Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
313.915 koronába került a botbüntetés és 2.690.700 koronába a második Tele£«i~kormány progravumja. y- Dobálódzás a számokkal a nemzetgyűlés körül. — Nincsen uaalmasabb dolog a világon, a sta- Usz^kákiáL,./l3&ak scjokkok csinálnak összeállítást itadottc.^ soha vissza nem térült összegekről és olyan emberek, akiknek borzasztó sok idejük van. De itt másról, egészen másról van szó, dióhéjban arról, hogy mibekerült az országnak például a borbüntetés törvénye és a számos Teleki-kormány közül például a második számúnak egy soha meg nem valósított expozéja ! No, mindegy. Illába mondják, hogy közben milliós szalmaaséplést végeznek a dunaparti világhíres gótikus palotában, ez nem igaz. Vagy legalább így nem igaz. Itt van például a borbüntetésről szóló törvényjavaslat, amelyben egy hétig vitáztak igen szenvedelmesen és mindössze 313.915 koronába került. Sok pénz egy magános ember életében, de hát egy nemzetgyűlés történetében valóban két garas. Sokkal többe volt Teleki Pál ismételt miniszterelnöksége, ez már aztán jó pár millióba kóstált. Csak úgy találomra például a második Telekikabinetnek egyedül az expozéja, mely valamikor 1920 deczemberében kezdődött és beleszámítva a karácsonyi szünetet, eltartott majdnem 60 napig, belekerült 2.690.700 koronába. Igaz, hogy a nemzetgyűlés kiadásai változatlanul fennállanak, akármiről is van szó. De hát éppen ez az. A napi 41.815 koronás kiadást bízvást lehetne okosabb dolgokra felhasználni, mint olyan törvényekre, amelyeknek születése már a halál csíráját hordja magában, mert alig hogy törvényerőre emelték azt, máris arról van szó, hogy visszavonják. De nehogy azt méltóztassék gondolni, hogy ez itt holmi tréfálkozás, mi itt felvonultatjuk a hiteles számadatokat aról, hogy mibe van az ország adófizető közönségének a mai nemzetgyűlés és menynyibe került hajdan. Csonka-Magyarország nemzetgyűlésének összesen 268 tagja van. A képviselők évi tiszteletdíja 24.000 korona és 12.000 korona drágasági pótlék, amely összeget negyedévenként előre kapjuk. Az országgyűlés két házának 98 kinevezett és napidíjas tisztviselője, 54 műszaki alkalmazottja van, továbbá 3,09 olyan alkalmazottja, akik ruhatáros és egyéb alkalmazásban vannak. A képviselőházi palotaőrség a parancsnokokon kívül 38 tagból áll. Az 1920—21. évi állami költségvetési javaslatban a képviselőkig előirányzott költsége a következő összegeket nutatja: A főrendiház kiadásai: Jvorop* Személyi járandóságok Su5.74S D® e*i kiadisofc ^ST.oco ÖM*esea' 592.748 A nemzetgyűlés kiadásai: ... . tísemélyi járandóságok 1LS49.308 Dologi kiadásé* Összesen )0.112.70S A nemzetgyűlési őrség kiadása: Személyi járandóságok 1.1TS.51? Dologi kiállások 1O.UOO összesen 1.1S5.58S Xj’uadijak 433.2011 Nyugdijak Főorszeg 18.144.793 Ezzel a horribilis kiadással szemben az anyagi 3. vétel: Az országház Személynek-utcai bérházinak bevétele 1.992 Az országháziján levő lakások bérjövedelme 11.872Összesen 31.961 . Mikor a pénzügyminiszter benyújtotta az 1920—21. éves állami költségvetésekről szóló javaslatot, érdeklődött az iránt, nem lehetne-e valamelyest redukálni a kiadásokat, mire illetékes tényezők nemcsak hogy ezt nem helyezték kilátásba, hanem bizonyos költségtöbbletet ígértek neki, amelyek különösen nyomdai kiadásokra vonatkoznak és amely ígéretüket bízvást be is fogják tartani. Érdekesnek véljük a fentebbi költségvetéssel kapcsolatban Nagy-Magyarország régi képviselőházának költségvetéseit felsorolni. „ A Korona 1909-ben az országgyűlés két házának kiadásai 4,?0S-5 é, 1910-ben nem volt költségvetés, mert a koalició akkor bukott meg és a munkapárt csak Jüll-ben nyújtott be költségvetést 1911- ben az országgyűlés két házának kiadásai 4.233.533 1912- ben 4.372.908 1913- ban 4.928.373 1914/15-ben (hábont alatt) 4.824.049 1917-ben 6,247.253 Holott a régi Háznak 453 képviselőtagja volt, tehát 235 képviselővel több, mint a mai nemzetgyűlésnek és az 1917. és 1921. évi kiadások között mégis 10.897.042 korona a többletkiadás. Nem érdektelen némi statisztikával szolgálni 9gye® fizetési eltolódásokról sem. Például: a régi házelnök kapott?or©Ba . Tiszteletdij eziaian 24.900 Lakbór ezjmsq 4.099 Képviselői tiszteletdij célt.. .