káz­­tatta meg, h­ogy Károlyit semmi felelősség sem terheli az olasz front felbomlásáért. — Megyeri versenyek. Érdekes eseményeknek volt a szín­helye ma­ délután a megyeri pálya. Mindjárt az első futam ádáz végkü­zdelemre vezetett, melynek hárm­a­s holtverseny lett az eredménye Rasputin, Kázmér és Violanta között. Lipthay, Kiss és Rakovszky urlovasaink voltak a hősei ennek a sport történeté­ben ritkán megismétlődő eredménynek. Az Infurtune-gátverseny di­iért hat testvér pályázott, közöttük a Krause-istálló két telivére : Herbert, és Szaniszló. Mindjárt a start után Herbert, a verseny egyik favoritja állott az élre és szédítő tempót diktált a másik­­favoritnak , Ingának. A czélegyenes előtt Herbert­ hátramaradt és Inga beérését a szépen felnyomuló outsider Szaniszlóra bízta.­­ Ingát azonban a gyors tempó nem fullasztotta ki és Szaniszló nem­­ bírta beérni. Érte az utolsó gát után Herbert, mely közben már­­lett volna a díj, így azonban alig volt különb a szerepe, mint egy rvezetőidő, mely a finishben menti, a­mi'menthető."A mai napról itm­ég azt is fel kell jegyeznünk, hogy ma szállt balesete óta először­­nyeregbe Altmann, legnépszerűbb zsokéink egyike. Első szereplé­sijét azonban nem koronázta siker. Részletes eredmény : ■* 1. Esterházy Alajos gróf-emlékverseny, l. Kiss G. K­a s­p­u­­tf rr (Túl.), Verebély G. Kázmér (Rakovszky) és Wenckheim ír), gróf Violanta (l­ ijn­ay). --- Tót., 10:9, 10:172, 10 : 4. — Helyre: 10 : 10, 10: 10. — TI. Vecsési gátverseny: 1. Born 1’. báró ■'Somló (Rojik). 2. Garam. 3. Kaballa. — Tót.: 10:12. — 1 Helyre: 10:11, H. — Hl. Infortuné-gátverseny. 1. Fuhrmann |Gy.'inga (Böde). 2. Herbert. 3. Szaniszló. — Tót.: 10 : 26. — I Helyre: 10:15, 18. — IV. Péda-gátverseny. X. Dóm E. S­u Il­ibe­am (Binder). 2. ’Dudu. 3. Csikós. ■—­ Tot.: 10 : 17. — V. Czi­­­­pesz-akadályverseny: 1. Árpádhalmi ménes M­i­r­i­b­o­j (Ilutilesz). :s. Labedame. 3. Tövis Jankó. — Tót.: 10 : 19. — Helyre: 10:14, 126. — VI. Viliém-handícap. 1. Dorn E. Tigris (Gulyás B.). ks. Jl­. Vu. 3. Harmat II. — Tot.: 10: 37. — Helyre: 10:20, 1 41, 49. .—­­ VII. Hároméves nyeretlenek versenye. 1. Stein V. ‘■Bojár (kiszár J.).’v-Varázsfuvola. 3. Betise. . __Ügetüverseny^ Jelöltjeink: I. Divat—Venesellei ménes. Itt. Liana—^VákifiCitás. III. Damon—Seager-hajtás. IV. Novák­­ij­ajtás—Czudann'vi Cassolini-hajtás—Róbert. VI. Orosz-hajtás—­­ Dombrádi-hajtás. VII. Emden—Pannin­i. — Titkos kártyabarlang. A rendőrség hosszabb idő­k óta figyelte Ligeti Fereficz pivezér akáczfa-utczai sa­­jtását, a­hol állítólag esténként nagyobb kártyacsaták szoktak lefolyni. A dokt­ivok tegnap este hirtelen rajta­ütöttek a­­kártyafimf­ánián, a­mely a legkülönbözőbb foglalkozású emberekből állott. A társaság tagjai kö­zött voltak orvosok, hivatalnokok, de pinezérek és ház­mesterek is. A detektívek többeket előállítottak, a­kik­­­közül Erdélyi Lajos gyógyszerészst őrizetbe helyezték, mert ellene zsarolás miatt eljárás­a van folyamatban.