Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

313.915 koronába került a botbüntetés és 2.690.700 koronába a második Tele£«i~kormány progravumja. y- Dobálódzás a számokkal a nemzetgyűlés körül. — Nincsen uaalmasabb dolog a világon, a sta- Usz^kákiáL,./l3&ak scjokkok csinálnak összeállítást i­tadottc.^ soha vissza nem térült összegekről és olyan emberek, a­kik­nek borzasztó sok idejük­ van. De itt m­ásról, egészen másról van­ szó, dió­héjban arról, hogy mibe­­került az országnak például a borbü­ntetés törvénye és a számos Te­leki-kormány közül például a második számúnak egy soha meg nem valósított expozéja ! No, mind­egy. Illába mondják, hogy közbe­n milliós szalma­­aséplést végeznek a dunaparti világhíres gótikus palotában, ez nem igaz. Vagy legalább így nem igaz. Itt van például a borbüntetésről szóló tör­vényjavaslat, a­melyben egy hétig vitáztak igen szenvedelm­esen és mindössze 313.915 koronába ke­rült. Sok pénz egy magános ember életében, de hát egy nemzetgyűlés történetében valóban két garas. Sokkal többe volt Teleki Pál ismételt minisz­terelnöksége, ez már aztán jó pár millióba kóstált. Csak úgy találomra például a második Teleki­kabinetnek egyedül a­z expozéja, mely valamikor 1920 deczemberében kezdődött és beleszámítva­­ a karácsonyi szünetet, eltartott majdnem 60 napig, belekerült 2.690.700 koronába. Igaz, hogy a nemz­­et­gyűlés kiadásai változatlanul fennállanak, akármiről is van szó. De hát éppen ez az. A napi 41.815 koronás kiadást bízvást lehetne okosabb dolgokra felhasználni, mint olyan törvényekre, a­melyeknek születése már a halál csíráját hordja magában, mert alig hogy törvényerőre emelték azt, máris arról van szó, hogy visszavonják. De nehogy azt méltóztassék gondolni, hogy ez itt holmi tréfálkozás, mi itt fel­vonul­tatjuk a hiteles számadatokat aról, hogy mibe van az ország adó­­fizető közönségének a mai nemzetgyűlés és meny­nyibe került hajdan. Csonka-Magyarország nem­zetgyűlésének összesen 268 tagja van. A képvise­lők évi tisztelet­díja 24.000 korona és 12.000 korona drágasági pótlék, a­mely összeget negyedéven­ként előre kapjuk. Az országgyűlés két házának 98 kinevezett és napidíjas tisztviselője, 54 műszaki alkalmazottja van, továbbá 3,09 olyan alkalma­zottja, a­kik ruhatáros és egyéb alkalmazásban vannak. A képviselőházi palotaőrség a parancs­nokokon kívül 38 tagból áll. Az 1920—21. évi állami költségvetési javaslatban a képviselőkig előirányzott költsége a következő összegeket n­u­­tatja: A főrendiház kiadásai: Jvorop* Személyi járandóságok Su5.74S D®­ e*i kiadisofc ^ST.oco ÖM*esea' 592.748 A nemzetgyűlés kiadásai: ... . tísemélyi járandóságok 1LS49.308 Dologi kiadásé* Összesen )0.112.70S A nemzetgyűlési őrség kiadása: Személyi járandóságok 1.1TS.51? Dologi kiállások 1O.UOO összesen 1.1S5.58S Xj’uadijak 433.2011 Nyugdijak Főorszeg 18.144.793 Ezzel a horribilis kiadással szemben az anyagi­­ 3. vétel: Az országház Személynek-utc­ai bérházinak bevétele 1.992 Az országháziján levő lakások bérjövedelme 11.872­­Összesen 31.961 . Mikor a pénzügyminiszter benyújtotta az 1920—21. éves állami kö­ltségvetésekről szóló ja­vaslatot, érdeklődött az iránt, nem lehetne-e vala­melyest redukálni a kiadásokat, mire illetékes té­nyezők nemcsak hogy ezt nem helyezték kilá­tásba, hanem bizonyos költségtöbbletet ígértek neki, a­melyek különösen nyomdai kiadásokra vonatkoznak és a­mely ígéretüket bízvást be is fogják tartani. Érdekesnek véljük a fentebbi költségvetéssel kapcsolatban Nagy-Magyarország régi képviselő­­házának költségvetéseit felsorolni. „ A Korona 1909-ben az országgyűlés két házának kiadásai 4,?0S-5 é, 1910-ben nem volt költségvetés,­ mert a koalic­ió akkor bukott meg és a munkapárt csak Jüll-ben nyújtott be költségvetést 1911- ben az országgyűlés két házának kiadásai 4.233.533 1912- ben 4.372.908 1913- ban 4.928.373 1914/15-ben (hábont alatt) 4.824.049 1917-ben 6,247.253 Holott a­ régi Háznak 453 képv­iselőtagja volt, tehát 235 képviselővel több, mint a mai nemzet­gyűlésnek és az 1917. és 1921. évi kiadások között mégis 10.897.042 korona a többletkiadás. Nem érdektelen némi statisztikával szolgálni 9gye® fizetési eltolódásokról sem. Például: a régi házelnök kapott­­?or©Ba . Tiszteletdij eziaian 24.900 Lakbór ezjmsq 4.099 Képviselői tiszteletdij célt­.