- 4.8M Ücsicsín '32.690 Ehhez a tiszteletdijhoz az 1917. évi III. f.-ez, alapján minden képviselő 5000 korona háborús pótlékot kapott és ugyanennyi jutott az elnöknek is. A jelenlegi házelnök tiszteletdija. rleprezentácziós költség Képviselői tiszteletdij Dnngasági pótlék Korona no.coo eo.roo 24. Oto 12.000 összesen 106.000 és egy autó, amely magában is százezreket emészt föl. A két elnöki jövedelem közti différenczia tehát, az autót megint nem számítva, 133.200 korona. Az alelnökök tiszteletdíja azelőtt 12.000 ko- '■ rona ,volt minden járandóságukkal együtt kiutalt évente 18.400 koronát, míg mai jövedelmük kerek 60.000 korona, tehát a többlet 41.600 korona. És így megy ez végig az egész vonalon:a háznagy, akinek 12.400 korona, volt összes jövedelme, ma szintén 60.000 koronát kap, míg a jegyzők illetéke, szemben a régi 8800 koronával, ma 48.000 koronát tesz ki, természetesen mindegyiknél a képviselői tiszteletdíj betudásával. Daczára e horribilis kiadásoknak és számoknak, nem egyszer hangzott el a nemzetgyűlésben a képviselők részéről az a kívánság, hogy a Ház ne tartson délelőtt üléseket, mert a képviselők kénytelenek délelőtti foglalkozást vállalni, hogy meg tudjanak élni. Ezt megértjük, mert hiszen el kell ismerni, hogy az árak emelkedését tekintve, a képviselők jövedelme egyáltalában nem túl nagy, de hát most nem is egészen erről volt szó, hanem arról, hogy ért-e 313 915 koronát a botbüntetésről szóló törvényjavaslat és 2.690.700 koronát egy ismételten visszatérő előkelő idegennek soha meg nem valósított kormányprogrammja! Az Akadémia közgyűlése. A Magyar Tudományos Aka^mia Berzeviczy Albert elnöklésével vasárnapite. fél tizenegykor ünnepély** közgyűlést tart..Imlogh Jenő főtitkári jelentéseután Kozma Ásibor „Honfibú* számú költemiényét adja elő, jisfohászka Ottokár rendes tag pedig a székfoglalójként Dante-tanulmányát mutatja be.- An Akathmia nagyhetének mai második napján, epeként felbontották a Pollák-jutalom jeligés leveleit, amely szerint Seyly Tivadar a díjnyertes „Körösi József hatása a statisztikára“ czímű művével. A Brédi-féle jutalmat a■ 1918—20. években kifejtett publiczisztikai munkásságáért Réz Mihály nyerte el A Wahrmannjutalmat a műszaki tudomány fejlesztése terén szerzett kiváló érdemeiért Kandó Kálmán, a Krapz—Danubius Gépgyár műszaki igazgatója nyerte el. A könyvjutalmakat a debreczeni egyeteen Sípos Mária és Németh Miklós bölcsészhallgatók, a kolozsvári egyetemen Góch Teréz és Polgári Sándor bölcsészettanhallgató, a berlini egyetemen Gleimann Wanda negyedéves bölcsészettanhallgató nyerte el 1921. AZ ÚJSÁG V. 5 - A nem ismerik el a népszavazás eredményét — Kartanty diktatúrája. — Bécs, május 4. Eddig csupán német forrásból érkeztek közlések a lengyel felkelésről mára megszólalt a lengyel kormány hivatalos távirati ügynöksége is és úgy tünteti fel a dolgot,, hogy a németek agitácziója adott okot a felkelésre. Berlinből tendencziózus híreket terjesztettek, — mondja a Lengyel Távirati Iroda — hogy a szövetségközi bizottság az ipari területet ketté szándékozik osztani. Erre az álhírre a lakosság, amely a német hatóságoknak a népszavazás ideje alatt elkövetett