­­ —Halálozás: Kanders Zsigmond 75­ éves korában Buda­líptisten­ meghalt. ■ IGIlZSÁGSZOLGÁLTATÁS. A Katonatanács a Katonai bíróság előtt. / Néhány héttel ezelőtt közöltük már, hogy a Ká­rolyi-forradalom őszirózsás katonatanácsának katona­tagja Hoffmann György tartalékos hadnagy, 22 éves, r. kat. fiatalember zendülés büntette miatt kerül a m. kir. katonai törvényszék elé. Ml kezdték el tárgyalni a nagyarányú bűnügyet Liszkay­­i András, Jur. százados­­hadbiró elnökletével. A tárgyalást Farra Ferencz dr. alezredes vezette. A vádlott a ^^g^lyásvezető kérdé­sére a következő választ adta : — Nem érzem magamat bűnösnek. Mint magyar embert hív­tak engem­ a Károlyi-párt Gizella-téri helyiségébe, a­hol bemu­­­tattak kiváló képviselőknek. A nemzeti tanácsnak nem esküt, csak fogadalmat tettem. Csernyák százados parancsát nem tel­jesítettem. Alaptalan az a vád is, hogy én Kőbányán az elutazó I.király vonatát ki akartam siklatni és hogy ezt csak azért nem í­tör Szabó Dezső ellen. A proletárdiktatúra idejében Szabó Dezső író Jövő felé czimű művét és még egy munkáját két rész­vénytársaság révén a szellemi termékek országos tanácsának engedte át és különböző részletekben 28.250 korona tiszteletdíjat vett fel. Tudvalevőleg egy kormányrendelet e tanács likvidálását­­rendelte el és­ ennek minden vagyona az államé. Ennek a likvi­dáló bizottságnak az az álláspontja, hogy Szabó Dezsőnek nem volt joga műveit kétszer eladni és két kiadótól szerzői honoráriu­mot felvenni. Ezért 41.­p.­korona töke és járulékai iránt keresetet adtak be Szabó Dezső ezérjén." A pert ma tárgyalta a budapesti tör­vényszék Födy Károly dr. tanácsában. A felperes képviseletében Szalay Emil dr. fejtegette, hogy Szabó Dezsőék jogbitorlást követ­tek el és kérte, hogy ebben marasztalják el és a Táltos kiadóválla­lat által megjelentetett munkákat kobozzák el. Jójárt Illés dr. Szabó Dez­ső és a Táltos képviseletében elismeri azt, hogy az össze­geket Szabó Dezső felvette, de tiltakozik az ellen, hogy ezt kerese­­tileg követeljék rajta, m­ert hiszen Szabó Dezső lemondott a ta­­nári nyugdíjáról. Hangoztatja, hogy a Táltos vissza akara fizetni a Szabó Dezső..által fel­vett­ összegeknek egyötödét. A bíróság a felek kívánságára elrendelte Löw Antal dr.-nak kihallgatását arra vonat­kozólag, hogyan, kerültek a munkák az Athenaeumból és a kultú­rából a szellemi termékek országos tanácsához és a tárgyalás foly­tatását június 2-ára halasztja. § A Návayak gyilkosai. Szegedről jelentik : A ma kihallgatott tanuk megerősítik Engi bűnösségét. A legérdekesebb Szávity Miklós alezredes vallomása, a­kinek ,életét Kiss Géza, a terro­risták parancsnoka mentette meg. Szávity maga is a túszok között volt, a­kit ugyanabban a vagyonban tartottak fogva, a melyben a két Návayt. A mikor viszenbei akarták vezetni, hogy kivégez­zék, akkor Kiss kiállata­ parancsot: »Ezt az embert nem szabad bántani. Később Kiss magához hivatta és azt mondta, szökjék meg, ha akar. — Én azonban — folytatta Szávity — ott maradtam ... Czeg­­léden két terrorista beszélgetését hallgattam végig. Az egyik azt mondta : «Hogyan lesz, te ? Én kétszer lőttem a púposba, de még a kést is bele kellett szúrnom.» Ugyancsak Czegléden megnézhet­tem a terroristák vagyonját. Olyan volt, mint egy mészárszék. A fülke egész padlója tele volt vérfoltokkal. Enyiben felismeri Návayék egyik kísérőjét, követtem el, mert ugyanazon a vonaton utazott Károlyi Mihály­ba. Hiszen a Gödöllőről elutazott király nem is érintette Kőbányát. Tudom, hogy a király iránt éppen úgy, mint a nemzet iránt hű­séggel tartozunk, ezt hallottam Hock Jánostól is hangoztatni. Az igaz, hogy Hadzsics százados kifizetett nekem tízezer koronát, de ez költségeim megtérítése volt. Laehne Hugó is adott hatezer