­. .- 4.8M Ücsicsín '32.690 Ehhez a tiszteletdijh­oz az 1917. évi III. f.-ez, alapján minden képviselő 5000 korona háborús pótlékot kapott és ugyanennyi jutott az elnök­nek is. A jelenlegi házelnök tiszteletdija. rleprezentácziós költség Képviselői tiszteletdij Dnngasági pótlék Korona no.coo eo.roo 24. Oto 12.000 összesen 106.000 és egy autó, a­mely magában is százezreket emészt föl. A két elnöki jövedelem közti différen­­czia tehát, az autót megint nem számítva, 133.200­­ korona. Az alelnökök tiszteletdíja azelőtt 12.000 ko- '■ rona ,volt minden járandóságukkal együtt kiutalt­­ évente 18.400 koronát, míg mai jövedelmük kerek 60.000 korona­, tehát a többlet 41.600 korona. És így megy ez végig az egész vonalon:­a háznagy, a­kinek 12.400 korona, volt összes jövedelme, ma szintén 60.000 koronát kap, míg a jegyzők illetéke, szemben a régi 8800 koronával, ma 48.000 koronát tesz ki, természetesen mindegyiknél a képviselői tiszteletdíj betudásával. Daczára e horribilis kiadásoknak és számok­nak, nem egyszer hangzott el a nemzetgyűlésben a képviselők részéről az a kívánság, hogy a Ház ne tartson délelőtt üléseket, mert a képviselők kénytelenek délelőtti foglalkozást vállalni, hogy meg tudjanak élni. Ezt megértjük, mert hiszen el kell ismerni, hogy az árak emelkedését te­­kintve, a képviselők jövedelme egyáltalában nem túl nagy, de hát most nem is egészen erről volt szó, hanem arról, hogy ért-e 313­ 915 koronát a bot­büntetésről szóló törvényjavaslat és 2.690.700 ko­ronát egy ismételten visszatérő előkelő idegen­nek soha meg nem valósított kormány­­programmja! Az Akadémia közgyűlése. A Magyar Tudományos Aka^mia Berzeviczy Albert elnöklésével vasárnapit­­e. fél tizenegy­kor ünnepély** közgyűlést tart..Imlogh Jenő főtitkári jelentése­­után Kozma Ásibor „Honfibú* számú költemiényét adja elő, jisfohászka Ottokár rendes tag pedig a székfoglalójként Dante-tanulm­ányát mu­tatja be.­­- An Akathmia nagyhetének mai máso­dik napján, epeként felbontották a­ Pollák-juta­lom jeligés leveleit, a­mely szerint Seyly Tivadar a díjnyertes „Körösi József hatása a statiszti­­kára“ czímű művével. A Brédi-féle ju­talm­at a■­ 1918—20. években kifejtett publiczisztikai munkás­­ságáért Réz Mihály nyerte el A Wahrmann­­jutalmat a műszaki tudomány fejlesztése terén szerzett kiváló érdemeiért Kandó Kálmán, a Krapz—Danubius Gépgyár műszaki igazgatója nyerte el. A könyvjutalmakat a debreczeni egye­­te­en Sípos Mária és­ Németh Miklós bölcsész­hallgatók, a kolozsvári egyetemen Góch Ter­éz és Polgári Sándor bölcsészettanhallgató, a berlini egyetemen Gleimann Wanda negyedéves bölcsé­­szettanhallgató nyerte el 1921. AZ ÚJSÁG V. 5 - A nem ismerik el a népszavazás eredményét — Kartanty diktatúrája. — Bécs, május 4. Eddig csupán német forrásból érkeztek közlések a lengyel felkelésről mára m­eg­­­szólalt a lengyel kormány­ hivatalos távirati ügy­nöksége is és úgy tünteti fel a dolgot,, hogy a né­metek agitácziója adott okot a felkelésre. Berlin­ből tendencziózus híreket terjesztettek, — mondja a Lengyel­ Távirati Iroda — hogy a szövetségközi bizottság az ipari területet ketté­ szándékozik osz­tani. Erre az álhírre a lakosság, a­mely a német hatóságoknak a népszavazás ideje alatt