túlkapásai miatt amúgy is izgatott volt, kétségbeesésében sztrájkba lépett. A felkelő mozgalom élére Korfanty lengyel népszavazó-biztos állott, s a lengyel felkelők fel is szólították Korfantyt, hogy Felső-Sziléziában alakítson lengyel protektorátus alatt önálló felsősziléziai kormányt Korfanty egyik kiáltványában Dolivat nevezi ki a felkelők katonai vezérének. A kiáltványban felszólítja a lakosságot, hogy őrizze meg a nyugalmat és a rendet és szigorú büntetéssel fenyegeti meg azokat, akik rablásra, gyilkosságra, nők megbecstelenítésére, vagy lopásra vetemednek. A halálos ítéletek nem szorulnak megerősítésre. Doliva, a felkelők parancsnoka, első napiparancsában kijelenti, hogy a népszavazás eredményét a világ nem ismeri el és hogy ezért a lengyelek jogát fegyverrel kell biztosítani. Elrendeli, hogy a német titkos katonai szervezeteket kérlelhetetlen szigorral fegyvereztek le, a békés német lakossággal szemben azonban tanúsítják azt a türelmet, amelyről a lengyelek az egész világon ismertek. A szövetséges hatóságokkal szemben lojálisan kell eljárni és csapataikkal mindenféle összetűzést feltétlenül el kell kerülni Varsói jelentés szerint Varsóban és más helyeken a lengyel egyesületek szövetségének aláírásával ellátott plakátokat ragasztottak ki a házakra, amelyekben felhívják a lakosságot, hogy fogjon fegyvert és ne tűrje az entente erőszakos intézkedéseit. Berlini jelentés szerint az olasz csapatok e fölkelőkkel folytatott harczokban nagy vesztesénget szenvedtek. A halottak száma tizennyolca. trz Akadémia a fizikai intézet megszüntetése ellen. (1. közgazdasági egyetem terjeszkedése. — Egyéni akcziónak mondják az intézet magszüntetésének terveit- Beszélgetés Eötvös Lóránt leányaival.) Az a hír, a raplyet Az Újság Eötvör Lóránt, báró fizikai intézetének megszüntetéséről sapvilágra hozott, kínoz és érthető meglepetést keltett rá, tudományos körökben. Tegnap több kiváló ejgdemi tanárral beszéltünk erről az illyről, akikre egyöntetűen a tudomány elleni merényletek tartják ezt a tervet, hogy az ország legelső és legtökt betegebb muizikai intézetét megszüntessék. Ma néhai Eömis-florántnak egyik nagyképzettségű segítőtársa nyilatkozott előttünk és többi között ezt mondotta : — Az első és érthetetlen lépés már a múlt őszszel történt, előttem ismeretlen tényezők utasítására. Ekkor nyílt meg ugyanis a szomszédos épületben a közgazdasági egyetem, amely szinte máról-holnapra kiparancsolta onnan a tanárvizsgáló bizottságot és betelepítette Eötvös Lóránt lakásába. Én már akkor aggódtam a fizikai intézet sorsa felett és aggodalmam, úgy látszik, nem is volt felesleges. Az intézet ma két előadóteremből és Eötvös Lóránt kincseket érő és az egész tudományos világ bámulatát kiérdemlő munkaterméből áll. Hogy miképpen akarják a közgazdasági egyetemet a fizikai intézek helyére áttenni, nem tudom, de Eötvös Lóránt hagyatékát megbolygatni szentségtörésnek, a tudomány szempontjából pedig soha nem pótolható veszteségnek tartom. Nem akarom elhinni, hogy a hazai egyetemek bármelyike is szorgalmazná ez Eötvös-hagyaték szétforgácsolását. Ezután a nyilatkozat után fölkerestük Eötvös Lóránt egykori lakását. A kilenc szobából álló lakásból ma hatot a tanárvizsgáló bizottság foglal le és az egy üvegajtóval elrekesztett három kis szobában, összezsúfolt bútorok és értékek között lakik Eötvös Lóránt két leánya. A cselédlépcsőn lehet csak feljutni hozzájuk. Az előszobában bőröndöső, dobozok, bútordarabok egymás hátán, mintha az ott lakók állandóan költözködésre volnának felkészülve. — Csak az újságokból értesültünk erről a legújabb tervről — mondották a bárónők — és őszintén örültünk, hogy a magyar sajtó felkarolta ezt az ügyet és nem engedi, hogy