ko­ronát a felszerelésre, ezt vissza akartam fizetni, de Laehne meg­nyugtatott, hogy ezt a minisztertanács utalta ki részemre. A vádlotthoz aztán a vád és védelem intézett kérdéseket, az­tán következtek a tanuk. H­­i­ff­n­e­r Sándor főhadnagy az első tanú. A Tisza-gyilkos­­sági bűnpörből ismert ember uniformisban, bricseszben jelent meg. Sűrűn tekintett jegyzeteibe s elmondotta a Károlyi-forradalom egyes, ismert részleteit. A vádlottról nem sokat tud mondani, arról sem tud, hogy kémszolgálatot teljesített. Homályosan emlékszik arra, hogy Friedrich­­István elégedetlen volt a katonatanács működésé­vel. Majd intim részleteket ad elő a forradalom részleteiről és megjegyzi, hogy személyeket nem nevez meg, mert ez, az ille­tőknek szabadságába, esetleg az életébe kerülhetne. A láncz­­h­idi tüntetést a katonatanács ellenezte, azt Fényes László és Friedrich István vezette. A következő tanú a kommunista cselekmények miatt inter­nált, Fleisch­l Ferencz egyetemi hallgató. Majd a Tisza-gyil­­kosság miatt halálra ítélt Brtanykovsz­­ki Tibor joghallga­tót hallgatták ki mint tanút. A király vonatának tervezett kisik­latásáról ő nem tud semmit, csupán a vádlottnak kifizetett össze­gekről tud valamit. M­a­gyar Lajos hírlapíró a következő tanú. A szegedi Csillag­­börtönből hozták fel Budapestre. A bilincseket leoldották kezei­ről, aztán megkezdték a­ kihallgatását. Azt vallja, hogy akkoriban többféle katonatanács volt, ő a vádlottra nem emlékszik, a 11-es katonatanácsot Friedrich, és Laehner alakította, ők tárgyaltak a tanácsbeliekkel. Kitűzött, fontosabb czéljaik nem voltak ezeknek a katonai tanácsoknak, arra irányult minden törekvés, hogy a békét olyan­ kormány kösse meg, a­melynek tagjai nem voltak részesek a háború felidézésében. A katonatanácsnak az volt a terve, hogy agitatórius működést fejtsen ki több irányban, többek közt a földbirtok-reform is szerepelt a napirenden. Mikor az olasz front felbomlott, Károlyi elérkezettnek látta az időt, arra, hogy most már forradalmi úton cselekedjék. A tanú a katonatanács ülésén ,jelen nem volt és a vádlott működését nem ismeri. S­z­­­u­p­k­a dr. ügyész azt kérdi a tanútól, hogy milyen szerepe­­volt Friedrich Istvánnak? A tanú azt feleli, hogy ő tudja, hogy csak igazat szabad vallani. Friedrich aktív szerepet játszott. A­ katonatanácsok között­ is volt versengés és a mikor Pogány magához ragadta a hatalmat, ő ezt megírta a »Nép­­szavá«-ban. Majd elmondja a városparancsnokság megszállá­sának történetét, a­mit nem k is katonaság eszközölt. Laehne Hugó szereplése csak másodlagos volt, a nemzeti tanács pénz­tárosi tisztét töltötte be. A tanút, mivel a nemzeti tanács tagja volt, vallomására nem­ hiteltették meg. A­ következő tanú a Tisza-gyilkossági ügyben letartóztatott Lengyel László gyógyszerész. Szintén meg van bilincselve. Szerinte a vádlott tagja volt a kémszervezetnek. Hogy értesü­lését honnan szerezte, arról nem tud számot adni. A vonat ki­­siklatásáról azt vallja, hogy egy huszárosztagot bíztak meg a sínek felszedésével és hogy a vádlott volt kiszemelve az aktus vezetésére. A vádlott erre a jegyzőkönyvek révén, beigazolja, hogy a tanú a Tisza-gyilkossági főtárgyaláson másképen val­lott. Utolsó tanúnak kihallgatták Pásztor Béla filmrendezőt. A tárgyalást holnap folytatják. Hogyan cserélt gazdát a Scala-Szinház. — Upor és Westheimerék harcza. — * A