elkövetett túlkapásai miatt amúgy is izgatott volt, kétségbe­esésében sztrájkba lépett. A felkelő mozgalom élére Korfanty lengyel népszavazó-biztos állott, s a lengyel felkelők fel is szólították Korfantyt, hogy Felső-Sziléziában alakítson lengyel protekto­rátus alatt önálló felsősziléziai kormányt Korfanty egyik kiáltványában Dolivat nevezi ki a felkelők katonai vezérének. A kiáltványban felszólítja a lakosságot, hogy őrizze meg a nyu­galmat és a rendet és szigorú büntetéssel fenye­geti meg azokat, a­kik rablásra, gyilkosságra, nők megbecstelenítésére, vagy lopásra vetemednek. A halálos ítéletek nem szorulnak megerősítésre. Doliva, a felkelők parancsnoka, első napipa­­rancsában kijelenti, hogy a népszavazás eredmé­­nyét a világ nem ismeri el és hogy ezért a lengyelek jogát fegyverrel kell biztosítani. Elrendeli, hogy a német titkos katonai­ szerveze­teket­ kérlelhetetlen szigorral fegyvereztek le, a békés német lakossággal szemben azonban tanú­sítják azt a türelmet, a­melyről a lengyelek az egész világon ismertek. A szövetséges hatóságok­kal szemben lojálisan kell eljárni és csapataikkal mindenféle összetűzést feltétlenül el kell kerülni Varsói jelentés szerint Varsóban és más he­lyeken a lengyel egyesületek szövetségének alá­­írásával ellátott plakátokat ragasztottak ki a há­zakra, a­melyekben felhívják a lakosságot, hogy fogjon fegyvert és ne tűrje az entente erőszakos intézkedéseit. Berlini jelentés szerint az olasz csapatok e fölkelőkkel folytatott harczokban nagy vesztesén­get szenvedtek. A halottak száma tizennyolca. trz Akadémia a fizikai intézet megszüntetése ellen. (1­. közgazdasági egyetem terjeszkedése. — Egyéni akcziónak mondják az intézet magszüntetésének tervei­­t- Beszélgetés Eötvös Lóránt leányaival.) Az a hír, a raplyet Az Újság Eötvö­r Lóránt, báró fizikai intézetének­ megszüntetéséről s­apvilágra hozott, kínoz és érthető meglepetést keltett rá, tudományos kö­rökben. Tegnap több kiváló ejgd­emi tanárral beszél­tünk erről az illyről, a­kikre egyöntetűen a tudomány elleni merényletek tartjá­k ezt a tervet, hogy az­ ország legelső és legtökt betegebb muizikai intézetét megszüntes­sék. Ma néhai Eömis-florántnak egyik nagyképzettségű segítőtársa nyilatkozott előttünk és többi között ezt mondotta : — Az első és érthetetlen lépés már a múlt őszszel történt, előttem ismeretlen tényezők utasítására. Ek­kor nyílt meg ugyanis a szomszédos épületben a köz­­gazdasági egyetem, a­mely szinte máról-holnapra ki­­parancsolta onnan a tanárvizsgáló­ bizottságot és be­telepítette Eötvös Lóránt lakásába. Én már akkor ag­gódtam a fizikai intézet sorsa felett és aggodalmam, úgy látszik, nem is volt felesleges. Az intézet ma két előadó­teremből és Eötvös Lóránt kincseket érő és az egész tudományos világ bámulatát kiérdemlő mun­katerméből áll. Hogy miképpen akarják a közgazda­­sági egyetemet a fizikai intézek helyére áttenni,­­ nem tudom, de Eötvös Lóránt hagyatékát megboly­gatni szentségtörésnek, a tudomány szempontjából pedig soha nem pótolható veszteségnek tartom. Nem akarom elhinni, hogy a hazai egyetemek bármelyike is szorgalmazná ez Eötvös-hagyaték szétforgácsolását. Ezután a nyilatkozat után fölkerestük Eötvös Lóránt egykori lakását. A kilenc­ szobából álló lakás­ból ma hatot a tanárvizsgáló bizottság foglal le és az egy üvegajtóval elrekesztett három kis szobában, össze­zsúfolt bútorok és értékek között lakik Eötvös Lóránt két leánya. A cselédlépc­sőn lehet csak feljutni hozzájuk. Az előszobában bőröndöső, dobozok, bútordarabok egy­más hátán, mintha az ott lakók állandóan költözködésre volnának felkészülve. — Csak az újságokból értesültünk erről a legújabb tervről — mondották a bárónők — és őszintén örül­tünk, hogy a magyar sajtó felkarolta ezt az ügyet és nem