édesapánknak azt a mukáját, amelyért egész életét áldozta föl, kontár kezek megsemmisítsék. Tegnap beszélgettünk is erről a furcsa ügyről több illetékes faktorral, akik hangsúlyozták előttünk, hogy minden lehetőt elkövetnek és nem engedik, hogy ez a terv sikerüljön. Bennünket is lassanként ki akarnak tenni még a megmaradt három szobából is, mi szívesen mennénk is, de nincs hová. Beszélgetés közben szó esett a mozi-ügyről is. A Viola-féle mozirendelet ugyanis juttatott Eötvös báró ’ anyainak is egy mozit. — Mi moziengedélyért _– mondották — akkor folyamodtunk, amikor még szó sem volt az új mozirendeletről. Itt mozgószínházat akartunk nyitni, nem pedig mástól elvett moziba beülni. A Nefelejts-utcánban levő Kelet-mozgót adták oda nekünk, mi azonban nem óhajtjuk ezt átvenni. Az engedélyt megtartjuk és majd határozunk, hogy mit csináljunk. Aztán ismét a fizikai, intézet sorsára fordult a be-szélgetés és a baronák ismét annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a tudományos körök erején meg fog törni az az egyéni akczió, amely az Eötvös-hagyaték megsemmisítését tűzte ki ezért. tizaikadémia nagygyűlésének tiltakozása. Az Akadémia nagyhetemel ülésének volt egy megkapó mozzanata. Szily Kálmán, a magyar kultúra kiváló agr harczosa, a magyar kultúrának egyik megtámadott várfokának várcímére szállt ki s felszólalása, valamint a hangjának Harczi riadója mély hatást tett. A kormánynak a a magyar kultúra ellen tervezett intézkedéséről iszólt.^^ — Magyarország egyik legnagyobb kultuszminisztere, — kezdte emelkedett hangon Szily —kit kortársai méltán neveztek el építő miniszternek. Trefori Ágoston a Múzeum-körút és az Esterházy-utcza között egy oly épületcsoportot létesített, a tudományegyetem természettudományi intézetei számára, amely nagy kihatással volt, van még ma is kultúránk fejlődésére Ez intézetek között kiváló helyet foglal el a fizikai intézet. Eötvös Lóránt báró utasításai szerint építették, ő szerelte föl a legfinomabb műszerekkel, az ő geofizikai kutatásai és eredményei világhírűvé tették ezt az intézetet s itt revett ő hazánknak derék, fiatal fizikusokat, kik közül nem egy válhatnék a tanári tanszékben a mester méltó utódává. Most azonban híre jár, hogy a jövő tanévtől kezdve meg akarják szüntetni Eötvös Lóránt tanszékét, hogy az így megtakarított széken más tanszéket állíthassanak föl , hogy az ő fizikai előadásokra berendezett tantermét át fogják adni a közgazdasági egyetem számára. Megborzadtam, amikor e szándék komoly voltáról először hallottam- Hát ennyire jutottunk már, hogy a tudó■étány templomaira is rá kell már tennünk a kezünket? Azt hiszem, a Magyar Tudományos Akadémiának kötelessége a magyar kultúra érdekében e szándék ellen, szót emelni. Ez okból bátorkodom indítványozni, írjon fel az Akadémia mai nagygyűléséből a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz és kérje fel őt, hogy az egyetem természettudományi egyetemei hagyassanak meg továbbra is ama cél szolgálatában, amelyre eddig is rendelve voltak. Az indítványt a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta és felír a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Szádeczky Lajos nyilatkozata. Munkatársunk megkérdezte Szádeczky Lajos képviselőt, az ismert nevű történettanárt, mi a véleménye erről a kérdésről ? —• Na a it hiszem, — mondotta — hogy a mostani kultuszminiszter — akár gondolatban is — meg tudná sérteni a nagynevű magyar tudós emlékét, s így értesültem, i°gy pénzkérdésen múlik az egész. Nincs pénz, ezért szüneteltetik Eötvös Lóránt tanszékét. Úgy hiszem, az egész magyar tudományos világ egyetért velem abban, hogy kegyeletsértésnek, semmi körülmények között sem szabtud történnie.