Scala-Szin­ház ismeretes ügyében, a­melyről Az Újság vasárnapi számában írtunk, Tipor József részéről nyilatkozat érkezett Hozzánk. Ebbéli a nyilatozatban Tipor tagadja azt, hogy a Revü-Sziljáz volt ifzazgatóit, Wertheimer Elemért és Bródy Istvánt an­a idején a Scala bérletéhez társul vette volna maga mellé. Kifeje­zetten arról volt szó, — mondja Upor —",hogy nevezet­tek­­ társulatukkal a Scalában vendégszerepeljenek. Minthogy Bródy 1920 augusztusában a Revü-Színház igazgatóságából kivált, Wertheimerék pedig a Revi­t deczemberben az Uniónak adták át, megszűnt a lehető­sége annak, hogy Wertheimer szerződéses kötelezett­ségének eleget tehessen. Erre való hivatkozással Upor a szerződést a Kevü át­­adása után felbontottnak jelen­tette ki. Wertheimer Elemért a Scala semmiféle há­nyada soha meg nem illette, mert a színháznak a — Upor — volt a kizárólagos, bérlője. Különben pedig az ügy a biróság előtt van s ez majd megállapítja, érte-e Wertheimer Eleimért jogsérelem, vagy sem. Upornak nálunk járt jogi képviselője még azt is kijelentette, hogy a Meinhardék és Upor között létrejött bérleti szer­ződés kizárja a crodálást. Módunkban volt az Upor és Wertheimer Elemér és Bródy István között létrejött szerződésbe betekinteni. Sajnálattal bár, de kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy Upor nyilatkozata formailag megáll, lényegileg azonban nem felel meg a tényleges helyzetnek. Igaz, hogy Upornak Meinhardékkal kötött szerződése kizárja a credálást, mégis az Upor és a Révü­ Színház volt igaz­gatói­­között létrejött szerződés valójában társas szer­ződés. A szerződés első pontja tényleg csak „vendég­­szereplésről" szól. De ez éppen azért történt, hogy az átruházási tilalmat valami módon megkerüljék, a­mint ez a szerződés többi pontjaiból kétséget kizáróan ki­ is tűnik. így például a szerző­dés 3. pontja szerint Wert­heimer Elemér és Bródy István egyenként 20—20.000 koronával járulnak hozzá a Meinhardéknak adandó 10.000 korona óvadékhoz. A 4. pontban Wertheimer és Bródy elismerik az Upor és Meinhardék között meg­kötött szerződést, minden tekintetben­ vállalják­ az abból származó kötelezettségeket, viszont Ugorral egye­temben részesei az eredeti szerződésben Upor József részére biztosított jogoknak. A 6. pont arról intézkedik, hogy a szerződő felek a kiadásokhoz egyformán egy­­harmad részben járulnak hozzá, ugyanilyen arányban élvezik a vállalkozás nyereségét és viselik az esetleges veszteséget. A 11. pont értelmében a színház részére készült díszletek, jelmezek és egyéb kellékek közös tu­lajdont képeznek és azok értékesítése a szerződés lejárta után egymás közötti árverésen történik. Végül a szer­ződés aláírása­ előtt még arról történt intézkedés, hogy bármely fél elhalálozása esetén annak jogutódai lépnek a helyébe. Ezek után – ugy­e­bár — nem kétséges, hogy Upor és a Bevü­ Színház volt igazgatói között teljesen szabály­szerű társas szerződés jött létre, a­melyet Upor József­nek aligha volt joga önkényesen és bérlőtársainak meg­kérdezése nélkül Meinhardéknak visszaadni, illetve ily módon lehetővé tenni azt, hogy az Unió a Scala-t tíz évre kibérelje. Bizonyos, hogy a nyár folyamán az Unió fog a Scalában játszani, a­melyet e hét elején már hi­vatalosan át is vett. Upor egy levélre hivatkozik, a­melyben őt Werthai­­mner Elemér és Bródy István felhatalmazták arra, hogy