engedi, hogy édesapánknak azt a mukáját, a­melyért egész életét áldozta föl, kontár kezek meg­semmisítsék. Tegnap beszélgettünk is erről a furcsa ügyről több illetékes faktorral, a­kik hangsúlyozták előttünk, hogy minden lehetőt elkövetnek és nem engedik, hogy ez a terv sikerüljön. Bennünket is lassanként ki akarnak tenni még a megmaradt három szobából is, mi szívesen mennénk is, de nincs hová. Beszélgetés közben szó esett a mozi-ü­gyről is. A Viola-féle mozirendelet ugyanis juttatott Eötvös báró ’ anyainak is egy mozit. — Mi moziengedélyért _– mondották — akkor fo­lyamodtunk, a­mikor még szó sem volt az új mozi­rendeletről. Itt mozgószínházat akartunk nyitni, nem pedig mástól elvett moziba beülni. A Nefelejts-utcán­­ban levő Kelet-mozgót adták oda nekünk, mi azonban nem óhajtjuk ezt átvenni. Az engedélyt megtartjuk és majd határozunk, hogy mit csináljunk.­­ Aztán ismét a fizikai, intézet sorsára fordult a be-­­­szélgetés és a baronák ismét annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a tudományos körök erején meg fog törni az az egyéni akczió, a­mely az Eötvös-hagya­­ték megsemmisítését tűzte ki ezért. tiz­aikadémia nagygyűlésének tiltakozása. Az Akadémia nagyhete­mel­ ülésének volt egy meg­kapó mozzanata. Szily Kálmán, a magyar kultúra ki­váló agr harczosa, a magyar kultúrának egyik meg­­támadott várfokának várcímére szállt ki s felszólalása, valamint a hangjának­ Harczi riadója mély hatást tett. A kormánynak a a magyar kultúra ellen tervezett intéz­kedéséről iszólt.^^ — Magyarország egyik legnagyobb kultuszminisz­tere, — kezdte emelkedett hangon Szily —­kit kor­társai méltán neveztek el építő miniszternek. Trefori Ágoston a Múzeum-körút és az Esterházy-utcza között egy oly épületcsoportot létesített, a tudományegyetem természettudományi intézetei számára, a­mely nagy kihatással volt, van még ma is kultúránk fejlődésére Ez intézetek között kiváló helyet foglal el a fizikai intézet. Eötvös Lóránt báró utasításai szerint építet­ték, ő szerelte föl a legfinomabb műszerekkel, az ő­ geofizikai kutatásai és eredményei világhírűvé tették ezt az intézetet s itt revett ő hazánknak derék, fiatal fizikusokat, kik közül nem egy válhatnék a tanári tanszékben a mester méltó utódává. Most azonban híre jár, hogy a jövő tanévtől kezdve meg akarják szüntetni Eötvös Lóránt tanszékét, hogy az így meg­takarított széken más tanszéket­ állíthassanak föl , hogy az ő fizikai előadásokra berendezett tantermét át fogják adni a közgazdasági egyetem számára. Meg­­borzadtam, a­mikor e szándék komoly voltáról először hallottam- Hát ennyire jutottunk már, hogy a tudó■­étány templomaira­ is rá kell már tennünk a kezün­ket? Azt hiszem, a Magyar Tudományos Akadémiának kötelessége a magyar kultúra érdekében e szándék ellen, szót emelni. Ez okból bátorkodom indítványozni, írjon fel az Akadémia mai nagygyűléséből a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz és kérje fel őt, hogy az egyetem természettudományi egyetemei ha­gyassanak meg továbbra is ama c­él szolgálatában, a­melyre eddig is rendelve voltak. Az indítványt a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta és felír a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Szádeczky Lajos nyilatkozata. Munkatársunk megkérdezte Szádeczky Lajos képviselőt, az ismert nevű történettanárt, mi a vé­leménye erről a kérdésről ? —• Na a it hiszem, — mondotta — hogy a mostani kul­tuszminiszter — akár gondolatban is — meg tudná sér­teni a nagynevű magyar tudós emlékét, s így értesültem, i°gy pénzkérdésen múlik az egész. Nincs pénz, ezért szüneteltetik Eötvös Lóránt tanszékét. Úgy hiszem, az egész magyar tudományos világ egyetért velem abban, hogy kegyeletsértésnek, semmi körülmények között sem szabtud történnie.

Next