nevükben is a Scala-színház el- illetve átadásáról az Unióval tárgyalhasson. Ez a levél tényleg megvan. Blokkból kitépett lapra, ezerórával írott néhány sor az egész, Marton Sándor dr. ügyvédhez és színházi ügynök­ség-vezetőhöz czímezve. Mártont bízta meg ugyanis az Unió, hogy ebben az ügyben tárgyaljon. A tárgyalások azonban akkor meghiúsultak és a Revü-Szinház volt igazgatói azt állítják, hogy ez a levél csupán az akkor — múlt év novemberében — lefolytatott tárgyalások vi­telére hatalmazta fel Uport. A tárgyilagosság érdekében­­ ki kell jelentenünk, hogy ez a levélből nem tűnik ki.­­ A dolog történetéhez tartozik még, hogy Wertheimer­­ Elemér a polgári bíróság előtt egy millió korona kár­térítés iránt keresetet indított Ugor ellen és 42.809­ fk. II. 1921. szára alatt bü­nfenyitő feljelentést is tett. Uport a rendőrség tegnap már ki is hallgatta. (r6.) SZIKH AZ. ZEKE. * Előkelő statiszták. A közönség, a­mely va­­sárnap Bermen énekében gyönyörködött a Vár­­rosi Színházban, még­ csak nem is sejtette, mi­csoda előkelő statisztériája volt ennek a Carmen­­előadásnak. Egy csomó fővárosi és vidéki színész ugyanis, a­ki egyrészt nem akart százakat adni egy színházi estért, másrészt már pénzért sem kaphatott helyet, egyszerűen beállott az estére statisztának, hogy közvetlen közelségből élvez­­hesse Bohnen alakítását. A Városi Színhá­z igaz­gatósága készségesen adott az illetőknek jelmezt, sőt igen kedvesen felajánlotta a statisztálásért járó tiszteleletdíjat is, a­melyet természetesen nem fogadott el senki. A kitűnő Bohnen egyéb­ként esténként 60.000 korona fellépti díjat kapott, a három estéért tehát 180.000 koronát, olyan hono­rárium ez, a­milyet soha, sehol,­­senkinek nem fizettek. De hát tekintettel arra, hogy: a színház közel egy milliót vett be a három opera-előadás­sal,­hát jutott is, maradt is. . . Beethoven-estét rendeztek ma a Zeneakadémiában: Mambring Gyula kamarazene-osztályának növendékei. Három együttes szerepelt a műsoron s mindegyik stílu­sosan pompás összjátékkal, finom kidolgozottsággal és igazi élvezetet keltőn szólaltatta meg a rábízott művet. A közönség meleg szeretettel tapsolt a magas színvonalú hangverseny közreműködőinek.­­* Művészest a Zeneakadémiában. Az április 5-éra hirdetett művészestélyt április 12-én tartják meg a Zeneakadémia kamarazene-termében. Többek között fel­lépnek: Rózsahegyi Kálmán, Bársony Dóra, Baross Géza, Kökény Ilona, Dömjén Teri zongoraművésznő, Bárdos Gusztáv. Jegyek a Bárd és Bószavölgyi zenemű­­kereskedésben és a Színházi Élet­nél kaphatók. * Városi Színház: Az ezüst sirály, a­mely e héten érte meg századik előadását, Változatlan vonzóerővel uralja a Városi Szín­ház műsorát. A világhírű operett e héten még pénteken, szombaton és vasárnap este kerül színre Kosáry Espina és Király Ernő fel­léptével. Vasárnap délután Az álarctos bált adják a Városi Szín­házban Márkus Dezső vezénylete mellett­ fellép :­­Vágó Boriska, Gerő Erzsi, Medveczky Bella, Ocskay, Bihari, Mányai és Lakatos. * A lányok darabja A­­buta ember és a Belvárosi Színház a lányközönség kedvéért vasárnap délután mérsékelt helyárakkal is adja Szenes Béla vígjátékát. * új darab a Magyar Színházban. Armont, a kitűnő franczia író De Danseur de Madame, A­ nagyságos asszony tánczosa eziratt vígjátéka lesz a Magyar Színház legközelebbi bemutatója, mely Ka­rinthy Frigyes fordításában és Tarnay Ernő rendezésében a még mindig zsúfolt házakat vonzó Búzavirág czímű darabbal felváltva fog a műsoron szerepelni. A rendkívül kedves cselekményt! darab a most oly divatos tánc­hóbortot persiflálja és kitűnő szerepeiben a Magyar Színház legjobb erőit, élükön Paulay Erzsivel, a Nemzeti Színház művésznőjével mint vendéggel, foglalkoztatja. A darab­hoz gyönyörű új díszletek és ruhák készülnek. * Férjhez ment­ a feleségem. Ez a czíme az Eskütéri Színház legközelebbi újdonságának, a­mely a jövő hét szombatján kerül bemutatóra. Magyar Erzsi, Mészáros Pálett, Gallai és Erdélyi Géza dr. játszszák a rendkívül mulatságos kis operett főszerepeit, mely­nek szövegét Bródy István, zenéjét Bródy Miklós és Márkus Alfréd írták. * Péterffy Anna és Erzsébet növendékeinek negyedik táncz­délutánja folyó hó 10-én délután 3 órakor lesz a Renaissance-Szín­­házban, félhelyárakkal. Jegyek a színháznál és a tánczintézetben (Váczi­ utcza 11/b.). • ; ' *'-•*- - • * A világhírű Ley Maria mai (pénteki) estélyének műsora . A tánczművészet fejlődése rokokótól — mostanáig. (Harm­onia.) PÉNTEKI ELŐADÁSOK: M. Kir. Operebáj: Mignon (f). — Nemzeti Színház: Tanner John házassága (először) (ti). — Vígszínház: A kék róka (7,7). -- Magyar Színház: Búzavirág C/,7). — Király-Színház: Offenbach (‡/,7). — Várom Színház: Az ezüst sirály (‡/,7). — Várszínház: Majális (‡/,7). — Belvárosi Színház: Mámor C/,7). — Eskü­téri Színház: Csókos asszony (’/, 7). — Revli­ Színház: Luxemburg grófja CI,7). — Ardrássy­­úti Színház: Farsangi kaland, A primadormna, Kigyütt az igazság (7). — Fővárosi Nyári Színház: János vitéz (6). — Főváros! Orfeum: Az áprilisi új szenzácziós műsor (V,7). Tavaszi kötött kabátok VARGÁNÁL, IV., Kossuth Lajos-utcza 11. szám. nyitottam! " " " Király-utcza 8, udvarban 3315 Fővárosi Czirkusz előadás. Csütörtök 06­­om­bat d. u. "14 órakor családi Városliget. Telefon: 55—55 sz. és gyermekeiősdás. Nálunk is kapható eredeti Black Boy-irógépszalag­ minden színben és géphez. Nagy raktár az összes rendszerű írógépekben. Őrlik HpOPik­K Budapest, V., Dorottya-utcza 10. If VTlin­es Xiegeaus, Telelopszám: l.LJ-b6. 6197 J Lloyd szállítmány biztosító réssv.-társaság Budapest, IV., Korona-utcza 3. lélemetet. ~ ~ Biztosit szállitmányokat mindennemű kér­t\\m Előnyös feltételek. Kartellen kívül. Alacsony dijak. •__________ Kérjen salát érdekében 3ift.alatot 6203 Utazói állást keres németül, románul beszélő reprezentálik volt réssvén társasága igazgató. Csak nagyobb ez­égek meghívását kéri ,utazó 7c jeligére Leopold Gomor hirdetőjébe. V. , TV.réz-Aftrnt 3 sz. (Telefon 7—7 .). 6204 a rendelet kodifikátor­a Az isi Safiásze!t6i£fef a hozzátartozó végrehaj­ási rendeletekkel, bőséges magyaráza­tokkal, betüsoros tárgymutatóval. A csaknem 200 oldalas füzet ára 45 K. Az »Lidó« Törvény- és Rendeleti ár­ kiadása. Pénteken már minden könyvkereskedésben és nagyobb dohánytőzsdében kapható. — Megrendelhető '»Ordó« Törvény- és RendelettÁr ________ ki­a­dó hivat­al­lában, V., Dorottya­ utcza 12. • 61,93 11 Egy laboratóriumnak való helyiség | I cca 50 n.s és raktár (lehet pmeze , tea lö0 m!, 1—2 kiae­b ■| irodának való szobával lehetőleg Vili—IX. kerületben is bérbevételre sürgősen kerestetik. | Ajánlatok »Laboratórium* jeligére Győri-Nagy hirdető- 3 irodába, VII. ker., Kertész-utcza 16. sz. küldendők. 3345

Next